Pesti Hírnök, 1865. január (6. évfolyam, 5-25. szám)
1865-01-27 / 22. szám
csinos álcás menetből All , grotesk, gidor ,alakokkal, s ig’oli diszcsálcás jelmezekben. Ez a vasárnapi bál érdekét nagyban fokozni fogja. *** (A magyar gazdasszonyok egylete) az általa tervezett Árva leány ház javára tart. 1-sején szavalati és zenészeti akadémiát készül rendezni, a nemz. színházban,melynek végeztével fog a sorsolás megtörténni. A prolog megirásra .Jokai Mór kéretett fel, s azt H o 1án E r nő né assz. fogja szavalni. *** (Vámbéry utazási munkája) Angol országban oly nagy tetszésben részesül, mint hasonló munka már rég nem nyert. Az angol lapok különösen hangsúlyoztaják Vámbéry „igazi magyar származását“, mi ellen több bécsi lapnak természetesen kifogása van. El akarják tőlünk disputáini! *** Kaposvárról írják, hogy ott f. hó 22-dikén az adóhivatalba betörési lopás követhezett el. A tolvajok az illető ház előfalában, mely a főutcán van, másfél négyszöglábnyi nagy lyukat ástak s ez után a hivatali helyiségekbe hatoltak be. Összesen azonban csak 21 frtot loptak el a kézi pénztárból, miután a Wertheim-pénztárt, melyben tetemes összeg volt, a tolvajok nem tudták feltörni. .. . . . , (A magyaróvári gazdasági tanintézet) tanulói maguk között tűzoltó-egyletet akartak alapítani, s e célra pénzalapot is kezdtek összegyűjteni. Minthogy azonbanaz egylet felállítására nem nyertek engedélyt, az e közben 35 írtra növekedett alapot jótékony célokra határozták fordítani, s ebből 2.05 frtot a magyaróvári szegények, 100 frtot pedig a mosonyi szegények között osztottak ki. *** Shakespeare „Julius Cesar“-ját a lengyel színpadon ma fogják először előadni és pedig Lembergben, Pasgart Ádám úr fordít a lengyelre. Nálunk a vidéki színészet ellen sok a panasz. Si licet magna componere parvis, Franciaországban sincs különben. A francia kormány most foglalkozik a vidéki színházak dolgával, melyek az új színházi szabadság alatt is épp oly kevéssé akarnak felvirágzani, mint azelőtt. A ministérium nyomozásokat tétet, hogy mi az oka a vidéki színházak sülyedésének. A pesti targoncásoknak a magy. kir. udv. korlátnoksághoz intézett felfolyamodványát, melyben a helytartótanács elutasító határozata ellenében,, az általok alakítandó társulat létesítésére s a „régi pesti hordár* elnevezés viselhetésére engedélyt kértek, a korlátnokság is visszautasította. *** (A farsangok régi története, mely szintén mindig új marad, múlt vasárnap is ismétlődött a redouteban. Egy ismert pesti journalista ügyeimét nagyban magára vonta egy déli női domino. Hozzá közéig, beszélgetni kezd vele , „túlboldog“, midőn a domino beleegyezik, hogy a journalista karján a buffetbe menjen. „Szereted szép maszk a pezsgőt?“ ... kérdi bátortalan hangon a férfi. „Ah a cliquet, a szerelem !“ suttogja novella-irói hangon a maszk, a pezsgő ott sustorog az asztalon, s csakhamar el is sustorog. „A szerelem főkelléke a hűség — folytatja a maszk — s a hűség : az édes fűszeres, zamatos muscat lunell!“... A journalista örül a domino szellemdússágán, s a muscat lunel is ott terem az asztalon. „De mit ér minden — szél megint a maszk — humor nélkül. Legjobb bizonyságok erre tárcacikkeid. Az a tumor , az a nevető, siró, az édes, savanyus humor, ez a tizenkilencedik század költészete. S tudod mi a humor?* ... A jourtfalista mindinkább bámul. „A humor, a punsch !... kiáltott fel a maszk s lovagja resignatio-teljes hangon punschot parancsol. Tegyünk ide néhány pontot...... Később kiderült, hogy a domino a journalista egyik jó barátja volt. Dumas Sándor új három felvonású színművet irt, mely a párisi Bonffes-ban fog először előadatni. A római archeológia pápai akadémiája elhatározta, hogy Hercules colossális szobra, mely pompejii szinház romjai között találtatott fel, a Vatikán díszítésére fog felhasználtatni s IX. Pius pápaemlékezetére a mastai Hercules nevet viselte. *** Gro uno d' elkészítő a partitúrát Legouvé „Két királynőjéhez. A mű előadása, szerződésileg mart. 15-dikére van határozva. Az egyes töredékek, melyeket e munkából az akadémiában olvastak fel, nagy tetszésben részesültek. A karok, melyeket Gounod ehhez irt, a „Faust“-beliekhez méltók lennének. Különösen eredeti lenne benne egyjelenet, melynek címe: „A borok csatája.“ —llir szerint az előadás ellen a censurának kifogása van, miután e mű igaz történetet tárgyal, mely bár 710 év előtt történt. Hir szerint Proudhon „A biblia története” cím alatt munkát hagyott volna hátra. Nemzeti színház. Ma jan. 27-kén adatik : „Lear király.“ Szomorujáték 5 iv. POLITIKAI HELYZET. Pest, jan. 27. A Bismark-ministerium sohasem mutatkozott még a porosz képviselőház irányában oly szerénynek és előzékenynek, mint az említett ház tegnapelőtti ülésében. Ez minden esetre meglepő esemény, melynek ha vizsgáljuk okait, a következő eredményre jutunk : A porosz kormány, mint látszik, megingathatlan azon elhatározásában, hogy a hercegségeket magához csatolja, vagy legalább tőle oly függő viszonyba hozza, mely előkészítené a hercegségeknek átszakadását Poroszországhoz. Ámde Poroszország ezen elhatározásának foganatosítása mindenütt ellenzésre talál. Franciaország nem akar beegyezni az annexióba kárpótlás nélkül, melyet Poroszország meg nem adhat neki. Anglia ellenzi ez annexiót, mert attól tart, hogy az előzetes esetet fogna képezni, melyet Franciaország egykor érvényesíthetne az európai béke nem csekély veszélyeztetésével; sőt még a porosz kormány iránt oly barátsággal viseltető orosz udvar sincs, mint látszik, e kérdésben Poroszország oldalán, alkalmasint azért, mert ő a vele nem sokára rokoni kötelékek által közelebbi viszonyba lépő Dímnia iránt reményeket táplál magában, melyeknek valósítása annál valószínűtlenebbé válik, minél erősebb kezekbe jut Schleswig. Ausztria egyátalában határozottan ellenzi a porosz annexiói terveket, míg a többi egész Németország épp oly határozottan ellenszegül ezen törekvéseknek. Ha mégis mindezek dacára a Bismarkministérium tervei valósítatnának, ez oly merész politika volna, mely a porosz államra könnyen súlyos terheket róna, és azt nagy veszélyeknek tehetné ki. Az ily politika azonban, anélkül hogy a képviselők háza meg ne szavazza a ministériumnak a szükséges financiális eszközöket, ki nem vihető. Ez okból hangzanak most egyszerre oly csábítóan a ministerek syreni énekei; ez okból ecseteltető Bismark Eulenburg porosz belügyminister által oly megható színekkel a valódi alkotmányos állapotok képét, mely állapotok mahasztjaiban a képviselők részesülni fognának, ha a költségvetés megszavazásának jogához más próbakövet kötnének, nem pedig a hadügyi szervezést ; ez okból viseli végre magát Bismark úr is a felsőházban oly alkotmányos szellemben, azt állítván, hogy compromissum az alapja minden alkotmányosságnak. Több lapnak azon közlése ellenében, hogy Frigyes Károly porosz herceg Bécsbeni tartózkodása alatt egy osztrák ministerrel sem beszélt, azt írja a belga lap, hogy az említett herceg Mensdorff gróffal és Schmerling államministerrel nem sokára megérkezte után hosszasan értekezett. Mensdorff gróf ugyan az nap estéjén összetalálkozott Grammont herceggel, kit biztosított arról, hogy Frigyes Károly hercegi látogatásának nincs egyéb célja, mint elhárítani bizonyos differentiákat, melyek Ausztria és Poroszország közt a successio kérdésében felmerültek, minthogy az ausztriai császár sohasem akarja oda hagyni azon tért, mely a jót Németországban megóvhatja, és az európai békét fentarthatja. Bismark urnak a bécsi cabinethez intézett legújabb sürgönye tartalmáról, mint Bécsből írják, az hallatszik , hogy az határozott hangon követeli Poroszországnak katonai és maritimi állását a hercegségekben. A sürgöny arra vonatkozik, hogy Poroszország, Németország éjszaki részében leendő állami megszilárdulásának ugyanazon jogát igényli , amelyre Ausztria birodalmának déli és délkeleti részében törekszik. Az érdekek reciprocitása azt hozza magával, hogy a két nagyhatalom biztosítsa egymásnak hatalmi állását. Ami Franciaországot illeti Frigyes Károly hercegnek bécsi látogatásáról sokat beszélnek Pázisban ; a diplomatiai körökben egyébiránt sokkal kevesebb súlyt fektetnek arra, miután a tuileriák kabinetje a legmegnyugtatóbb, és minden félreértést elhárító nyilatkozatokat kapott. Ily nyilatkozatokat tett Grammont herceg, ki Mensdorff gróffal tartott értekezése alapján i hó 24.kén sürgönyt küldött Párisba. Metternich herceg a párisi osztrák követ hasonló célból meglátogatta Drouin de Lhuys-t. A tuileriákban meg vannak győződve Ausztriának lojális magatartásáról. Épp igy azon tudósítás, hogy Varsóban tavaszkor fejedelmi összejövetel lesz, s nem tett semmi benyomást Párisban, minthogy az illető követek siettek a hirt azonnal, mihelyt a táviró jelzé, megcáfolni. Azon mendemondára, hogy Poroszország megnyerendő az európai nagyhatalmakat az annexio részére, úgy kéz alatt kijelentette volna, hogy hajlandó az említett hatalmak beegyezése esetére éjszaki Schleswiget visszaszolgáltatni Dániának, sem adnak sokat, habár a maga idedejében éjszaki Schlesviignek elszakítása a legtöbb kételyt támasztá a békeszerződés ellen. Parisban azonban jól tudják , hogy az ilyen megoldással tulajdonképpen csak Oroszországnak létetnék szolgálat , mind amelytől kezdetben származott ezen terv a rokon dán királyi család javára. AUSZTRIA, Bécs, jan. 26. A pénzügyi bizottmány mai ülésében a költségvetésre szállítása feletti tárgyalás foly tilthatott. B. Mecsery, a rendőrminiszer, a kormány nevében kinyilatkoztató, hogy az a kezelési deficitnek megegyezés általi elmellőztetéséhez csak úgy foghat, ha az egyes ministériumokon belül a szabad intézkedési jog a kormánynak megengedtetik s a pénzügyi bizottmány hajlandó lesz, azaz illetőleg indítványt terjeszt a ház elé, hogy az 1865. évi költségvetés tárgyalása után azonnal kezdessék meg az 1866-iki budget feletti tárgyalás szintén a szabad intézkedési jog feltételei alapján. Erre hosszas, heves vita következett. A miniszerek ismételve felszólíttatnak, hogy neveznének meg bizonyos összeget. Mecsery: A kormány még nem találja alkalmasnak, az illető számot most megnevezni a lehetőt minden esetre megtevő. A következő szónokok is mind azt kérdezték, hogy mily nagy a kezelési deficit, a miniszerek azonban némán maradtak. Végül Gouchovszky azt indítványozta, hogy az előkérdésekbe addig ne is bocsátkozzanak, míg a kormány a deficit összegét be nem vallja. Ez indítvány 16 szavazattal 13 mások szerint 12 ellenében elfogadtatott. A szavazás után a ministerek, anélkül hogy egy szót is szóltak volna, elhagyták a termet. A bizottmány csoportokra oszlott. A legközelebbi ülés bizonytalan. Ez eme fontos s talán nagy horderejű ülés rövid története. Holnap áttérünk majd a részletekre. OLASZORSZÁG. Turinból írják, hogy a kibékítő szerep a felhevült pártok közt mindinkább Ratazzinak jut. Valamint egy szónok a kamrában egyik társát hollónak nevezte, ki a bárkából távozott és többé vissza nem tért, úgy Lamarmora Ratazzit egy galambhoz hasonlítá, mely az olssággal csordában visszatért a bárkába. Ratazzi mint hallatszik, csakugyan magára akarja vállalni a kibékítés munkáját, a régi tartományokbeli barátai közt, kik azzal fenyegetőznek, hogy mint ellenzék lenyűgözőleg akarnak hatni a politikai fejlődésre, és e régi ministérium barátai közt. Remélik, hogy Ratazzinak sikerülni fog ezen nehéz feladata. Olaszország ezen esetben nagy hálával fog tartozni neki. Azon bizottmány, mely a Yacca-féle törvényjavaslat megvizsgálásával van megbízva, mint már tegnap jelentek, befejezte munkálatait, igen lényeges módosításokat tevén a törvényjavaslaton. A bizottmány különösen ellenzi az egyház javak egyesítését, az államjavakkal. A angol iskola és különösen M 11 - ek könyve az állam jogosulatlanságáról, az egyház vagyonával foglalkozni, mint látszik, nem csekély befolyással volt a bizottmány elhatározásaira. A közvélemény, mely inkább tiszán politikai álláspontot foglal el e kérdésben, nehezen fogja osztani a bizottmány nézetét. Y a e, c a reméli egyébiránt, hogy a kamarában többet megmenthet azon javaslatból, mint a romokat, melyeket a bizottmány abban meghagyott. — A foglyok kölcsönös kiszolgáltatásából a pápai és az olasz kormány közt mégis csak lesz valami. Az egyházállam annectált tartományaiban született fegyencek a termini-i és civitavechia-i fegyintézetekből Aquapendotébe fognak szállíttatni, hol a franciák őket átveszik, és a piemontiaknak átszolgáltatják. Hasonló módon fognak az olasz fegyintézetekben levő egyének, kik a mostani egyházállamban születtek, az olasz kormány részéről ki- szolgáltatni. — Nápolyból jelentik, hogy néhány nap előtt Peresi hadnagy egy erdőben találkozott egy szegény szerzetessel, ki alamizsna-gyűjtésből tért vissza ; a hadnagy azon ürügy alatt, hogy a szerzetes élelmiszereket vitt a brigantiknak, letartóztatá őt, egy fához köttető, és katonái által agyonlővett. Ezen esemény annyira elkeseríté a lakosságot, hogy a közügyész kénytelen volt a hadnagy ellen vizsgálatot kezdeni, és jelentésében a hivatallal való visszaélés miatt tizenhat évi fogságot javasolt büntetésül. A törvényszék nem osztá e nézetet, hanem feloldó őt, hozzátévén, hogy a tettet a kényszerűség hozta magával. Hogy miben állt ezen kényszerűség, azt egy árva szóval sem említik a bírák. — A toscanai püspöki kar, élén a pisai bibornok-érsekkel, feliratot intézett Victor Emmáiméi királyhoz, melyben tiltakozik a polgári házasság behozatala, az egyházi rendek megszüntetése és az egyházi vagyon lefoglalása ellen. Előre lehet tudni, hogy mily sorsban fog részesülni ezen felirat. A püspökök oly megátalkodott ellenséggel szemközt, hiába hozzák fel, hogy a polgári házasság ellenkezik, az egész egyházi törvényhozással, hogy a kolostorok megszüntetése nem felel meg még a modern törvényeknek az associatioról, és hogy végre az egyházi javak lefoglalása az állam által, és azoknak felhasználása egyéb financiális szükségletekre, nem csak megrablása, az egyháznak, hanem tettleges csökkentése a közvagyonnak is. — A „Cob. Ztg* azt akarja elhitetni a világgal, hogy Ricasoli báró törekvéseinek sikerült közeledést eszközölni a tett párt mérsékelt része, melynek vezéréül Garibaldit mondják, és a kormány közt, hogy így forradalmi mozgalmat tegyenek. (?) FRANCIAORSZÁG. Parisban f. hó 21-én Dupanloup orleans-i érsek röpirata adatott ki, ezen cím alatt : „La convention du 15 septembre et l’Encyclique (a September 15-ki conventio és az encyclica). Ebben hevesen támadja meg a közoktatási minister tilalmát. Mint a többi püspökök úgy is ellene mond a minister ezen tilalmának, kiknek az encyclicát vagy végképen el kellett volna tiltani , vagy megengedni a püspököknek , hogy azt híveikkel közöljék : „Napjainkban a protestáns és zsidó papoknak, a sajtónak, de általában mindenkinek megengedtetik hogy a pápai okmányt tetszése szerint magyarázza és megítélje , csak a katholikus papságnak tiltazik meg oly okmány értelmezése, mely őt mindenek előtt illeti, s melyet a pápa neki szánt.“ A püspök továbbá tagadja, hogy az encyclica olyasmit tartalmaz, mi az ország törvényeivel ellenkeznék. De ha úgy volna is, ezért még a ministernek nem volt oka az encyclica hirdetését eltiltani. „A törvény, melyet ez esetre alkalmaznak, speciális törvény, mely speciális büntetési feltételeket tartalmaz a polgároknak speciális osztálya ellen, azon speciális szabadságnál fogva, melyet gallicannak neveznek, s melyet két speciálisan szabadelvű uralkodó XIV. Lajos és I. Napoleon találtak fel. Mily csodálatra méltó bölcsészek ezek a francia nyelvelforgatók, kik a pápa encyclicáját beavatkozásnak nevezik, s azon minister köriratát — ki az összes törvényszékeknek s csendőrségnek parancsol — szabadságnak.“ A püspök természetesnek találja, hogy ily körülmények között több egyháznagy áthágta a minister tilalmát, miután egyúttal a pápa szavát és saját méltójukat kellett védeniük . Sokan könnyelműen azt gondolják, hogy a püspökök ezáltal csak igen csekély veszélynek teszik ki magukat, de ez nem áll , mert ha elítéltetnék, úgy azok, kik eljárásukat kárhoztatják, tisztüket vetik meg , kik pedig jogosítottaknak tartják őket, azok az ország igazság-kiszolgáltatását sértegetik. Nem csodálkozom, hogy más püspökök komoly méltósággal tiltakoztak a miniszer eljárása ellen, sőt köszönetet mondok nekik ezért, és csatlakozom tiltakozásukhoz. De e példák és szavak magukban még nem döntik el az ügyet. A hívők s a közönség mást követelnek. Elítélnek minket, anélkül hogy megoldanák kezeinket, és sértegetik a sz atyát anélkül, hogy meghallgatnának, bántalmaznak,anélkül hogy megengednék, hogy valaki védelmére siessen. Kiizkredöm e láncokban, egyaránt sértetve, mint püspök, fiú, és polgár, és félelemmel telve folyamodom hazám törvényeihez: váljon nem marad-e fenn egyetlen segédeszköz számomra, hogy kimondhassam azt, mi szívemet nyomja, s ajkaimon lebeg.“ E segédeszközt találta fel most Dupanloup, midőn röpiratát közzéteszi, s hogy polgári jogával egyúttal egész kiterjedésben éljen,egyszerre akar szólani az encyclica és a septemberi 15-diki conventio felett. Az encyclica szerinte nem tekinthető a pápa válasza gyanánt a septemberi conventiora. IX. Pius megbocsát ellenségeinek, kik őt megtámadják, s csak az egyház veszélyeivel , az igazság elleneivel foglalkozik. E két okmány tehát, nem bír egyéb közös tulajdonnal, mint hogy egy napon keltek. Könnyen elgondolható, hogy az egyház ellenségei most minél kevesebbet szeretnének beszélni ez encyclicáról, hogy azt mint fegyvert köpenyük alá rejtsék. Óf- Dupanloup — azonban ezáltal nem engedi magát elvakíttatni. „Lehetséges, — mondja — hogy engemet szerfelett reactionáriusnak fognak találni. De mint francia polgár még nem szoktam hozzá, hogy törvényt alkossanak, vagy ünnepélyes szerződést kössenek, anélkül hogy ez előbb a kormány és országos képviselet közti megvitatás által értelmezhetnék. Mint katholikus püspök még nem szoktam azon látványhoz, hogy a pápai encyclicát lapirók consiliuma magyarázza.“ A püspök nehéznek tartja feladatát, de —mint beszéde végén mondja — megteend mindent, mi tőle kitelik. —Francia Ítélet Bismark felett.) Az államcsinek hazájában , hol tizenhárom év óta egyetlen ember akaratereje diadalmaskodik a parlamenti kormányforma felett , B ism a r k ur nem ok nélkül remélhette , hogy eredményes működése helyeslésre fog találni. E helyeslést a félhivatalos „France“ ily módon fejezi ki: „B ism ar k ur korunk egyik legnevezetesebb tüneménye. Neki sikerült azon más államokban lehetlen feladat megoldása : a korona absolut túlsúlyát egyenes oppositióban a kamarával fentartani, s a népképviselet dacára e kamara ellen , s szükség esetében nélküle is kormányozni. Nem létezik kiváló minister, ki ily harcban le nem győzetett volna, s nincsen hazáján kívül még más ország, hol a királyságot hasonló esetben forradalom nem fenyegetné. Bs m ar kor ellenben szilárdul áll , s királya ma hatalmasabbnak tűnik fel, mint ama alkotmányos összeütközés kezdetével. A képviselőház elvetette a miniszerek törvényjavaslatát, még a költségvetést is megtagadta , de azért miniszerválságnak híre sem volt. Rendíthetlenül ragaszkodva terveihez, s közönyös , maradván a parlamenti vereségek irányában, Bismark a legvégsőig vitte a dolgot. A törvényt rendeletek által helyettesítő, erővel magáévá tette a tőle elvitatott jogokat, s rendelkezett a forrásokkal, melyeket tőle megtagadtak. Háborút szent , s békét kötött tetszése szerint. Háborútlanul folytatta kids belpolitikáját, s most midőn a kamarák újból egybegyűltek, Vilmos király , annyi bevégzett tény után, melyeket kirekesztőleg e merész minister kezdeményezésének tulajdoníthatni, régi tekintélyével , erélyével beszél a korona jogairól. Egyetlen figyelmes pillantás a trónbeszédre kimutatja, hogy az összeütközés a kormány és korona között még mindig egész súlyában fennáll , s hogy még semmi lépés sem történt a kiegyenlítésre. Sem a király sem Bismark nem hátrál. A kamarának kell engedni, ezt a trónbeszéd komoly szavai eléggé világosan kijelentik. Igen erőseknek kell magunkat érezni, ha ily módon akarunk szembeszállani a parlament ellenhatásával. Mi Bismark úr hatalmi állását megállapította, és mire most is nem ok nélkül számít, az külpolitikája.Ebben szelleme ugyanazon szilárdságot, ugyanazon túlnyomóságát tanúsította, mely kormányzását a belügyekre nézve jellemzi A háború megszakította a hadsereg újjászervezése feletti vitákat, s az ország fényes tettekben tanulta ismerni a miniszer céljainak tisztaságát, s szándéklatainak komolyságát , ki csak azért óhajt a hadseregnek erőt s állapodottságot szerezni, hogy a aztán segélyével nagy terveket hozzon létre. — A háború oly behatással volt a közvéleményre , melyből magából már lényeges túlsúly keletkezik a berlini kabinet javára. — A hatalom ezen próbája, a porosz fegyverek vívmányai, s ezen minden egyéb államokat túlszárnyaló erély , alkalmas eszközöknek mutatkoztak arra, hogy a nemzeti érzületet kielégítsék, lelkesítsék s felette uralkodjanak. A közvélemény Bismar kur részén áll. Csak nagy politikai jellemek képesek ily nehézségekkel megküzdeni, s hasonló harcokat a sziklák s akadályok dacára győzelmesen kivívni. Ehhez kitartás, • merészség, erős lángész, szóval oly tulajdonok kívántatnak, minőkkel Bismarkur jeleskedik.“ „A közvélemény Bismarkur részén van* — mondja a francia lap. A mennyiben Poroszország hatalmi állásának emeléséről van szó, a „Francé“nak igaza van, de feledi, hogy a német népjellem különbözik a franciától. A porosz nép elfogadja Bismark eredményeit a külügyekben, de azért még nem mond le alkotmányáról, sem belkormányzati jogairól. OROSZORSZÁG: Az orosz keleti tengeri tartományokban nagy izgatottság uralkodik. A rendek már hosszasabb idő óta tiltakoztak a kormánynál az orosz földbirtoki rendszabályok ellen. E tiltakozásokat Liewen kormányzó személyesen nyújtotta be Pétervárott, egész befogásával támogattta azokat. A kormány iDewen ellen.