Pesti Hírnök, 1865. január (6. évfolyam, 5-25. szám)

1865-01-28 / 23. szám

Hatodik évfolyam 23. szám. gf—-------- ■ ■ g PESTI Előfizetési feltételek : helyben kézhezhordással vagy poétán mindennapi megküldéssel: egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 6 frt. — Minden hónap-tól elfogadunk 8 hónapos előfizetést POLITIKAI CnomLa i, Januar zo-an, 1865 HÍRNÖK NAPILAP. ■■ ....................... Hirdetései Stliaszibcsétit sorért egyszeri hirdetésnél okr.,bélyegdíj SPkrjával szemíttetnek. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: a himlő- és kaliputes sarkán 1-só sz. alatt, a 2-dik emeleten. »» 1 ... -a? Előfizetési hirdetés Pesti Hirnök cimiű politikai napilapra. Előfizetési feltételek: " Negyedévre...................................... 5 frt Félévre.............................................10» Egész évre.......................................20 n auszt.ért. Előfizetés minden Ló 1-től elfogadtatik MTE ló fizethetni. Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben esten, csupán a „Pesti Hirnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Alca. A Nyáriak. . (Folytatás.) Zápolyának 1540-ben történt halála felélesztő Ferdinándnak igényeit a Zápólya által hirt országrészre, de egyszersmind fokozta az utóbbi özvegyének ellentállását is birtokainak átengedésében. Ez okból Zápolya özvegye megint a zultán karjaiba véte magát, ki Mohámét és Tiszef basákat az ő oltalmára előre küldte, megígérvén, hogy maga is utánok fog nyomulni a hadsereg zömével. Az említett két basa elfoglalta Vácot, aztán Pest ellen nyomult, mely vitéz helyőrség által védelmeztetvén minden támadással dacolt; az ostromlók látván hadvállalatuk sikertelenségét, visszavonulni kezdtek. Nyári megtámadta utóhadukat s nagy pusztítást okozott köztük. Ez ütközetben elesett Acmet, harcedzett, hires török aga, kit Nyári Ferenc hosszú vértjével leütött lováról. De ennél sokkal jelentékenyebb győzelmet vívott Nyári, ki e közben Hontmegye főispánjává, és a király főlovászmesterévé léptettetett elő, 1544. az esztergomi törökök felett. Alig vette hirét annak, hogy Balassa Menyhért Léván az esztergomi várőrség által körül van véve, negyedfél század lovassal azonnal megindult, felszabadítandó az ostrom alól fegyveres társát. Útközben egy elfogott töröktől értesült, hogy a törököknek nem volt komoly szándékuk ostromolni Lévát, amiért is m már vhttummultak onnan, számuk azonban sokkal nagyobb, mint Ferenc vélte. E hírre gyorsan összegyűjte a közelfekvő csapatokat, megtámadta ezekkel a már Ipoly vizéhez megérkezett ellenségét és déltől estig tartó csata után szétugrasztotta, nagy pusztítást okozván benne, elfoglalván tőle az eddig tett hadizsákmányokat. A Solimánnal (1545.) kötött béke végre némi nyugalmat adott a sokáig súlyosan meglátogatott, és nyomott országnak, valamint Ferdinándnak is lehetségessé tette, fivérének, I. Károlynak segítséget nyújtani a fellázadt fejedelmek ellen. Schmalkaldenben ugyanis egy szövetség alakult, melynek feje, János Frigyes szász választófejedelem Luther tanát a császár ellenében oltalmába vette, a miért is számkivetettnek nyilvá-I1 vitatott J ÖC dZ d JLJJ WtTC——--- J ■« _____ . ..1 1 1 _ son érzelmű fejedelemmel és lovaggal szövetkezett azon célból, hogy erőszakkal ellenszegüljön a kimondott száműzetés foganatosításának. Ferdinánd felkéretvén fivére által kiválólag gyakorolt lovasságban nyújtandó segélyre, elküldte főkamarását, az arany gyapjas rend vitézét és magyarországi helytartót, ifjabb gr. Saim Miklóst Nyári Ferenchez azon meghagyással, hogy bírja ez utóbbit rá, miszerint 1000 könnyű lovast gyűjtsön s felettök a parancsnokságot magára vállalja. Habár az év már vége felé közeledett, Nyári mégis" már 1546. oet. 1. ott termett 1200 lovassal Nagyszombatban, itt szemlét tartott felettök, aztán Morvaországon keresztül Prága felé vette útját, honnan egyesülvén Schlick Alberttel, ki 6000 csehet vezényelt , Szászországba nyomult. A hegyszorosi erdőknél az utakat felhányva s az ellenségtől megszállva találta, de ez rövid ellentálla után oda hagyta a szorosukat. Hazai közügyek. " Pest, jan. 28. Az oly szükséges kölcsönös tájékozás a publicistikai discussió útján Pest és Bécs közt igen nehezítve van az által, hogy a bécsi politikai lapok szerkesztőségeinek csak legkisebb része van ellátva magyarul tudó referenssel, s mint látszik, többnyire mind megelégesznek azzal, a minek tudomására a hivatalos kőnyomom lap utján jutnám, melytől azonban, ha mindjárt sokoldalulag igénybe vett terjedelme engedné is, nem lehetne kivárni, hogy tán kitűzött irányadásával ellenkező nézetekkel töltse meg hasábait. De előfordul az is, hogy e kőnyomatu lap valamely pajkos referens által mystificáltatik, mint ez közelebb történt, midőn rászedette magát, hogy mi a sajtóügy ideiglenes rendezését a régi ‘censurae collegium’ helyreállítása által látnók megoldva , s az idétlen ráfogás aztán e csatornán át a residentia majd minden politikai lapját megjárta. Ha azonban ily elferdített magyarázattal hazai nyelvünket értő lapban találkozunk, méltán megütközünk. A „Sürgöny“ egyik közelebbi számában ugyanis a bécsi levelező szintén ezen meghamisított színben szerette volna javaslatunkat a közönség által láttatni és f elütni. Ez persze igen eltévesztett fogás , mert hiszen az emberek nem vártak, míg véleményünket a félhivatalos lapok kommentálják, hanem elolvasták a Hírnököt, s igen termémészetesen azt találták , miszerint mi a magyar kormánytól azt várjuk, hogy a kivételes állapot megszűnte után maga vegye kezébe a sajtóügyet, s analógiában a korona azon jogával, melyet az 1839-ben is birt és gyakorolt, — tegyen most is ‘a sajtószabadság szellemében’ az országgyűlés további határozatáig, kor- és célszerű intézkekedéseket. Mindaz, mit ezenkívül még a „Sürgöny“ inspirált levele indítványunk ellen felhoz, szintén merő sophisma és alaptalan okoskodás. Nevezetesen vastag sophisma az, midőn az 1852-dik évi osztrák sajtótörvény ideiglenes fentartását az octoberi diploma szelleméből akarja védni. Felséges Urunk, a báró Yaghoz intézett egyik legfelsőbb kéziratában csak “a birtok biztonságának és a magánjogi viszonyok állandóságának biztosítására“ szolgáló intézmények fentartásáról szól, addig, míg a törvényhozás utján megállapodás történik, mi az országbírói értekezlet útján be is következett. Eme 1. f. kézirat tehát az osztrák sajtóhatóságot távolról sem értette a fentartandó intézetek közé, annál kevésbé, minthogy a sajtó kétségtelenül a belügyekhez tartozik, s annak felügyeletét s közigazgatási kezelését, a provisorium szabályai alól felmentatása miatt^'egy^pillanatig sem hagytatjá’Y/í’y orgánumok kezében, melyeknek kinevezése nem tőle függ. A „Sürgöny“ ebbeli allegatiójának csak annyiból örvendünk, amennyiben azt, hazánkra nézve igen fontos következtetésekre fordíthatjuk vissza. Ha ugyanis a félhivatalos „Sürgöny” csakugyan az eldöntő körök nézeteit tolmácsolja, s ha e szerint indítványunkat különösen azért impugnálja az octoberi diplomából, mert ehhez, t. i. a diplomához az eldöntő magyar körökben, mint fel is kell tennünk, szigorúan ragaszkodnak, akkor bizonyosan azon örvendetes reménynek és kilátásnak is helyet adhatunk, hogy e ragaszkodás még sokkal nagyobb mértékben érvényesítendi magát azon törvényes intézményeink visszaszerzésében és visszaállításában, melyeket hazánknakaz octoberi diploma, minden dubiositáson fölül—világosan biztos, s melyeknek sértetlen megőrzését és közreállítását, Urunk Ő Felsége, a provisorium megszüntetésének esetére, 1861-dik évi noember 5-ki 1. f. kéziratával ujabban ünnepe résén megígérte. . Legyen tehát ennélfogva szívad, hazánknak teljes biztossággal arra számíthatni, miszerint eldöntő helyen, minden épségen túl eszközlelni fogják, hogy azon pillanatban, midőn a kitételes állapot megszüntettetik, az octoberi diploma értelmében, a nm. magyar királyi Helytartó-tanács is, azon függetlenségébe és teljes törvényes activtásába, melyek annak egyebek közt az 1790. XIV. t. c. assecutál, s mely a fennidézett nov. 5-ki leirattal is csak a provisorium dejére függesztetett fel , vissza fog helyeztetni; — s hogy továbbá ugyanazon időben intézkedés fog tétetni, miszerint addig is, míg a megyék országgyűlési rendezésére a sor rákerülne, s az 1860- diki utasítások, s az akkor szervezett tapasztalások nyomán, az ideiglenes megyei bizottmányok megalakíttatni fognak. Amaz szükséges, hogy az ország mielőbb ismét a normális kormányzat minden előnyeinek örvendhessen; — az utóbbi elkerülhetetlen, hogy az országgyűlési választások minden kifogás ürügyének szolgáltatása nélkül történhessenek. S e feltevés mellett aztán igénytelen véne hogy a maga a kormány mindidőn a nm. magyar’kakkyurat halaszsza, náci teljes törvényes activitását visszanyerte, é s a további teendő minden intézkedésekre, így a sajtóügyre nézve is, tanácsa és törvényes befolyása egész súlyát szintén latba vetheti. Ennél biztos a bevezető lépést, a közbizalomnak, a transactio egyik leglényegesb faktorának megszerzésére — egyelőre alig lennénk képesek ajánlani. HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, jan. 25. A báni értekezletre, a már megnevezetteken kívül, még a következők hivattattak meg : Melinczevics polgármester, Kosulics Kázmér és Zdencsaj urak. De ekkor a cseh táborban lázadás tört ki, mely annyira fokozódott, hogy Schlick, miután azt szép szóval, fenyegetőzések és büntetések által hiába igyekezett lecsillapítani, csak Nyári sátorában talált biztonságot. Ez utóbbi azt tanácsla neki , hogy mindazokat , kik visszatérni akarnak, bocsássa el, és csak az önkénytesekkel, valamint a zsoldosokkal folytassa a hadjáratot, a mi meg is történt. Zwickauban már várt rájuk Móricz szász herceg 2000 lovassal, és 6000 gyaloggal, és annál barátságosabban fogadta őket, minthogy Pestnek utóbbi ostromából már ismerte mind a híres Nyárit, mind legtöbb alvezérét. Cseh- Egerben, a hadsereg gyűlhetvén Ferdinánd összetalálkozmelyek különböző alzáílt ntozrtvatokat f fejlődéselket tettek a két uralkodónak, valamint e jelen volt magas vendégeknek teljes megelégedésére. De itt a sors véget vetett a tevékeny férfi buzgó működésének. Szélküldés megbéníta az ellenségtől annyira rettegett jobbját Nyárinak, Ferdinánd király nagy sajnálatára, és legnagyobb fájdalmára magának a hősnek, ki a győzelem és dicsőség biztos hitével kezdte meg a hadjáratot, melynek gyümölcseit másnak volt kénytelen átengedni. Gondos ápolással haza szállíttatván, még megérte azon örvendetes hírt, hogy lovasai Bakics Pál alatt nagy és fényes részt vettek a Mühlbergnél vívott döntő győzelemben , és ennek ő szerfelett örült, habár sokszor kifakadt saját sorsa ellen, de azért nem irigyelte azt, kinek átengedte a neki kínálkozó babért. Nejével, Korlátkői Erzsébettel, ki utolsó sarjadéka volt törzsének, s kapta a korlátkői és berencsi erős várakat és uroldalunkat ; de ő már korábban különböző jószágokat szerzett Hont- Bács- Turóc- és Nyitra-megyékben, a melyeket a királyi jóváhagyás megnyerése után, minthogy házassága gyermektelen volt, részint saját, részint neje oldalrokonainak véghagyományozta. A jeles férfi mér korábban azon meggyőződésre jutván, hogy kénytelen lesz nélkülözni az atya örömeit, nemzetségének fiataljai közt egyet kiszemelt, kire nem csak szerzett vagyonát, hanem kiválólag szellemét is átruházhatná. Miklós rokonának fiát , Lőrincet tarta a legalkalmasabbnak erre, a mely okból maga mellé véve őt, és részt engedett neki venni minden vállalataiban. Így helyettesi minőségben rá bízta a schmalkaidi, szövetségesek ellen gyűjtött hadsereg egyik osztá- szlíraiai nagybátyának megbetegedése után, a hadjáratot folytatván, igen kitüntette magát. A hadjáratból történt visszatérése után Ferdinánd a honti főispán méltóságával ruházta fel őt, és Nádasdy Tamás és Báthory András mellé rendelte, midőn ezek (1551.) Zápolya Isabellához mentek Erdélyt a fennálló szerződések erejénél fogva tőle átveendők. Míg Nádasdy és Báthory megbízásuk egy részének foganatosítása körül fáradoztak, addig Nyári Dobó Domokos * a reoy* más feladatban járt el: átvették ugyanis a Zápolya által Visegrádról elszállított és még mindig özvegyének kezei közt létező magyar szent koronát Az ország ezen ereklyéjét Tokajba vitték, honnan annak Pozsonyba szállítását Seredi György magára vállalta. (Folyt. kör.) Pest jan. 28. A „Wanderer“ jan. 25-i számában a horvát kérdés jelen stádiumát illetőleg így elmélkedik: „Nyolcszáz évig állott fenn sértetlenül a Magyarország és Horvátország közti kapocs, nyolcszáz évig ültek Horvátország és Tótország képviselői a magyar országgyűlésben. A kapcsolt részek ott aránytalanul csekélyen voltak képviseltetve, de az hogy e képviselők bár megfelelő számbanoda tartoztak, egyik oldalról sem vonatott kétségbe. A horvát országgyűlésnek, a „generalis regnorum congregatio“-nak alig volt annyi hatásköre, mint tartományi rendeinknek; a horvát bán min-VO a TMCTar sorában. . a Mária Therézia által életbe léptetett consilium croaticun tizenkét évi fennállás után fémét , mindehely ÓtanácSba elvelt' Horvátországban mindejykor a magyar törvények álltak fenn; s e tekintetben csak a vallásszabadságról szóló törvény ríSi | v. *’ mintho^ a* 1791 -ki 14. S. 26-ik sTban . a Pr0tfta'8,* csak Magyarortak l„sA e^*gutta^ Horvátországban is vol^^Horvátoság,.Tót«. ZT éz‘8rtlb“ «Sá Tán«! v RZ ITM** kíVánaITMit a trón elé; e ki-TM ‘«a különböztek a ma-SjtáílífTértmindjárt a bevezetésben azon i^ama‘ ^ eddig, úgy ezentúl gyár korona alatt akarnak maradni.“ Végber^oT T?? BaCl, korunk után 1861)-hi odoesevio« köziratot intézett le. Sokhorváttól ! °Z’ mel^'ben kilátásba tétetik a r,*Z!!*!°ZS 1 ° rszá^ülés egybehivatása, hogy melyet elhatározásom s szentesítésem fentartása mellett, a horvát-tót képviselet s a magyar országgyűlés tanácskozmányaira s kölcsönös megegyezésre bízom — ez országok óhajtásait és nézeteit kifejezze.“ A februári patens e tekintetben mit sem változtatott, hanem 2-dik cikkelyében újólag az octoberi diploma fenn említett határozataira utalt. r ^ 1 ^T°l vagyunk attól, hogy Horvátország és Tótország jövendő államjogi állásának csak egyetlen szóval praejudicálni akarnánk; mert őszinte óhajtásunk, hogy ez országok jogos követelményei kielégíttessenek ; de az ut, melyen ez mindenekelőtt megkísértendő, — világosan azon viszony által, melyben az országok a magyar koronához 800 év óta állottak, s a fennérintett 1860. october 20-diki legfelsőbb kézirat által jelentetik ki; az pedig, hogy Magyarországban minden pár