Pesti Hírnök, 1865. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1865-02-21 / 42. szám

Hatodik évfolyam 42. szám. PESTI Előfizetési feltételek : helyben házhozhordás­­sal vagy postán mindennapi megküldéssel: egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó­napos előfizetést. POLITIKAI Kedd, február 21-én, 1865 HÍRNÖK NAPILAP. Sz- ------------& I Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hir- I detésnél 6kr.,bélyegdíj 30krjával számíttatnak. Szerkeszt­őség és kiadó-hivatal: I a himző- és kalap-utca sarkán l-ső sz. alatt, a 2-dik emeleten. Iff ............. — Előfizetési hirdetés Pesti Hírnök cimű­ politika­ napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre .........................................5 frt Félévre...............................................10. Egész évre.........................................20 „ auszt.­ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik KT Előfizethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál, hely­be­n­­ esten , csupán a „Pesti Hírnök“ kia­dó hivatalában, a himző- és kalap-utca szeg­letén,­l-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó­ hivatala. Hazai közügyek. Pest, febr. 21. íru A mily örömmel látjuk azon élénk sürgést, mely egy idő óta közlekedési eszkö­zeink szaporítása és javítása körül tapasztal­ható, épp annyira csodálkozunk rajta, hogy a legolcsóbb és legtermészetesebb utaknak, fo­­lyóink hajózásának oly kevés fontosság tulaj­donit tátik. Dacára azon átalános pénztelenségnek, melyben sinylünk, mindenütt csak vasuta­kat szeretnének építeni, melyek hazánkban az eddigi módon 6—700 ezer forintba kerül­nek mértföldenkint, s még az újabban behozni szándékolt skót építési modor szerint is 2—300 ezer forintot igényel egy mföld úgynevezett „olcsó“ vaspálya, holott a nagy vasutak építé­séről számtalan ok miatt elkedvetlenedett idegen tőke, ilyesekbe ma már vajmi nehezen vonható be, s ha csak financiális viszonyaink nem javulnak, a skót fajta vasutakat sem le­szünk képesek még igen sokáig meghonosítani. A k­ő­u­t­a­k, megmutatta a tapaszta­lás, még aránylag majd drágábba kerülnek lazánk nagy részében , mint a vaspályák, mert a kezünknél levő adatok szerint , egy­­föld kőút elkészítése a legolcsóbb anyag, és legkedvezőbb helyzet mellett is 60 — 70, legtöbb helyt 100—150— néhol 200 ezer forintba is bele kerül m földenkint. Ily körülmények közt valóban sajátsá­gos tünemény, hogy a vízi utakra nem fordul nagyobb figyelem, mint a minőben azok eddig elő részesültek. Más nemzetek, jelesen a hollandiak, an­golok, franciák és éjszakamerikaiak, már ré­gen elismervén azon nagyszerű hasznot, me­lyet a belföldi hajózás eszközöl, a területei­ken levő természetes folyamokat nem csak hogy igyekeztek áru- és személyszállításra mi­nél inkább felhasználni, a medrek hiányait kijavítani, a folyók hajózását elősegítő intéz­kedéseket behozni, de egyik folyamot a má­sikkal mesterséges viziutakkal kötötték ösz­­sze, s ez­által a nemzeti forgalom javára áta­lános vizi úthálózatot készítettek , s azon egyes vidékekre, melyek azelőtt a vizi szállí­tás jótéteményeiben nem részesültek, az újon­nan teremtett vizi út által valódi áldást hoz­tak, mivel a könnyebb szállítás által a pro­ductív erőket nevelték, s értéküket, gazdagsá­gukat tetemesen szaporították. Nálunk a törvényhozás, még csak azon egyszerű rendszabályokról sem gondoskodott, melyek nélkül a hajózásnak végtelen nehéz­ségekkel kell küzdeni ; legnagyobb folyóink hajózási akadályainak elhárítására is alig történt valami, annál kevesebb figyelem for­­díttatott a folyók csatornákkal összekötésére, és egy rendszeres vízi­ úthálózat létesítésére. Pedig a vasutak alig, vagy igen sokára fogják elérni azon kifejlődést, hogy a szál­lítás olcsóságában elérj­ék a ha­jókat. Belgiumban van egyedül a státus­­vas­utakon oly olcsó árszabály, mely közel jár a gőzhajók szállítási díjaihoz, melyek ekkoráig minden szállítási eszközökhöz képest a legol­csóbbaknak bizonyultak. Nem szólunk ezúttal azon ICO nagyobb folyóinkról , melyeket Fényes előszámlál, egyedül a Dunáról akarunk némelye­ket megérinteni. Ezen nem csak hazánk, de Európa egyik fő folyama, Magyarország terü­letén 114 mföldnyi hosszúságban foly, s ha­zánk valamennyi hajózható folyóját, — a Dunajec és Poprád kivételével — magába veszi, s már csak ez oknál fogva is főfontos­sággal bír belkereskedésünket illetőleg. De sokszoros mérvben emelkedik fontossága, ha meggondoljuk, hogy Németországban ered­vén, s a török birodalmon keresztül, az aldu­­nai tartományok közepén, az orosz által bírt Feketetengerbe folyván, — ezen országok közt a legnagyszerűbb forgalmi vonallá vál­­hatik, a Feketetenger által pedig, melyet min­den tengeri hajózással biró nemzetek fölke­resnek, nem csak európai, de keletázsiai fo­lyammá emelkedni van hivatva. S mondjuk-e, hogy e nagyszerű rendel­tetéssel bíró folyamunk hajózása, mily primi­tív állapotban van mai napig is? Azon egyetlen társaság, mely régebben szabadalom, jelenleg pedig derekas subventio által támogatva (75­0 jövedelem van számára biztosítva az államtól) tetemes hajórajjal ren­delkezhetik ugyan, és el kell ismernünk,hogy eddigi fennállása alatt nagy szolgálatokat tett a belforgalom- és kereskedésnek,­­ még mindig nincs azon állapotban, hogy a forgalom igényeinek teljesen megfelelni képes volna. A hírlapolvasók emlékezhetnek reá , a termelők és kereskedők pedig érzékenyen tapasztalták, hogy a múlt évben is mily neve­ze­tea bálványukra szolgált azon sajnos körül­mény, hogy gabonáinkat nem voltak képesek a kitűzött időben rendeltetésük helyére el­szállítani, mert a társaságnak nem volt ele­gendő, nem volt annyi hajója, mennyi a szál­lításra szánt gabnaneműeket fölvehette volna. Azért minden józanul gondolkozó őszin­­­te örömmel fogja üdvözölni azon új gőzhajó­társaságot , melyre ő Felsége legközelebb méltóztatott a legfelsőbb engedélyt kiadni, s mely „középdunai g­őzhajózási társaság“ cím alatt, egyik kitűnő ha­zánkfia, ifjabb Bartal György veze­tése alatt legközelebb alakulni fog. Ezen társaság, a­mint halljuk, Győr és Eszék közt fogja járatni gőzöseit , egyelőre jobbár­a csak személyszállítással akar foglal­kozni, csupán az utasok podgyászai és apróbb terhei számára fogván hajóit használtatni, később azonban , h­a üzlete nagyobb kiterje­dést veend, külön teher­­hajókat is indít, me­lyek mint ilyenek magukban is fogják járni a kitűzött pontok között a Dunát. A társulat először 2000 darab részvényt fog kibocsátani, melyek 200 forintjával lesz­nek aláírandók , s két év alatt 8 részletben befizetendők. A leggyakorlatibb gondolatnak tartjuk a kezdeményezés ilyetén megindítását. Ke­reskedői közmondás, hogy a­ki kicsiben kezdi, nagyban végzi. S valóban n­e lenne szeren­csétlenebb eljárás, mint napjainkban milliók­ról beszélni, s ez által elijeszteni e vállalattól mindazokat, a­kik tudják, hogy e milliók mai napság nem fognak bekerülni úgy sem. Míg így, ha életre való lesz a vállalat, s ügyesen fog vezettetni, okvetlenül kinövi magát, s in­kább azután terjeszkedik, midőn saját vállai is megbirják a terhet, mint megindulásakor vessen akkora fundamentumot, melyre aztán elég biztossággal nem lenne képes a falat felrakni. Szerencsés eszme az alakítóktól az is, hogy tekintetbe véve nyomorúságos helyze­tünket, oly hosszú időt tűznek a részvények befizetésére, s oly apró rátákban kívánják a törlesztéseket, hogy bátran hozzájárulhat a vállalathoz a kisebb vagyona is; — ez által a legszélesebb alap van nyújtva a tömeges részvételre, mely bizonyára nem fog elmaradni már csak annálfogva sem, mert e vállalatot már bölcsőjében rokonszenv kísérte, s nincs ok kételkedni, hogy fejlődésében is bizonyo­san kiérdemlett pártfogás fogja támogatni. Legközelebb alkalmat fogunk keresni, hogy e gőzhajó- társulat szervezetével köze­lebbről is megismertessük olvasóinkat. B­é­c­s, febr. 20. : Magyarország Herce­g-P­r­i­­mása, esztergomi bibornok-érsek ő Eminentiája, ma — hétfőn reggel — hagyta el legjobb egészség­ben a birodalmi székvárost, Bécset, hol 5 napot tölteni méltóztatott. Ó Eminentiáját múlt csütörtökön h­o­s­z­­szabb külön fogadtatásban méltóztatott Urunk Királyunk Ő Felsége részesítni. Pénteken és szombaton az itt tartózkodó ma­gyar főurak legnagyobb része , s ezek között a magyar minister gr. Eszterházy Móric, s a magyar kir. udv. főkancellár gr. Zichy Her­mann is tisztelk­ed­ik ő Eminentiájánál. E látogatások által ő Eminentiája úgy látszik, ezúttal annyira el volt foglalva, hogy még a leg­főbb ressortok meglátogatására sem volt érkezése. Mint hiteles forrásból tudósíttatom, ő Felsége Dánielik János címzetes püspököt és a ma­gyar kir. helyt, tanács tanácsosát ez utóbbi állo­másától saját kérelmére legk. fölmenteni, és díjel­engedés mellett udvari tanácsosi cim­­mel felruházni, — helyébe pedig Biró László kanonokot s kir. táblai praelatust helytartó­tanácsi tanácsossá s egyszersmind s c u­­tak­i cimzetes püspökké méltóztatott kinevezni. Szintén egészen biztos forrásból értesülök azon egyházi hirről is, mely szerint Ő­fels­é­ge ft. Simon Zsigmond urnak a pannonhalmi convent priorjának, a szent Ányosról címzett tihanyi apáttá, és P­e­t­h­e­ö Dömjén, főapáti titkárnak s theologiai tanárnak a boldogságos Szűzről cím­zett d­ö­m­ö­­­k­i apáttá, a szent­mártoni benedek­­rendi főapát ur által történt kinevezését leg­kegyelmesebben megerősítni méltóztatott. Helytartótanácsi javasló felterjesztés folytán továbbá a szatmári egyházmegyében fekvő felső remetei rom. kath. egyház­községének a val­lási alapból legfelsőbb kegyelemből templomépí­tésre kivételesen 4000 főt engedélyeztetett. Végül, mint hallom, az úgynevezett pozsonyi patentalis lutheránus egyházkerület főfel­ügyelőjévé, a leköszönt T­hur­zó János helyébe, a patentalisták által Francisci János liptó­­megyei főispán választatván meg , ezen választás helybenhagyását illetőleg a legf. határozat már leérkezett volna. *) tegnapi szakgyűlésében Wenzel Gr­ä­fl z­­­á­v r. tag olvasta fel jelentését a múlt egyetemi szün­időben tudományos , illetőleg történet-buvárlati célból tett utazásáról. A tudós utazó több felsőmagyarországi me­gyét s nevezetesen a Vág völgyét járta be s részint köz-, részint magánlevéltárakban a hazai történeti buvárlatra nézve nagy becsű adatokat talált és gyűjtött. Ezek a 16-dik század második feléig terjed­nek. Az Árpád-korszakra a gyűjtött adatok között nem kevesebb, mint 310 okmány vonatkozik, me­lyek az akadémia illető okmány-gyűjteményében fognak közzététetni. A magángyűjtemények közül bg Eszter­­h­á­z­y, bg B a 11 h­á­n­y­i, gr. Z­a­y, b. Med­­nyánszky, b. Révay stb. nemzetségi le­véltáraiban kutatott értekező s habár sok részle­tet, mint levéltári titkot nem is hozhat ezennel nyilvánosságra, átalában megjegyzi, hogy a talált adatok mind az átalános hazai történetre, mind egyes családok, (Hunyady János, Stibor vajda, Evangepán, Thurzó, Újlaki stb.) mind a földműve­lés, ipar, megyék, városok, valamint a jogtörténet­re igen érdekesek. Sajátságos, hogy Csák Mátéról a trencséni levéltárban mit sem találhatott. A zsidók történetét illetőleg is több adatra bukkant s értekező megígérte, hogy az akadémiá­ban közelebb a zsidók történetéről Magyarországon előadást fog tartani. Kiemeli a szívességet, melylyel a legtöbb he­lyütt fogadtatott. Több okmányt ajándékul is nyert, mint a többi között egy bosniai okmány glagolita betűkkel. Értekező birtokában hat ily glagolita vagy cyrill betűkkel irt okmány van s határozottan kijelenti, hogy az e nemű nyomozást tekintet nélkül a nyelvre, a hazai történeti buvárlat kiegészítő részének tartja s mint ilyent fogja az akadémiának bemutatni. Két pesti jogász, P­u­­­s­z­k­y Ágost s Mi­hál­y­i urak is, mint értekező egyetemi hallgatói több érdekes adatot adtak át. Az első magyar tör­téneti érdekű arcképek másolatát Elorenzből, a második okmányokat Marmarosból. Értekező végül a hazai levéltári ügyről álta­lában szól. Kiemeli az e körüli hiányokat, melyek közül első helyre teszi, hogy több neves­ család nem tart külön képzett levéltárnokot, hanem le­véltára rendezését ügyvédjére bízza, miből aztán sok esetben sok mindenféle helytelenség támad. Fölemlíti a magyar törvény intézkedését a családi levéltárakról, s kéri az akadémiát, hogy erkölcsi tekintélyét vesse a latba a hazai levéltárak ügyében. Utána Purgstaller Kat­ József r. tag tartott bölcsészeti értekezést „az erő­s anyag kö­zötti viszonyról.“ Végül Römer Elóris r. tag mutatá be az oravicai kalugyer-templom rajzait, melyeket a jeles Storno készített. A titkári közlemények közül felemlítjük, hogy id. M­á­n­d­y Péter úr a nagy szótárhoz már a 18-dik szógyűjteményt küldi be. A Zürichben levő magyar ifjak társu­latának az Akadémia számtani s természettudo­mányi kiadványai megküldetni ajánltattak, mivel kapcsolatban az akadémiai könyvküldemények ügye általában szóba kerülvén, az e tekintetbeni határozat­hozatal e kérdés érdemleges tárgyalásáig halasztatott el, összes havi ülés is lévén, befejezésül bejelen­tettek a legutóbb érkezett könyvek. KÖZINTÉZETEK ÉS TÁRSULATOK. Pest, febr. 21. A magyar tudom. akadémia philosoph. törv. és történettudományi osztályainak *) Igen sajnáljuk, hogy e scissio protestáns atyánkfiái közt még mindig kiegyenlítve nincs, hogy igy a protestáns ügy is az ország törvényeivel mindenütt öszhangzásban legyen, é­s ne nyittas­sák arra rés, miszerint a protestáns egyház törvé­nyes autonómiája megsértésnek tétethessék ki saját felekezete által. Lehetetlen, hogy oly parányi mi­noritás egy egész felekezettel országosan szembe­szállni képes lenne, ha a tekintélyes­ vezetők a népet ezen szakadásra utaló s a köznyugalomnak nem kedvező positio testvérietlen s veszélyteljes irány­áról őszintén felvilágosítnák. S­z­e­r­k. VEGYESEK. Pest, febr. 21. — Mazuranich, a horvát udv. can­­cellár mára váratott Zágrábból vissza Bécsbe. Ő excja Zágrábban az ott jelen volt főispánokkal foly­tonosan a báni értekezlet munkálata s a legköze­lebbi horvát országgyűlést illető ügyek felett ta­nácskozott. — Karlovitzról e hó 11-dikéről ír­ják :A congressus eddigi tárgyalásaiban a rendszeresített káplánok intézménye, a plébániai telkeknek természetbeni megtartása, a stola szabá­lyozása a káplánok, plébánosok s esperesek osztály szerinti fizetésével, s a nemzetiség solidarítása a cultus- s közoktatási ügyekben határozattá lett. Ma és holnap a congressusi választmány az igen fontos átmeneti határzatokkal foglalkozik. Uj képviselők it említendők : M­a­n­d­i­c­s helyi, tanácsos, dr.

Next