Pesti Hírnök, 1865. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-23 / 44. szám
Hatodik évfolyam 44. szám. PESTI &----------T'____ Előfizetési feltételek , helyben házhozhordással vagy postán mindennapi megküldéssel: egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hónapos előfizetést. POLITIKAI Csütörtök, február 23-án, 1865. HÍRNÖK. | &------------- ----------& 1 Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hirdetésnél 6kr..bélyegdíj 30krjával számíttatnak. Szerkesztőség és kiadó-hivatal : a hímző- és kalap-utca sarkán 1-ső sz. alatt, a 2-dik emeleten. ' ------------------■-& 1 -......... --% NAPILAP. Előfizetési hirdetés Pesti Hírnök című politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre . . ■.............................5 frt Félévre............................................... Egész évre........................................ 200 auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik HT Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben 1 esten , csupán a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-es szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadóhivatala. Hazai közügyért. Pest, febr. 23.)). Azt a hirt vesszük Bécsből, hogy a nm. magyar királyi udvari Cancellária, a közelebbi magyar országgyűlésnek elég munkaanyagot szándékozván gyűjteni, egyszersmind különféle codificatiókkal foglalkozik, s ezek közt nevezetesen azt is teendői, vagyis helyesebben szólva, javaslandói etik tárgyául tűzte ki : miképp minő módosításokkal lehetne az osztrák polgári törvénykönyvet Magyarországban törvényesíttetni? E végre, mint halljuk, mártius hava folytán, a magyar kir. egyetem egyik legkitűnőbb jogtanára is az illető bécsi tanácskozmányokra hivatalos. Mi azonban azt tartjuk, hogy bármenynyire méltó tárgya is e kérdés a kormány gondoskodásának, mégis mindent összevéve, eme codificationális tevékenység, ezen és hozzá hasonló téren egészen idő előtti. Azon meggyőződésben vagyunk ugyanis, hogy maga az ausztriai polgári törvénykódex sem maradhat meg jelen alakjában, miután az még az absolutismus s a bureaucratikus kormányforma korából veszi eredetét, és valamint a törvénykezés rendszere, úgy különösen a büntetőjog lényeges módosítást s egyszerűsítést igényelnek, hogy közöttük, s valóságos alkotmányos regime és önkormányzat között összhangzás jöjjön létre. Mert tökéletesen igazuk van azoknak, kik a Lajtán túl , vagyis az osztrák örökös tartományokban valódi alkotmányos létet csak akkor remélnek, ha az absolutismus korából származó hureaucratikus formák, az állami ügyvitel minden ágaiban , az önkormányzat elvének szellemében és irányában átalakíttatnak , ettől függvén egyszersmind a közkormányzat költségeinek tetemes megtakaríthatása s a birodalmi financiáknak annyira szükséges rendezketése is. Igaza van tehát azoknak, kik a közviszonyok alapos és tartós javulásának lehetőségét csakis ily gyökeres átalakítástól várván, az osztrák örökös tartományokban is mindenek előtt a kormányrendszer autonomikus átváltoztatását sürgetik. Ezen óhajtás valósulását azonban fájdalom, éppen nem látjuk még oly közel stádiumban. Mert, ha nem lehet is csodálkozni a felett, hogy maguk a bureaucratia emlőin felnevelt osztrák államférfiak nem érzik az ösztönt, az örökös tartományok autonomikus átalakítására az initiativát önkényt megragadni, — de az eddigi jelekből sajnosan tapasztaljuk constatkrozva azt is, hogy a bécsi birodalmi tanács, mostani tagjainak többségénél, (a cseh-morva töredéket, s egyes kitűnőbb képviselőket kivéve, az alkotmányosság alapelveivel még nem jöttek tisztába, és nem bírták még magukat felküzdeni azon meggyőződésre,miszerint a monarchiában az alkotmányos élet csak úgy verhet gyökeret, a társadalom csak úgy nyerhet önkormányzatára individuális befolyást, s a költséges és veszélyteljes bureaucratia hálózatát csak akkor rázhatja le nyakáról, ha az örökös tartományokban szintúgy, mint Magyarországban ezelőtt már létezett , s az alkotmányos regime minél terjedtebb tartományi autonómia alakjában fejlesztetik ki, s a központi hatalom, mint Angliában, a kül- és hadügyön kívül csak az egyetemes belpolitikára utaltatik, vagyis az alkotmányos élet súlypontja a tartományi autonómiákra fektettetik. Csak ily átalakítás mellett idézhető elő a monarchia egységének s kültekintélyének rövidsége nélkül az egyes részeknek teljes megnyugtatása, neveztesen pedig a kölcsönös féltékenység aggodalmának elhárítása folytán a solidaritásnak azon ösztöne, mely a birodalom minden népeit arra fogja lelkesítni, hogy azon alkotmányos létet, mely speciális törvényes autonómiáikat oly lelkiismeretesen s részrehajtatlanul védi, s egyesült testvéri összetartással, s minden tőlük kitelhető áldozattal oltalmazzák. Úgy látszik azonban nekünk, hogy ily stádiumba a monarchia alkotmányos ügyét főleg csak azon idő hozandja, midőn Magyarország törvényes autonómiájának, s a magyar szent korona elévülhetlen jogainak a pragmatica sanctio alapján visszaállítandó újabb biztosítása, s ezzel kiegyeztető összhangzásban, a közös ügyek elintézésének elfogadható módja és formája, a magyar országgyűlés által discussióba hozatván, a korona közvetítése mellett , a szükséges és becsületes transactio érdekében a tárgyalások a Lajta mindkét oldalán megindulnak. Addig nézetünk szerint az e sorok elején érintett codificatiók nem igen kerülhetnek szőnyegre, s bármily fontos is magában a kitűzött tárgy, az erre fordítandó munkát mégis annál is inkább mellőzhetőnek tartanak, minthogy egyfelől a legfontosb államjogi kiegyenlítési kérdések megoldása valószínűleg már magában elég hosszú országgyűlést veend igénybe, másfelől pedig éppen a megoldás minéműsége fog a polgári törvénykönyv szellemének, s nevezetesen a törvénykzési formáinak hihetőleg Lajtán túl is, új módosító irányt szabni, — a midőn aztán a magyar országgyűlés is ősi törvényes gyakorlatához visszatérve, azon esetre, ha codificálni akar, ő végre bizonyosan saját kebeléből fog bizalma embereiből munkálkodó küldöttséget kinevezni. Ily codificatiok nélkül is roppant feladattal kell a magyar kormánynak megküzdeni, hogy mindazon előkészületek meglegyenek, melyek alapján a legközelebbi magyar országgyűlést, törvényszerű s megnyugtató eredmény reményével megnyitni lehessen. Miben álljon pedig nézetünk szerint ezen előkészület , arról legközelebb szólandunk. Bécs, febr. 21. (Az 1866-diki költségvetés, melyet a pénzügyminister a bíród, tanácsbeli képviselőkháza elé terjesztett a kiadásokra 542.455,330 ftot, a bevételekre 512.879,103 ftot számit; a deficit tehát 29.576.227 ft lenne. 1865-re, fia tekintetbe vesszük a pénzügyministernek m. é. dec. 15-ről, f. é. febr. 3, 5 és 7-ről, valamint az igazságügyministernek f. é. jan. 10-ről s végül az államminister átirataiban foglalt változtatásokat, a kiadásokra 548.570,428 ft, a bevételekre 518.315,316 ft állapíttatott meg s igy a deficit 30.255,112 ft. A deficit tehát mindkét évben körülbelül ugyanaz, míg az 1.866-dik év kiadásai és bevételei mintegy 6, illetőleg milliónyi csökkenést tüntetnek elő. Mielőtt a részletek fejtegetésére áttérnénk, az 1866-diki költségvetés legfőbb számait terjesztjük elő s az összehasonlítás megkönnyebbítésére hozzájuk mellékeljük az 1865-diki költségvetés számait. A kiadások következőleg vannak tervezve : 1866 1865 Legm. udvar . . 7,420,000 ft 7,421,144 ft 6 Felsége kabinetiirodája . . . 63,482 „ 63,482 „ Bir. tanács . . . 966,912,, 1,188,612 „ Államtanács . . 146,782 „ 146,782 „ Ministertanács . . 65,985 „ 65,985 „ Külügyministerium 2,317,865 „ 2,374,430 „ Államministerium . 30,881,261 „ 31,129,350 „ Magy. udv. canc. . 12,066,682,, 12,071,015 „ Érd. udv. canc. . 3,562,044 „ 3,543,391 „ Horvát udv. canc. . 2,100,036,, 1,198,061 „ Közoktatási tanács 55,140 „ 55,140 ,. Pénzügyminist. . 342,778,919,, 342,462,118 „ Keresk. minist. . 13,887,761 „ 13,606,741 „ Igazságügyi n. . . 8,141,395 „ 8,214,798 „ Rcndőrminist. . . 3,005,504 „ 3,372,864 „ Ellenőrzési hatóságok .................... 3,782,696 „ 3,795,881 „ Hadügyministerium 100,138,866 , 105,767,772 „ Tengerész, minist. 11,074,000 „ 11,102,776 „ összeg : 542,455,330 „ 548,570,428 „ A bevételek pedig következőleg vannak tervezve. Ebből egy tekintetre is azonnal megláthatni, hogy az 1866-diki költségvetés az 1865-tel majd mindenben megegyezik. Csak két lényeges eltérés fordul elő : a hadügyministerium számára 1866-ban 5.628.906 fttal kevesebb igényeltetik, mint 1865- ben, s a pénzügyministerium bevételei 1866-ban 6,175.39 írttal csökkennek 1865-hez képest. Különben koránt sem kell hinni, hogy ez összeggel az adót fizetők terhe csökkennek, ez körülbelül a régi marad ; a bevétel kisebbedégét egyes-egyedül az eladandó állami javadalmakért befolyó összeg megkevesbedése okozza, miután az 1866-diki költségvetés e pontra nézve 6.381.730 frttal kevesebbet mutat fel, mint az 1865-diki. A hadügyministerium, mint láttuk, 1866-ban 5.628.906 fttal kevesebbet igényel, mint 1865-ben, a tengerészeti hadászat ellenben 2100 fttal többet, úgy hogy e mindkét ressortban való megtakarítás körülbelül 5.626.806 forintot tesz ki. Ha ezt a 6.115.098 ftnyi követelményi keveslettel összeszámítjuk, kitűnik, hogy az 1866-diki költségvetés a polgári közigazgatásra csak 488.292 fttal igényel kevesebbet, mint 1865-ben. Ez eredmény mindenesetre jobb színezetű lesz valamivel, ha elkülönítjük azon pontokat, melyekben egyelőre mit sem lehet megtakarítani, t. i. az államadósságra való kiadást. Mindkét államköltségvetés szerint ugyanis 1866-ban 1865-ben az adósság kamatjai . . 117,677.432 ftot, 117,435.170 ftot. az adósság törlesztése . 66,033.800 „ 59,840.538 „ összesen 183,710.232 ftot" 176,375.708 ftot vesznek igénybe. Az adósságra tehát 1866-ban 7,334,524 frttal több fordíttatnék, mint 1865-ben s ezzel a megtakarított összeg, melyet a tulajdonképeni polgári közigazgatásban kellene elérni, minden esetre 7,822.816 frtra emelkedik. Ebből azonban 2,142.331 frt az átalános pénztári kezelésre esik el, (a többi között t. i. 1866-ban a vert pénz s váltó-veszteség előre láthatólag 2 millióval kevesebb s a Scheelde-vám megváltásáért járó díj 109,872 írtal elesik) , továbbá az államtulajdon további eladásával megfelelőleg az államjavadalmak s állami erdőkre való kiadások 2,661.181 írttal kevesebbre vannak tervezve. Röviden szólva, ha nem veszünk tekintetbe néhány lényegtelen tételt, melyek megkeverkedő'1- jüket szinte csak a dolgok természetes menetének, nem pedig a kormány akaratának köszönhetik , a polgári közigazgatásban kilátásba helyezett összes megtakarítás 3 millió forintnál nem sokkal többre redukálódik. Hogy ez eredmény nem elégíti ki a közódat várakozásait, erről a ministérium hihetőleg nem lesz kétségben. Igaz, hogy Plener úr a költségvetés előterjesztésekor a ministérium nevében bizonyos feltételek mellett a budget további leszállítását „a lehetőség határáig“ helyezte kilátásba, de mi e szavaknak nagyobb jelentőséget nem tulajdoníthatunk. Az adók legnagyobb része inproductive alkalmaztatik ; minden adó a népjövedelem csökkentése, s azért feltétlen kötelessége minden kormánynak, hogy több adót be ne szedjen, mint menynyi múlhatlanul szükséges. Az adók kivetésénél nem arról van szó , mennyit adhat egy nép végleges esetben, hanem mennyit köteleztetik adni, s ez okból határozottan elvetendő eljárás volna, ha a kormány egy előtte nem kedves képviselőházért, adóztatással akarná a népet meglakoltatni. Mint már említettük, Plener úr a deficitet 1866-ra, 29,576,227 forintra számítja. De az a számításnál alkalmazott elvek ugyanazon helytelen elvek, melyek már az 1865-ki költségvetés elemezésénél megjelöltettek. A bevételek között ugyanis következő tételekre találunk : Államvagyon eladása 27,424,540 ft. ; az államnak visszafizetendő activ követelések 3,622,118 ft ; egyetemleges árvaalapokból eredő fölösleg 463,750 ft; előlegezési megtérítések földtehermentesítési alapokból 1,364,858 ft; az angol kölcsönkötelezvények eladásából eredő bevétel 10 millió ft,*...*. xm ho,ouo,276 forintra menő összeget hozzáadjuk P 1 e n e r ur deficitjéhez, úgy az összes deficit 72,921,493 ftot tesz. 1865-ik évre ezen deficit az eddigi pótkövetelések beszámításával 18,044,032 ftra rúg, minél még megjegyzendő, miszerint e két összeg egyikébe sem tudattak be az ezen s a jövő évben foganatosítandó hitelműveletek kamatai. Ezeknek tekintetbe vétele nélkül, s azon feltevésben, hogy a birodalmi tanács az eddigi adófelemeltetéseket 1866-ik évre is helyeslendi, a deficit ez évre 5,122,539 szal kisebb mint 1865-ben. A 72,921,493 forintnyi deficittel szemben 66,033,800 ftra menő adósságtörlesztés áll , mely utóbbi 1865-re 59,840,538 ftban volt előlegesen megállapítva, tehát 1866-ban 6,193,262 fttal emelkedett. E kiadási többlet a banktörvény határozatain alapszik, melyek szerint 1866-ban a banknak 45,652,638 ft fizetendő, tehát 6,628,948 fttal több mint 1860. évben. Ha az adótörlesztést nem számítjuk a tettleges kiadások közé, úgy az 1866-i deficit 68,887,693 ftra, az 1865-i pedig 18,203,494 ftra menne, itt azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy az adósságtörlesztésben oly tételek soroltatnak fel, melyek bizonyára nem tartoznak oda, miként például a sorsjáték- kölcsön - nyeremények (1866 :15 424,000 ft, 1865:6.999,800 ft’) nagy részben a kamatozást képviselik. Plener úr nyilatkozata szerint kilátás nyílik, hogy a deficit 1867-ben meg fog szűnni. Igaz, hogy ez évben elesik a banknak teendő fizetés, de másrészt ugyanakkor az államvagyon eladásából, régibb kölcsönökből stb. eredő bevételek is megszűnnek, s ez okból, ha a takarékosság elve mélyebb gyökereket nem ver, igen nehéz leendő deficitet legyőzni. Nem szándékunk azonban ennek lehetősége felett vitatkozni, megelégszünk azon bizonyossággal, hogy a kormány nem szándékozik a legközelebbi két évben a deficitet elmellőzni; befejezésül a „Vad“-dal egy pillantást vetünk azon hitelműveletekre, melyek 1665 és 1866-ban a deficit fedezése végett eszközlendők. Feltéve, hogy az államvagyon eladása a ministeriumtól meghatározott kiterjedésben sikerül, úgy 61.230,810 ft fog bejönni. E szerint tehát az államadósság szaporítása utján 1865. évre még 30.255,112 ft, 1866-ra 29.576,227 forint, végre e két év mindenikére még 10 millió forint (1859-i angol kölcsön), egészben tehát 79.831,339 forint lesz beszerzendő. Ezen összeg pedig az államadósság kamatait újólag 5 millió forinttal növelendi és éppen ezen összeggel leszünk ismét távolabb az államháztartásban eszközlendő egyensúlytól. 1866 1865 Külügyminist. . . 115,092 ft 114,100 ft Államminist. . . 496,600,, 457,968 „ Magyar udv. cancell. 266,037 „ 266,037 „ Erdélyi udv. cancell. 79,375 „ 79,375 „ Horvát udv. cancell. 45,100 „ 45,100 „ Pénzügyminist . 484,663,607 ,, 400,738,816 „ Keresk. minist. . . 17,305,145 „ 16,605,673 „ Rendőrminist. . 548,850 „ 548,850 „ Ellenőrzési hatóságok .... 1,666 „ 1,666 „ Hadügyministerium 9,066,227 „ 9,066,227 „ Tengerészeti minist. 391,504 „___ 391,504,, összeg: 512,879,103 „ 518,315,316,,