Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)
1865-05-23 / 118. szám
cából kiindulva, a birodalom teljes biztosságát, s Magyarország alkotmányos önállását és függetlenségét, figyelmezve arra, hogy a Lajtántúli országok is alkotmánynyal bírnak, teljes öszhangzásba lehetne hozni. De mindezeket nem úgy adta elő, mint pártprogrammot, hanem csak úgy, mint saját egyéni nézeteit. Deák velünk együtt azon meggyőződésben van, hogy pártprogrammot csak a párt állapíthat meg, és azt csak az országgyűléseken teheti, midőn a párt együtt lesz, s midőn tudni fogja nem csak azt , mit az ország kíván, hanem azt is, mit az országtól kívánnak. Mindaz, mi addig mondatik, csak egyéni nézet, melyet számosan oszthatnak ugyan, s ez esetben talán osztanak is, de nem pártprogramul. Felhozza az „O. D. P.,“ hogy a „P. Napló“ a „Debatte“-nak csak két első cikkét közölte, a harmadikat pedig máig sem. „Jellemző — mondja az „Ost-Deutsche Post“ hogy a Napló közlé, hirlapszemleképen amaz úgynevezett programm-cikkek egyik felét (azon száraz megjegyzéssel, hogy jól irt és helyes cikkek), míg a másik felét, tudtunkkal, máig sem adá ki, holott éppen ez a ki nem adott rész foglalja magában a közös ügyek tárgyalására vonatkozó tulajdonképi javaslatot,és így az egésznek éppen ezen magva nem részesül a helyesség valóban igen sovány dicséretében. Igaz, hogy azt a hírt terjesztették (mann sprengte aus), mintha a pesti rendőrhatóság nem engedte volna meg ezen rész kinyomtatását, de ez merőben hihetetlen“ stb. Az „Ost-Deutsche Post“ úgy látszik, tapogatva keresi és magyarázgatja azon okot, mely miatt a „Pesti Napló“ a „Debatte“-nak 3-ik cikkét nem is közlötte. Véletlenül reá talált ugyan, de mivel hihetetlennek tartja, mást keres, és abból következtetéseket von le. De legyen az a O. D. P.“ megnyugodva, mi bizonyossá teszszük, hogy egyedül a sajtóviszonyokból származó akadály gátolta a Naplót az említett 3-ik cikknek szándékolt közlésében, és így mindazon következtetések, miket a nem közlésből ki akarnak magyarázni, merőben alaptalanok. Ennyit a lehető félreértések elkerülése végett. — Ismételjük, hogy azon főeszmék, miket a „Debatte“ elsorolt, Deáknak s némely elvbarátinak saját egyéni nézetei, és a mieink is, melyeket a „Debatte“ nem az illetőknek megbízásából; de minthogy e nézetek nem titkok, nem is az illetők ellenére, mint hallottakat, hiven közlött. Kik lesznek azok, kik e nézeteket osztják ? — azt az országgyűlés fogja megmegmutatni. — Mi addig kerülni fogunk minden részletes fejtegetést és polémiát. HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Pest, máj. 23. A horvát bán, b. Sokcsevics ő excja, miután Bécsben több rendbeli értekezletben, sőt miniszertanácsban is részt vett, ismét Zágrábba visszautazott. Ez értekezletek eredményeként, a horvát főispánok, hir szerint, közelebb az országgyűlést illetőleg utasításokat veendnek s valószínű, hogy Horvátországból közelebb főispáni körutazásokról veszünk hírt. A horvát országgyűlés pedig e közben mindinkább közeleg és a „P. L.“ egyik bécsi távirata az összehivatás napjául hir szerint jul. 17-dikét említi meg. Ugyan e tudósítás szerint az országgyűlésen Philippovics vezérőrnagy elnökölne, a horvát bán három havi szabadságidővel fürdőbe utazott. VEGYESEK. Pest, május 23. — ( Felsége látogatása Pesten.) Pesten átalánosan el van terjedve a hir, hogy ő cs. kir. ap. Felsége a junius hó folytán Pesten tartandó lóversenyek alkalmával legmagasb látogatásával fogja szerencséltetni Magyarország fővárosát. A „Presse“ pesti levelezője e hírnek határozottabb kifejezést ad, s mint állítja,megbízható helyről a következőket közli: A lóversenyek alkalmával Bécsben összejött magyar mágnások O cs. kir. ap. Felségét megkérni szándékoznak,hogy Buda-Pestet a nyári lóverseny alkalmával legmagasb látogatásával szerencséltetni méltóztatnék.Mielőtt azonban a mágnások e kérelmet kifejezni bátorkodnak, gr. Fe s te tics. Ő Felségének kamarása volt megtudakolandó Ő Felségének e tekintetbeni véleményét s igenlő esetben a mágnások 0 Felségét formálisan megkérnék, hogy Buda-Pestet meglátogatni kegyeskednék. Pesten különben azt is akarják tudni, hogy 0 Felsége már a pozsonyi lóverseny meglátogatása alkalmával a pesti verseny meglátogatását illetőleg óhajt fejezett volna ki. Ó Felsége mintegy 3 napig időznék Pesten. Közel fekszik, hogy a magyar fővárosban Ő Felsége látogatásához további reményeket csatolnak. Buda-Pesten a legmagasb látogatás hite felett igen örömteljes hangulat uralt. (Mint éppen most értesülünk, gr. Festetics Tasziló az illetőknek tudtára adta, hogy 0 Felsége a magyar gazd.egyesület küldöttségét szivesen fogadandja, ugy szintén a meghívást az idei pesti lóversenyekre. 0 Felségének Pestre utazása egyáltalában bizonyosnak tartatik. Szerk.) : Mint halljuk az akadémiai küldöttségben, a mely Ő Felségének legkegyelmesebb adományáért a legmagasb trón zsámolyánál fejezi ki a magyar tud. akadémia legmélyebb köszönetét, az akadémiai igazgatói tagok köréből Deák Ferenc is ki van szemelve. — (A magyarországi provisorium) megszüntetését jól értesült körökben, mint a „Politik“ pesti levelezője megjegyzi, 14 nap múlva várják. A Magyarországon állítólagosan tervben volt, majd megint elmellőzött aorogálásokról szóló híreket egy bécsi lap a következőkre redukálja : A javaslatok ellenében, melyeket a magyar udv. cancellária a katonai provisorium megszüntetésekor szükségessé teendő ideiglenes igazságügyi intézkedéseket illetőleg tett, az államtanács az ausztriaibüntető-törvénykönyv behozatalát vette tekintetbe, Ő Fesége azonban e terv elmellőztetése mellett a magyar udv. cancellaria javaslatát méltóztatott helyben hagyni. Külön törvényszék felállítása (politikai vétségekre) egy részről sem indítványoztatott, igy tehát azt nem is lehetett visszavetni. 20 Felsége f. é. máj. 16-áról kelt legm. parancsirattal Rudolf főherceg trónörökös, ő cs. kir. fenségét, mint már tegnap említik, a 2-dik számú tüzérezred tulajdonosának, Czerarewitsch Sándor nagyherceget és orosz trónörököst a 61. számú gyalogsági ezred tulajdonosának, Gr. Mensdorff-Pouilly Sándor alabnagyot, a 73-dik számú gyalogsági ezred tulajdonosságáról való felmentés mellett a 9-dik számú dzsidásezred tulajdonosának, gr. Nepperg Ervin alabnagyot a 12. számú vértes ezred tulajdonosának, herceg Würtemberg Vilmos vezérőrnagyot a 73-dik számú gyalogsági ezred tulajdonosának, báró Roszbacher Rudolf vezérőrnagyot a Vilmos főherceg nevű 12-dik számú gyalogsági ezred második tulajdonosának , Wolfsbergi báró Lenk Vilmos vezérőrnagyot a Ferenc József nevű, 1-ső számú tüzérezred második tulajdonosának, legkegyelmesben kinevezni, s továbbá elrendelni méltóztatott, hogy a 8-dik számú gyalogsági ezred báró Gerstner József abbnagy eddigi második tulajdonosa nevét viselje. — *** (Gróf Wratislaw.) Midőn István főherceg öcs. fensége csehországi főnök volt, gr. Wratislaw mint a főherceg első titkára nagy népszerűségnek örvendett, mint ura. Midőn István főherceg 1846-ban Prágát elhagyta, gr. Wratislaw kerületi biztos volt, a mártiusi időkben kerületi kapitány lett, mint ilyen legutóbb Euleban szintén általánosan kedvelt volt s innen helytartósági tanácsossá léptettetett elő. Legújabban, mint Prágából írják, gr. Wratislaw elhagyja az ausztriai államszolgálatot s Schaumburgba megy, hova István főherceg e és. fensége udvarához hívta meg. — Báró Bamberg József rendelkezés alatt levő albnagy , saját kérelmére a jól megérdemlett nyugállapotba helyeztetett. — A montenegrói fejedelem Bécsben való időzését néhány nappal meghosszabbító. Tegnapelőtt udv. ebédre volt hivatalos. *** (A zágráb-károlyvárosi vasúton) a próbamenet e hó 19-én tartatott meg. A vonat az utat Károlyvárra 70 perc alatt tette meg, mihez a 15 percnyi időzés nincs számítva, a visszamenet, minden idézés nélkül, 45 perc alatt történt meg. A Zágráb és Károlyváros közötti szép vidéket a próbamenetben részt vettek nem tudják eléggé dicsérni; a vonat Károlyvároson nagy néptömeg által fogadtatott. (A középdunai gőz hajótársulat t. c. részvényeseihez.) Minthogy a társulat tettleges működése, az annak létesülését engedélyező 1374—1865. sz. k. kir. üdv. rendelvény értelmében csak azután fog megkezdődhetni, ha a részvénytőke 30'/o befizetve lesz . f. évi május 8 án tartott közgyűlés határozata értelmében s az igazgató választmány meghagyásából ezennel közhírré tétetik, hogy a részvény 15°/0 vagyis minden aláírt egyes részvény után 30 frt f. évi július 1-je napjáig alálírotthoz (Pest, szénatér 5. sz.) az alapsz. 7. §. értelmében bérmentve beküldendő. A második szintén 15%nyi részlet az első után 3 hónapra, azaz October 1 ső napjára lesz befizetendő. A részvényeknek egyszerre és egészen való befizetése is elfogadtatik. — Pest, máj. 23.1865. Szathmári Károly. *** Az idei bécsi lóversenyek első napján, tegnapelőtt, a szerencse a magyar sportmannoknak kedvezett. A megnyitási versenyben gr. Hunyadi József „Sagitta“-ja, a másodosztályú császárdíjért történt második futásban gr. Zichy Alfréd „III. Claudius“-a volt a győztes. A hölgydíjat, 200 db arany értékű billikomot gr. Eszterházy Miklós nyerte meg „Sir Watkin“ lován, s a casinodíjért való futtatásban gróf Wenckheim Rudolf „Kétes“ lova a célnál a második volt. Mint a hozzánk beküldött nyomtatott gyászmeghívóból kitűnik, a pesti szerb eklézsia múlt szombaton nem a muszka trónörökösért, hanem Kara djeorjevics herceg meghalt fiáért tartott gyászisteni tiszteletet. *** (A magyar képzőművészeti társulat) f. hó 20-dikán tartott sorsolásakor kihúzatott nyerőszámok : 46 sor 149 sz. 31 sor. 476 sz. 45 sor. 778 sz. 59 sor 513 sz. 37 sor 105 sz. 49 sor 771 sz. 59 sor 517 sz. 59 sor 504 sz. 2 sor 252 sz. 26 sor 259 sz. 59 sor 359 sz. 28 sor 232 sz. 4 sor 179 sz. 43 sor 274 sz. 38 sor 290 sz. 67 sor 230 sz. 29 sor 216 sz. 15 sor 882 sz. 54 sor 383 sz. 52 sor 614 sz. 56 sor 638 sz. 43 sor 169 sz. 47 sor 22 sz. 62 sor 389 sz. 50 sor 628 sz. 8 sor 842 sz. 1 sor 195 sz. 18 sor 923 sz. 65 sor 728 sz. 20 sor 641 sz. 24 sor 916 sz. 41 sor 969 sz. 67 sor 322 sz. 30 sor 4 sz. 7 sor 828 sz. 48 sor 735 sz. 26 sor 583 sz. 7 sor 55 sz. 10 sor 370 sz. 7 sor 113 sz. 10 sor 272 sz. 70 sor 929 sz. 24 sor 831 sz 69 sor 558 sz. 36 sor 334 sz. 35 sor 198 sz. 43 sor 930 sz. 27 sor 554 sz. 44 sor 653 sz. 9 sor 56 sz. 32 sor 126 sz. 68 sor 720 sz. 18 sor 83 sz. 3 sor 486 sz. 52 sor 292 sz. 2 sor 679 sz. 8 sor 356 sz. 19 sor 698 sz. 57 sor 868 sz. 62 sor 150 sz. 42 sor 300 sz. 63 sor 799 sz. 18 sor 228 sz. 4 sor 680 sz. 24 sor 17 sz. 53 sor 761 sz. 63 sor 968 sz. 30 sor 471 sz. 68 sor 51 sz. 26 sor 41 sz. 11 sor 386 sz. 45 sor 302 sz. 19 sor 959 sz. 33 sor 197 sz. 19 sor 304 sz. 8 sor 69 sz. 22 sor 290 sz. 36 sor 695 sz. 67 sor 586 sz. 29 sor 245 sz. 2 sor 441 sz. 28 sor 556 sz. 7 sor 244 sz. 70 sor 757 szám. A húzás napjától számítva három hónap alatt ki nem vett nyereményekkel a társulat mint tulajdonával rendelkezik. A pest-budai német színházak tagjai Ő Felségéhez intéztek folyamodást,melyhez a 200-ra menő társulat ínsége előadatván, legi segélyért folyamodnak. A pest-budai közönséghez intézett kérelem következtében már több adomány folyt be. *** (Helyi hírek.) A pestvárosi múlt tanácsülésben a ferencvárosi István utca s a lipótvárosi főút utca kövezése, továbbá a váci utcai kövezet kijavítása rendeltetett el. *** A budai dalárda i. é. május 27- dikén esti ga9 órakor a budai császárfürdőben megtartandó 16-dik dalestélyének műsora a következő: 1) Da 1ár üdvözlet, kar-dal zenekar kisérettel Otto Gyulától. 2) „Kérdeztem a rózsát“ kar Them Károlytól. 3) Erdei rózsa. Kar Tischler L.tól. 4) Tavaszi dal. Kar Mosonyi Mihálytól. 5) Zöld! Kar vadászkürt négyes kisérettel Storchtól. 6) „Oh ne mondj engem rózsádnak.“ Kar Egressi Bénitől. 7) Keringő. Kar Vogltól. 8) Aradi népdal Kar Doppler Ferenctől. 9) Harcos imája. Kardal zenekarkisérettel Lachner F.-től. Az előadásban a Konstantin nagyherceg gyalogezrednek zenekara vesz részt. A műsor bevégezte után táncvigalom kezdődik. Rész idő esetében a dalestély a legközelebbi szombatra halasztatik, kétes időjárás esetére a dalestély megtartása az által tudósik, hogy a császárfürdőnél a kikötői nagy árbocokon egész besötétedésig zászlók lobognak. Intézkedés történt, hogy mind a dunagőzhajózási társulat helyi gősei mind a társas kocsik a nyári bálok éjein szokásos ideig fentartsák a közlekedést. A várban lakók kényelmére a dísztéren állomásozandó társaskocsik 1/#8, 8, és 1/ 9 órakor indulnak az estély helyére. Az egylet tagjai rendes szelvényezett tag- és hölgyjegyeiket használják, az egyleten kívül állók belépti jegyeket 70 kajával kaphatnak Budán, az egyleti pénztárnál, Bolding Rudolf polg. könyvkötőnél, (viziváros, Széchenyi-utca 62 sz. a.) a várban Schenk A. asszony fődohánytőzsdéjében , a Vízivárosban Steden József ur fő-utcai fűszer-kereskedésében a „vörös rákhoz“ Pesten Rózsavölgyi és társa műkereskedésében és Gretschl József ékszerész úr boltjában a Dorottya utcában. A dalestély helyén pénztár nem nyíttatik. *** Azon utazókra nézve, kik a Dunafejedelemségeket és Törökországot meg akarják látogatni, érdekes tudni, hogy legújabb rendelet szerint, amint ez országok területére lépnek útleveleiket a legközelebbi cs. kir. kiküldött hatóság által láttamoztassák, miután a cs. kir. veszteglési hivatalok megbizatták, hogy mindazon utazókat, kik a török tartományokból Moldva- s Oláhországból térnek vissza s útleveleiken nem látható a cs. kir. consuláris hatóság látomozása, a legközelebbi külföldi cs. kir. hatósághoz küldjék vissza vagy pedig a látomozási dijt azoktól szedjék bes az utazók költségein küldjék az illető cs. kir. hatóságokhoz. *** A bordeauxi törvényszék előtt egy asszony csodálatos módon tirtázta magát a lopás vádja alól. Egy Voyocourt nevű asszony, kit meglátogatott, arról vádolta, hogy íróasztaláról 30 frankot vett el. Az asszony azt állítá, hogy legifjabb gyermekének, ki karján volt, kellett a pénzt az asztalról elvenni s azután eldobni. A dolog törvényszék elé került s a vádlott nő védője a törvényszéket a következő különös argumentumra bírta. Egy asztal sarkára három darab pénzt tettek, míg az asszony gyermekét nyugodtan karjain viselé. A gyermek a vádlott szerencséjére azonnal a pénz után kapkodott és szájába akarta tenni. A bizonyíték legalább annyira volt a vádlottra nézve kedvező, hogy a törvényszékben kételyt kellett föltennie, váljon Voyocourt asszonynál nem történt-e hasonló eset s a vádlott az instantia fölmentetett. Miután a gyermek csak egy éves, alig tehető fel, hogy ily dolgokra mamája már betanította. *** A dorosmai bitó, D. B. múlt pénteken golyóval töltött pisztolylyal öngyilkossági szándékból homlokába lőtt, s még ma is kínok között él, neje és négy gyermeke kétségbeesését látván s érezvén. E szerencsétlen elhatározásra a különben tiszta jelleműnek ismert férfiút — a „Szeg. Hir.“ szerint — az vitte volna, hogy a községi földek eladásából nyert pénz egy részét hamis avisora rész kézbe adta. Az egyént, kit a vádak terhelnek, a szerencsétlenség napján rögtön elfogták. *** (Donato — meghalt) Egy angol lap azon hírt hozza, hogy Donato a Pesten is ismert egylábú táncos — meghalt. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma május 23 án adatik: „Észak csillaga.“ Opera 3 flv. Idiens fog a francia politika előtt mint a becsületnek megfelelő s lehetséges feltűnni. A washingtoni kormány Franciaország valamint Mexico irányában igen kedvező helyzetben van. Éppen úgy járhat el mint Piemont annak idejében Nápoly ellen, anélkül, hogy hasonló rászólást vonna magára. Victor Emanuelnek joggal lehehetett szemére vetni, hogy nem gátolta meg Garibaldi expeditióját, pedig a nápolyi királyi királyság el volt általa ismerve. Azon a népjog ellen elkövetett flagráns bűnt, melyet Nápoly erőszakos bekeblezése magában foglalt, sohasem volt képes fejéről lemosni. Ellenben az amerikai kormány egészen más helyzetben van. Nem tagadhatja ugyan, mikép a népjog tiltja , hogy határain belől valamely barátságos állam ellen expeditio szereltessék fel, de a mexicói császárságot nem ismeri, csak a köztársaságot s ennek elnökét Juarezt; a Mexico elleni expeditiónak területén most folyó felszerelését tehát csak akkor kellene megakadályoznia, ha az ellen Juarez tenne óvást, kinek javára az expeditio előkészíttetik. A tényleges mexicói kormánynak nincs orgánuma Washingtonban, amely szólhatna mellette, a ministérium pedig nem köteles valamely más —Mexicóért közbejáró — hatalom beszédére hallgatni. Az Unióban senki sincs aki ne látná át, hogy Napóleon az amerikai köztársaság szétbontására alapította politikai üzérkedését. A mexicói expeditiót az északi államok annak tagadhatlan jelensége gyanánt vették, hogy Franciaország titkos szövetségben áll a separatistákkal. A szövetségies lakosok haragja Jefferson Davis után legközelebb a francia császárt éri. Míg ennek serege van Mexicoban, az Unió titkos ellenségének tartja őt, és vereségét örömmel üdvözölné. Az Egyesült államok Mexico legszebb részét elszakíták már, és ezen műtéteit bizonyosan folytatni is fogják. Amiket Oroszország tesz Persiával és más államokkal, éppen úgy cselekszik Északamerika Mexicóval, azon föltevéssel ragadván el területéből időről időre egy egy darabot, hogy később majd többet is fog kívánni. Ez nem Monroe-tan, hanem a nyilvános rendeltetés tana. Minél nagyobb hatalommal bír Napóleon Európában, Északamerika annál inkább vágyik megmutatni, hogy itt tehetetlen, és a szabad nemzetet nem gátolhatja haladásában. Könnyen megfogható, mikép a republicánusok megfenyítését kívánják annak, aki államcsinyje által buktatta meg a köztársaságot. Texasból már vannak önkéntesek a mexicói területen, akik, mielőtt Washingtonban új tárgyalások kezdethetnének, megszaporodnak, s hihetőleg össze is ütköznek a francia és mexicói csapatokkal. Forrásaik közelebb állnak mint a franciáké. Ha egyes csatákban megveretnek, honfitársaik segítik, ha győznek annál inkább fog számuk szaporodni, azonban dönteni mindenesetre az amerikai nép képes. Ha a császárság mellé áll, ez talán előbb megküzdhet a roppant veszélyekkel, de ha Juarezt proclamálja, és a köztársaságot s az amerikaiakat mint az idegen uralom alóli megmentőit fogadandja, ez esetben a mexicói császárságot roppant veszély érheti. Éppen most fog tehát kitűnni: valóban a nemzet óhajtása volt-e a monarchia. POLITIKAI HELYZET. Pest, május 23. Franciaország a szégyen bizonyos érzete nélkül nem vonulhat ki Mexicótól, veszély nélkül pedig nem maradhat ott. A gyors visszavonulás mintegy menekülésre gyávaságra mutatna, azért, ennél a mostani francia dynastiára nézve, még a szerencsétlen háború sem volna kártékonyabb. A veszély, amely Franciaországot fenyegeti, minden túlzás nélkül óriásinak mondható. Becsülete 30,000 emberre van bízva kiket az Ocean választ el hazájuktól. Növeltessék e szám ? hatvanezer ember is legfölebb csak kevésbé volna veszélyeztetve, mind annak fele, és végre Franciaország kétségbevonhatlan nagyhatalmának szintén van határa, melyen túl katonai expeditiót távol fekvő országokba küldeni, nem csak nem tanácsos, sőt lehetetlen. E az ainé marsai önmagára és azon csekély katonai erőre bizassék-e, melyet Miksa császár adhat rendelkezése alá? Ez esetben megtörténhetik, hogy hadtestének tizedrészét sem vezeti haza Franciaországba. Csak egyetlenegy kibúvó ajtócska van, melyen át legalább compromissio nélkül vonulhatna ki Napoleon Mexicóból: az tudniillik, ha Bazaine a tengerparton, hajóihoz közel — egyedüli visszavonulási ösvényén — állítaná fel seregét, s az egyesült államok ellen egyszersmind tengeri háború kezdetnék. Nem is valószínűtlen, mikép ezen expó-BAJORORSZÁG. Münchenből május 18-ról írják : Haladási pártunk irigyli a porosz haladási párt babérait. Legalább úgy látszik, mintha arra törekednék, hogy a liberális ministériumot, — vagy ha ez nem sikerül, — a liberális ministerek valamelyikét kiszorítsa hivatalából. Jól értesült körökben állítják, hogy Neumayr liberális ministerünk, ki a belügyek tekintetében, a cabinet lelkének nevezhető, a haladási párt támadásai s fenyegetései folytán beadta lemondását a királynál. A liberális pártot e lépés némileg meglepte, mert jól tudja, hogy még maga is zavarba jönne, ha az elbocsátási kérelemnek hely adatnék. Remélhető, hogy e számra még jelentéktelen, de koalitiók által erősített párt ki fog józanulni, úgy, hogy a differentiákt megoldatnak, s a liberális minister az országnak megtartatik. ANGOLORSZÁG, London, máj. 16. A parlament mindkét házában tegnap azon kérdés tárgyaltatott, nem volna-e célszerű a conföderált államoknak hadviselő fél gyanánt történt elismerését visszavonni. Az alsóházban maga Palmerston lord felüdülése óta első ízben jelent meg; jobb karját, felkötve hordozta, egyébként csodálatosan jól s elevenen nézett ki. Az öreg lord zajos éljenekkel fogadtatott, s White azon interpellációjára: váljon az angol kormány elhatározta-e, hogy a conföderalt államoknak hadviselő fél gyanánti elismerését visszavonja? következőleg válaszolt: „Az ügy ekként áll: az Egyesült államok elnöke mint tudva van proclamatiot bocsátott ki, melyben — miként állítá — a népjog értelmében szoros zárlat állá vette a déli conföderatio tengerpartját s kikötőit. A zárlat pedig a népjog szerint hadviselési jog, s csak hadviselés államot illet. Azon tény, hogy az elnök a népjogra hivatkozva zárlatot rendelt el, őt felruházta minden ezen állásnak megfelelő jogokkal, milyenek: a semleges hajók tekintetében a jog azokat lefoglalni, elítélni, s átvizsgálni. Az angol kormány csak két eljárás közt választhatott: vagy tiltakoznia kellett volna az angol hajók átvizsgáltatása ellen, indokul azt