Pesti Hírnök, 1865. június (6. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-03 / 127. szám

már kijelölvék, a lapok megnyervék, szóval minden szerep ki van osztva; a belzavarok ez esetben nem maradnak el, mert a napóleo­ni politika a trónörökösödést meggátlandó semmiféle eszköztől sem riad vissza, míg végre a francia császár az európai béke és saját biztonságának érdekében csapataival megszállja Belgiumot. A párisi udvarhoz közel álló körök, me­lyekben e kérdést szellőztetik, azon vélemény­ben vannak, hogy Napoleonte terv ki­vitelében az európai hatalmasságok nem gáto­­landják,­­ hogy Poroszország már beleegye­zett abba, a­miért Franciaország viszont a hercegségek annectálásában nyugszik meg, és hogy Anglia sem igen fogja a dolgot bánni, mert a belga trónörökös kedvéért nem egyha­mar volna kedve Franciaországgal háborúba keverednie. Ennyiből áll Napóleon legújabb terve, még­pedig nem mendemondák, hanem hitelességet arrogáló közlemények nyomán, azonban a mi terv, nem tény is egyszersmind, és mielőtt azzá lehet, valószínűleg még sokan fognak a dologhoz szólani. ANGOLORSZÁG: Az amerikai kárpótlási kö­vetelés fennállását Palmerston lord most nyílt parlamentben másod ízben is bevallotta, azon kissé sajátságos hozzátevéssel, hogy e követelés még Lincoln alatt létetett. Mintha Johnsontól nagyobb engedékenységet lehetne várni. A kárpótlás mint tudva van,azon pusztításokért követeltetik,melye­ket,, Alabama“ délállami kalózhajó az Unió kereskedel­mi hajói közt elkövetett. Adams a köztársaság lon­doni követe, még az „Alabama“ nak Liverpoolból történt kiindulása előtt, bizonylatokat terjesztett az angol kabinet elé a hajó rendeltetését illetőleg, me­lyeket azonban a koronaügyvédek elégteleneknek nyilvánítottak , s midőn végre még­is közbenlépésre határozták el magukat, a hajó letartóztatását megren­delő távirati parancs, az illető tiszviselők egyikének r­oszulléte miatt későn érkezett Liverpoolba. E követelés felett a „Times“ így nyilatkozik : „Nincs reá előzmény hogy ily követelés hasonló kö­rülmények közt valaha magadatott volna, s nem lé­tezik a természetes igazságosság oly szabálya, mely az „Alabama“ által okozott kár megtérítését paran­csolná. Az elv ez: „hostem esse qui facit quod hosti placet“ s ha öntudatosan engedtük volna meg az „Alabama“ felszereltetését s kiindulását Mersey­ből, ez minket tettleg a separatisták szövetségesévé tett volna. Van ugyan átalánosan ismert eset, melyben az Egyesült­ Államok Washington alatt, az ame­rikai kikötőkben felszerelt francia kalózhajók által elfoglalt járművekért kárpótlást fizettek, azon igen fontos föltétel alatt , hogy a zsákmányul esett ha­jók utólagosan az Unió kikötőibe hozassanak. (Az „Ala­bama“ mint tudva van, az ellenséges hajókat kivétel nélkül fölégette, vagy fenékre lőtte.) — Még egy má­sik tekintetet sem szabad szem elől tévesztenünk. Hol a semlegesség „kötelezettségei“ megszűnnek, kezdődnek a hadviselés kötelezettségei, s furcsa vol­na, ha az elsőket oly mértékben akarnók tirokra ál­lítani, hogy ennek folytán az utóbbiak teljesítése feleslegessé válnék. Kétségkívül a mi feladatunk lett volna az „Alabama“-t a kiindulásban meggátolni, ha annak hadi felszerelése tisztán kimutattatik ; ellenben kinek feladata volt azt elfogni, miután már egyszer kisikamlott kezeinkből ? Mégis csak igazságtalanság s jogi szempontból meg nem engedhető volna, ha minket felelősökké akarnának tenni minden egyes esetért, melyben a separatisták gyorsabbak voltak nálunknál. Egyetlen szóval sem védjük azon angol alattvalókat, kik nyereségi vágyból mindent mi lehet­séges volt elkövettek a kormány becsületes szándé­kainak kijátszására, de cselekvésük nem volt a nem­zet cselekvése, mely az „Alabama“ elillanása folytán többet szenvedett, mint a mennyit ama egyének nyertek.“ — A „Daily Telegraph“ szintén igen határozottan nyilatkozik az Unió követelései ellen. tartományokban, melyekben legroszabb lábon áll a közbátorság, legpontosabban jelentkeznek a katona­kötelezettek és nagyon kevés ellenszegülési eset­ for­dul elő. A dohánycsempészet Svájcból, főleg az utóbb fölemelt áraknál fogva rendkívül elterjedt, minek következtében, miután minden ellene életbe­­léptetett rendszabály sikertelen maradt, komolyan be­szélnek arról, hogy a Tessin cantont környező olasz terület semleges vámterületnek nyilváníttassák, és a vámvonal a hegyek mögött, melyek a Lago Maggiorenak Tessinbe szakadásánál Cernoig vonul­nak, állíttassák fel. FRANCIAORSZÁG, P­á­r­i­s, máj. 29. A csá­szár máj. 28-án reggeli 7 órakor, a francia és olasz hajóhadtól kisértetve érkezett Philippeville-be. Az idő pompás volt. A zászlókkal díszített kiszálló he­lyen a polgári hatóságok és a város összes hölgyei fo­gadták e felséget, ki onnan az egyházba ment, s az isteni szolgálat végével Constantine-be indult. — Most már a „France“ is említi, hogy a császár visszajövet Algirbol Ajacciot is meg fogja látogatni a családjának emelt emlékszobor megszemlélése végett, e hír tehát még is bír némi alappal. — Párisba­n a 1­1 tábor­nok, Miksa császár egyik hadsegéde érkezett, s bevárja a császár érkezését, hogy ennek uralkodója levelét átnyújtsa, s a francia mexicói hadsereg szer­vezését illetőleg alkudoz­ásokba lépjen. Miksa csá­szár meghatározott számú francia csapatokat öt évre szándékozik mexicói szolgálatba fogadni, még pedig B­a­z­a­i­n­e parancsnoksága alatt, ki ideiglenesen szintén mexicói tábornoknak fog tekintetni.­­ A „Moniteur“ jelenti, hogy Roccagiovine mar­­quisne, született Bonaparte Julia hercegnő halála folytán a tuilleriákban minden hétfőn tartatni szokott táncvigalmak egyike ismét elmarad. Napóleon herceg Genf melletti Prangen jószágára szándékozott elutazni, de a császárné nem fogadta el lemondását, sem meg nem engedte, hogy külföldre utazzék. Ily engedelem hiányában pedig a herceg alig merné elhagyni Franciaországot, mivel ez esetben a szakítás császári rokonával orvosol­­hatlanná válhatnék. Párisban egyébiránt a be­széd főtárgyát még mindig a császár levele képezi. Az üzérvilágot — mondja az „Indep­ beige“, legin­kább annak megfontolása foglalkoztatja, hogy a császár halála esetére, a legfelsőbb körökben támadt m­eghasonlások még tetemesen megnehezíthetnék a hatalom átszállítását. Napóleon herceghez írt levelében a császár kimondja, hogy a francia nép aka­ratát egyedül csak ő képviseli, és ez az alkotmány­nyal is teljesen megegyezik, de másrészt minél töké­­leletesebben sikerült a császárnak Franciaország akaratát lenyűgözni, s azt magának alárendelni, an­nál nehezebbé válik e programra megoldása utódjára nézve. S ebben fekszik a személyes kormányok gyöngesége, mert csak annyit érnek, mennyit azon egyén, ki mozgásba hozza gépezetöket. Ha ez elhal, az anarchia is viszszalép régi jogaiba, s éppen mert a „Moniteur“ felfedezései után ilyesmitől tartanak, nyugtalankodik most annyira a francia közvélemény. „Az Indep. beige“, mely ezen nyíltságáért valószí­­nűleg teljesen el fog tiltatni Franciaországban, ezzel nagy igazságot mondott ki, mert tagadhatatlan, hogy ebben fekszik a Napoleon herceggeli botrány főjelentősége. Az említett lapéhoz hasonló modorban nyilat­koznak az angol lapok is, noha ezek nagyobb része helyesli a császár eljárását. A „Times“ illegalitásról vádolja Napoleon herceget. „A herceg — mondja a lap — miként bármely más francia is, kétségkívül fel van jogosítva, hogy önálló véleményt képezzen magának; beszéde erőteljes és világos, de nem cse­lekszik helyesen, midőn rokona kormányától annyi­ kedvezményt, méltóságokat, s előnyöket elfogad, s­őt távolléte felhasználásával mégis azon valóban éppen nem irigylendő dilemmába hozza, hogy vagy magára kényszerül venni a szint, mintha titokban osztoznék ezen nyíltan bevallott véleményével ellenkező nézet­­tekben, vagy pedig — miként ezen alkalommal is történt — azokat nyíltan s hangsúlyozással megcá­folja. Mi részrehajlatlanul szólunk ez ügyben, mert nem helyeselhetjük sem a herceg radical-democrata érzületeit, sem a császár teljesen megszorító politiká­ját. Az előbbi meggyőződésünk szerint véletlen bajt hozna a társadalomra, az utóbbi gyámság alatt tartja ezt, s nem engedi meg, hogy magának azon tapasz­talást szerezze, mely a politikai szabadsággal való élésre föltétlenül szükségeltetik.“ TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, jan. 1. A képviselőház mai ülésé­ben, Bismark úr, a tengerészeti pótlék-költség­­vetés alkalmával mondá: „Követeléseink csak azt célozzák, hogy Németország a tenger felől is védve legyen, s hogy esetleg a düppeli vonal elleni ostrom­ban biztos működési alap nyeressék. Ezen feltételek mérséklettek.Addig, míg valamely trónkövetelő jobb bir­okeímet nem mutat elő, mint a mienk, nem tud­nám, ki vitatná el tőlünk e birtokot. Schleswig-Hol­stein Lauenburg souverainje Ausztria és Poroszor­szág. Ezek a rendek összehívását akarják. Mi nem erőszakoljuk őket, de magunkat sem engedjük vala­mire kényszeríteni. Ha kölcsönös egyetértés létre nem jöhet, valamely egyoldalú fellépés nem lesz képes min­ket onnan kiűzni. Ha önök kételkednek jogainkban, akkor a mostani pénzajánlatot kössék azon feltételhez, hogy Kielt megszerezzük. Mondják önök, ha nem kapjuk meg Kielt, nem adunk pénzt. Bis­mark úr továbbá bírálja a többség magatartását a hasznos dolgok irányában, s ez által az állam érdeke károsul. Ha a budgetjogot a ház nézete szerint értelmeznék, az alkotmány 45 és 86. §-ait meg kellene változtatni. Szónok sajnálja a képviselőház szereplését, mely csak tehetlen negatív. Ez nem oly fegyver, melylyel a király kezéből a kormánypálcát ki lehetne csavar­ni, s nem jól vélik, hogy ezzel az alkotmány hiányait pótolni lehetne.“ Berlin, jun. 1. Az oldenburgi nagyherceg ma ideérkezett, s azonnal értekezett Bis­mark úrral és az oldenburgi követtel. Később a királynál ebédelt. Hamburg, jun. 1. Bécsből különféle for­rásokból táviratozzák ide, hogy Ausztria ismét kivon­­­ja a schleswig-holsteini rendek azonnali összehívását az 1848. esetleg az 1854-ki választási alapokon, azonban a kizártak amnestiázása mellett. Brémából jelentik : A „Weser Zig“ megbízható bécsi levelezése szerint Ausztria és Poroszország átalános viszonyai s különösen a Parlamentarismus felett értekezések kezdetnek meg. P­á­r i­s, jan. 1. A Mexicoból érkezett tudósí­tások szerint a helyzet igen nyugtalanító. A juarezis­­ták Californiából nagyszerű fegyverszállítmányokat nyertek. Mexicóban félnek az amerikaiak által San Pedro mellett alakított tábortól, melynek állítólagos célja az indiánok ellen küzdeni, de esetleg Juarez­­nek is hozhat segítséget. Londoni levelek szerint Anglia kész Amerika követeléseit, a confoederáltak részére Angliában készült kalózhajók végett, vala­mely választott bíróság elé bocsátani, miután semmi esetben sem szándékozik e miatt ellenségeskedések­be keveredni. P­á­r i­s , jan. 1. A kamarában folytatják a közoktatási törvényjavaslatot, s a vita még néhány napig tart , az ülések július 1-jig meghosszabbíttat­­nak. A francia követ Madridban, Franciaország és Spanyolország között kötendő kereskedelmi szerző­dés iránt alkudozásokat kezdene. Jó forrásból erő­sítik , hogy V­e­g­e­z­z­i alkudozásai tárgyában a pápa tette az első feltételeket. A „Moniteur“ írja, hogy apr. 6 dikán Tulancingo-ban, Mexicoban, egy tiszt és 23 önkéntes, mint hadifoglyok kicserél­tettek. B­a­z­a­i­n­e San Louis felé kezdi meg a had­járatot Negrete ellen. P­á­r­i­s, jun. 1. Hivatalosan hamisnak nyilvá­­níttatik a hír, mintha a külföldi diplomaták, Napó­leon herceg beszéde miatt, D­r­o­u­y­n urnál elő­terjesztéseket tettek volna. Hamburg, jun. 1. Péter oldenburgi nég, a hercegségek örökösödési ügyében Berlinbe utazott. A „Hamburger Cor.“ jelenti, hogy Mar­ie­u­f­f­e­r­tbk utazása Bécsbe rögtön elhalasztatott. Dagmar dán hűnőnek az orosz elhalt trónörökös volt jegyesének Sándor cár élethosszig 40,000 ezüst rubel érdijt rendelt. Pár­is, jun. 1. (Este.) A „Patrie“ jelenti, hogy a nagy algíri társulatra vonatkozó terv holnap fog a kamara elé terjesztetni. Ma íratott alá a conventio. A társulat Algírba helyezi át székhelyét, tőkepénzeit, s üzleti eszközeit, s a kormánynak az afrikai közmun­kák befejezésére 100 millió frankot kölcsönöz. A kormány 6%-ot garantíroz a társulatnak, s bizonyos feltételek alatt birtokába bocsátja mindazt, mit a tár­sulat bányákban s ércekben felfedezne. A mai lapok jegyzéket közölnek, mely valót­lannak mondja azon hírt, hogy B­o­u­r­b­a­k­i tábor­nok 10,000 emberrel indulna Mexicoba. Touloni távirat jelenti, hogy a császár f. hó 6-án érkezene Toulonba, s onnan haladéktalanul Pá­risba tovább utazik. A bahori törzs lázadása véget ért; a tribusok alávetették magukat. K­ö­­­n, jun. 1. A műkiállítást, mely igen kie­­légítőleg alakul, s határozottan nemzetközi jelleget visel, a koronaherceg fogja megnyitni. London, jun. 1. (Este.) San Francisco-ból New-Yorkon át érkező tudósítás jelenti, hogy Guaya­­mas és Mazatlan f. hó 9-ke óta el vannak záratva az ország belsejétől. Brüssel, május 31. 28-án kelt királyi decretum helybenhagyja a 4%- kos 60 milliónyi kölcsönt. A brabanti ág visszatért Angliából. Berlin, máj. 31. Egy szent­pétervári levél szerint Simbirsk kormányzóságban egy török ügy­nökség megszüntetett, s a résztvevők Szentpétervárra szállíttattak. A nagy számmal levő ügynökök arra buzdíták a népet, hogy vándoroljanak Törökország­ba, és nem minden siker nélkül működtek. Ezen ügynökség nagyszerű gyújtogatásokkal vádoltatik Simbirsk városában. LEGÚJABB. — A hercegségek ügyére nézve a po­rosz s ausztriai fejedelem carlsbadi találko­zásától biztos eredményt remélnek, és annak végelintézését még e hó folytán várják. — A „Botschafter“ hivatalosan jelenti. Miután Halbhube­r b. a hercegségek­ben ausztriai polgári biztos állása M­an­te­u­f­f­e­­ báró utazásával hozatott össze­függésbe, helyén van megemlíteni, mikép­p mennyire mi értesülünk, a nevezett államférfi a hercegségekben egészen kitűnő módon felel meg feladatának. — A porosz király Pomerániába utazott s a stralsundi és stettini tengeri telepeket is szemügyre veendi. — Poroszországban a sajtóperek száma 1860-ban 61 volt, 1863-ban pedig 293. — A császár utazásáról az esti „Moni­teur“ következő tudósítást hoz: C­o­n­s­t­a­n­­t­i­n­e, május 29. A császár tegnap 5 órakor érkezett ide, miután hosszasabban időzött a földmivelés több középpontján, melyeket út­közben talált. A fogadtatás kedvező volt. A város festői szépségű fekvése, a­mely mint sasfészek terül el, tündérszép látványt nyúj­tott. Az arabok tömegesen jelentek meg. — Napóleon herceg visszavonta az I. Napóleon levelezéseit rendező bizott­mány elnökségéről történt lemondását, miután ezen teendőjénél csupán dynastikus ügyekről van szó.­­ A franciaországi szabadkőmívesek nagymestere június 5-dikén fog hét évre ki­neveztetni. Minden nehézségek kikerülése végett ismét Magnan neveztetett volna ki, de most a szabadkőmívesek egy része Napó­leon herceget kívánja megválasztani, a­mit a tuileriákhoz szító szabadkőmívesek termé­szetesen akadályozni törekednek. — Lipót belga királyt egészségi álla­pota a legkedvezőbb stádiumba­­­pett, na­ponkint kikocsiz, mely alkalommal a nép lelkesülve tanúsítja iránta szeretetét. — C­u­s­a herceg valószínűleg felhagy az európai udvaroknál teendő látogatásával, mert nincs útiköltsége, a Dunafejedelemségek financiája pedig szintén nem örvend oly ked­vező helyzetnek, hogy új külcsön­javaslattal léphessen a kamara elé. Sok hivatalnok hóna­pok óta nem kapott fizetést, és a szállítók, a­kik alig nyernek néha 10 é­v-et,a kormány utal­ványait, hitelezőiket kielégítenének, 10—15% veszteséggel adják el. .. Görögországban a választások min­dig veszélyesebb szint kezdenek ölteni; a kormány mindent elkövet, hogy maga számára kedvező eredményt eszközöljön ki.­­ Dagmar hercegnének Sándor cár a legmagasb rendjelt adományozta, melylye­ 1 nőket kitüntethet; ezenkívül 40,000 ezüst ru­bel életfogytiglani érdíjt rendelt számára. A hercegnő őszszel Sz.-Pétervárra menend, hogy a cár kegyelmét megköszönje. --A dán király és a trónörökös múlt hó 27-dikén meglátogatták a vyburgi kikötő­ben az orosz gyász­hajórajt, az elhunyt orosz trónörökös koporsójára koszorúkat tettek, és a hajó fedélzetén tartott gyász­ isteni tisztele­ten is jelen voltak. — Vegezzi a Rómávali tárgyalá­sok folytatására teljhatalommal ruháztatott fel, és még az is saját akaratától tétetett füg­gővé : személyesen menjen-e Rómába vagy csak levelezések utján érintkezzék azzal ? — Turinban folyvást titkos tobor­zásokról beszélnek, de senki sem tudja, hogy azok mi célból történnek. Némelyek azt mond­ják, Mexico részére, ezzel azonban hihetőleg csak a valódi célt akarják feszegetni. Annyi bizonyos, mi­kép az actio-párt nem vesz részt a dologban. — Bostonban és Philadelphiában sza­kadatlanul foly az emigránsok behatása, na­ponkint 200—250 egyén jegyezteti be magát. — Peruban a lázadás nagy előme­netelt tesz. A legtöbb északi s a legjelentéke­nyebb déli tartományok elszakadtak Perér elnöktől, kinek hatalma most csak Limara és Callaora terjed ki. — A genfi nagy tanács jelenleg új föld­adó-törvény felett tanácskozik, a föld eddig legkevésbé volt megadóztatva, és adója még az uj törvény elfogadása által is ötször lesz kisebb mint Franciaországban. ÜZLETI­ TUDÓSÍTÁSOK. Pest, jun. 3. Délelőtt borult. Tegnap kevés­sé esett. Az ünnepek közeledtével az üzletforgalom terményekben teljesen szünetel s tegnap egy jelenté-­ kenyebb vétel sem történt. Ezüst 106.75, cs. arany 5.19. H­ó­d-M­e­z­ő-V­á­s­á r­h­e­l­y, május 29-én. Az utóbbi pénteki eső a szántó­földekre jótékonyan hatott, nevezetesen a férgeket elpusztította, melyek a veteményben sok kárt tettek. A „P. Hírnök“ illapnya sürgönyei. Berlin, jun. 2. Az alsóház mai ülésé­ben a tengerészeti törvényjavaslat felett foly­ván a vita, Bismark visszautasítja azon állítást, hogy Dániával alkudozás folyt Észak- Schleswig visszaadatása felett. — Hogy a hercegségek kérdése még nincs megoldva, azt Augustenburg visszatartó nyilatkozatai okozzák. Ha a bgségek teljesítik Poroszor­szág föltételeit, az aztán Poroszországra nézve meglehetősen mindegy, hogy milyen alkot­mányt adnak maguknak. Szavazás alá bo­csáttatván a tengerészeti előterjesztvény, nagy többséggel elvettetett. Triest, junius 2. (Levantei posta.) Konstantinápoly, máj. 26. A­b­d-el- Kader a gyémántba foglalt osmán rendet nyerte. A Taurusba expeditio indult, miután a fönökök alávetése csak színlelt volt. A szerb határtól kezdve Konstantinápolyig hír szerint, kirekesztőleg az indiai szol­gálatra szánt távirati vonal fog felállít­tatni. Tiflisből jelentik, hogy Oroszország hadjáratra készül a Perzsia, Orosz- és Török­ország közt fekvő Maku hegyi kerület főnöke Alikban ellen. •— Athen, máj. 26. Ma kezdettek meg a követválasztások. A kamara megnyitása máj. 20-ra (görög időszámítás szerint) tűzetett ki, ennek megtörténtével a király Corfuba indul. A hatalmasságok köve­teihez felhívás intéztetett, hogy a királyt út­jában kisérjék. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS. OLASZORSZÁG. R­ó­mából írják, május 26-dikáról: Ő Szentsége tegnap a laterani szt. János templomban ünnepelte Krisztus menybemenetelének ünnepét; nagy tömeg fogadta el az áldást, melyet mint rendesen a loggiából osztott. A lelkesedés, mely­­lyel Ő Szentsége megérkezése és eltávozása alkalmá­val fogadtatott, véget sem akart érni. Ma ugyanily ünnepély a Vallicellai St. Mária egyházban menend véghez, a­hol Ó Szentsége Szt. N­e­r­i Fülöp, Róma védnökének ünnepét fogja tartani. V­é­g­e­z­z­i még nincs itt, de naponkint vára­­tik. Ismét ünnepélyesen bizonyítják, mikép a pápa sem a praeconisált püspökök kizárását, sem a király közvetlen választását, sem eskütételt, sem a püspöki megyék kevesbítését, sem az egyházi javaknak ál­­lam­rentekbe leendő fektetését nem fogadandja el, hanem az olasz kormánynyal csak az újonnan kine­vezendő püspökök iránt kötendő egyességet tartandja szemei előtt. — Ha valóban igy áll a dolog, hálát kell adni Istennek, hogy az egyház szomorú sorsa Olaszországban valahára véget vért; de kétségbevon­juk mikép az olasz kormány ennyire becsületes le­gyen, és ennyivel beelégedjék. P­e­r­s­i­g­n­y siral­mas levele innen jó válaszban fog részesülni; d’A­n­d­r­e­a bíbornok levele csak szánalmat érde­mel, szegény ember a szó szoros értelmében elmebe­­teg ; egy fivére már a tébolydában van. — Turinból írják, hogy néhány nap óta ismét szárnyalnak hírek a miniszerválságról. Legkö­zelebb azt beszélték, mikép San Martino gróf­ok Massimo d’Azeglio el vannak határoz­va a cabinetbe lépni. Lamarmora inkább óhaj­taná őket, mint L­a­z­a-t és Sell­a-t, ez bizo­nyos,— de a democraták előtt nem kedves egyénisé­gek. — Persigny levelének közzététele óta szilárdul meg vannak győződve arról, mikép fait accompli­el vestélyén állnak, habár az még nagyon is be van fátyolozva.­ Az újoncozás mindazon borzasz­tó állapotok mellett is, melyek most Siciliában ural­kodnak, e tartományban kevesebb nehézséggel megy véghez, mint másutt. Trapaniban, Girgen­­t­i­b­e­n és Palermoban, tehát éppen azon

Next