Pesti Hírnök, 1865. június (6. évfolyam, 125-147. szám)
1865-06-03 / 127. szám
már kijelölvék, a lapok megnyervék, szóval minden szerep ki van osztva; a belzavarok ez esetben nem maradnak el, mert a napóleoni politika a trónörökösödést meggátlandó semmiféle eszköztől sem riad vissza, míg végre a francia császár az európai béke és saját biztonságának érdekében csapataival megszállja Belgiumot. A párisi udvarhoz közel álló körök, melyekben e kérdést szellőztetik, azon véleményben vannak, hogy Napoleonte terv kivitelében az európai hatalmasságok nem gátolandják, hogy Poroszország már beleegyezett abba, amiért Franciaország viszont a hercegségek annectálásában nyugszik meg, és hogy Anglia sem igen fogja a dolgot bánni, mert a belga trónörökös kedvéért nem egyhamar volna kedve Franciaországgal háborúba keverednie. Ennyiből áll Napóleon legújabb terve, mégpedig nem mendemondák, hanem hitelességet arrogáló közlemények nyomán, azonban a mi terv, nem tény is egyszersmind, és mielőtt azzá lehet, valószínűleg még sokan fognak a dologhoz szólani. ANGOLORSZÁG: Az amerikai kárpótlási követelés fennállását Palmerston lord most nyílt parlamentben másod ízben is bevallotta, azon kissé sajátságos hozzátevéssel, hogy e követelés még Lincoln alatt létetett. Mintha Johnsontól nagyobb engedékenységet lehetne várni. A kárpótlás mint tudva van,azon pusztításokért követeltetik,melyeket,, Alabama“ délállami kalózhajó az Unió kereskedelmi hajói közt elkövetett. Adams a köztársaság londoni követe, még az „Alabama“ nak Liverpoolból történt kiindulása előtt, bizonylatokat terjesztett az angol kabinet elé a hajó rendeltetését illetőleg, melyeket azonban a koronaügyvédek elégteleneknek nyilvánítottak , s midőn végre mégis közbenlépésre határozták el magukat, a hajó letartóztatását megrendelő távirati parancs, az illető tiszviselők egyikének roszulléte miatt későn érkezett Liverpoolba. E követelés felett a „Times“ így nyilatkozik : „Nincs reá előzmény hogy ily követelés hasonló körülmények közt valaha magadatott volna, s nem létezik a természetes igazságosság oly szabálya, mely az „Alabama“ által okozott kár megtérítését parancsolná. Az elv ez: „hostem esse qui facit quod hosti placet“ s ha öntudatosan engedtük volna meg az „Alabama“ felszereltetését s kiindulását Merseyből, ez minket tettleg a separatisták szövetségesévé tett volna. Van ugyan átalánosan ismert eset, melyben az Egyesült Államok Washington alatt, az amerikai kikötőkben felszerelt francia kalózhajók által elfoglalt járművekért kárpótlást fizettek, azon igen fontos föltétel alatt , hogy a zsákmányul esett hajók utólagosan az Unió kikötőibe hozassanak. (Az „Alabama“ mint tudva van, az ellenséges hajókat kivétel nélkül fölégette, vagy fenékre lőtte.) — Még egy másik tekintetet sem szabad szem elől tévesztenünk. Hol a semlegesség „kötelezettségei“ megszűnnek, kezdődnek a hadviselés kötelezettségei, s furcsa volna, ha az elsőket oly mértékben akarnók tirokra állítani, hogy ennek folytán az utóbbiak teljesítése feleslegessé válnék. Kétségkívül a mi feladatunk lett volna az „Alabama“-t a kiindulásban meggátolni, ha annak hadi felszerelése tisztán kimutattatik ; ellenben kinek feladata volt azt elfogni, miután már egyszer kisikamlott kezeinkből ? Mégis csak igazságtalanság s jogi szempontból meg nem engedhető volna, ha minket felelősökké akarnának tenni minden egyes esetért, melyben a separatisták gyorsabbak voltak nálunknál. Egyetlen szóval sem védjük azon angol alattvalókat, kik nyereségi vágyból mindent mi lehetséges volt elkövettek a kormány becsületes szándékainak kijátszására, de cselekvésük nem volt a nemzet cselekvése, mely az „Alabama“ elillanása folytán többet szenvedett, mint a mennyit ama egyének nyertek.“ — A „Daily Telegraph“ szintén igen határozottan nyilatkozik az Unió követelései ellen. tartományokban, melyekben legroszabb lábon áll a közbátorság, legpontosabban jelentkeznek a katonakötelezettek és nagyon kevés ellenszegülési eset fordul elő. A dohánycsempészet Svájcból, főleg az utóbb fölemelt áraknál fogva rendkívül elterjedt, minek következtében, miután minden ellene életbeléptetett rendszabály sikertelen maradt, komolyan beszélnek arról, hogy a Tessin cantont környező olasz terület semleges vámterületnek nyilváníttassák, és a vámvonal a hegyek mögött, melyek a Lago Maggiorenak Tessinbe szakadásánál Cernoig vonulnak, állíttassák fel. FRANCIAORSZÁG, Páris, máj. 29. A császár máj. 28-án reggeli 7 órakor, a francia és olasz hajóhadtól kisértetve érkezett Philippeville-be. Az idő pompás volt. A zászlókkal díszített kiszálló helyen a polgári hatóságok és a város összes hölgyei fogadták e felséget, ki onnan az egyházba ment, s az isteni szolgálat végével Constantine-be indult. — Most már a „France“ is említi, hogy a császár visszajövet Algirbol Ajacciot is meg fogja látogatni a családjának emelt emlékszobor megszemlélése végett, e hír tehát még is bír némi alappal. — Párisban a 11 tábornok, Miksa császár egyik hadsegéde érkezett, s bevárja a császár érkezését, hogy ennek uralkodója levelét átnyújtsa, s a francia mexicói hadsereg szervezését illetőleg alkudozásokba lépjen. Miksa császár meghatározott számú francia csapatokat öt évre szándékozik mexicói szolgálatba fogadni, még pedig Bazaine parancsnoksága alatt, ki ideiglenesen szintén mexicói tábornoknak fog tekintetni. A „Moniteur“ jelenti, hogy Roccagiovine marquisne, született Bonaparte Julia hercegnő halála folytán a tuilleriákban minden hétfőn tartatni szokott táncvigalmak egyike ismét elmarad. Napóleon herceg Genf melletti Prangen jószágára szándékozott elutazni, de a császárné nem fogadta el lemondását, sem meg nem engedte, hogy külföldre utazzék. Ily engedelem hiányában pedig a herceg alig merné elhagyni Franciaországot, mivel ez esetben a szakítás császári rokonával orvosolhatlanná válhatnék. Párisban egyébiránt a beszéd főtárgyát még mindig a császár levele képezi. Az üzérvilágot — mondja az „Indep beige“, leginkább annak megfontolása foglalkoztatja, hogy a császár halála esetére, a legfelsőbb körökben támadt meghasonlások még tetemesen megnehezíthetnék a hatalom átszállítását. Napóleon herceghez írt levelében a császár kimondja, hogy a francia nép akaratát egyedül csak ő képviseli, és ez az alkotmánynyal is teljesen megegyezik, de másrészt minél tökéleletesebben sikerült a császárnak Franciaország akaratát lenyűgözni, s azt magának alárendelni, annál nehezebbé válik e programra megoldása utódjára nézve. S ebben fekszik a személyes kormányok gyöngesége, mert csak annyit érnek, mennyit azon egyén, ki mozgásba hozza gépezetöket. Ha ez elhal, az anarchia is viszszalép régi jogaiba, s éppen mert a „Moniteur“ felfedezései után ilyesmitől tartanak, nyugtalankodik most annyira a francia közvélemény. „Az Indep. beige“, mely ezen nyíltságáért valószínűleg teljesen el fog tiltatni Franciaországban, ezzel nagy igazságot mondott ki, mert tagadhatatlan, hogy ebben fekszik a Napoleon herceggeli botrány főjelentősége. Az említett lapéhoz hasonló modorban nyilatkoznak az angol lapok is, noha ezek nagyobb része helyesli a császár eljárását. A „Times“ illegalitásról vádolja Napoleon herceget. „A herceg — mondja a lap — miként bármely más francia is, kétségkívül fel van jogosítva, hogy önálló véleményt képezzen magának; beszéde erőteljes és világos, de nem cselekszik helyesen, midőn rokona kormányától annyi kedvezményt, méltóságokat, s előnyöket elfogad, sőt távolléte felhasználásával mégis azon valóban éppen nem irigylendő dilemmába hozza, hogy vagy magára kényszerül venni a szint, mintha titokban osztoznék ezen nyíltan bevallott véleményével ellenkező nézettekben, vagy pedig — miként ezen alkalommal is történt — azokat nyíltan s hangsúlyozással megcáfolja. Mi részrehajlatlanul szólunk ez ügyben, mert nem helyeselhetjük sem a herceg radical-democrata érzületeit, sem a császár teljesen megszorító politikáját. Az előbbi meggyőződésünk szerint véletlen bajt hozna a társadalomra, az utóbbi gyámság alatt tartja ezt, s nem engedi meg, hogy magának azon tapasztalást szerezze, mely a politikai szabadsággal való élésre föltétlenül szükségeltetik.“ TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, jan. 1. A képviselőház mai ülésében, Bismark úr, a tengerészeti pótlék-költségvetés alkalmával mondá: „Követeléseink csak azt célozzák, hogy Németország a tenger felől is védve legyen, s hogy esetleg a düppeli vonal elleni ostromban biztos működési alap nyeressék. Ezen feltételek mérséklettek.Addig, míg valamely trónkövetelő jobb birokeímet nem mutat elő, mint a mienk, nem tudnám, ki vitatná el tőlünk e birtokot. Schleswig-Holstein Lauenburg souverainje Ausztria és Poroszország. Ezek a rendek összehívását akarják. Mi nem erőszakoljuk őket, de magunkat sem engedjük valamire kényszeríteni. Ha kölcsönös egyetértés létre nem jöhet, valamely egyoldalú fellépés nem lesz képes minket onnan kiűzni. Ha önök kételkednek jogainkban, akkor a mostani pénzajánlatot kössék azon feltételhez, hogy Kielt megszerezzük. Mondják önök, ha nem kapjuk meg Kielt, nem adunk pénzt. Bismark úr továbbá bírálja a többség magatartását a hasznos dolgok irányában, s ez által az állam érdeke károsul. Ha a budgetjogot a ház nézete szerint értelmeznék, az alkotmány 45 és 86. §-ait meg kellene változtatni. Szónok sajnálja a képviselőház szereplését, mely csak tehetlen negatív. Ez nem oly fegyver, melylyel a király kezéből a kormánypálcát ki lehetne csavarni, s nem jól vélik, hogy ezzel az alkotmány hiányait pótolni lehetne.“ Berlin, jun. 1. Az oldenburgi nagyherceg ma ideérkezett, s azonnal értekezett Bismark úrral és az oldenburgi követtel. Később a királynál ebédelt. Hamburg, jun. 1. Bécsből különféle forrásokból táviratozzák ide, hogy Ausztria ismét kivonja a schleswig-holsteini rendek azonnali összehívását az 1848. esetleg az 1854-ki választási alapokon, azonban a kizártak amnestiázása mellett. Brémából jelentik : A „Weser Zig“ megbízható bécsi levelezése szerint Ausztria és Poroszország átalános viszonyai s különösen a Parlamentarismus felett értekezések kezdetnek meg. Pár is, jan. 1. A Mexicoból érkezett tudósítások szerint a helyzet igen nyugtalanító. A juarezisták Californiából nagyszerű fegyverszállítmányokat nyertek. Mexicóban félnek az amerikaiak által San Pedro mellett alakított tábortól, melynek állítólagos célja az indiánok ellen küzdeni, de esetleg Juareznek is hozhat segítséget. Londoni levelek szerint Anglia kész Amerika követeléseit, a confoederáltak részére Angliában készült kalózhajók végett, valamely választott bíróság elé bocsátani, miután semmi esetben sem szándékozik e miatt ellenségeskedésekbe keveredni. Pár is , jan. 1. A kamarában folytatják a közoktatási törvényjavaslatot, s a vita még néhány napig tart , az ülések július 1-jig meghosszabbíttatnak. A francia követ Madridban, Franciaország és Spanyolország között kötendő kereskedelmi szerződés iránt alkudozásokat kezdene. Jó forrásból erősítik , hogy Vegezzi alkudozásai tárgyában a pápa tette az első feltételeket. A „Moniteur“ írja, hogy apr. 6 dikán Tulancingo-ban, Mexicoban, egy tiszt és 23 önkéntes, mint hadifoglyok kicseréltettek. Bazaine San Louis felé kezdi meg a hadjáratot Negrete ellen. Páris, jun. 1. Hivatalosan hamisnak nyilváníttatik a hír, mintha a külföldi diplomaták, Napóleon herceg beszéde miatt, Drouyn urnál előterjesztéseket tettek volna. Hamburg, jun. 1. Péter oldenburgi nég, a hercegségek örökösödési ügyében Berlinbe utazott. A „Hamburger Cor.“ jelenti, hogy Marieuffertbk utazása Bécsbe rögtön elhalasztatott. Dagmar dán hűnőnek az orosz elhalt trónörökös volt jegyesének Sándor cár élethosszig 40,000 ezüst rubel érdijt rendelt. Páris, jun. 1. (Este.) A „Patrie“ jelenti, hogy a nagy algíri társulatra vonatkozó terv holnap fog a kamara elé terjesztetni. Ma íratott alá a conventio. A társulat Algírba helyezi át székhelyét, tőkepénzeit, s üzleti eszközeit, s a kormánynak az afrikai közmunkák befejezésére 100 millió frankot kölcsönöz. A kormány 6%-ot garantíroz a társulatnak, s bizonyos feltételek alatt birtokába bocsátja mindazt, mit a társulat bányákban s ércekben felfedezne. A mai lapok jegyzéket közölnek, mely valótlannak mondja azon hírt, hogy Bourbaki tábornok 10,000 emberrel indulna Mexicoba. Touloni távirat jelenti, hogy a császár f. hó 6-án érkezene Toulonba, s onnan haladéktalanul Párisba tovább utazik. A bahori törzs lázadása véget ért; a tribusok alávetették magukat. Kön, jun. 1. A műkiállítást, mely igen kielégítőleg alakul, s határozottan nemzetközi jelleget visel, a koronaherceg fogja megnyitni. London, jun. 1. (Este.) San Francisco-ból New-Yorkon át érkező tudósítás jelenti, hogy Guayamas és Mazatlan f. hó 9-ke óta el vannak záratva az ország belsejétől. Brüssel, május 31. 28-án kelt királyi decretum helybenhagyja a 4%- kos 60 milliónyi kölcsönt. A brabanti ág visszatért Angliából. Berlin, máj. 31. Egy szentpétervári levél szerint Simbirsk kormányzóságban egy török ügynökség megszüntetett, s a résztvevők Szentpétervárra szállíttattak. A nagy számmal levő ügynökök arra buzdíták a népet, hogy vándoroljanak Törökországba, és nem minden siker nélkül működtek. Ezen ügynökség nagyszerű gyújtogatásokkal vádoltatik Simbirsk városában. LEGÚJABB. — A hercegségek ügyére nézve a porosz s ausztriai fejedelem carlsbadi találkozásától biztos eredményt remélnek, és annak végelintézését még e hó folytán várják. — A „Botschafter“ hivatalosan jelenti. Miután Halbhuber b. a hercegségekben ausztriai polgári biztos állása Manteuffe báró utazásával hozatott összefüggésbe, helyén van megemlíteni, miképp mennyire mi értesülünk, a nevezett államférfi a hercegségekben egészen kitűnő módon felel meg feladatának. — A porosz király Pomerániába utazott s a stralsundi és stettini tengeri telepeket is szemügyre veendi. — Poroszországban a sajtóperek száma 1860-ban 61 volt, 1863-ban pedig 293. — A császár utazásáról az esti „Moniteur“ következő tudósítást hoz: Constantine, május 29. A császár tegnap 5 órakor érkezett ide, miután hosszasabban időzött a földmivelés több középpontján, melyeket útközben talált. A fogadtatás kedvező volt. A város festői szépségű fekvése, amely mint sasfészek terül el, tündérszép látványt nyújtott. Az arabok tömegesen jelentek meg. — Napóleon herceg visszavonta az I. Napóleon levelezéseit rendező bizottmány elnökségéről történt lemondását, miután ezen teendőjénél csupán dynastikus ügyekről van szó. A franciaországi szabadkőmívesek nagymestere június 5-dikén fog hét évre kineveztetni. Minden nehézségek kikerülése végett ismét Magnan neveztetett volna ki, de most a szabadkőmívesek egy része Napóleon herceget kívánja megválasztani, amit a tuileriákhoz szító szabadkőmívesek természetesen akadályozni törekednek. — Lipót belga királyt egészségi állapota a legkedvezőbb stádiumbapett, naponkint kikocsiz, mely alkalommal a nép lelkesülve tanúsítja iránta szeretetét. — Cusa herceg valószínűleg felhagy az európai udvaroknál teendő látogatásával, mert nincs útiköltsége, a Dunafejedelemségek financiája pedig szintén nem örvend oly kedvező helyzetnek, hogy új külcsönjavaslattal léphessen a kamara elé. Sok hivatalnok hónapok óta nem kapott fizetést, és a szállítók, akik alig nyernek néha 10 év-et,a kormány utalványait, hitelezőiket kielégítenének, 10—15% veszteséggel adják el. .. Görögországban a választások mindig veszélyesebb szint kezdenek ölteni; a kormány mindent elkövet, hogy maga számára kedvező eredményt eszközöljön ki. Dagmar hercegnének Sándor cár a legmagasb rendjelt adományozta, melylye 1 nőket kitüntethet; ezenkívül 40,000 ezüst rubel életfogytiglani érdíjt rendelt számára. A hercegnő őszszel Sz.-Pétervárra menend, hogy a cár kegyelmét megköszönje. --A dán király és a trónörökös múlt hó 27-dikén meglátogatták a vyburgi kikötőben az orosz gyászhajórajt, az elhunyt orosz trónörökös koporsójára koszorúkat tettek, és a hajó fedélzetén tartott gyász isteni tiszteleten is jelen voltak. — Vegezzi a Rómávali tárgyalások folytatására teljhatalommal ruháztatott fel, és még az is saját akaratától tétetett függővé : személyesen menjen-e Rómába vagy csak levelezések utján érintkezzék azzal ? — Turinban folyvást titkos toborzásokról beszélnek, de senki sem tudja, hogy azok mi célból történnek. Némelyek azt mondják, Mexico részére, ezzel azonban hihetőleg csak a valódi célt akarják feszegetni. Annyi bizonyos, mikép az actio-párt nem vesz részt a dologban. — Bostonban és Philadelphiában szakadatlanul foly az emigránsok behatása, naponkint 200—250 egyén jegyezteti be magát. — Peruban a lázadás nagy előmenetelt tesz. A legtöbb északi s a legjelentékenyebb déli tartományok elszakadtak Perér elnöktől, kinek hatalma most csak Limara és Callaora terjed ki. — A genfi nagy tanács jelenleg új földadó-törvény felett tanácskozik, a föld eddig legkevésbé volt megadóztatva, és adója még az uj törvény elfogadása által is ötször lesz kisebb mint Franciaországban. ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK. Pest, jun. 3. Délelőtt borult. Tegnap kevéssé esett. Az ünnepek közeledtével az üzletforgalom terményekben teljesen szünetel s tegnap egy jelenté- kenyebb vétel sem történt. Ezüst 106.75, cs. arany 5.19. Hód-Mező-Vásá rhely, május 29-én. Az utóbbi pénteki eső a szántóföldekre jótékonyan hatott, nevezetesen a férgeket elpusztította, melyek a veteményben sok kárt tettek. A „P. Hírnök“ illapnya sürgönyei. Berlin, jun. 2. Az alsóház mai ülésében a tengerészeti törvényjavaslat felett folyván a vita, Bismark visszautasítja azon állítást, hogy Dániával alkudozás folyt Észak- Schleswig visszaadatása felett. — Hogy a hercegségek kérdése még nincs megoldva, azt Augustenburg visszatartó nyilatkozatai okozzák. Ha a bgségek teljesítik Poroszország föltételeit, az aztán Poroszországra nézve meglehetősen mindegy, hogy milyen alkotmányt adnak maguknak. Szavazás alá bocsáttatván a tengerészeti előterjesztvény, nagy többséggel elvettetett. Triest, junius 2. (Levantei posta.) Konstantinápoly, máj. 26. Abd-el- Kader a gyémántba foglalt osmán rendet nyerte. A Taurusba expeditio indult, miután a fönökök alávetése csak színlelt volt. A szerb határtól kezdve Konstantinápolyig hír szerint, kirekesztőleg az indiai szolgálatra szánt távirati vonal fog felállíttatni. Tiflisből jelentik, hogy Oroszország hadjáratra készül a Perzsia, Orosz- és Törökország közt fekvő Maku hegyi kerület főnöke Alikban ellen. •— Athen, máj. 26. Ma kezdettek meg a követválasztások. A kamara megnyitása máj. 20-ra (görög időszámítás szerint) tűzetett ki, ennek megtörténtével a király Corfuba indul. A hatalmasságok követeihez felhívás intéztetett, hogy a királyt útjában kisérjék. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS. OLASZORSZÁG. Rómából írják, május 26-dikáról: Ő Szentsége tegnap a laterani szt. János templomban ünnepelte Krisztus menybemenetelének ünnepét; nagy tömeg fogadta el az áldást, melyet mint rendesen a loggiából osztott. A lelkesedés, melylyel Ő Szentsége megérkezése és eltávozása alkalmával fogadtatott, véget sem akart érni. Ma ugyanily ünnepély a Vallicellai St. Mária egyházban menend véghez, ahol Ó Szentsége Szt. Neri Fülöp, Róma védnökének ünnepét fogja tartani. Végezzi még nincs itt, de naponkint váratik. Ismét ünnepélyesen bizonyítják, mikép a pápa sem a praeconisált püspökök kizárását, sem a király közvetlen választását, sem eskütételt, sem a püspöki megyék kevesbítését, sem az egyházi javaknak államrentekbe leendő fektetését nem fogadandja el, hanem az olasz kormánynyal csak az újonnan kinevezendő püspökök iránt kötendő egyességet tartandja szemei előtt. — Ha valóban igy áll a dolog, hálát kell adni Istennek, hogy az egyház szomorú sorsa Olaszországban valahára véget vért; de kétségbevonjuk mikép az olasz kormány ennyire becsületes legyen, és ennyivel beelégedjék. Persigny siralmas levele innen jó válaszban fog részesülni; d’Andrea bíbornok levele csak szánalmat érdemel, szegény ember a szó szoros értelmében elmebeteg ; egy fivére már a tébolydában van. — Turinból írják, hogy néhány nap óta ismét szárnyalnak hírek a miniszerválságról. Legközelebb azt beszélték, mikép San Martino grófok Massimo d’Azeglio el vannak határozva a cabinetbe lépni. Lamarmora inkább óhajtaná őket, mint Laza-t és Sella-t, ez bizonyos,— de a democraták előtt nem kedves egyéniségek. — Persigny levelének közzététele óta szilárdul meg vannak győződve arról, mikép fait accompliel vestélyén állnak, habár az még nagyon is be van fátyolozva. Az újoncozás mindazon borzasztó állapotok mellett is, melyek most Siciliában uralkodnak, e tartományban kevesebb nehézséggel megy véghez, mint másutt. Trapaniban, Girgentiben és Palermoban, tehát éppen azon