Pesti Hírnök, 1865. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1865-07-10 / 155. szám

Hatodik évfolyam 155. szám. Hétfő, július 10-én 186^ CJVWVWWVV'VAflA/WVlAAA/WWWWVVWW «A/WWW AAAAAAAAA/'TWVWV) | Előfizetési feltételek : helyben házhozhordás- v ^­sál vagy postán mindennapi megküldéssel : § | egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre | | 5 frt. — A minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- | £ napos előfizetést. | (jVAAAAAAA^/VAAA^JWVW-JVVVAAAfWVyVWvAAA^A/VVVV'TV'AAAAfWV/VVUV'O PESTI POLITIKAI HÍRNÖK NAPILAP. • Hirdetések öth­asábos petit sorért egyszerű hir-l fr­detésnél a kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. ^ | Szerkesztőség és kiadó­hivatal: | | a hímző- és kalap-utca sarkán 1-ső sz. alatt, | | a 2-dik emeleten. | ^VW\AAAAAA/’A^Ay'A/'A/'AAAAAA/VW'AAA/'AA^vv''AAA/'A/WWWV\/‘A/W\H Előfizetési felhívás: PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre....................................... 5 frt Félévre . ................................10 frt Egész évre......................................20 frt. auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. 10^ Előfizethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál, hely­ben Pesten, csupán a „Pesti Hírnök“ kia­dó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szeg­letén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A ,,PESTI HÍRNÖK“ kiadó­ hivatala. Hazai közügyek. Magyarország új­raenthálója. Pest, jul. 10. □ A közelebbi napokban egy csinos tér­kép mutattatott fel előttünk, mely négy szín­ben kivive, s Zamarszki és Ditmarch jó hirű nyomdájában nagy elegantiával kiállítva, Ma­gyarországot ábrázolja, úgy a mint annak vasutakkal beépítve kelle­nie. Egy tekintet e térképre, mennyi gondo­latot kelt agyunkban! Ott vannak hazánk folyói, azúrkéken színezve, mily sík­ű­ szálakban szövik át az ország földét! s mik volnánk ma, ha ezek a természet ingyen adott közlekedési eszközei, hajókázhatók volnának? De a­mi ez irányban országosan történt, alig több valamivel a semminél. A Dunát ugyan majd egy negyedszázad óta hajózza gőzöseivel egy ma már nem sza­badalmazott, de az állam­pénztárból deficit ellen biztosított nagy társaság, mely kivé­teles állásánál fogva győzelmesen gyakorolja fő folyamunkon az egyedáruságot, s e társu­lat kegy­elése a köze­­bbi időben egész odáig kiterjedt, hogy az alakuló „magyar gőzhajó­­társulatnak“ egy esztendei küzködésébe ke­rült, és magának ő Felségének fejedelmi sza­vát kellett igénybe vennie csak arra nézve is, hogy az aláírási ívek kibocsátása megenged­tessék. Hazánk második folyója, a Tisza, mely az ország földén ered és itt végzi folyását, s mely mély és csendes vizénél fogva az azt először hajózó feledhetlek Széchenyink által a legkedvezőbb hajózási csatornának nevez­tetett,­­ csupán alsó részein élvezi a gőzha­­józás jótéteményét, pedig az államsubventió terhét aránylag az egész tiszavidék viseli. A felső Tisza, kis vízállásánál fogva, ámbár ele­gendő vize van, biztossággal nem hajózható azért, mert még arra sem mehetett, hogy a századok során belehullott tőkéktől megtisz­­títtassék. Tokajon fölül pedig még egyszerű vontató utakról sincs gondoskodva. A Száva, Dráva, Maros, Szamos, mind oly folyamok, melyeket minden más művelt állam a természetes közlekedés megbecsül­­hetlen kincsének tekintene, s első gondja vol­na hajózásra célszerűen felhasználni, de hazai közlekedési rendszerünkben oly csekély sze­repet játszanak, hogy azon szolgálat, melyet a forgalomnak tesznek, alig érdemel említést A cs. k.­uunagőzhajózási társulat közelebb a drávai csekély hajózást is megszüntette. Csatornát csak kettőt látunk hazánk térképén,­ pedig kevés ország alkalmasabb azok építésére, s aligha tehetnének valahol nagyobb szolgálatot a kereskedés és mező­­gazdaságnak, mint éppen nálunk, hol az ön­tözés ügye napról napra égetőbb kérdéssé­­ kezd válni. Ennek dacára a vállalkozás e­­ téren nem mutatkozik feltűnő jelekben, s a nemrég tervezett, és ő­felsége magas párt­fogását megnyert alföldi csatorna is , mely hivatva lenne nem csak mint közlekedési vo­nal igen nevezetes szolgálatot tenni a közfor­galomnak, de egyszersmind az alföld egy nagy részét, az aszály okozta ínség következmé­nyeitől óvná meg: félő , hogy ezen kiváló fontosságú csatorna jeles tervezete is csak azok számát fogja szaporítani , melyeket a bureauk polcán isten tudja hány évek óta lep a por. Ha a vasutak vonalaira tekintünk, térképünkön a már fennálló pályákat vastag fekete­, a tervezetben lévőket ugyanolyan szinti szakgatott vonalak jelölik. Egy pilla­natra belátja a hazai viszonyainkat ismerő szem, hogy e vasutak nagy részének terve­zésénél és építésénél, nem az ország óhajtá­sai, nem a hazai ipar és kereskedés érdekei, nem a közlekedés, a forgalom igényei voltak az irányadók, s következőleg hogy azoknak jelen mivoltukban felényi hasznuk sincs a közjólétre mint különben lehetne, és lenni kellene. Nem érintve ezúttal azon szintén saj­nos körülményt, hogy árszabályzataik sem olyanok, melyek a forgalmat élénkítenék, sőt nagy szerepök van annak (Isten tudja miért) lankasztásában, s hogy e részben úgy vannak alakulva, és­pedig sok időre úgy vannak ala­kulva a körülmények, hogy még a kormány­nak sem áll módjában azokon segíteni, az ipar és kereskedés jogos igényeit kielégíteni, az adott szabadalmak úgy lévén szerkesztve, hogy e tekintetben még évek során a társu­latok „tetszése“ kell hogy irányadó maradjon. Mit mondjunk az epiesi teli futat belt adott kiváltságokról, melyek megengedik, hogy a legfőbb és legfontosabb vonalak szükségképi végpontjaik felé ne legyenek kiépítve, s melyek megtiltják, hogy bizonyos vidéken éppen csak e (maguk vonalát sem építő) társulatok állíthassanak új pályákat. így történik aztán, hogy hazánk fővá­rosa még mindig nincs összekötve Fiuméval; — így történik, hogy az ország legfőbb ter­melő vidéke még mindig nélkülözi a legkö­zelebbi tengerparthoz vezető utat; — így történik, hogy déli és délkeleti vonalunk máig is kiépítetlen, s Isten tudja mikori kiépítése is oly irányban terveztetik, mely sem a ma­gyar korona országainak érdekeivel, sem vi­lágkereskedelmi igényeivel meg nem egyezik. De vasutainknak,ugy a mint vannak sem vehetjük annyi hasznát mint vennünk kelle­ne ; mert nem gondoskodott róla senki, hogy e vasutakhoz, ha már megvannak, és ha mi számunkra vannak,­­ legalább hát hozzá is férhessünk. A termelő vidékek a szállító esz­közök főpontjaival nincsenek összekötve , s az ország utainak az év nagy részében jár­­hatlansága miatt, csak nem lehetlenné van téve a vasúti szállítás. Igazolva találandja ez állításunkat, ki a vasutak jövedelem-tabelláit az esős évszakban összeveti a száraz időbe­liekkel, s ehhez még hozzá veszi, hogy pedig télen a vízi szállítás nem versenyez velük, a­mi nem kevéssé fontos körülmény. Azon tömérdek mindenféle baj közt, me­lyek orvoslását az alakulandó kormánytól vár­juk , az elősoroltak is az első rendben álla­nak. A közlekedési eszközök azok az ország testében , mik a vérerek ez emberi testben. Ezek tökéletes rendszere, s bennök a vér szabályos forgása , e­lőfeltétele az egész­ségnek. Majláth György ö­nméltósága azok közé tartozik , kiket a politikai meddőség napjaiban, a közlekedési ügyek körül is élénk tevékenységben láttunk, ki e részben is isme­ri az ország valódi érdekeit és igény­eit, kitől tehát e téren is minden jót és üdvöst várunk és remélünk. Reformokat, valamint másutt, úgy a nemzetgazdasági téren sem lehet előtanulmá­nyozás nélkül eszközölni. S itt az országos gazdasági egyesület nagy szolgálatot tett a jó ügynek az által, hogy szakértő tagjai kö­zül a jelesbeket fölkérvén a vasútügy tanul­mányozására, azok munkálatában már egy kész és igen szép projectum fekszik előttünk, mely a legközelebbi napokban kerül ki sajtó alól, s melynek kiegészítő részét teszi azon vasúti térkép is , melyről emlékeztünk. Nem lehet a haza sorsa, anyagi felvirág­zása által érdekelt józan fej és szív, kit e nagy fontosságú ügyben készült s hazánk számára egy egészen uj vasuthálót tervező kitűnő munkálat ne érdekelne. Szerencsénk lévén azt közelebbről ismerni, előre figyel­meztetjük megjelenésére a t. közönséget; ad­dig is pedig, míg az megtörténnék, előleges ismertetésül jövő alkalommal egy kis vázlatot fogunk róla adni. A m. kir. helytartótanács üdvözlő felirata Majláth György magyar kir. udv. főcancellar nr 6 excjához: Midőn Ő cs. kir Apostoli Felsége f. évi junius 26-án kelt legfelsőbb határozatával nagyméltóságodat a magyar kormány élére emelve, e válságos időben legmagasb bizalmára méltató, egyszerre kitört a köz­­megelégedés nyilvánulása az ország minden részében s ezen országos öröm viszhangzott ezen kir. kormány­szék kebelében is. A jelen idő forduló­pontot jelez a birodalom po­litikai életében, s a közel­jövőben Magy­rországnak a birodalomhozi viszonyítása, ezen annyi tusára al­­kalmul vett, de az utolsó országgyűlés által, fájda­lom, befejezetlenül hagyott égető kérdés is, valahára s mint hinni akarjuk, kedvező megoldást nyerend. És nagyméltóságodra vár a dicső szerep, hogy a cs. kir. Apostoli Felségének a válság perceiben tá­maszul szolgáljon, és a különböző igények és ér­de­­kek szerencsés kiegyenlítésére bölcs tanácsával köz­veti ABSan E feladat kétségen kívül, a legkényesebbek egyike. De nagyméltóságodnak ereje megbirja e terhet. Mi legalább hiszszük, hogy nagyméltóságos ál­lamférfim bölcsesége eltalálandja a célhoz vezető egyenes utat, mert hiszszük, hogy az önmegtagadásig emelkedő hazafisága rendelkezik azon eszközökről, melyek a jog érvényét, a közbizodalmát, a békét s a közjólétet megszilárdítani képesek. S e bizalom az, mely tetszését hangoztatja most országszerte, s abban osztozik e kir. kormányszék is és pedig annál jogosabban, mert n­agyméltóságod bölcs vezényletét közvetlen tapasztalásból ismervén, tudja, mint senki jobban, hogy nagyméltóságod törek­vése a nevéhez kötött várakozásnak bizonyosan meg­felelő, s jövője fényes múltjához minden tekintetben méltó leend. Mi tehát, — őszinték érzelmeinkben, — öröm­mel üt­vözöljük nagyméltóságodat nehéz pályája kez­detén, s midőn ezt teszszük, a bennünket átható tiszte­lettel ösztönöztetve, nem tagadhatjuk meg magunktól azon kifejezést, hogy mi, a­mennyire az ország tör­vényei által élénkbe szabott korlátok engedik, törek­véseinket nagyméltóságodnak a felséges trón, az or­szág autonóm állása, s a birodalomházi viszonyai szilárdítására, valamint általában a közjólét felvirá­goztatására irányzandó nemes szándéklataival teljes készséggel egyesítendjük. Kelt Budán, 1865. évi julius 6-kán tartott nagy ülésünkből, tani alkatában az 1865-dik évi pénzügyi törvény fe­letti tárgyalás befejezéséig a hivatalos ügyeket min­den esetre tovább fogja vezetni. Az említett híreknek átalában a puszta gyan­tásoknál nagyobb jelentőséget alig lehet tulajdoní­tani.“ Míg e hivatalos kijelentéssel egy már múlt la­punkban közlött hír valósul meg, a bécsi lapok egyéb jelentései ezzel szemközt csak másodrangú érdekűek, de fel akarunk mégis néhány főbbet jegyezni, mint kiegészítő adatokat a pillanatnyi helyzet rajzához. így a „Presse“ azt írja, hogy herceg Auers­perg Károly magán­beszéd közben ministerelnökké való kineveztetését határzottan alaptalannak jelen­té ki. Az „Ostdeutsche Post“ pedig azt jegyzi fel, hogy K­o­m­e­r­s, krakkói orsz. törvényszéki elnök lenne igazságügyministernek kijelölve. E hir némi megerő­sítésre talál ama tényben, hogy K­o­m­e­r­s csak e napokban ruháztatott fel a valóságos belső titkos taná­csosi méltósággal. Komers 40—50 éves, mint katonai auditor kezdte pályáját az 50-nes években Magyar­­országon orsz. törvényszéki ülnök, majd alelnök volt. — Nevezett lap azt is akarja tudni, hogy nem valósul meg, miszerint gróf Rechberg foglalná el Lichte­nfels helyét. A bíró tanácsbeli urak háza ugyancsak — az „O. D. P.“ szerint — jövő szomba­ton f. hó 15-dikén tartaná utolsó ülését, s e szerint a bírod, tanács ülésszakának befejeztetése na­gyon közel van. Az is hírlik, hogy az 1866-diki költ­ségvetés feletti tárgyalásra a bírod, tanács ismét ösz­­szehivattatik. A bírod, tanács ülésszakának befejezése, az uj ministerium működésének kezdőpontja, s igy az e pillanatban különös érdekkel bir. Ezért felemlítendő, hogy a „Politik“ bécsi levelezője is azt jelenti, hogy a bírod, tanácsbeli ülésszak 12—14 nap múlva min­­­ élpnpsotre véfi’et. ér. Legyen e helyütt végül az feljegyezve, hogy egy cseh lap szerint ő Felsége gr. Belcredi­­hez, midőn ez ministerré való kineveztetését kézhez kapta, igy szólt : „Ne párt-, hanem népszerű ministe­­riumot alakítson ön!“ A nap eseményeihez. Pest, jul. 10. A miniszerválságról keringő temérdek magán conjecturába végre egy hi­vatalos hang is ve­gyült. A „Wiener Abendpost“ múlt szombati száma élén ugyanis a következő kijelentést hozza : „Míg az új ministerium összealakításáról s annak egyes tagjairól a napi sajtó által számos hír terjesztetik, néhány nap óta a lapokban rendesen fellép azon feltevés, hogy az illető kineveztetések hi­vatalos kihirdetése már a legközelebbi napon meg­történik. Az utóbbi közlés ellenében azon tényre kell utalnunk, hogy a jelenlegi ministérium még hivatalos működésben van s a minister urak elbocsátási folya­modásai, gr. N á d a s d y minister s az erdélyi udv. cancellária vezetője, és gr. Z ich­y Hermann magyar kir. udv. cancellár folyamodásait kivéve, eddig még nem részesültek formális eldöntésben. Azt is biztos­sággal hiszszük föltehetni, hogy a ministerium mos- ■ HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, jul.18. Az ötödik zágrábi vál. kerület­ben Zlatarovics választatott meg. Fiuméban mind a 4. vál. kerületben C­­­o 11­a lett megválasztva; a nessunoisták kisebbségben maradtak. S­t­r­o­s­s­­may­er püspök Jammicára való átutaztában ide ér­kezett. Kukuljevics és Vukotinovics Spun Napóleon­nal ma Bécsbe utaztak. A pozsegamegyei cserneki kerületben Spun- S­t­r­i­z­i­c 8 főispán felkiáltás utján választatott meg orsz. képviselőnek, de miután leköszönt B­r­a­z­i­c­s Dénes megyei tisztviselő lett megválasztva. V­arasd, jul. 5. A központi kerületben Kiss Vladimir választatott meg országgyűlési kép­viselőnek. Pest, júl. 8. (Psz.) Pest városának teljes tanácsa mai ülé­sében megszavazta a vízvezeték nagyszerű kiterje­désben leendő felépítésére szükséges évenkénti 36.000 forintot. Örömmel értesítjük a közönséget ezen nemes határozatról, mely többféle tekintetben a legnagyobb fontosságú. Tudjuk hogy Pest városa már csupán a vízvezeték létesítése által Európa fővárosainak jelen külső fejlődési állapotát egy nagy lépéssel megköze­­líti; hallottuk a pest-budai orvosok nemes orgánuma az orvosi egylet által, hogy Pest városának egészségi állapota ezáltal tetemes javulásban fog részesülni; ismeretes továbbá, mikép az ipar számos ágai az ál­tal, hogy ezentúl a lágy dunavízből a város bármely részében korlátlan mennyiségben és olcsó áron fog­nak rendelkezhetni, tetemes gyarapodásban fogunk részesülni; reméljük végre, hogy iparosaink képvi­selve lesznek a vízvezeték létesítésénél a házak bel­ső felszerel­ésénél szükséges készületeket előállítani, mire különösen akkor számíthatunk biztosan, ha a tekintetes városi tanács megfelel azon folyamodvány­nak, mely tudtunk szerint ezelőtt néhány héttel be­adatott azon célból, hogy szereztessék meg egy min­ta­gyűjtemény, melyet iparosaink tanulmányozván, a külföldi vállalkozókkal való versenyre magukat elő­készíthessék ; meg vagyunk győződve, hogy elnézve a többi előnyöktől, már azon fejlődés, a­melybe ipa-

Next