Pesti Hírnök, 1865. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1865-07-10 / 155. szám
Hatodik évfolyam 155. szám. Hétfő, július 10-én 186^ CJVWVWWVV'VAflA/WVlAAA/WWWWVVWW «A/WWW AAAAAAAAA/'TWVWV) | Előfizetési feltételek : helyben házhozhordás- v ^sál vagy postán mindennapi megküldéssel : § | egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre | | 5 frt. — A minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- | £ napos előfizetést. | (jVAAAAAAA^/VAAA^JWVW-JVVVAAAfWVyVWvAAA^A/VVVV'TV'AAAAfWV/VVUV'O PESTI POLITIKAI HÍRNÖK NAPILAP. • Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hir-l frdetésnél a kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. ^ | Szerkesztőség és kiadóhivatal: | | a hímző- és kalap-utca sarkán 1-ső sz. alatt, | | a 2-dik emeleten. | ^VW\AAAAAA/’A^Ay'A/'A/'AAAAAA/VW'AAA/'AA^vv''AAA/'A/WWWV\/‘A/W\H Előfizetési felhívás: PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre....................................... 5 frt Félévre . ................................10 frt Egész évre......................................20 frt. auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. 10^ Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A ,,PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. Magyarország újraenthálója. Pest, jul. 10. □ A közelebbi napokban egy csinos térkép mutattatott fel előttünk, mely négy színben kivive, s Zamarszki és Ditmarch jó hirű nyomdájában nagy elegantiával kiállítva, Magyarországot ábrázolja, úgy a mint annak vasutakkal beépítve kellenie. Egy tekintet e térképre, mennyi gondolatot kelt agyunkban! Ott vannak hazánk folyói, azúrkéken színezve, mily síkű szálakban szövik át az ország földét! s mik volnánk ma, ha ezek a természet ingyen adott közlekedési eszközei, hajókázhatók volnának? De ami ez irányban országosan történt, alig több valamivel a semminél. A Dunát ugyan majd egy negyedszázad óta hajózza gőzöseivel egy ma már nem szabadalmazott, de az állampénztárból deficit ellen biztosított nagy társaság, mely kivételes állásánál fogva győzelmesen gyakorolja fő folyamunkon az egyedáruságot, s e társulat kegyelése a közebbi időben egész odáig kiterjedt, hogy az alakuló „magyar gőzhajótársulatnak“ egy esztendei küzködésébe került, és magának ő Felségének fejedelmi szavát kellett igénybe vennie csak arra nézve is, hogy az aláírási ívek kibocsátása megengedtessék. Hazánk második folyója, a Tisza, mely az ország földén ered és itt végzi folyását, s mely mély és csendes vizénél fogva az azt először hajózó feledhetlek Széchenyink által a legkedvezőbb hajózási csatornának neveztetett, csupán alsó részein élvezi a gőzhajózás jótéteményét, pedig az államsubventió terhét aránylag az egész tiszavidék viseli. A felső Tisza, kis vízállásánál fogva, ámbár elegendő vize van, biztossággal nem hajózható azért, mert még arra sem mehetett, hogy a századok során belehullott tőkéktől megtisztíttassék. Tokajon fölül pedig még egyszerű vontató utakról sincs gondoskodva. A Száva, Dráva, Maros, Szamos, mind oly folyamok, melyeket minden más művelt állam a természetes közlekedés megbecsülhetlen kincsének tekintene, s első gondja volna hajózásra célszerűen felhasználni, de hazai közlekedési rendszerünkben oly csekély szerepet játszanak, hogy azon szolgálat, melyet a forgalomnak tesznek, alig érdemel említést A cs. k.uunagőzhajózási társulat közelebb a drávai csekély hajózást is megszüntette. Csatornát csak kettőt látunk hazánk térképén, pedig kevés ország alkalmasabb azok építésére, s aligha tehetnének valahol nagyobb szolgálatot a kereskedés és mezőgazdaságnak, mint éppen nálunk, hol az öntözés ügye napról napra égetőbb kérdéssé kezd válni. Ennek dacára a vállalkozás e téren nem mutatkozik feltűnő jelekben, s a nemrég tervezett, és őfelsége magas pártfogását megnyert alföldi csatorna is , mely hivatva lenne nem csak mint közlekedési vonal igen nevezetes szolgálatot tenni a közforgalomnak, de egyszersmind az alföld egy nagy részét, az aszály okozta ínség következményeitől óvná meg: félő , hogy ezen kiváló fontosságú csatorna jeles tervezete is csak azok számát fogja szaporítani , melyeket a bureauk polcán isten tudja hány évek óta lep a por. Ha a vasutak vonalaira tekintünk, térképünkön a már fennálló pályákat vastag fekete, a tervezetben lévőket ugyanolyan szinti szakgatott vonalak jelölik. Egy pillanatra belátja a hazai viszonyainkat ismerő szem, hogy e vasutak nagy részének tervezésénél és építésénél, nem az ország óhajtásai, nem a hazai ipar és kereskedés érdekei, nem a közlekedés, a forgalom igényei voltak az irányadók, s következőleg hogy azoknak jelen mivoltukban felényi hasznuk sincs a közjólétre mint különben lehetne, és lenni kellene. Nem érintve ezúttal azon szintén sajnos körülményt, hogy árszabályzataik sem olyanok, melyek a forgalmat élénkítenék, sőt nagy szerepök van annak (Isten tudja miért) lankasztásában, s hogy e részben úgy vannak alakulva, éspedig sok időre úgy vannak alakulva a körülmények, hogy még a kormánynak sem áll módjában azokon segíteni, az ipar és kereskedés jogos igényeit kielégíteni, az adott szabadalmak úgy lévén szerkesztve, hogy e tekintetben még évek során a társulatok „tetszése“ kell hogy irányadó maradjon. Mit mondjunk az epiesi teli futat belt adott kiváltságokról, melyek megengedik, hogy a legfőbb és legfontosabb vonalak szükségképi végpontjaik felé ne legyenek kiépítve, s melyek megtiltják, hogy bizonyos vidéken éppen csak e (maguk vonalát sem építő) társulatok állíthassanak új pályákat. így történik aztán, hogy hazánk fővárosa még mindig nincs összekötve Fiuméval; — így történik, hogy az ország legfőbb termelő vidéke még mindig nélkülözi a legközelebbi tengerparthoz vezető utat; — így történik, hogy déli és délkeleti vonalunk máig is kiépítetlen, s Isten tudja mikori kiépítése is oly irányban terveztetik, mely sem a magyar korona országainak érdekeivel, sem világkereskedelmi igényeivel meg nem egyezik. De vasutainknak,ugy a mint vannak sem vehetjük annyi hasznát mint vennünk kellene ; mert nem gondoskodott róla senki, hogy e vasutakhoz, ha már megvannak, és ha mi számunkra vannak, legalább hát hozzá is férhessünk. A termelő vidékek a szállító eszközök főpontjaival nincsenek összekötve , s az ország utainak az év nagy részében járhatlansága miatt, csak nem lehetlenné van téve a vasúti szállítás. Igazolva találandja ez állításunkat, ki a vasutak jövedelem-tabelláit az esős évszakban összeveti a száraz időbeliekkel, s ehhez még hozzá veszi, hogy pedig télen a vízi szállítás nem versenyez velük, ami nem kevéssé fontos körülmény. Azon tömérdek mindenféle baj közt, melyek orvoslását az alakulandó kormánytól várjuk , az elősoroltak is az első rendben állanak. A közlekedési eszközök azok az ország testében , mik a vérerek ez emberi testben. Ezek tökéletes rendszere, s bennök a vér szabályos forgása , előfeltétele az egészségnek. Majláth György önméltósága azok közé tartozik , kiket a politikai meddőség napjaiban, a közlekedési ügyek körül is élénk tevékenységben láttunk, ki e részben is ismeri az ország valódi érdekeit és igényeit, kitől tehát e téren is minden jót és üdvöst várunk és remélünk. Reformokat, valamint másutt, úgy a nemzetgazdasági téren sem lehet előtanulmányozás nélkül eszközölni. S itt az országos gazdasági egyesület nagy szolgálatot tett a jó ügynek az által, hogy szakértő tagjai közül a jelesbeket fölkérvén a vasútügy tanulmányozására, azok munkálatában már egy kész és igen szép projectum fekszik előttünk, mely a legközelebbi napokban kerül ki sajtó alól, s melynek kiegészítő részét teszi azon vasúti térkép is , melyről emlékeztünk. Nem lehet a haza sorsa, anyagi felvirágzása által érdekelt józan fej és szív, kit e nagy fontosságú ügyben készült s hazánk számára egy egészen uj vasuthálót tervező kitűnő munkálat ne érdekelne. Szerencsénk lévén azt közelebbről ismerni, előre figyelmeztetjük megjelenésére a t. közönséget; addig is pedig, míg az megtörténnék, előleges ismertetésül jövő alkalommal egy kis vázlatot fogunk róla adni. A m. kir. helytartótanács üdvözlő felirata Majláth György magyar kir. udv. főcancellar nr 6 excjához: Midőn Ő cs. kir Apostoli Felsége f. évi junius 26-án kelt legfelsőbb határozatával nagyméltóságodat a magyar kormány élére emelve, e válságos időben legmagasb bizalmára méltató, egyszerre kitört a közmegelégedés nyilvánulása az ország minden részében s ezen országos öröm viszhangzott ezen kir. kormányszék kebelében is. A jelen idő fordulópontot jelez a birodalom politikai életében, s a közeljövőben Magyrországnak a birodalomhozi viszonyítása, ezen annyi tusára alkalmul vett, de az utolsó országgyűlés által, fájdalom, befejezetlenül hagyott égető kérdés is, valahára s mint hinni akarjuk, kedvező megoldást nyerend. És nagyméltóságodra vár a dicső szerep, hogy a cs. kir. Apostoli Felségének a válság perceiben támaszul szolgáljon, és a különböző igények és érdekek szerencsés kiegyenlítésére bölcs tanácsával közveti ABSan E feladat kétségen kívül, a legkényesebbek egyike. De nagyméltóságodnak ereje megbirja e terhet. Mi legalább hiszszük, hogy nagyméltóságos államférfim bölcsesége eltalálandja a célhoz vezető egyenes utat, mert hiszszük, hogy az önmegtagadásig emelkedő hazafisága rendelkezik azon eszközökről, melyek a jog érvényét, a közbizodalmát, a békét s a közjólétet megszilárdítani képesek. S e bizalom az, mely tetszését hangoztatja most országszerte, s abban osztozik e kir. kormányszék is és pedig annál jogosabban, mert nagyméltóságod bölcs vezényletét közvetlen tapasztalásból ismervén, tudja, mint senki jobban, hogy nagyméltóságod törekvése a nevéhez kötött várakozásnak bizonyosan megfelelő, s jövője fényes múltjához minden tekintetben méltó leend. Mi tehát, — őszinték érzelmeinkben, — örömmel ütvözöljük nagyméltóságodat nehéz pályája kezdetén, s midőn ezt teszszük, a bennünket átható tisztelettel ösztönöztetve, nem tagadhatjuk meg magunktól azon kifejezést, hogy mi, amennyire az ország törvényei által élénkbe szabott korlátok engedik, törekvéseinket nagyméltóságodnak a felséges trón, az ország autonóm állása, s a birodalomházi viszonyai szilárdítására, valamint általában a közjólét felvirágoztatására irányzandó nemes szándéklataival teljes készséggel egyesítendjük. Kelt Budán, 1865. évi julius 6-kán tartott nagy ülésünkből, tani alkatában az 1865-dik évi pénzügyi törvény feletti tárgyalás befejezéséig a hivatalos ügyeket minden esetre tovább fogja vezetni. Az említett híreknek átalában a puszta gyantásoknál nagyobb jelentőséget alig lehet tulajdonítani.“ Míg e hivatalos kijelentéssel egy már múlt lapunkban közlött hír valósul meg, a bécsi lapok egyéb jelentései ezzel szemközt csak másodrangú érdekűek, de fel akarunk mégis néhány főbbet jegyezni, mint kiegészítő adatokat a pillanatnyi helyzet rajzához. így a „Presse“ azt írja, hogy herceg Auersperg Károly magánbeszéd közben ministerelnökké való kineveztetését határzottan alaptalannak jelenté ki. Az „Ostdeutsche Post“ pedig azt jegyzi fel, hogy Komers, krakkói orsz. törvényszéki elnök lenne igazságügyministernek kijelölve. E hir némi megerősítésre talál ama tényben, hogy Komers csak e napokban ruháztatott fel a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal. Komers 40—50 éves, mint katonai auditor kezdte pályáját az 50-nes években Magyarországon orsz. törvényszéki ülnök, majd alelnök volt. — Nevezett lap azt is akarja tudni, hogy nem valósul meg, miszerint gróf Rechberg foglalná el Lichtenfels helyét. A bíró tanácsbeli urak háza ugyancsak — az „O. D. P.“ szerint — jövő szombaton f. hó 15-dikén tartaná utolsó ülését, s e szerint a bírod, tanács ülésszakának befejeztetése nagyon közel van. Az is hírlik, hogy az 1866-diki költségvetés feletti tárgyalásra a bírod, tanács ismét öszszehivattatik. A bírod, tanács ülésszakának befejezése, az uj ministerium működésének kezdőpontja, s igy az e pillanatban különös érdekkel bir. Ezért felemlítendő, hogy a „Politik“ bécsi levelezője is azt jelenti, hogy a bírod, tanácsbeli ülésszak 12—14 nap múlva min élpnpsotre véfi’et. ér. Legyen e helyütt végül az feljegyezve, hogy egy cseh lap szerint ő Felsége gr. Belcredihez, midőn ez ministerré való kineveztetését kézhez kapta, igy szólt : „Ne párt-, hanem népszerű ministeriumot alakítson ön!“ A nap eseményeihez. Pest, jul. 10. A miniszerválságról keringő temérdek magán conjecturába végre egy hivatalos hang is vegyült. A „Wiener Abendpost“ múlt szombati száma élén ugyanis a következő kijelentést hozza : „Míg az új ministerium összealakításáról s annak egyes tagjairól a napi sajtó által számos hír terjesztetik, néhány nap óta a lapokban rendesen fellép azon feltevés, hogy az illető kineveztetések hivatalos kihirdetése már a legközelebbi napon megtörténik. Az utóbbi közlés ellenében azon tényre kell utalnunk, hogy a jelenlegi ministérium még hivatalos működésben van s a minister urak elbocsátási folyamodásai, gr. N á d a s d y minister s az erdélyi udv. cancellária vezetője, és gr. Z ichy Hermann magyar kir. udv. cancellár folyamodásait kivéve, eddig még nem részesültek formális eldöntésben. Azt is biztossággal hiszszük föltehetni, hogy a ministerium mos- ■ HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, jul.18. Az ötödik zágrábi vál. kerületben Zlatarovics választatott meg. Fiuméban mind a 4. vál. kerületben Co 11a lett megválasztva; a nessunoisták kisebbségben maradtak. Strossmayer püspök Jammicára való átutaztában ide érkezett. Kukuljevics és Vukotinovics Spun Napóleonnal ma Bécsbe utaztak. A pozsegamegyei cserneki kerületben Spun- Strizic 8 főispán felkiáltás utján választatott meg orsz. képviselőnek, de miután leköszönt Brazics Dénes megyei tisztviselő lett megválasztva. Varasd, jul. 5. A központi kerületben Kiss Vladimir választatott meg országgyűlési képviselőnek. Pest, júl. 8. (Psz.) Pest városának teljes tanácsa mai ülésében megszavazta a vízvezeték nagyszerű kiterjedésben leendő felépítésére szükséges évenkénti 36.000 forintot. Örömmel értesítjük a közönséget ezen nemes határozatról, mely többféle tekintetben a legnagyobb fontosságú. Tudjuk hogy Pest városa már csupán a vízvezeték létesítése által Európa fővárosainak jelen külső fejlődési állapotát egy nagy lépéssel megközelíti; hallottuk a pest-budai orvosok nemes orgánuma az orvosi egylet által, hogy Pest városának egészségi állapota ezáltal tetemes javulásban fog részesülni; ismeretes továbbá, mikép az ipar számos ágai az által, hogy ezentúl a lágy dunavízből a város bármely részében korlátlan mennyiségben és olcsó áron fognak rendelkezhetni, tetemes gyarapodásban fogunk részesülni; reméljük végre, hogy iparosaink képviselve lesznek a vízvezeték létesítésénél a házak belső felszerelésénél szükséges készületeket előállítani, mire különösen akkor számíthatunk biztosan, ha a tekintetes városi tanács megfelel azon folyamodványnak, mely tudtunk szerint ezelőtt néhány héttel beadatott azon célból, hogy szereztessék meg egy mintagyűjtemény, melyet iparosaink tanulmányozván, a külföldi vállalkozókkal való versenyre magukat előkészíthessék ; meg vagyunk győződve, hogy elnézve a többi előnyöktől, már azon fejlődés, amelybe ipa-