Pesti Hírnök, 1865. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1865-07-03 / 149. szám
Hatodik évfolyam 149. szám. PESTI Cj'M/\WJV'MAOMíU'ATM/WUW'AÍ’A/WW .A/WWW -A/WVWVWA/WAAsf) ^ Előfizetési feltételek: helyben házhozhordással vagy postán mindennapi megküldéssel : ^ | egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre ? 15 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hónapos előfizetést. | SuWWWWWWV’JWV'JVJVJWWV’JV^WWWWWUWW'^WVWWjAJV.^ POLITIKAI NAPILAP. Hétfő, julius 3-án 1865. HÍRNÖK CNAAAAAA/WVAvNiAAA/VV.A/WVAA/WVAfW'.AAA/'/V^ MAfA/W>0 | Hirdetések öthasibos petit sorért egyszerű hir-^ ^ detésnél, kr.,bélyegdij 30krjával számíttatnak. | | Szerkesztőség és kiadóhivatal: ^ 1 a hímző- és kalap-utca sarkán 1-ső sz. alatt, § a 2-dik emeleten. $WVWWWWWWWWWA/WVAA/VA/W./WWWA/WWWWWWWWJWWS Előfizetési felhíres pesti hírnök politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre............................................ 5 frt. Félévre................................................10 frt Egész évre..........................................20 frt1 auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. 10T Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hirnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. több bizalom és támogatás forduland hazánkból feléje, — annál hathatósb leend erkölcsi ereje s politikai súlya a végre, hogy már országgyűlés előtt elháríthassa azon akadályok egy részét, melyek az alkotmányos organismus teljes helyreállítását gátolnák, vagy a kiegyenlítési processust nehezítnék. Azért is igen örvendetes reánk nézve, a vidékről már is óhajtásainknak s érzelmeinknek oly viszhangját vehetni, a minőt az alább olvasható aradi bizalmi szavazatban és nyilatkozatban felmutathatni szerencsénk van, — s melyet azon meggyőződéssel közlünk, hogy mivel élő nézeteket s figyelemre méltó javaslatokat tolmácsol, s eldöntő helyen a méltányló megfontolást el sem tévesztheti. Hazai közügyek. Pest, július 3. I F. é. július 1-je napjával tehát a provisorium egy része megszűnt, s a kivételes katonai bíráskodás helyébe ismét polgári törvényszékek léptek. E változás különösen a sajtó helyzetére vonatkozik, és a szándék kétségtelenül nem lehetett más, mint alkotmányos tért nyitni arra, hogy a különböző pártok lapjai a fenforgó közjogi kérdéseket a legalitás határain belül minden oldalról szabadon megvitathassák, s kölcsönös kapacitatió útján az országgyűlés megnyitásáig a véleményeket tisztázhassák. Nem szándékunk a megszüntetett katonai bíróságnak finormértékül szolgált s valóban lovagiasan kezelt törvényeket az új ideiglenes sajtórendszabályokkal összehasonlítni. Ez alkalommal mi csak azon biztos reményünknek kívántunk kifejezést adni, hogy valamint ama kivételes állapot idejében a magyaroszági sajtó, legális mérsékletének elismerésre méltó bizonyságát adta, úgy semmi kétségünk sincs, hogy azon következetesség s határozottság dacára , melylyel minden szilárd jellemű publicista saját meggyőződését, vagy jogosult alapokon épült s pártja által elfogadott programmját védni tartozik, — az összes magyarországi politikai sajtó éppen oly tapintatos reend ezentúl is tisztességes discussióiban, mint volt a kivételes állapot közben, s valamint óvakodni fog szabadelvű hiú vetélkedésből az igények túlzása s éles hang által a gyengébb, de vérmesebb elméket jövőtlen reményekkel áltatni, hogy nem fognák azt többé még vidéki buzdító provocatiók sem kicsalni önálló higgadt irányából, sőt még hallgatag elnézés komplicitására sem bízni. S ez ildomos magatartásra mi még azon esetben is számolnánk, ha a sajtóügy addig is, míg az iránt az országgyűlés intézkedett, egészen ösi törvényeink őrködése alatt hagyatott volna. Felesleges lenne ez alkalommal elhallgatnunk azt, hogy a kivételes bíróságok megszüntetése által még az 1861. november 5 -i legfelsőbb leiratból még csak kis rész teljesült. De másfelől örömest elismerjük azt is, hogy Majláth György őexcsafócancellári kineveztetésében már elvitázhatatlan alkotmányos garantiát nyertünk, és meg vagyunk győződve, hogy minél átalános as öszhang HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK, Zágráb, jun. 28. A fiumei székeskáptalán egyhangúlag Fiamin János kanonokot, s a zenggi székeskáptalan, miután a szintén egyhangúlag megválasztatott Mihovil Manzoni kanonok s apát leköszönt, Sokolics Antal kanonokot választá meg szótöbbséggel a horvát országgyűlésre képviselőnek. Belovár katonai határörvidéki községben a választás Ruzisics György kereskedőre esett. Zágráb, jan. 20. éppen most érkezett hírek szerint Zengg határörvidéki községben is a választások már befejeztettek, Vinski ottani városi plébános s a Zenggen lakó Accurti gyógyszerész lettek megválasztva. Kopronitca mezőváros részéről Tojan s Orbics urak, a pozsegamegyei kutinyai szolgabirósági kerület részéről Spann Strizics József tisztb. esküdt választattak meg. Az utóbbi a főispán fia, ki több éven át az orosz kereskedelmi tengerészetben alárendeltebb szolgálatbanvolt. P o z s é g a , jun. 25. Nálunk a választások nagyobb részt Mazuranics udv. cancellár ur szellemében történtek meg. S ha e tényt közelből tekintjük, ezen éppen nem lehet csodálkozni. Pozsega megyében az öntudatos politikai élet minden eleme hiányzik. Gr. Jankovicson kívül nincs egyetlen egy nagy földbirtokos sem, ki az országban laknék. Középbirtokos nemesség itt éppen nincs. Katholikus lelkész is kevés van, s a görög nem egyesültek, fájdalom, a culturának még mindig azon fokán állanak, mint közvetlenül a törökök elűzetése után. A megyei tisztviselők, a középbirtokos nemesség hiányozván, a szolgálattól függő emberek, s a lakosság a közművelődés dolgában oly stádiumban van, mint száz évvvel ezelőtt.-------A többi között Pozsega megyében a főispán két fia, veje s az udv. cancellár a képviselőjelöltek, kik közül az udv. cancellár Mazuranics ur s a főispán egyik fia (lásd fönnebb,) már meg is választattak. („Politik.“) Újvidék, jun. 30. Rumán: dr. Mietics, Jancsó Bertalan, Irhcon (Szerém) dr. Polit és Zsivkovics választottak meg horvát országgyűlési képviselőknek. Mindannyian határozottan ellenzékiek. A kormányjelöltek mind megbuktak. Zágráb, jun. 30. Zágráb megyében a samobori kerületben Jelasics, Bornában: dr. Vranicsany, Ozail-Krosikon, Torbar, Sziszeken, Lavrics, Sz. Ivánon , Perkovac választattak meg horvát országgyűlési képviselőknek. Mindanyian ellenzéki jelöltek. Diakovár, jul. 1. Itt ma Horvát Mirko ügyvéd ellenzéki jelölt egyhangúlag felkiáltás utján választatott meg országgyűlési képviselőnek, helyettesül pedig szintén így Miskatovics. Zágráb, jul. 1. A dugoseloi kerületben a főispán elnapolta a választást, mert a kormányjelöltet nem lehetett megválasztani. Jaskan Persin esküdt fizetése felfüggesztetett b. Ruslan megválasztása miatt Cvetkovicon. — A felfüggesztett „Pozor“ szerkesztője szintén megválasztatott országgyűlési képviselőnek. A zágrábi központi kerületben megválasztatott Jeasics Károly úrnak azon utasítás adatott, hogy Horvátországnak Magyarországhoz való államjogi viszonyát illetőleg az 1861-diki országgyűlési határzat 42. cikkelye, s az összbirodalmat illetőleg az 1861 diki kisebbségi szavazathoz tartja magát. Egyéb választások : Gorbcán Pintar mérnök, helyetteséül Rajzner Lajos ; a stulicai kerületben Kralj plébános, helyetteséül Andreássy ; Károlyváron Vranics polgár, dr. Jordán ügyvéd és Mihaics tanácsos választattak meg. Arad, jul. 1. (T.) Majláth György excjának magyar udvari cancellárrá lett kineveztetése, a 15 év óta levert kedélyeket varázsszerüen felvillanyozta, minthogy e kinevezésben mindenki egy gyökeres rendszerváltozást, állandó államéletet, és egy biztos, jobb jövőt lát, habár senki sem kételkedik, hogy viszont az összes birodalom pénzviszonyainak rendezése terhes kötelességeket szaband reánk; de megnyugtató ellenben azon öntudat, hogy a pénzügyi tisztázás hazánk közbenjöttével, a kezelés pedig Magyarországban hazai kormányzatunk által leszen eszközlendő. íme, ez legelső benyomása a kormányzat-változást jelző távirati tudósításnak. Hogy ezen bevalósult üde hit után a különböző párt- vagy helyesebben egyéni és társadalmi érdekek és remények mérlegeltettek, s ezek felett nézetek cseréltettek ki, azt mindenki természetesnek találandja. De jellemző a helyzetre, hogy e reménybeli eszmecsere alatt a higgadtság szava hathatósan nyilvánult; — hogy a parázsból kikapart gesztenye ezúttal nem fog elárvereltetni; — s hogy végre most már erősebb kezekben lesz a kormány; s hogy e kormány erős kezekkel mindent meg fog gátolni, mi a jelen megbecsülhetlen egyetértést a vldiki szenvedélyes dissolutióra vezethetné, még mielőtt az illetékes országgyűlés megalakul vala. Gondosan kiszemelt, ésszel, jellemmel, önállósággal s bizalommal biró férfiakat mindenütt, ahol kell, a megyék élére mindenek előtt! *) Ez a legforróbb ima, mely százezerek ajkán epedez, hogy a különben elkerülhetlen dissolutiótól meneküljünk, — hogy a törvény s igazság megszűnjék faj s vásár cikke lenni, hogy tekintélyes főispánok hatalommal legyenek felruházva, minden protectionális clubbtól függetlenül, képességge s becsületességgel felruházott egyénekkel pótolni a hiányokat. Ekkor a munkásság, forgalom, egyéni szabad mozgás, oly lendületet idézend elő, mely a terhek alatt sínylődő államnak, a szükséges adókat könnyebbült kebellel szolgáltatandja be. Igen természetes, hogy ily higgadt észjárás mellett, a kiegyenlítés célja lebegve szemünk előtt, erre a megye közreműködtetését, a főispán egyéniségétől feltéte I lezzük, — Arad megye pedig mind értelmiség mind nemzetgazdászati tekintetben kiérdemelni hiszi a figyelembe vételt; és ha minden nézetek egyhangú találkozása folytán a szomszéd Békés megye birtokosát báró Wenckheim Béla országos férfiút e nehéz viszonyok közt nyerhetnek el megyénkben főispánjá,—akkor e megye a magyar koronának nehéz feladatában a megoldás körül hathatósabb és sikeresebb támogatást nyújthatna. *) Ezen apostroph folytán nem tartóztathatjuk magunkat azon óhajtásunkat nyilvánítani, vajha a nemzet a szerencsésen felderült új korszakkal szemben is azon férfias béketűréssel viseltetnék, melyet a múltban kevesebbé kedvező viszonyok irányában tanúsított. Miután az új főcancellár egyénisége országszerte közbizalommal találkozik, teljes megnyugvással nézhetünk intézkedéseinek elébe, s bizonyosak lehetünk, hogy a közjogi hiányok, szükségek, s időszerűleg mellőzhetlen teendők nem kerülik ki mélyen látó államférfim figyelmét és gondjait. A főcancellár csak maga tudhatja helyzetében az idő és opportunitás igényeit megítélni, s e helyzetet minden idő előtti sürgötés csak nehezitni lenne képes. Szerk. Igen csalódnak amott a fővárosban némely tudós hazafiak, ha azt hiszik, hogy mi itt a provinciában, holmi ideális cosmopolitismus kedvéért magyarságunkról leteszünk. Nem, nem, ami a külföld ilyetén dicsérete után nem vágyódunk. Mi a „népek családias assimilatiója“ költői eszményképének foganatosítását nem akarjuk nemzetünkkel megkisértetni. Mi magyarok akarunk maradni, s mint ilyenek nemzeti jellemünkhöz híven, büszkék vagyunk, hogy ő Felsége, mint magyar király, fényes ős koronájának s népeinek történelmi jogaikba leendő visszahelyezése végett „motuproprio“ oly férfiút választott, kinek személyében a haza közbizalma ö s 7pontosn 1. E magasztos fejedelmi önelhatározás, a budapesti királyi látogatás nagy műveletét megtestesítette, és e hazát oly lelkesedésre fokozta, hogy Ő Felsége hatalma és fénye bármily válságai között, nemzetünk bizonyosan tettekkel igazolandja ősi hírnevét. Királyunk számolhat reánk, mert míg a kor materializmusa a többi nemzeteknél a dynastikus lelkesedést elhervasztá, a magyar nemzetben ezen őseitől öröklött erény, a haza és alkotmányos szabadság szeretetével elválhatlanul karöltve, — hála Istennek, még mindig korcstalan tiszta épségben virul! — Azért is Éljen a Király! Pest, jul. 3. A bécsi „Debatte“ tegnapi számában a következő jelentés foglaltatik : „A sok határozottsággal föllépő hírnek, hogy gr. Apponyi György ismét az országbírói méltóságra van kiszemelve, megbízható értesülés alapján ellent mondhatunk. Gr. Apponyi a nap combinatióján kívül esik.“ S ugyancsak a „Debatte“ tegnapi számában a „Tisza mellől“ kelet alatt a legmélyebb államférfim felfogással írt cikk jelent meg, melynek végsorai következőleg hangzanak : „Magyarország joggal viseltetik nagy várakozásokkal Majláth György iránt, s ez utóbbi tudja, hogy mit várnak tőle, s hogy mit lehet a jelenlegi viszonyok között a becsületes kiegyezés szellemében elérni. Eltekintünk tehát az alaki viszonyoktól s csak a magasra becsült személyhez tartjuk magunkat, ki Urunk felhívására, hazafias önfeáldozással szentelte magát éppen ama nagy feladatnak, hogy a reális és formális jogállapot visszatérését, tekintettel a birodalom politikai helyzetére, siettesse. E feladatban, melynek nehézségei elég ismeretesek, Majláth minden igaz hazafi legfoyálibb és legerőteljesb közreműködésére számíthat; s ha Isten úgy akarja, szabadelvű és kibékíti eljárás ir* n leiti maja pu niquet ama fajtáktuli körökben i li U b■•ha „neonservanv“ ijesztő ölne e.é.-t in c •m. 'dig m.uat ágo j iszóként na zilálják.“ A M a j I io I li U . ' v cancellar Ír Ilii ■ iz . loin S nV'v ás nagy P h'kin ' iását nem tartóztathatjuk meg m . u.ik inna feiemlítésétől, hogy a „Debatte“-ban a „Tiza ellöl“ keltezett cikkek, vidéken oly hűn felisierhető egy nagy államférfius szellem jellege, s igy az iménti idézet is, ha jól vagyunk értesülve, gr. Apponyi György ő excla sz.ellerodús tollából erednek. Se VEGYES HIREII. Pest, jul. 3. 20 Felségeik a császár és császárné múlt szombaton déli 1 órakor hagyták el Ischlt, 4 órakor Gmundenbe érkeztek s innen egyenesen Welsbe voltak utazandók, a meddig császár Ő Felsége, felséges nejét elkísérendő volt. Császárné ő felsége, Welsböl Passaun át Kissingenbe utazik, császár Ő Felsége pedig Welsböl visszatér Penzingre, hova tegnap reggel 5—6 óra között volt érkezendő. Lovag Keiszler igazgató és Michel igazgatóihelyettes voltak kisérendők az illető vonatokat. Mint értesülünk, Majláth György magyar kir. üdv. főcancellár ő excja tegnap, vasárnap reggel Bécsbe érkezett. A bécsi lapok tévedtek, midőn ő excját Pestre utaztatták. Ő excja egyedül nyitramegyei jószágán volt.