Pesti Hírnök, 1865. augusztus (6. évfolyam, 174-199. szám)
1865-08-07 / 179. szám
hatodik évfolyam 179. szám. PESTI ^WAAA/WAr/VryWWVAAAA/'AAA/'yV'AAAAA/'yVW'yV'AryV'yVW'yV'yV'yWV'AAr) ^ Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás- | | sal vagy postán mindennapi megküldéssel: ^ § egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 55 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- | napos előfizetést. ^ OVV\/W\AA/W\/\A/WWWW\/VAA/WWVV/WW\/\AA/\/WVW\A/*ATATA/W*A/\AfJ Hétfő, augustus 7-én 1865. POLITIKAI HÍRNÖK NAPILAP. ^■/WWV^AAA/VvcAAA/NAAAr.AAAAAAAAAr/VWM^'^ AT A/WN/XTA/WAA/V J) s Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hir-|edetésnél 6 kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak, || ¡ Szerkesztőség és kiadóhivatal: | |a hímző-ég kalap-utca sarkán 1-sösz. alatt,| | a 2-dik emeleten. £ C/IAMA/WWWWWWWWWWWXW./WWWWWWWWWwWOWW.A/’.aa5 Előfizetési felhívás PESTI HirNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek. Negyedévre.......................................... 5 frt Félévre.....................................................10 frt Egész évre..............................................20 frt auszt.ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. ITT Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz.A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyész. A magyar korona egyik gyöngye. III. Pest, aug. 7. Hogyan szoktak a tengerparti városok fejlődni, ha alkalmas kikötővé alakíttatnak át, mutatja Trieszt és Odessa példája. Aki ma Trieszt palotasorai közt jár, s valóságos árbocerdőnek látszó kikötőjében megfordul, s látja azon élénk sürgést forgást, melyet corsoján és mólóján a világ minden nyelvén beszélő nép végbevisz: — alig hinné, hogy ez a város az, mely a múlt század elején segélyért folyamodott az Uralkodóhoz, kijelentvén, hogy lakossága nem bírja már tovább a nyomort. De nem jó példát hoztam fel. Ez a múlt század elején volt, tehát másfélszázad kelle Triesztnek, míg azzá tudták tenni ami most, s ez éppen azt bizonyítja, hogy igen nehéz munka volt arra a magasságra feltolni, ahol jelenben áll. Nézzük Odessát! Ezt félszázad előtt még nevéről sem ismerte senki, mert akkor még egy hitvány tatár falu volt, s Steger szerint Hadsidey-nek hívták. II. Katalin cárnőnek azt mondották felőle, hogy ennek a helynek szerencsés fekvése igen alkalmas volna ott egy kikötőt állítani, s a cárnő megfogadta a jó tanácsot, és 12 év múlva már oly kereskedő város állott a tatárfalu helyén, melyben több mint 50 millió rubel fordult meg éven át; ma pedig már százezernyi lakosa, valamennyi házai mindkétemeletesek, tehát az orosz birodalom egyik legszebb és legnagyobb városa, s a világkereskedés legnevezetesebb piacai közt szerepel a Feketetenger partján azon kis pont, hol ötven év előtt még egynéhány halász kunyhója állott. Fiuméban meg van mindaz, ami egy célszerű révpart kellékeihez tartozik. A hozzá hajózás veszély nélkül történhetik mindenkor, vakszirtjei a quarneronak nincsenek, partjai szembetűnők, magas meredekek, úgy hogy alig néhány ölnyi távolban kell tőlük maradni, s a fenék átalában harminc ölnyire elérhető, többnyire szívós agyagos, tehát a legjobb horgonyozó hely. A számos kikötő biztos menedéket nyújt a legdühösebb bora ellen, az pedig még soha sem történt hajóval, hogy ha a fiumei öblöt elérte, a bora miatt a kikötőbe be nem juthatott volna (mint ez Triesztnél szokott történni), sőt közvetlen Fiume alatt van egy zug, Prilukán át Abbáziáig, melyhez a bora soha sem fér, s hol a legvadabb zivatar alatt is szélcsend van. A porto nuovo és a canale della Fiumara, jelen állapotukban is oly kikötők, melyek egyáltalában semmi kívánni valót sem hagynak fenn, s igen csekély költséggel anynyira megbővíthetők, hogy több száz bármilyen nagy hajónak legkényelmesebb helyet tudnának adni; ezenkívül a szomszéd Martinschizza, Portore és Buccari szintén a legalkalmasabb kikötők. Raktárak állítására Fiume tengerpartja a legcélszerűbb hely, a kikötő mentében vég nélkül lehetne azokat építeni. Folyó- és forrásvize oly bőven van, hogy általa a gyáripart a legélénkebbé lehetne fejleszteni. Egy tengeri város nélkülözhetlen kellékei, a hajógyárak, máris oly számmal vannak Fiuméban, hogy az itt épülő hajók teherképessége annyira megy, mint valamennyi osztrák hajógyáraké együttvéve. És Fiume, mely akkor, midőn Odessa még halásztelep volt, már közel öt millióra rugó forgalommal bírt, a föntebb vázolt ritka előnyei dacára, egy félszázad óta nem csak egy lépést nem haladt előre, sőt tetemesen hátra ment annyira, hogy ha a „Giornale di Fiume“ kereskedelmi rovatába tekintünk, fájdalommal látjuk, miszerint hetenkint alig fordul meg kikötőjében három négy hajó. Ipara pedig a legszomorítóbb állapotban teng. Tizenkét hajógyárán kívül volt Fiuménak a legközelebbi időben 49 fűrészmalma, 98 lisztmalma, 4 tészta gyára, 1 papírgyára, 1 chemiai gyára, 1 gépgyára, 6 bőr-, 1 vászonszövő-, 1 viaszgyár, 2 sörfőző-, 1 szeszgyár, 1 dohánygyár és 2 nyomda. Ma már ezeknek legnagyobb része vagy végkép megszűnt működni, vagy teng, s elevenebb mozgást még csak a Smith és Meynierféle papírgyár és a stabilimento tecnicoban látunk. Úgy hogy a kereskedés és ipar szüntével foglalkozás nélkül maradt munkások ezerenkint vándorolnak ki Egyiptom felé. S ha Fiume mólóján végig sétálva kinézünk az Adria felé, azután végig hordozzuk tekintetünket ez óriás medenén, a néptelen parton, oly hallgatag városon, s elgondoljuk, hogy mi lehetett volna e helyből, ha hagyták volna azzá lenni, mivé Isten teremtette, — és mivé tették az emberek, szivünk önkénytelenül elszorul, s keblünkből a részvét és szánalom sóhaja szakad föl. Nem akarunk e percben keserűséget okozni senkinek. Nem feszegetjük az okokat, a melyek, — és nem bántjuk az embereket, a kik Fiumét idejuttaták. De azt nem tartózkodunk kimondani,hogy e sanyarú sors egyik fő oka a Fiuménak hozzánk való meleg és állhatatos ragaszkodása. S hogy ez önfeláldozó ragaszkodást a magyar nemzetnek, a magyar kormánynak, a legelső alkalommal méltóan kell megjutalmazni A jobb napok, melyeknek elébe nézünk, bizonyára szelidebben fognak mosolyogni Fiuméra is. A Majláth-név arany betűkkel van beírva Fiume történetébe; múltjának legszebb korszakát e név nyitotta meg; hiszszük, hogy jövőjének biztosítása körül is Majláth lesz az, kinek nevét hálával fogja emíteni azon nemzedék, amely midőn a horvát országgyűlésre hívták, egy nessuno szóval fejezte ki annyi éveken át elfojtott érzelmeit. Bízzék és reményisén Fiume! Igaza van a derék Sgardellinek: a jelennél kecsegtetőbb kilátása aligha volt még Fiuménak. S Isten meghagyja érnünk, hogy a magyar koronának ő lesz ismét egyik legfényesebb gyöngye ! Bécs, aug. 6. Azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy ismét oly biztos hírről adhatunk tudósítást, mely bizonyára az egész országot nagy örömmel fogja eltölteni. Ő Felségének, Urunk Királyunknak legfelsőbb akarata lévén, hogy a magyar országgyűlés mielőbb megnyittassék, miután jelenleg az országgyűlés megtartására Pesten alkalmas helyiségek nem léteznek, mint halljuk, Ő Felsége legközelebb elremelni méltóztatott, hogy a kir. főtárnokmester szakférfiak meghallgatása mellett vagy valamely fennálló épületnek alkalmas átalakítására vagy pedig új ideiglenes országház mielőbbi felépítésére a kivontató elöli intézkedéseket megtegye. Ő Felsége e legfelsőbb elhatározása, míg egyrészről az országgyűlés legközelebbi összehivatásának biztos jele, másrészről oly kegyelmes gondoskodás tanúsága, melyet minden hazafi a legörvendetebb mozzanatok közé jegyez fel. Ami az országházat illeti, a célnak, véleményünk szerint, sokkal inkább fogna megfelelni az, ha egészen új ideiglenes épület emeltetik, a meglevő tervek szerint, mint ha valamely ház fogna átalakíttatni, miután ez szintén tetemes költséggel jár, s aligha lehetne ez átalakítást úgy eszközölni, hogy a szükséglet igényeinek megfelelve, külcsín és belberendezés tekintetében is azon jelleggel bírna, melyet egy rögtönzött díszes új országházban feltalálhatnánk. A közvélemény is egy egészen új ideiglenes országház mellett van, mely három hónap alatt egészen készen lehet. Az építkezés költségeinek előállítását, amenynyiben azok máshonnan fedezhetők nem lennének, az országgyűlés kétségkívül első gondjai közé fogja helyezni. Mélt. Zsedényi Ede, udv. tan . tiszaket illeti egyházfelügyelő gyűlés nyitó beszéde Felkán, 1865. jul. 26-kán. Midőn a történet előrajzolja eseményeit, nem csak a múltat mutatja fel, hanem tanácsot is ad jövendőre, szabályokat nyújt, és elmélkedésre ébreszti elménket a szenvedés napjaiban, így van ez protestáns egyházunkban is. Egyházunk, valamint nemzetünk csak múltjára alapíthatja jövendőjét, s éppen azért az egyházak képviselőinek bszniok szükség történetünk tudományának philosophiájával, hogy abból megértsék, mikor és mily körülmények között jön elérve, mikor viszont eltévesztve a várt siker, birniük kell józan tapintattal, melynek malasztos befolyása alatt nem mindenkor az határozandja meg végzéseiket, miként kellene lenni a dolgoknak, hanem hogy a lehetőségek között mi a legjobb, s ezt tenni nem vetik meg azért, hogy mindazt haza nem hozhatják, mit jogosan követelhetnének. így 1859-ben a protestáns egyház azon a mezőn védte jogait, melyen azt a kormány által megtámadva tehette, s a mennyiben az előtte nyitva állott tért az 1796 ki 26. t.c. sértése nélkül elfoglalhatta, s bár jogai teljes birtokába nem léphetett, mindazáltal részenkint visszanyert jogai gyakorlatától vissza nem vonult, mert ügyét és annak igazgatását nem akarta az önkénynek kitenni és ezen ösvényen haladva, lecsillapulni kezdének a parentális izgatások, meg lön mentve egyházi autonómiánk alapja, melyre támaszkodva, több hatással folytathatta a kivételes állapotban lefolyt évben sem hiányzott küzdelmeket. Mindjárt a múlt évi, Rimaszombatban tartott kerületi gyűlésünk után, a katonai parancsnokság rendeletére — nem tudni kinek feladása nyomán — három katonatiszt kérdezősködött superintendens úr lakházánál egy prédikátió után, mely állítólag általa mondatott el, de tulajdonkép hivatalos jelentése értetett alatta. Ennek átadásával azonban a nyomozás nem volt befejezve, hanem miután a sajógömöri és rimaszombati lelkészek a feladók által felségsértési vádakkal terheltettek, még három egész hónapig folytattatott. A nyomozás folytán a katonai hatóság arról győződvén meg, hogy a vád merő hazugság, mely mendemondán sem alapult, azt befejezte, de a feladókat sem meg nem nevezte, sem a vádlottaknak elégtételt nem adott, mit ennélfogva a kerületi gyűlés tartozik tenni. Én a katonai vizsgáló törvényszék tagjai ellen, kik legjobb hiszemmel katonai törvények szerint jártak el, panaszt nem emelhetek, de köteles vagyok óvást tenni azon eljárás ellen, mely az egyházhatóság hite és tudta nélkül rendelvén el a nyomozást, a kivételes állapot szabályait sem tartotta meg, melyek szerint az egyház elöljáróit illető hatóság nem volt felfüggesztve, holott ha a hamis feladás, mely lehetetlenséggel vádolt, velem, mint az egyházkerület felügyelőjével közöltetett volna, a katonai parancsok sok pénzt, sok időt, sok kellemetlenséget kímélhetett volna meg. A feladott lelkészek állása e hazában s az egyházban sokkal tisztább, mintsem hogy ily gyanúsítások által jellemük legkisebb csorbát szenvedhetne, lelkészi tekintélyök és híveikhez való viszonyuk, valamint az egyházkerület méltósága megkívánják, hogy a tiszai egyházkerület nevében azt nyilatkoztassam ki ,miszerint a bevádlott lelkészek minden időben, minden szavaik és cselekvéseikben a jobbágyi hűség, hazafiság, vallásosság s a kötelesség érzete által vezéreltetvén, a köztiszteletet kiérdemelték, a feladás pedig nem egyéb, mint büntetésre méltó rágalom. Minthogy pedig a feladók neveit nem ismervén, ellenük törvény új úttán fel nem léphettem, Őket ezennel rágalmazóknak nyilvánítom. Fel kell említenem továbbá a pongyeloki lelkész, Sztanecz Sámuel ellen indított perben a legfőbb egyházi törvényszék által hozott ítélet végrehajtásának a n. m. ro. k. helytartótanács által elrendelt felfüggesztését, mely az 1790-diki 26. t. c. világos szavaiba ütközvén, a királyi legfelsőbb felügyeleti jog korlátain túl terjeszkedik, s ezen egyház híveire anynyival inkább nyomasztó, mivel ez egyház hegyek, nyelvi viszonyok és megyehatárok által más egyházaktól el lévén zárva, már három év folyt le, hogy a gyermekek a confirmatióhoz elő nem készíttettek, s a tanító betegeskedése miatt sem templomi isteni tisztelet, sem iskolai tanítás több ideig nem tartatott.Egy éve, hogy királyi biztos küldetett ki ez ügy megvizsgálására, azonban dacára annak, hogy Budán és Bécsben a királyi választ többször szolgáltam, az mindeddig le nem érkezett, s meg nem foghatom, hogy mily joggal tagadhatja meg a nagyméltóságu magyar királyi helytartótanács egyházunknak az általa törvényesen hozott ítélet végrehajtását. Azonban őrködik felettünk az isteni gondviselés, virraszt Felséges Urunk Királyunk csillaga, kire az egész nemzet teljes bizodalommal pillant, s ő nem fogja sülyedni engedni e nagy ügyet, melyet az 1790- iki országgyűlés testvéri szeretettel megindított. Ő Felsége nagy előde, II. Lipót szentesített, a magyar kormányszékek mindig biztos,kerékvágásban tartották, s melyből csak idegen tanácsadók ügyetlensége zökkentette ki — mert hajlandó vagyok hinni, hogy nem volt rosz akarat — 1859-ben vigyázatlanul. Érsekújvár jul. 31. Ugyan kinek jutna most eszébe, a kisvárosi élet unalmas egyformasága tanulmányozásával a türelmes olvasót gyötörni, tudván, hogy a magyar ember mint megannyi státusférfiú, a hírlapokból csak nagyot, csak országosat akar tudni; csoda-e tehát, ha a vidéken felmerülő apróbb mozzanatok, mint vizen a buborék, nyomtalanul enyésznek el? De én azon meggyőződésben, hogy a kisebb s nagyobb városok összesége együttvéve képezi a nagy nemzettestet, s az itt fejlődő viszonyok alkotják a nemzet életét, szabadalmat veszek magamnak, városunkból egyetmást közölni. Az iskolai tanév befejeztetvén, tegnap és ma az érdemsorozatok olvastattak fel, s a mint az előttem fekvő értesítvényből kitűnik, a sz. férticendiek vezetése alatt álló gymnasiumunk, mely 1861-ben újból megnyittatott, a tanárok ernyedetlen törekvéseik nyomán, évről évre nagyobb virágzásra emelkedik ; ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy az jelenleg már 112 tanulóval dicsekszik, nem kevésbé figyelmet érdemlően, a növendékek sikeres képezésére, valódi szakismerettel előállított gymnasiumi múzeum, mely a helybeli takarékpénzpénztár, a város , a tiszt, atyák hozzájárulásával s költségükön szereltetett fel, képviselve lévén abban nagy számmal az állat-, a növény-,és ásványországok, valamint különféle a természettani kísérletekhez szükségelt értékes eszközök is : az összeállítás és berendezés érdeme kiválólag tiszt. Lukácsy Tamás a bécsi cs. kir. állat- és növénytani társulat 1. tagját, s ez időszerint gymnasiumunk köztiszteletü rendes tanárát illeti : fogadja e buzgalomért a tanári testület ez érdemben méltó köszönetünket s legőszintébb elismerésünket , miként ezt teljes mértékben megérdemli; tanodáink teljes kiegészítéséhez csupán az óhajtandó még, hogy az 1861-dik városi tanács által eltörölt rajztanoda újból visszaállítassék. — Elemi- fő és altanodáinkat illetőleg, az érdemsorozat felolvasásához megjelent vendégek sokasága, a szülőknek a tanügy iránti fogékonyságát tanúsítja ; a múlt év folytában nálunk 1012. növendék nyert az elemi tanulmányokban oktatást. Ezúttal megemlítendőnek találom , hogy azon ösztöndíjak, melyekről e becses lapokban egy ízben már említést tettem, s melyeket a helybeli takaréktár múlt közgyűlésében a szorgalom serkentésére felajánlott, úgy a latin, valamint az elemi iskolákban is, az érdemsorozat felolvasásakor az illetők nagy örömére kiosztattak ; azon tévedést pedig,hogy a takarékpénztár ez ösztöndíjakkal 4 helyett csak 3 alelemi osztályra számított, e hiányt a helybeli esperesplébános Rendek József úr, saját erszényéből pótolván, nemeslelkü áldozatkészséggel helyreütötte.