Pesti Hírnök, 1865. szeptember (6. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-16 / 212. szám

— (Pályázat.) A pest-budai hangászegyleti zenedénél a fuvola tanári állomás az előbb arra al­kalmazott tanárnak halála következtében üresedésbe jővén, tisztelettel felszólittatnak mind­azok, kik ezen tanári állomást megnyerni kivánják, hogy képessé­geit bizonyító okmányokkal ellátandó folyamodvá­nyaikat Ritter Sándor egyleti titkár urnál f. évi sept. hó 30 áig benyújtani szíveskedjenek, kinél egyszers­mind a feltételek iránt a szükséges felvilágosítást kaphatni. Kurcz János ügyvéd mind zenedei jegyző. *** (A pestbudai halász egyleti zenedénél) a növendékek behatása i.e. sept. 25-étől kezdve a ze­nede teremében naponként délután 3—5 óra között September 30-ig tart, mi ezennel közhírré tétetik. Kurcz János ügyvéd mint zenedei jegyző. .. Az „Ungarische Nachrichten“ ma jelentik, hogy folyó hó végével megszünnek. Nemzeti Színház. Ma sept. 16 dikán adatik: „Dinorah“, víg opera 3 felvonásban. POLITIKAI HELYZET. Pest, sept. 16. Azon zajt, melyet a „Morning Post“ ütött állításával, hogy tudniillik a gasteini conventionak titkos záradéka van, több felől igyekeztek lecsillapítani, az állítólagos zára­dék létezését tagadván. Azonban e tagadásnak alig akart csak valaki is hitelt adni, és most még inkább két­ségbe vonják annak csalhatatlan hitelességét. Erre főleg a „Pr. Z.“ szolgáltat okot, mely lap azt mondja miszerint nincs ugyan a gasteini conventiónak titkos záradéka, de közzétett pontjain kívül még­is létezik külön jegyzőkönyv, melyben a két nagyhatalmas­ság azon kötelezettséget vállalja magára, hogy bizonyos meghatározott időben tárgya­lásokba fog a hercegségek kérdésének defini­tív megállapításába bocsátkozni, — és hogy e jegyzőkönyv azért bír jelentőséggel, mert a jövendőbeli tárgyalások alapjául a bécsi bé­ke pontjait tűzi ki. Természetes, mikép e közleményért az illető lapra hajtjuk a felelősséget. Berlinben e hó 11-dikén bizonyosnak tartották, hogy Bismark a francia csá­szár látogatására Biarritzba fog utazni, a­mit eddig sokan és sokszor kétségbe vontak,­­ azonban a határnap egyelőre még nem tűze­tett ki. Ugyancsak a porosz fővárosból s a tö­­lebbi lapból még két körülményről értesü­­nk, nevezetesen, hogy a Lauenburg iránti határo­zat­hozatal tárgyában a közelebbre még nem volt ministeri tanács összehíva, valamint, hogy Holstein helytartója Gablenz al­tábornagy, ámbár Berlinben váratott és a ki­rály által is fogadandó volt, semmiféle tárgya­lásba nem bocsátkozhatott, miután az egyes részletek, melyek a gasteini conventiot illető­leg még elintézendők, közvetlenül a két kor­mány által fognak megállapíttatni, a fődolog pedig már el van intézve. Csaknem hihetetlen, de mégis úgy van, hogy a Palmerston lord és az angol ki­rálynő közötti viszony már sok év óta igen feszült. Ide vonatkozólag a „K. Z.“ e következő érdekes adatokat közöl : „Az idő e tekintetben nem igazolja gyó­gyító erejét; a királyné jár kel, a ministerel­­nök szintén, és hacsak szükségkép nem kell találkozniok, gondosan kerülik egymást, most is ezen eset fordult elő. A­helyett, hogy a lord a királyné által Windsorban összehívott titkos tanácsban megjelent volna, jószágára utazott, és magán audientiát sem kért, ámbár valószí­nűleg megfordult a Windsorban. Annál kevésbé hihető, hogy a királyné hivatta volna magá­hoz, mert rendesen csak levelezés útján vagy harmadik egyén közbejötte által intézi el ve­le a teendőket. Hogy ezen feszültség, a­mely Albert herceg halála óta inkább növekedett, semmint csökkent, az állam érdekeinek árt, senki sem fogja kétségbe vonni, és mégis bizonyos, mi­kép az ügymenetet már gyakran megakasztotta s nem egy félreértést vont maga után, a­mi a fejedelemnő és miniszerelnök közötti kedve­zőbb viszony esetében soha sem következ­nék be. E viszály okát nagyrészt a királynénak tulajdonítják, és a­hol csak szóba jő e tárgy, mindenki Palmerston pártját fogja,azon egyszerű okból, mert barátjai és ellenségei is azt állítják felőle, miszerint ötven éves nyil­vános pályája alatt azt bizonyította be, mikép nagyon engesztelékeny embert igen könnyen meg lehet vele férni,­­ míg a királyné csak nagy nehezen és sok időre tudja a reá gya­korolt benyomásokat elfeledni.“ Tiszteljük az angol alkotmányt, de en­nek imént említett különcségéből parányi részt sem kívánunk magunknak, mert meggyőző­désünk az, miszerint a cél csak ott érezhetik el biztosan, a­hol a fejedelem és az állam szolgái között szent a béké­s egyetértés! Mi mindenre kell országvédelmi tekin­tetből ügyelni ! Erről legközelebb III. Napóleon is meggyőződött, midőn a spanyol királyné lá­togatására San Sebastianoba utazott, mert a spanyol határra érvén, a császári vonat nem haladhatott a vasúton, hanem a magas vendé­geknek is mint minden közönséges halandó­nak le kellett szállni, a spanyol vagyonokra átpakolni s ezeken folytatni az utat. És miért? Mert a spanyol sínek sokkal széleseb­bek mint a franciák, még­pedig ország­védel­mi tekintetből, azért t. i. nehogy háború ese­tében vasúton lehesen az ország belsejébe szállítani. Váljon most, miután háborúra nem igen lehet a két hatalmasság között számítani, francia kaptára alakítandják-e át a spanyol síneket is? AUSZTRIA, B­é c­s, sept. 15. (A B e­­­c r­e­­d i­ m­inisterium programmjáról) a bécsi lapokban közlött híreket illetőleg a „Gén. Corr.“ mai számában a következő kijelentés jelent meg . Tökéletesen megérthető, s a napi sajtó külön­leges feladatában indokolt, ha ez utóbbi mindazon tényekről tudomást vesz, melyek a nyilvános életben előfordulnak, azokat minden irányban fejtegetni tö­rekszik,­­ de más az eset, ha a napi sajó feladata lényegét, s­ nyilvános közvélemény átszürítését, fél­reismerve, alapos tényeket elferdít, s tisztátalan, a kormány cselekményeit gyanúsító koholmányoknak készségesen nyitja meg hasábjait. Véleményünk szerint sok más mellett ez eset forog fenn a „gallgrófságok“ tervezett behozásáról célzatosan variált hírek közlésénél is. E hírt egyszerűen a mesék országába utasíthat­nék, köteleztetve érezzük azonban magunkat a köz­vélemény megnyugtatására, positív informatio alap­ján még ama biztosítást tenni, hogy bármily szilárdul álljon is a kormány határzata, miszerint az autonó­mia alapelvét valósítja, részéről e tekintetben nem szándékoltatott több s nem is szándékoltatik,mint a köz­­­ségek szabályozásáról a birodalmi törvényben megálla­pított kerületi községi alapelvet,e birodalmi törvény ha­­tárzatainak fenntartása mellett mindazon tartományok­ban, a tartományi gyűlések megegyezésével valósítani, hol maguk a körülmények szólnak e mellett, a­mint ez Csehországban az ország kielégítésére már megtörtént. Ha ebben „dualista,“ vagy „foederalista“ irányt akarnak keresni, úgy azokért maga a birodalmi képviselet hibáztató. Súlyosb azonban a felelősség, hogy az önkénytesen koholt „gaul-grófi intézmény“ emlegetése által a közvélemény tévútra vezettetett. Mi az ország fejedelmi hatóságok­ működését illeti, magától értetődik, hgy előbb magasb autonóm közegeket kell tettlegesen teremteni s ezeknek mű­ködéseikben előbb meg kell erősödniök, mielőtt egy átalában arra gondolhatni, hogy a birodalmi törvény által szabályozott működési körü­k a törvény utján megtágíttassék s ez által az ország fejedelmi hatósá­gok illetékessége megszoríttassék, mely utóbbiak kü­lönben az administratív ügyekben, melyek az állami érdeket közvetlenül megilletik, egészen soha sem nélkülöztethetnek. A legkevésbé értjük pedig azt, hogy azok, kik a felburjánzó bureaucratismus megszorítását külön­ben hangosan sürgették, az autonóm orgánumok fel­állítása és szervezésére vezető komoly törekvés miatt mint akarhatnak a kormánynak szemrehányást tenni? Nem tartóztathatjuk meg magunk­at, hogy ha­sonló határozottsággal meg ne jegyezzük ezúttal, miszerint mindazon hírek is, melyek a helytartói­­s más magasb hivatal-állomások betöltéséről azon állí­tás mellett terjesztetnek, hogy állítólagosan a jelen kormány rendszere iránti bizalmatlanságból megtaga­dások történtek s ez pedig oly állítás, mely némely lapot egész vezércikkre késztetett, — összesen s minden kivétel nélkül a légből kapottak. OLASZORSZÁG: Florencből írják Sep­tember 8-ról, hogy F­e­r­r­a­c­i­a követ nem veendi át a közoktatási ügy tárcáját, miként ezt több lap állította, mert azt egy ideig még N­a­t­o­l­i tartja meg, valamint B­i­a­n­chh­i is megmarad a közoktatás­ügyi ministériumban államtitkár. Ezen intézkedést az tette szükségessé, mert sok rendeletet kell keresztül vinni, melyeket Natoli és Bianchi együtt léptettek életbe. A mai kettős, tudniillik tartományi és községi tan­ács­választás alkalmával az egyházi párt élénk részt ven. A szavazatok még nem vétettek számba, és főleg a községi választások eredménye alig fog a jövő hét közepe előtt konstatkroztathatni, miután nem kevesebb mint fél millió szavazatról van szó, melyek nagy részt nincsenek is nagyon világosan írva ; — azonban már most is valószínűséggel bír, miszerint az egyházi párt több jelöltjét vitte keresztül ; többi között például hiteles állítás, miszerint, midőn a Santo Spirito negyedbeli szavazatokat kezdte a bizottmány számbavenni, többnyire az egyházi párt jelöltjeinek nevei fordultak elő. A lapok nagy zajt ütöttek a brigantik kezeiből közelebb kikerült M­o e­n s angol jelentéséről, a­melyekben állítólag egész elragadtatssal emlékezett meg róluk, kiemelvén, miszerint gyakrabban meg­szökhetett volna tőlük, de annyira jól érezte magát, hogy éppen nem volt kedve ezt tenni. Az újabb tudó­sítások szerint nem egészen így áll a dolog. Moena csak azt mondja, hogy azért nem akart megszökni, ámbár elég alkalma volt, mert erre szavát adta. Sze­rinte maguk a brigantik is nagyon kockáztatottnak tartják állásukat, és Spanyolországba óhajtanának kivándorolni, minélfogva azt hiszi, mikép az amnes­­tia kedvező hatást szülne. — Az sem igaz, mintha az olasz kormány tette volna le érette a váltságdíjt, ám­bár arról nincs említés,hogy maga a gazdag angol, vagy pedig kormánya fizette-e le azt ? A brigantik helyze­te kellemetlenségének jele gyanánt tekintik azon kö­rülményt , hogy M­o­e­n­s szabadon bocsáttatása után négy briganti önként feljelente magát M­a­n­z­i bandájából a hatóságnak. TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK. Kiel, sept. 14. A mai „Kieler Ztg.“ szerint, az itteni háztulajdonosok tegnap gyűlést tartottak, és elhatározták, hogy beadványt nyújtanak be a városi tanácshoz, melyben készségüket nyilvánítják a sere­gek élelmezését October 1-ig önkénytesen elvállalni. — A Friedrichsort számára rendelt helyőrség ma ide érkezett. V i t t o r i a , sept. 14. A királyi felségek megérkeztek Zarautzból, és mielőtt Madridba men­nének, három napot Avilában fognak tölteni. Hamburg, sept. 14. Hire jár, hogy a né­met nagyhatalmasságok egyetértenek abban, hogy meggátolják a Schleswig holsteiniak által a rendszabályozott hazafiak javára szándékolt tüntetést. A schleswig-holsteini lapok megvár­ják, hogy Gablenz és Manteuffel holnap kiadandó kiáltványaik engesztelékeny szelleműek lesznek. Berlin, sept. 14. D­e­­­b­r­ü­c­k Florenc­­be megy mint porosz felhatalmazott, a porosz-olasz ke­reskedelmi szerződés kötése végett. Ham­b­u­r­g, sept. 14. A „Kiel­ Ztung“ sze­rint Hohenlohe­rget a porosz kormány Berlin­be visszahívta, miután elismerte, hogy Schleswigre káros befolyással volt. Az altonai „Mercur“ jelenti, hogy a nép legnagyszerűbb részvéte mellett ma H­a­­­b h­u­b­e­r báró elutazott. — Nem való, hogy a pap­ságnak megparancsolták, hogy a porosz királyért a templomban imádkozzanak. Pár­is, sept. 14. A portugalli királyi pár, hír-­­ szerint, October 2-án Párisba jön látogatásra. S­ar­tiges két három hét alatt visszatér Rómába. A „Moniteur“ jóakarólag emlékezik az osz­trák-magyar kérdésről. Benjamin korábbi ameri­kai délállami minister Párisban van. Marseilleben a cholera terjed,az északi megyékben marhadög ütött ki. * London, sept. 14. A királyné Windsort oda­hagyta és két hónapra Skótországba megy, Russel kiséri. Palmerstont újabb betegségi roham tá­madta meg, s állítólag Granville fogja helyet­­tesítni. S­c­h­l­e­ssw­i­g, sept. 15. A városi collegiumok eltiltották a schleswig-holsteini képviselő-gyűlésben­­ való további résztvevést. Ratzenburg, sep. 15. (Reggel.) A lauen­­­­burgi tisztviselők ma délben gyűlnek egybe. Később Vilmos király személyesen fogadandja a hódola-­­ tokát. Altona, sept. 15. Gablenz altábornagy­­ éppen most­(reggeli 1210 órakor) érkezett meg, s ün­nepélyesen fogadtatott. A holsteiniakhoz intézett ki- *­áltványában kiemeli a holsteini nép megpróbált józan jellemét és törvényes érzületét. A közigazgatás gya­korlására kirekesztőleg belföldiek fognak kiszemel­­tetni. A törvénykezés önnálló leend. — Gablenz altábornagy erre kíséretével együtt Kielbe utazott. Legújabb keltű rendsburgi levelek jelentik, hogy May szerkesztő mellékutakon szállíttatott Po­roszországba. Altona, sept. 15. Azon kiáltványban, mely­­lyel Gablenz altábornagy hivatalra lépését je­lenti, a többi közt ez mondatik : „Mint a császár helytartója ugyanazon előzé­kenységet reménytem tapasztalhatni, melyre a csá­szári zászlók találnak. Teljes bizalommal számitok ez esetben is önök megpróbált józan jellemére, s törvényes érzületükre. E remény megkönnyíti nekem jelen küldetésem átvételét ; a vele egybekapcsolt ne­hézségek nem kerülték el figyelmemet, de ezeket nyugodt valódi hazafiságtól lelkesített magatartás mellett le lehet küzdeni. Részemről egész határozott­­sággal szándékozom fentartani az önöknél oly ma­gasra fejlesztett önkormányzatot, s azon leszek, hogy abban mindenekelőtt a belföldiek vegyenek részt.“ Triest, sept. 14. Alexandriából f. hó - röl jelentik . Tegnapelőtt a vasúti raktárakban tűz tá­madt, mely sok árut s fontos irományokat pusztított el. A Kairóból Suezbe vezető vasúton szerencsétlen­ség történt, mely alkalommal több angol utazó meg­halt, és számossá megsebesültek. A „M­orris“ mes­­sagerie-gőzös m. hó 29-dikén az itteni kikötőben ösz­­szeütközött „Jardin“ egyiptomi gőzössel , ez utóbbi elsülyedt, s egy egyiptomi tiszt életét veszté. — A cholera Mese mellett és Kairóban megszűnt, tásba ; — azonban ezen állítás elhamarkodott; ily tárgyalások még nem kezdettek meg, há­romféle hajóraj alakításáról szó sincs. — A mecklenburgi nagyherceg a francia császári család látogatására szintén Biarritzba váratik. — G­róf Bloome ehó 10-én hagyta el Párist. —­ Egy párisi lap azt írja, miszerint Bismark Oroszország részéről nagy el­lenzékre talál, Franciaországba utazik tehát, illetőleg Biarritzba, hogy Napóleon császárt közeledésre birja, melyet absolute szükségesnek tart. — Az angol-francia tengerészünnepély nem maradt utóhang nélkül. Azt mondják, hogy S­e­e­w­a­r­d, a­ki az Unió külügyeit ke­zeli, az ünnepélyre vonatkozó köriratot inté­zett, a köztársaság külföldi képviselőihez, melyben kinyilatkoztatja, miszerint az Unió nem fog eddig követett politikájától eltérni. Russell ennek folytán már ki is jelentette vol­t az Unió londoni követének, hogy a ha­jóraj testvérü­lési ünnepélye legkevésbé sem volt Amerika ellen intézve. — Amadeus savoyai hercegnek a spanyol infánsnővek­ házasságából egyelőre semmi sem lesz; először nem akarják Flo­reneben , hogy Humbert idősb fivére előtt lépjen házasságra, másodszor még nem tartják Európa politikai helyzetét annyira biztosítottnak, miszerint biztos szövetségre lehessen gondolni, végre mert — miként az „Epoca“ írja — ha a savoyai házból való herceg Bourbon hercegnőt venne nő­ül, Spanyolország monarchikus pártja Don Carlos karjaiba dobná magát. — A „Gazza di Firenze“ bizonyosnak állítja, mikép a római francia megszálló sereg fele már e hó végével elhagyandja az örök várost. A­n­t­o­n­e 11­­ bibornok értesíttetett erről a francia követségi titkár által, és csu­pán arra szorítkozott , hogy ezen értesítést tudomásul vette.­­ Azon várakozások, melyek M­i­k­l­ó­s nagyherceg varsói látogatásához csatoltattak, nem mentek terjedésbe. Az ostromállapot nem szüntettetett meg, a nagyherceg nem igen gondolt az ország polgári kormányzatával, hanem csak a katonai ügy szervezésével fog­lalkozott, és a nélkül utazott Moskvába, hogy a magasabb polgári hatóságok küldöttségeit elfogadta volna. ■— September 8-dika Lengyelországra nézve nevezetes emlék. Az orosz sereg a len­gyel sereg capitulatioja után 1831. September 8-dikán vonult be Varsóba, — Sándor cár 1855. September 8-dikán koronáztatott meg mint lengyel király, —és Berg tábornok 1863. September 8 dikán neveztetett ki Len­gyelország helytartójává. A lengyelek e na­pot az idén egész csendességben, főleg a tem­plomok látogatásával ülték meg. L E G LM A B B. — A „Spener. Ztg.“ azt írja, hogy a kö­zépállamok közelítő lépést tettek Poroszor­szághoz. János szász király ugyanis — hir szerint — igen barátságos levelet in­tézett közel rokonához a porosz királyhoz, melyben reményét fejezi ki az iránt, mikép a berlini és dresdai udvarok közötti régi jó vi­szony , melyet hivatlan békeh­áborítók az utóbbi időkben megzavarni igyekeztek, nem­sokára ismét helyre fog állíttatni. — János király a legközelebbi héten Merseburgba megy, és az őszi hadgyakorlatok alkalmával itt időzendő porosz királyt látogatandja meg.­­­ Átalánosan tagadták ugyan, hogy a salzburgi conventio notificatiójára a nyugati hatalmak válaszoltak volna, azonban mindin­kább kétségtelenebbé válik, mikép a tuileriák kabinete, ha mindjárt csak külföldi képvise­lőihez intézett körirat útján is, csakugyan válaszolt, még pedig éppen nem kedvezőleg.­­ A szövetségi flotta szervezését illető porosz-ausztriai indítványra vonatkozólag azon hír merült fel közelebbről több lapban, hogy ez ügyre nézve a tárgyalások már meg­kezdettek , és hogy keleti, északi, és adriai hajóraj szervezése helyeztetett ki rá­ ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK. ■ Pest, sept. 16. — Derült kellemes idő. — Az­­ általános üzleti forgalom, mint az tegnap jelentetett, ma mitsem változott, de a b­u­z­a árai mind a mellett szilárdan fennállanak. A gabna-csarnokban 5000 m. búza eladása jegyeztetett fel. Árak: 1000 m. új tiszai, 89—90 fon­­tos termés 3. 25; 1100 m. ugyanily 87—88 fontos va­lamint 1100 m. 88—89 fontos 3. 20 (3 hónapra); 1000 m. ugyanily 87­­ — 90 fontos 3. 171/1 kész­pénzzel ; 400 m. ugyanily 87—90 fontos 3.15 kész­pénzzel; 400 m. ugyanily 86—88 fontos elegy 2. 8(). A szarvasmarhavásáron eladatott e hó 14-kén összesen 3898 db. Ajak : ökör dbja 84—210 forint, tehén 58 — 146 frt párja, tejelő tehén dbja 55—160 frt; — marhahús mázsánként 16.50—18.25. —disz­nóhús fontja 20—26 kr. Ezüst 107.50; cs. arany 5.14. * A .P. Hírnök­ magántársörgönyei. J Rendsburg, sept. 15. May szer­kesztő tegnap katonai födezet alatt zárt ko­­­­csiban dél felé szállíttatott, mint hallani, Fried­­­­richsortba, hol egyelőre megmarad. Kiel, sept. 15. Gablenz altábor­nagy hivatalra lépése alkalmával közzétett kiáltványában még így nyilatkozik: „ígérem a fennálló törvények lelkiisme­­­­retes alkalmazását, szellemi és anyagi jólétük­­ lehető legnagyobb előmozdítását, erélyes és , gyors eljárást a közigazgatásban, s részrehaj­­­­latlan törvénykezést. Messze állva az elhatá­­­­rozó politika jogosítványaitól, egyedül azon­­ gondolat lelkesít, hogy távol minden pártfon­­t­dóllatoktól, szünetlenül csak az ország jóléte kifejlesztését eszközöljem, s a lakosság bi­zalmára támaszkodva, ez utóbbi jogosult ki-­­­vánalmait megelőzőleg teljesíthessem.“­­ Hamburg, sept. 15. A schleswig­­i holsteini távirdai állomás ma éjjel egészen vá­­­­ratlanul a hamburgi közigazgatásnak adatott­­ át, mi által a volt holsteini szövetségi bizto­­­­sokkal kötött távirati szerződés most tettleg foganatosíttatott. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS.

Next