Pesti Hírnök, 1865. szeptember (6. évfolyam, 200-224. szám)
1865-09-18 / 213. szám
Hatodik évfolyam 213. szám. PESTI ^W'jV'jv'ATyv'Arvwv'Arywv'^v'^/'yv'yvww atywwV'Ar^/wwA/’iA/w'A/'i/) I Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás- | ^ sal vagy postán mindennapi megküldéssel : ^ ^ egész évn 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre ( 15 frt. —* minden hónap 1-től elfogadunk 3 hónónapos előfizetést. ( % | AAA/\A/\AAAAAAA/\AAAAA/\A/\AAAAAAAAA/V\AAAA/A/\A/\A/'A/'A/V\/VVVV/VV//A'o POLITIKAI Hétfő, September 18-án 1865 HÍRNÖK NAPILAP. C\A/\A/\AAAAA/VvvAA/\/\AAA/\AA/\AA/VV'A/W'AAA/V\/VV'AT A/WWWW“A/W J) | Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hir-1detésnél 6 kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak.^ ( Szerkesztőség és kiadóhivatal: | |a himző-és kalap-utca sarkán 1-sösz. alatt, | | a 2-dik emeleten. ^ ÖvAAAlUWWWVAftIvnAnAAftmAftnAAVUUVJWVWJWWWWWUVWUWvi Előfizetési felhívás pesti hírnök politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre.......................................... 5 frt Félévre.....................................................10 frt Egész évre..............................................20 frt auszt. ért. Előfizetés minden hé 1-től elfogadtatok !Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hirnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. Municipalis mozgalmak. Gróf Forgách Antal nógrádmegyei főispán bevonulása megyéjébe. Nógrádból, sept. 10. Sajgó kebellel nézett minden jó hazafi nem rég idő előtt még ama kérdések megoldásának eleibe, melyek kedves hazánk láthatárán vajmi vészterhesen tornyosultak, igaz hogy ő cs. kir. Apostoli Felségének honunkbani legkegyelmesebb jelenléte emez aggályokat majdan egészen eloszlatá, és ha maradt is aggály, a felséges kormánynak alkotmányunk védbástyái, értem a megyék iránti eljárása emezt is oly háttérbe szoktá, melyből napfényre többé nem vergődhet s igy tetté vált ama jelszó : borúra derű, és méltán, mert municipiumaink élére állított ama lelkes egyének az ö bennök fektetett bizalomnak a fejedelemhezi hűség, hazaszeretet és honfi kötelességeikkel karöltve járva felelvén meg, az ocean hullámin hánykódott Haza sajkájának kormányát erős karokkal felragadva, azt biztos révpartra viendik. Megyénk legkegyelmesebben kinevezett főispánja gr. Forgách Antal önmagának emegyébeni megjelenése, jóllehet csak magán után terjedt el, már is oly átalános megnyugvást, bizalmat ébredett, mint alig hihetni; sept. 3-án érvén tisztelt főispánunk megyénkbe, Rároson már is a népnek ezrei várták. H. A. alsó-sztregovai evan. lelkész öt igen helyes, velős és tartalmilag ékes beszéddel üdvözölvén, a fülek- s losonci járás tisztviselői is megjelenvén, a lovas bandérium, zászlók és valódilag szivélyes fogadtatáson csodálkozni kellett. Gács városban a vidékről egybegyült nép helybeli kath. prépost M. J. urnák vezénylete alatt tisztelgett, alkalmilag igen jeles beszédét a főispány szokásos szép szónoklata és nyájasságával viszonozván, tarackok robogása, zászlók és éljenek között felsietett ősi gácsi várába, a hol is a vidékről egybegyült ev. lelkész urak igen számos birtosok üdvözletét P. L. tamási ev. lelkész volt szerencsés igen velős előadással tolmácsolni, a mely érzelmeket a főispán ur melegen kegyesen visszavonozván visszavonult; de a nyugalom őt nem érhette, mert a losonci kath. plébános vezénylete alatt az ottani kath. küldöttség, a vidéki kath. papság nem különben Losonc-Tugár városa küldöttségét is fogadván, továbbá a vidéken lakó földes urak is nagyobb számmal jelentkezvén, Gács várában töltött napjait hazafius érzelmek szakadatlan tolmácsolása s magyarázatában töltötte. Köztudomásra jővén az aug. 20-kan kelt legmagasabb kineveztetés, melyben te lelkes dicső Nógrád nagy megnyugvással büszkélkedhetel! mert ugyan kétségtelenül áll az, hogy kik ő cs. kir. apostoli Felsége országok kormányzatával volt kegyes megbízni, és eljárása iránt legmagasb megelégedését nyilvánítani, ezen magas állású úri egyénnek megyei főispánynyá lett kineveztetésében az atyailag legőszintébb legkegyeletesebb szándék elvitázhatlan tanúsága rejlik, midőn tehát Gácsról Kékkő várába vagyis a megye központja felé indult meg a főispány ur, az egész vidék a legünnepiesebb alakot öltvén, helységszerte a nép az ágostai vallás hitszónokok vezénylete mellett zászló alá gyülekezvén, sorakozván, s a lelkész urak alkalmilag tartalomdús beszédei a főispány ur részéröl két ízben tótul, mert ekként fogadtatott, több ízben magyarul igen velősen és nagy tetszést nyerve viszonoztatván. September 10-dikén esteli 6 órakor Kékköve ért. Jóllehet a fogadtatás mindenkép lelkes volt, itt azonban a várakozást fölülmúlta , az eddig fölváltva volt lovas bandérium itt sereggé nőtt, mozsarak ropogása, számos vidéki közbirtokosok, megyei és járási tisztviselők és a nép ezreinek ünnepe, s jelenléte a bevonulást nagyszerűvé tette. A vár dobogóján J. K. K. gyarmati lelkész ur Gyarmat város számos küldöttsége élén lelkes beszéddel üdvözölvén a kegyes földes-és főispán urat, ki az ez érdembeli választ szakavatott, ékkel tapintattal viszonozva, a közlelkesedést magasan fokozá, felérve a várbeli főterem küszöbére M. J. kékkői kath. esperest ur szokásos nyugalma és velősen ékesszólásával üdvözölvén a földes ur föispányt, beszédében abból is jobb jövőt várt, mert önmaga a bevonulást szent Mária hezében tartá, mire a föispány a többi között azt volt kegyes válaszolni: miután engem Ő Felsége aug. 20-án azaz szent István dicső királyunk napján volt jegyes kinevezni, azt hiszem, hogy gyarló igyekezetemet hazánk rext azontól ,illesztve hazámi fejedelmem és megyém java tekintetéből szent malasztokkal is istápolni fogják. Mire a termekbe térve és percekre visszavonulva, később Gyarmath városa küldöttségét, az ottani héberek képviselőit, és Kékkő városa nagy számú küldöttjeit fogadván , excja, kegyessége nyájassága közlelkesedést ébresztett, nagy megnyugvást bizalmat keltett. A főispáni székfoglalás f. sept. hó 26-án B-Gyarmaton fog megtartatni, mely ünnepélyre a megjelölésre jogosított megyei közönség megjelenése felkéretvén, a tiszti kar berendeltetett. mi, a törvényes igazságot minden rang, vallás,osztálykülönbség és kedvezés nélkül, gyorsan és részrehajlatlanul kiszolgálni — és kiszolgáltatni, végre a közigazgatásnak szeplőtlen kezelését föispáni törvényes hatalmamnak minden kitelhető erejével eszközölni — és eszközöltetni, hazafiui és föispáni legszentebb kötelességemnek tartandom. Ha mindezeket ernyedetlen őszinte hazafiui törekvéssel teljesitendjük, akkor a kölcsönös bizalom létrehozandja azon hazafiui szent frigyet, melynek állandó jelszava maradand : Éljen a Király ! Éljen a Haza! Kassán, September hó 1 én 1865. Gróf Péchy Manó s. k., főispán. Abaujmegyei főispáni körirat. U cs. és apost. kir. Felsége által f. évi aug. hó 23 kán kelt legmagasb elhatározásával Abaujvármegye főispánjává legkegyelmesebben kineeztetvén, kötelességemnek tartom, ezen legfelsőbb elhatározást kormányomra legkegyelmesebben bízott nemes Abaujvármegye. közönségével tudatni, meg lévén teljesen győződve, miszerint ezen díszes megye közönsége, valamint egy részről nehéz kötelességekkel terhelt hivatalos működésemet — melynek súlyát nálamnál senki jobban nem érzi — nagybecsű bizalma által könnyíteni iparkodand, hazafias áldozatkészségemet pedig — melyet saját önmegtagadásommal felséges Királyunknak, hazánknak és szeretett szülőföldemnek, nemes Abauj vármegyének hozni, hazafius kötelességemnek tartottam — méltányolni hajlandó leend, úgy más részről teljesen meg vagyok győződve arról is, hogy e megye diszes közönsége, részint ildomos és tapintatteljes magatartása, részint a fenforgó kivételes körülményeknek méltányos figyelembe vétele, s ezen rövid átmeneti időszaknak ildomos felhasználása által,azon boldogító alkotmányos életnek mielőbbi valósitását — melyet felséges apostoli királyunk atyáskodó legjobb szándéka számunkra biztos kilátásba helyezni legkegyelmesebben méltóztatott — részéről is, őszinte jó akarattal elősegíteni igyekezend. Méltányolva ekképen hazánknak jelen válságos korszakát, szükséges, hogy alkotmányos kifejlődésünknek biztos eszközölhetése végett egyelőre és addig, hazafias önmegtagadással bírzunk, míg az ő Felsége apóst. Királyunk által behívandó országgyűlésen alkalmunk leen a legdrágább kincsünket , alkotmányos életünket megszilárdítani , és honunknak boldogabb jövőjét, a majdan hozandó, és őfelsége által szentesítendő üdvös törvények által állandóan biztosítani. Addig is — a rendet, a személy és vagyonbiztosságot minden törvényes eszközökkel fentartó HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, sept. 15. A ma tartott községi ülésben felolvasásra került Kukuljevics zágrábi főispán átirata, mely a horvát-tótországi udv. cancelláriának az összes hét horvát tótországi főispánokhoz intézett körirata értelmében volt szerkesztve. Ez átirattal a város képviselőt felhivatik, hogy a f. hó 18 án kezdődő itteni megyei közgyűlésre, az eddig fennállott szokás szerint, kebeléből két tagot küldjön. Verbancsics itteni ügyvéd felszólalása dacára, ki a meghívó irat szövegét nem találta kielégítőnek és Zágráb városa autonómiáját erőteljesen akarta megvédve látni, rövid vita után Verbancsics ügyvéd s Barbot polgár választottak városunk képviselőivé a legközelebbi zágráb megyei közgyűlésre. Verbancsics a megválasztást elfogadd. — B. Lokcsevics a horvát bán Tótországban tett körútjáról f. hó 13-dikán Zágrábba viszszaérkezett. ------ V O Z 3 (3 g U SGJJl. lü. t\'L UUV. v.am.vuai iu»m» a megyei közgyűlések megtartásáról szóló intézménye a mai megyei közgyűlésen egyszerűen tudomásul vétetett. Midőn a gyűlésből már sok tag eltávozott, G a 1 a c kir. törvényszéki elnök Mazuranich udv. cancellárhoz hálafeliratot indítványozott. Erre heves vita keletkezett. A két alispán s a városi képviselő sikertelenül tiltakozott. Az indítvány elfogadtatott. (Politik.) Waldstein és Schönborn grófok vasútterve. I. Waldstein János és Schönborn grófok, hazánk jeles fiai s nagy birtokosai erélyesen felkarolták azon általuk tervezett , jelentékeny áldozattal is létesítendő vasúthálózatot, melynek főpontja Munkács összeköttetnék Eperjessel, Szerencsesel, M.-Szigettel, és pedig érintendő pontok lennének. Munkács - Eperjes közt: Ignéc , Putka- Helmec, Unghvár, Jenke, Verbóc, N.-Mihály, Körtvélyes, Varanó, Lókut, Hanusfalva, Lipnik, Kapivár s végpont Eperjes, melyen a már engedélyezett s biztosított pályákon a közlekedés egyenes uton mehetne az Oderberg vidékén összpontosult világkereskedelmi hálózattal. Munkács-Szerencs közt pedig az elválás Putka-Helmecnél kezdődvén : Király-Helmec, Szölöske, S.-A.-Ujhely, S. Patak, Liszka, Zombor,végre Szerencs, honnan már vasúton mehetünk s ha a csak 15 mföldnyi vasút Miskolc és Hatvan közt kiépíttetik, egyenest mehetünk Pestre. Munkács-Szigeth közt : a kiindulás Bereghszász felé, ezen át történvén a Tiszarzentében, Tisza-Ujlak, Nagy Szöllös, Huszth stb. Szigeth. Az előbbeni két pályát azonban Homonna és S.-A. Uhegy közt egy „középvonal“ vágná keresztül, melynek kitűzött pontjai Homonna, Leszna, N.-Mihály, Maka, Szürnyeg, Szölöske, S.-A Ujhely. Waldstein János gróf a múlt hó végén személyesen útnak indulván Sárosmegyébe, és Bánó József urat előlegesen felkérvén az Eperjesen leendő találkozásra, Bánó József úrral, a városhatóság s több résztvevők kíséretében megvizsgálták a legfőbb kérdéses pontot Eperjes és Hanusfalva közt. Ez a lipnitzi korcsmánál levő domb. Ezt „a neroiddal“ megmérvén úgy találták, hogy 10—12 ölnél nem magasabb, átmérője pedig 400 ölnyit sem tett, egyszerű átvágás által járható, így a vasútépítés ellen jelentékeny akadálynak nem mondható; holott innen aztán a pálya a Tapoly völgyén igen kedvező téren megy Zemplén, Ungh és Beregh megyék azon sík lapályára, melyeken a nemes grófok által tervezett vasút, N.-Mihály, S.-A.-Ujhely és Putka vagy Korláth-Helmec közt egy lefelé nyúló háromszöget képez, melynek felső szögénél Nagy-Mihálynál jön be a pálya Homonnáról. Ezen sajátszerű pályahálózat első tekintetre csupán vidéki érdekűnek látszik, bár a felvidéknek oly nagy részére kihat, mikép már csupán ennélfogva is országos érdekűnek mondhatnánk. De minél részletesebben keressük azon indokokat, melyek egy ily belső s egymást metsző hálózat létrehozatalát szükségessé teszik, annál inkább meggyőződhetünk annak országos jelentőségéről , sőt egyik vonalát európai jelentőségűnek kell elismernünk. Ezért szabad legyen ennek bővebb tárgyalása végett a „P. H.“ becses hasábjait, hol ezen hálózat terves körülményei már bővebben megismertettek, igénybe venni. II. Leginkább csak vidéki jelentőségű a Waldstein és Schönborn grófok által tervezett pályahálózatban azon háromszög, mely Nagy-Mihály, Korlát-Helmec és S.- A.-Ujhely közt létesítendő, mint szintén azon egyszerű vonal, mely Nagy-Mihálytól Homonnáig megy. Legegyenesebb itt volna ez Pest-Budáról, Miskolcon, Szerencsen stb. át Lembergnek,ha valamikor a beszkidi bérceken gőzmozdonynyal át lehetne hatolni; de ez jelenleg csak „pium desiderium“. — Hazánknak Galicia egyik fővárosával.----x~ v/rocBuranaggan uápaeltöitetését a nevezett grófok önmaguk is jelenleg Munkácson s a verecki szoroson át tervezik. . . . Ezért a nevezett háromszöget s a Homonnába kinyúló pályát jelenleg csak úgy tekinthetjük, mint oly hálózatot, mely Zemplén Ungh és Beregh megyék legtermékenyebb siklapályát, melyen az utak ősi természetes állapotukban vannak — tehát gyakran járhatlanok, közlekedésbe hozva a Kassa — illetőleg (de arról majd később) Eperjes és Oderberg közötti vonallal, mely 50 mérföldnyi utat tesz hazánk azon gyárvidékein és megyéin keresztül, melyek kenyérben mindig szűkölködnek és végre porosz- és osztrák-Szilézia s Galicia legnépesebb s legkevesebbé termékeny, de legiparosabb vidékének vasúthálózatába váj, hol barát s gabonáját bármikor jobb áron eladhatja, mintsem adhatná a continens bármely fővárosában — bár ezen pályán Boroszló, Drezda, Lipcse, Berlin, Hamburg, Stettin stb. piacaihoz szintén egyenes utat nyer s ezen át bőven és olcsón beszerezheti (ha a vámok engedni fogják) mindazon iparcikkeket, melyekre szüksége van és cserébe sok jó fát vihet a bereghi őserdőkből, kivált a kikötőkbe, Hamburg, Stettin és Danzig városaiba, melyek egykor szintén csak a magyar felföld erdőiből építgették hajóikat, míg most kellő összeköttetés hiányában távolabb földekről hordják egybe a kellő erdei terményeket. Európai jelentőségű leendene ezen vonal, ha nem csupán Szigethig folytattatnók, mert ez leendene a legrövidebb út Hamburg és Galac közt, vagyis az Északi-,Keleti és Fekete tenger közt. Óriási szereskedelmi forgalomnak fog örvendeni e vonal, ha egykor Szigethről akadály nélkül mehetnek át Jassy felé Galacba a gőzmozdonyok, mert hisz Hamburg városának évi kereskedelmi (nagyrészt átmeneti) forgalma most is rendesen majdnem kétannyi mint az osztrák birodalomé. Galacban összpontosíttatnék mindaz, mit a Fekete tenger vidékei Nyugat-Európának adhatnak .... csak, könnyed egyenes átmeneti út kell. Ez azonban úgy látszik legelőbb is a Kárpátokat megkerülve , Lembergtől, Csernowitzon át fog Jassyba vitetni, mint ez egyrészben már munkában is van. Azon hálózatot tehát, mely Zemplin, Ungh és Beregh megyék termékeny siklapályát s cserdeit a a gabonában szűkölködő kárpátközi vidékekkel s az említett nagy kereskedelmi városokkal egybeköti, igy a mint tervezve van, még csupán hazai érdekűnek