Pesti Hírnök, 1865. október (6. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-23 / 243. szám
való ismétt behivatása kivántatott; többiben pedig a kiválólag juridicus tisztviselők ellen nemcsak nem létetett panasz, de sőt elismerés is fejeztetett ki a törvényszék s illetőleg annak elnöke Henszelmann Kamu főbíró ur irányában. . Miután kir. biztos ur ő magának a városnak rész financiális helyzete egyéb hiányokkal együtt ecseteltetett volna, maga a képviselő testületet több tagnak kinevezésével megbővítvén, s egy gazdasági bizottmányt összealakítván, a többire nézve megígérte, hogy majd Eperjesről rendelkezni fog. Mire is a gyülekezetnek megköszönve nehéz feladatában való támogatását, szűnni nem akaró élyenek közt hagyta el a termet. . Gyűlés után ő mlga főtiszt, Kaczvinszky Ede helybeli alesperes úr kíséretében meglátogatta az épülőfélben levő s nagyszerűnek tervezett kálváriát, melyről a későbben 6 mlgánál tartott diszebédnél a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott s bámulattal volt eltelve, hogy ezen pár év előtt minden alap nélkül, s csak is a nevezett lelkipásztornak a maga nemében páratlan ügybuzgalma, s híveinek hozzájárulása melletti önfeláldozásából megkezdett ma már annyira haladt, hogy egy nagy, két tornyu, izlésteljes s a város díszét előmozditó, a város környékének legszebb helyén fekvő templom immár készen áll. Ebéd alkalmával a felköszöntések sorát a főbíró kezdte meg, méltóságáért emelvén poharat s kérvén őt, hogy a város közönségének megismert véleménye folytán az igazságot a méltányossággal párositani kegyeskedjék. Ezután az önligát kísérő derék megyei főjegyzőt. Berzeviczy Edmund ur mondott egy történelmi adatokra fektetett, s a szab. kir. városok s különösen Bártfa sz. kir. városnak művelődéstörténeti érdekességét s fontosságát kifejtő beszédet, éltetvén Bártfa városa közönségét, mire Pucz Imre városi főjegyző ur köszönve felelt, s megemlékezvén a megyéknek együttes működéséről s a kormányközegeknek jelen időszakban nehéz feladatáról, a megyei főjegyző urat éltette. Föbiránk ismét emelvén poharát a szomszédos szolgabiróságokat köszöntötte fel. Estve a városi közönség kir. biztos ur o mlignak fáklyás menettel tisztelkedett, s lakása előtt megjelenve, viharos éljenekkel üdvözlé őt. Ő méltósága az ablaknál megjelenvén, a közönség érzületét tolmácsoló városi főjegyző emelt szót, elmondván : miszerint Bártfa szab. kir. város közönsége e maga előtt megjelenni kivánt, öt üdvözlendő s kijelentendő , hogy ezen szegény bár, de honfiúi magasztos érzelmekben gazdag, s bár a központtól távoleső, de a haza szivével egyaránt érző, a közjó iránt vele egyformán lelkesedő s semmi áldozattal vissza nem riadó város legmélyebb háláját s forró köszönetét nyilvánítja ő méltóságának abbéli kegyéért, melynél fogva a nyugalmat megvetve s az útnak fáradalmaival sem törődve köztünk megjelent, hogy óhajaink s szükségleteinkkel megismerkedjék, s hogy nekünk elégtételt szolgáltasson ; tehát a Mindenható, hogy valamint a reánk zuhogó esővetéseinknek reményt nyújt, úgy a mi őszi alkotmányos reményeinket is teljesülni engedje. „Mihez tehát egy szívvel, egy lélekkel azt kiáltjuk fel: „Éljen a Király ! éljen a haza! éljen az alkotmány ! éljen a mi királyi biztosunk Berzeviczy Emánuelul!“ w a _*. —ij.!t—i« ix-isíi A^omróa után ,Ő mlp a 871 minket, miszerint e városnak javát, melyet oly melegen hord szivén, ezentúl is hasonlag szem előtt tartani, s minden tehetsége szerint a városnak érdekében működni fog. Ismételt zajos éljenzés után a fáklyás menet az általánosan tisztelt s szeretett Kaczvinszky Ede plébános urnák laka elé vonult, hol főjegyzőnk kiemelvén a lelkész urnák a lakosság irányában tanúsított sok jótéteményét , őt mint híveinek atyját éltette. Mire éppen a viharos éljenzésre hazaérkező alesperes úr megköszönve az iránta tanúsított szeretet- s bizalomteljes tiszteletet, melyet azonban nagy szerénységgel inkább papi állásának, semhogy saját személyének tulajdonítja, biztosította a tisztelgő lakosságot, hogy ezentúl is s mig élni fog, minden telhető erejéből a városnak javát előmozdítani akarja. Másnap ,9 órára kir. biztos ur ő maga egybehiván a városi tanácsot, a saját személyében elnökölt ülésben felolvastató abbeli rendeletét, melynélfogva a f. hó 9-kén négy képviselőtagnak jelenlétében megtartott ülés s illetőleg választás érvénytelennek nyilváníttatván, más napnak 9 órájára újabb gyűlést avattatott egybe, melynek elnökéül a már előbb szó^^A kijelentett közhajtás folytán Tomcsányi Károl városi tanácsnok (1861-ben volt polgármester) kineveztetett, ő maga pedig a városi tanácstól elbúcsúzván, még az nap de féltizengykor városunkból eltávozott, kíséretében lévén három kocsin a városi küldöttség a nemzeti zászló elővitele mellett; s miután az úgynevezett „Zabavár“, a város határán, a küldöttség szónoka, városi főjegyző, a város nevében ö méltóságától búcsút vett, irányunkban tanúsított jóindulatát megköszönte, s e várost további kegyébe s pártfogásába ajánlotta volna, ö méltósága elismeréssel nyilatkozván a városunkban tapasztalt leyális érzületről, s minket jóakaratáról biztosítván, szívélyes éljenek közt kocsijával elrobogott. Folyó hó 16-dikán az 1861 -ki képviseletnek legnagyobb része (csak nehány tagnak az országos vásár miatti elmaradásával) az ülésben megjelenvén, dt. Kaczvinczky Ede körülvonalazva a jelen időszaknak feladatát, a képviselőség által egyhangúlag abbeli óvási nyilatkozat fogadtatott el, hogy habár az alkotmányos jogok teljes élvezetében még nem vagyunk is, mert ime az 1861 dik évben megválasztott tisztviselőséget is ez ülésben nélkülözzük, — mindazáltal a tett engedményt , mint az uj alkotmányos életnek fénysugarát tekintjük ; s nehogy a magas kormány feladatának kezdett megoldásában akadályokkal küszködni kényteleníttessék , — jogfentartással ugyan— mindazáltal engedelmesen s a dolgok jobbrafordulásának reményében közreműködni akarunk. Ezek után a városi középponti választmány Tomcsányi tanácsnoknak elnöklete alatt megalakulván, az összeíró küldöttség tagjaiul: Benedik Gusztáv tanácsnok, Pulcz Imre főjegyző, póttagul: Chyzer Kornél főorvos, s segédjegyzőül Rátvay István aljegyző megválasztattak. P. I. — Esztergom, oct. 20. Tegnap d. u. kir. biztosunk, gróf. Forgách Á. ő magának tapintatos elnöklete alatt irányadó városi tanácsülés tartatott, melyben a követválasztások iránti tekintetből a rend fentartására bizonyos intézkedések állapíttattak meg. A második jelentékeny tanácskozmányi mozzanat az volt, hogy tekintve a majd mindenfelé zilált pénzállapotot, részint a város gazdászati ügyének szilárd és jövedelmes lábrai állítását, 16 előkelő jómódú polgár vállalkozott, hogy ők minden a város gazdászati ügyét érdeklő vállalatnak élére állván, ingyen és pontos felügyelettel leendnek. Isten áldja meg a nemes törekvést! Hason célból történt az is, hogy jelenleg egy tanácsosi állomás üresedésben lévén, gazdálkodás tekintetéből ez egyszer úgy maradjon. — Főügyésznek Pap János választatván meg, neki mint helyettes főjegyzőnek nevezett állomásrai lépése által,a főjegyzői szék üresedésben maradt; ezt a város önkebléböl nem töltvén be, k. biztos e mlga kéretett fel, hogy arra magas belátása és bölcs tapintata nyomán vagy helyettesítene vagy nevezne oly alkalmas egyént, ki a sokoldalú várakozásnak megfeleljen. Ennyit városi mozgalmainkról, most nézzünk a szomszédba. ■ Hogy egyik kerületünkben K. Baldacci szintén követjelöltül lépett fel, nyilt dolog. Nevezett nemes bárónk a hőnyieket, mint rosz nyelvek mondják, nem mentten minden követválasztási fogástól, 87 frt. 50 krnyi összeggel lepte meg, melyet a hőnyiek, hihetőleg a báró ur jóváhagyásával az esztergomi óvoda felségélésére küldék be. (Körmöczy Imre követjelölt.) A pestmegyei dabasi választókerületben Körmöczy Imre nagyváradi kanonok legújabb fellépése örömmel fogadtatott, s már ez ideig is számos választó, kinek többsége 1848 ban is őt tisztelte meg birodalmával, sereglett zászlója alá. Körmöczyt a t. közönségnek közelebbről bemutatni felesleges, szép múltja és jeles tulajdonai kezeskednek arról, hogy a választás egy királyához hű és hazáját forrón szerető férfira esnek, kinek engesztelő politikája a jelen körülmények közt kétszeresen becsülendő , részletes programma legközelebb megjelenik. A tegnap vasárnap Pesten lefolyt követválasztási mozgalmakról a következő rajzot állítjuk egybe: A Terézvárosban Gorove választói délelőtti 10 órakor a városi lövölde teremében gyűltek egybe. A gyűlés megnyitásánál Cséry Lajos fölemlítvén a választási mozgalom vezetésére alakulófélben levő bizottmányt, felszólítja a jelenlevőket, hogy elnököt válasszanak a mai gyűlésre, részéről Belicz azt ajánlja, kit a gyülekezet erre egyhangúlag meg is választott. Az elnök elfoglalván helyét, megköszöni az iránta tanúsított bizalmat, s felkéri a jelenlevő választókat, hogy tekintve a tárgy fontosságát, öt feladata teljesítésében, s a kedvező eredmény a" szónok — meg azt' mníük, ady a*Terézvárosnak csak egyetlen követjelöltje leend. Gorove, ki már 1848 ban is követ volt, 1861-ben e választókerületet becsülettel képviselte, s azóta semmi olyast el nem követett, miért okunk volna tőle bizalmunkat megvonni. De éppen ma egy hete új követjelölt lépett fel, kinek tudományosságát nem vonjuk ugyan kétségbe, de még sem annyi képességet sem annyi honszeretetet nem tanúsított, hogy kedvéért hajlandók lehetnénk régi választásunktól elállani. Mi Gorove mellett maradunk és bizton reméljük, hogy őt mint követünket fogjuk tisztelhetni.“ (Éljen.) Elnök továbbá felemlíti, mikép a választás eszközlésére alakult ugyan már egy comité, de tagjai száma elégtelen a teendők bevégzésére, miért is több tagból álló bizottmány kineveztetését indítványozza. Végre felszólítja a választókat, miszerint azon indulatban, hogy szabad meggyőződésüket követik,tartózkodva minden erőszakoskodástól vagy ellenségeskedéstől, egyedül szellemi erő által igyekezzenek a győzelmet kivívni. (Élénk helyeslés.) Cséry felkérésére az elnök a mondottakat német nyelven ismétli, és Kimert ajánlja az alakítandó bizottmány elnökéül. A gyűlés erre Kimert bizottmányi elnökké, és Cséry Lajost alelnökké választja. Most ez utóbbi szólal fel , kijelenti, mikép az 1861 választási bizottmány névsorát akarja felolvasni, hogy a választóknak ily módon alkalom adassák, bizalmukat a kerületben még meglevő tagok iránt újabb megválasztás által tanúsítani, egyszersmind szükségesnek véli, hogy a bizottmányi tagok száma 50-re szaporíttassék. Az erre felolvasott névsorozatból 32 tag választatott a bizottmányba, kiknek száma új választások által 70-re egészíttetett ki. Ezek után Kirner felszólítja a megválasztottakat, hogy a bizottmány megalakítása s a további teendők végett holnap délutáni 5 órakor a gyűlés helyén ismét megjelenjenek, mire az elnök a gyűlést kevéssel 12 óra előtt feloszlatta. S míg a lövöldében az értekezlet folyt, a vele szemközt levő Thalia-színkörben különösen a pesti ifjúság igen nagy számmal gyűlt össze, hogy tudományos irodalmunk enfant terrible-je, dr. Schwarcz Gyula pest- terézvárosi ellenkövetjelölt politikai hitvallását meghallgassa, úgy látszik, hogy tüzes fiatal hazánkfia eddigi irodalmi működése sokoldalúságát a politikára is át akarja ültetni. Hét nagy hasábra terjedő programmja előttünk van, s éppen oly kevéssé könnyű, mint háladatos munka lenne abból tüzetes kivonatot közölni. Schwarcz úr kívánja a magyar ministériumot, de kijelenti egyszersmind, hogy miután a magyar nemzet ősi hagyományainál fogva, nagyon pompaszerető, a municipalista is, — óhajtja a népiskolákat, a felsőház új rendezését, s óhajtja, hogy a lánchídon mindenki ingyen átmehessen. Kívánja a polgári iskolákat, lelencházakat a prostitutió szabályozását s a jövő hídját, a Kauser által feltalált Pannonia-híd kiépítését. Lelkes szavakban szól a munkaszabadság szabályozásáról, majd ismételve a szózatot: tengerre magyar! — szép színekben kifesti az időt, midőn majd az Amerikát Hindustannal s Petersburgot, Khinát Fiuméval egybekötő világkereskedelmi vonal a terézvárosi nagyszerű indóházban találkozik. Elképzelhető, hogy ez a jó terézvárosi polgárokat mennyire lelkesíté ! . . A legmulatságosabb, hogy néhány perccel „a jövő e beszéde“ előtt az értekezlet nagyhatalmú elnöke, a tudós Henszlmann Imre úr „a régi practicusok“-at mennydörgős szavakkal lehorkolta. Dr. Schwarcz különben e zűrzavaros dolgokat igen szép csengő hangon adta elő, s az idő e terézvárosi kis néptribunnak remélhetőleg megadja azt a kellő nyugalmat s higgadságot, midőn nézetei majd komoly megvitatás tárgyai lehetnek. A színkörben összegyűlt nagy közönség zajai éljenek s a „szózat“ között kisérte vissza lakására. Mostani valószínű bukása természetesen semmi összeköttetésben sincs azon méltó hírhez, melynek a fiatal rajongó kitűnő nagyatyja, az oly érdemteljes Horhy Mihály örvend. Ugyanez nap a ferencvárosi választók is két értekezletet tartottak a köztelek helyiségeiben: Horváth Károly pártja t. i. délelőtt, Rottenbilfer Lipót, pesti polgármesteré pedig a délutáni órákban. A Horváth-párt reggeli 10 órakor jött össze a köztelek gyűléstermében, s miután Vidats János mint elnök az értekezletet megnyitotta volna, Horváth Gáspár, Farkas István, Wind Mihály, Jécsey Károly, Hazai Lajos, Dománszky József, Bry Ferenc, Schreier és Örle választók küldöttségkép a jelölt lakására indultak, hogy őt a választók körébeni megjelenésre, valamint politikai hitvallásának közzétételére felszólítsák. A küldöttség által meghivatva Horváth Károly a terembe lépett s a választók részéről nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott, melynek körülbelül ezek valának főbb vonásai. Nagy megtiszteltetésnek tartja azon bizalmat, melylyel a választók hozzá fordultak, s azt hiszi, hogy e lépésre csupán azon meggyőződés vezetheti őket, miként a megnyitandó országgyűlésen a felmerülő fontos kérdések tárgyalásánál a nemzetnek szilárd jellemű és próbált hétségű képviselőkre leene szüksége. Ősi alkotmányunk a közelebbi évek folyama alatt megrongáltatott, legelső feladat ez alkotmányt helyreállítani, tekintettel mindazáltal a birodalom hatalmi állására. Nagyobb jogokat sem a korona, sem más nemzetiségek irányában nem akar szerezni, de annál szilárdabban ragaszkodik az ország szentesített törvényeihez, melyeket mint szabadságunk legnagyobb biztosítékait semminemű írott malasztokért nem ad cserébe. Az Ausztriáhozi viszonyra nézve közöseknek ismeri el mindazon ügyeket, melyek valóban közösek, ellenben teljes erejéből gátolni fogja e fogalomnak minden olynemű értelmezését, mely bármi kis részben is veszélyeztethetné az ország önállóságát. Politikai programmja pontjaiul, Magyarország önállását az 1790.10. t. c. alapján, a magyar ministeriumot, Szent István birodalmának területi épségét hangsúlyoztatja. A közös ügyekre nézve kiindulási pontul tekinti a pragmatica sanctiot s az 1848- diki törvényeket, valamint a 61-iki feliratban kifejtett elveket. Kívánja a municipiumok teljes visszaállítását, s ezután az ország közgazdassági viszonyaira áttérve, kiemeli Pestet, melynek mint az ipar és kereskedelem központjának, mint az ország fővárosának óhajtott felvirágzása érdekében mindent elkövetni szent kötelességül vállalja magára. E beszéd főbb pontjait közkívánatra Vidats János német nyelven ismétlé a nem magyar ajkú pont éljenzések közt kivonult a teremből s a jelöltet a szénatérig ki éré, hol, miután még a „Szózat“ néhány versszaka elénekeltetett, a választók tömege egész csendben oszlott szét. Délutáni 3 órakor, ugyancsak a köztelken, Rottenb iller párthívei gyülekeztek egybe. Rottenbiller megjelenését választói feszült érdekeltséggel várták. — A gyűlés elnöke, Mahoka Ferenc, megnyitván az értekezletet, beszédében azon kérdést intézte a választókhoz, ismernek e valakit, aki bármi tekintetben méltóbb volna a közbizalomra Rottenbiller Lipótnál? Mely kérdésre a választók nagy lelkesedéssel egyhangú és zajos „nem“-mel felelvén, az e célra alakított küldöttség azonnal a jelölt lakására indult, s néhány perc múlva magával hozta őt a terembe. Rottenbiller úr elfoglalván helyét, mindenekelőtt kijelenté, hogy a feléje hajló bizalom által nem saját személyét, hanem a polgárság ügyét látja kitüntetve. Az 1848-diki törvények, úgymond, kihirdeték ugyan a jogegyenlőséget,az osztályok közti válaszfal azonban korán sincs még ledöntve. Korunk hivatása e célért küzdeni, s a polgári rendnek megfelelő állást biztosítani a társadalmi rendben, melynek felvirágzását ipara, szorgalma és „kitartása által épp ez osztály eszközölheti leginkább. Ő, mint maga is polgári születésű, ha képviselővé megválasztatnék, elsősorban e nagy fontosságú ügy szolgálatára szentelné erejét. Szorosan körülírt programmot nem terjeszt elő. Rendkívüli viszonyaink közt minden ily programm előre nem látható eshetőségekre nézve vagy megkötné a képviselő kezét vagy következetlenségekre vinné őt. Hivatkozik múltjára, mely legnagyobb kezességéül szolgálhat hazafiai érzületes politikai meggyőződésének. Mindazáltal kötelességének tartja kijelenteni, hogy Deák Ferenc zászlójához csatlakozva azon párt soraiban akar küzdeni, melynek magatartása egyedül biztosítja a felforgó nagy kérdések törvényes megoldásának lehetőségét. — Pest város érdekeit soha sem tévesztendő szem elöl, annak szellemi és anyagi jólétét előmozdítani egyik főtörekvése leen, s a nemzet ne feledje, hogy a főváros csak akkor foglalhatja el az őt megillő világfontosságú állást, ha e helyzet feltételeinek előteremtésében minden erő, minden buzgalom s megfeszített igyekezettel közreműködik. Végül ami azon nézetét illeti, mintha a polgármesteri hivatal a képviselői állással nem férne össze, megjegyzi, hogy más alkotmányos országokban magasabb közhivatalnokok, miniszerek tárcájuk megtartása mellett is megválasztatnak képviselőkül, azonban ha mégis az bizonyulna be, hogy a két hivatás csakugyan nem fér össze egymással, ő azon percben, melyben erről meggyőződik, kötelességének tartja visszalépni, mégpedig a két pálya közül arról, melyen szolgálatát legkevésbé igényli a haza érdeke. Miután e beszédet még egyszer német nyelven is elmondá, Rottenbiller ismételve megköszönvén a bizalmat, eltávozott a teremből, s a tömegtől kísérve lakására vonult, melynek ablakai alatt még sokáig éljenezték őt a lelkesült választók. VEGYES HÍREK. Pest, oct. 23. — (Ő Felsége a jóságos V. Ferdinand király beteg.) Ó Felsége Ferdinand király e hó 18-án — mint a „Volksfr.“-nak írják — a leitmeritzi kastélykápolnájában a legkivánatosb jólétben megáldozott, 19-dikén pedig, jámbor szokás szerint, búcsúul a pitschkowitzi plebánia-templomot látogatá meg, hol 0 Felsége 9 órakor a sz.misét meghallgatta. Kevéssel utána borzongás fogta el. A láz oly mértékben növekedett, hogy a háziorvos dr. Gaszner lefekvést ajánlott, s midőn a lábon gyulladás nyomait lehetett észrevenni, javaslotta, hogy dr. Jaksch Prágából, s dr. Löschner Bécsből meghivattassanak. Dr. Jaksch éjfélkor érkezett meg. Másnap 20-dikán a láz jelentékenyen alábbszállott. Az utazási tervezet, mely szerint Mária Anna , császárné ő Felsége e hó 23-dikán volt Galejriát elhagyandó, s 28-dikán Prágába érkezendő, Ő Felsége a császár pedig 27-dikén már Prágában lett volna, e szomorú eset által némi változtatást szenvedett. — — Ő Felsége pénteken délelőtt 9 órakor Schönbrunnból Bécsbe érkezett, s gróf Bele reel államministert, gróf Eszterházy ministert és Majáth ő exoláit méltóztatott fogadni. 11 órakor Benedek tbszin. nyert kihallgatást, kinek osztrák marsallá lett kineveztetését a tegnapi Armee- Verordnungsblatt hozta nyilvánosságra. Miután Ő Felsége a ministerek előterjesztéseit átveve, délutáni 2 órakor Schönbrunnba kocsizott vissza.—ŐFelsége, mint a bécsi „Zeit. Corr.“ Írja, dec. 1 seje s 4 dike között jön le legm. kíséretével Budára, hogy az országgyűlést személyesen megnyissa. A tett utikészületekből látható, hogy Ő Felsége Budán hosszabb időt fog tölteni. Őfelsége a császárné leutazásáról eddig még mi sincs tudva, de,általánosan hiszik, hogy a korona-herceg lekiséri Ő Felségét. — Ő Felsége Thiel Ferenc udvari tanácsos- s kabineti igazgatóhoz következő legfelsőbb kéziratott méltóztatott kibocsátói: Kedves Thiel udvari tanácsos! Midőn önnek nyugalmi állapotba helyeztetése iránti kérelmét teljesítem, legteljesebb megelégedésem jeléül, s több mint ötven éven át hűséggel s odaadással tett kitűnő szolgálatainak elismeréséül, önt, dij-elengedés mellett Szt.-István-rendem kis-keresztjével diszitem fel. Schönbrunn, October 18-áu 1865. Ferenc József, s. k. — Ő Felsége f. é. sept. 29-dikéről kelt legf. elhatározással Jankovich Lászlót, Somogymegye főispánjának legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Hir szerint, a győri székes káptalannál Putz Ferenc éneklő kanonoknak olvasó kanonokká, Sterne Ferdinánd örkanonoknak éneklő kanonokká, Szerdahelyi Antal székesegyházi főesperesnek őrkanonokká, Hauszer Fábián sopronyi főesperestnek székesegyházi főesperetté, Zerpák János mozdonyi főesperestnek soproni főesperestté , Nogáll Károly locsi főesperestnek mosoni főesperestté, Wintéri Antal győri főesperestnek locsi föesperestté s Mayerhofer János komáromi főesperestnek győri föesperestté való fokozatos előléptetésüket ő Felsége legk. helybenhagyni méltóztatott. — Gróf Belcredi államminister elnöklete alatt tegnap délután 2 órakor ministeri tanácskozmány tartatott, melyben részt vettek Mensdorff gróf táborszernagy, Frank lovag, Larisch gróf, Wüllerstorff báró, Korners lovag, Eszterházy gróf, Majláth és Haller gróf. — A hírt, hogy Strossmayer püspök horvát udv. cancellárnak lenne kijelölve, a „Debatte“ megbízható forrásból alaptalannak jelenti ki. Ily combinatióra, mint az említett lapot biztosítják, soha nem is gondoltak. — Jurkovics horvát helyi, tanácsos felsőbb meghivatás folytán szintén Bécsbe hivattatott. — A veronai hadparancsnokság, hir szerint felfogna oszlattatni s ügyei az országos hadparancsnoksághoz átlétetni. Ez utóbbi Udinéből Veronába helyeztetik át ■ önként érthetőleg egy osztálylyal fog megszaporíttatni, mely a fennemlített parancsnokság irodáját foglalandja magában. A katonai kincstár ez által mintegy 40,000 frtot fog megtakarítani. (Újabb versio szerint e hir alaptalan.) (Változások a cs. kir. hadseregben.) A „Milit. Ztg“ szerint b. Nagy altbnagy theresienstadti várparancsnok, saját kérelmére tisztb. tábor - szárnagyi ranggal való felruháztatás mellett, szabály szerint nyugdijaztatott. Gr. Páffy Mór altanagy a brünni orsz. főhadparancsnoksághoz osztatott be. Hírlik továbbá, hogy gr. Gond recourt vezérőrnagy a koronahercegi cs. kir. fensége főudvarvarmesteri állomásától felmentetett s dandárnak valamint theresienstadti várparancsnoknak neveztetett ki. *% (A pesti vízvezeték ügyében.) a „P. L.“ táviratilag értesül, hogy Langrand-Dumonceau úr kész a vállalat létesítésére szükséges tőkét megszerezni. *** (A keszthelyi országos gazdászati és erdészeti tanintézet.) A nmlgy m. kir. helytartótanács f. évi September 26-kán 72,744 szám alatt leérkezett magas elhatározása folytán, a keszthelyi orsz. gazdászati és erdészeti tanintézet megnyitása f. évi november első napjára lévén kitűzve, arra az. c. vidéki birtokosok, a gazdasági egyesületek és irodalom képviselői, tisztelettel meghivatnak. Keszthelyen, oct. 19. 1865. Az intézet igazgatósága által. *** (Városi árvaleány-intézet.) A jótékony közönség szívesen veendi azon tudósítást, miszerint a minden tekintetbeni pártolásra méltó felnevezett intézetben, (gyár-utca 13) a közelgő tél beállta előtt különös köszönettel fogadtatnak fűtőszerekből, élelmi cikkekből, ruhaneműkből s minden ott használható tárgyakból álló kegyes adományok, melyekről ellenőrzés végett nyilvános utón folytonosan számadás adatik. *** A kosztolnai kápolnában e hó 15 dikén ve