Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-22 / 268. szám

szel, a magyar é­s­z­s­z­el és pénzzel mivel jó­­.“ Vagy említsem-e, hogy az egyes káptalanok által kezelt kegyes alapítványi pénz­tára­k, mindmegannyi hitelbankokat képeznek hazánkban, melyeknek jótékonyságát, cse­kély kamat­fizetés mellett, valláskülö­n­b­­sé­g nélkül, annyi sokan élvezik. Hátha még az országos papi alapítványokat is kezébe keríti az egyház, mennyi jó fog általa özönleni a közhazára. De nem hozok fel több érveket. Úgyis én e sorok által leginkább a katholikus közfigyel­met akartam saját ügye iránt felébreszteni, és elpirítani azokat, kik honunkban az újdonságok utáni mohóvágyat felhasználva, követjelölti programmjukat teli tömik majd teljesül­he­tt­e­n (és igy a kibékülést is hátráltató) ígére­tekkel, majd pedig a papságot népszerűtlenítő rágalmakkal —■ csakhogy győzhessenek — vallásos, becsületes, hazafias érzelmű katholikus követ jelöltek ellen. Az ily aljas győzelem, ha sikerül sem több sem kevesebb,­­ mint fut visszaélés, a szabadság, egyenlőség és test­vériség hármas szent szavával, mely hogy az ajkak­ és utcai fal­ragaszokról a honfi szivekbe szállna már egyszer be, óhajtandó volna. L­e­t­e­s­z­i. Pest, nov. 22. — Közép - Szolnok vármegye zsibói választókerületének képviselője U­r­h­á­z­y György ur közrebocsátván porgrammját, abban a birodalmi közös ügyekre kérdésére nézve igy nyilat­kozik : „Az összeülendő országgyűlésnek leend fel­adata, mihelyt törvényhozási ké­pességgel bírand: egyfelől ezen ügyek szoros­ meghatározása s a nem közös és közös ügyek elkülönítése által másfelől javaslatainak előterjesztése a kezelési módozatokra nézve. A közös ügyek min­denesetre oly természetűek, melyek részint mint ja­vadalmak aránylag illetik Magyarországot, a­nélkül, hogy Magyarország legtávolabbról is feladná azon sarkalatos jogot, melynélfogva saját pénze és vé­re felett szabadon rendelkezik. Ezen szempont­ból veendők vizsgálat alá az udvartartás, kül­képviselet, közös védelem költségei , s mind­azon terhek, melyekben való aránylagos rész­vétünk csak a méltányosság igényei és nem a jog kö­vetelményeinél fogva igazolható, miután azon terhek tudtunk és beleegyezésünk nélkül halmoztattak a birodalomra. A javadalmak a közös vámjövedelmek­­ből erednek, ennélfogva mindazon államgazdasági intézkedések, melyek nemcsak az örökös tartomá­nyokat, hanem Magyarországot is, együtt érdeklik, mint a nemzetközi vám s kereskedelmi szerződé­sek, kölcsönös egyezkedések tárgyai.“ Ez magában véve elég acceptabilis, s a magyar közjog absolut szempontjából correct nézet is. Csak egy baja van, az i.­­, hogy a közös ügyek országgyű­lési tárgyalását a koronázás utánra kí­vánja halasztatni. Mi kételkedünk benne, hogy ily sorozat Bécsben elfogadtatnék. Sőt azon meggyőző­désben vagyunk, hogy Magyarországnak is legna­gyobb érdekében van, az országgyűlési tractatust (mihelyt a korona integritása biztosítva lesz), a k­ö­­zös ügyekkel kezdeni, mert csak azoknak tagosítása következtében juthatunk autonó­miánk lényeges részeinek birtokába. Buda sz. kir. székváros egyik követe, báró Eötvös József úr megválasztatása után tar­tott beszédében nyíltan bevallá, hogy „a nagy átala­­kulás, melyen hazánk 1848-ban keresztül ment alapjaiban megrendité állapotainkat.“ Ez tökél­etesen igaz, s becsületére válik a nemes bárónak ezen őszinteség, mert a megrendülés, azért jön annyira, s még mai nap is érezhetővé, mivel az átalakítás nem fokozatosan a történeti jog­alapján, hanem b. E­ö­t­v­ö­s idegen biablon­­ja szerint történt, a mi a történeti jogalapnak teljes felforgatásával sikerülhetett csak. — S éppen azon csodálkozunk, hogy annyi belátás dacára a nemes báró most is folyvást azon vészteljesnek bizonyult ösvényre törekszik a nemzetet vissza terelni, s a mi­nis­teri centralisatió jogfolytonosságának követe­lésével nem fél ugyanazon okoknak ugyanazon iszonyú s a magyar nemzetiségre nézve még iszo­nyúbb következéseitől.­­ Újvidékről írják, hogy ott Csernovics Pé­ter e napokban a szerb választó bizottmánynyal érte­kezletet tartott a szerb nemzetiségi kérdésnek a ma­gyar országgyűlésen miként leendő megoldása iránt. Az értekezleten főleg azon kérdés vitattaték meg, mily állást foglaljanak el a szerb képviselők azon esetben, ha a szerb congressus határozatai a magyar ország­gyűlésen fel nem vétetnének. Néhányan erre nézve oda nyilatkoztak, hogy legjobb volna a patriarcha által az állandó nemzeti bizottmányt azonnal összehi­vatni s az említett határozatokat a nép nevében ter­jeszteni elő; a többség azonban ez indítványt nem fogadta el, miután a nevezett bizottmány összehívá­sára a megkívántató legm­ engedély hiányzik. Mások azon nézetben voltak, hogy a kérdéses határozatok minden bizonynyal a királyi előterjesztések közt fog­nak foglaltatni, miután ezt a Felsége Szerém megye képviselőinek megígérte; ha mindazáltal mégis az­­ ellenkező történnék, akkor a patriarcha és a szerb képviselők törvényes uton fogják a határozatok fel­vételét sürgetni. — Csernovics Péter a „Napredak“-ban til­takozik ama több lapban róla közlött hir ellen, hogy programmot tett közzé s a megyéknek a nemzetisé­gek szerinti átalános szervezése s átalakítása mellett nyilatkozott. Különösen ez utóbbit teljesen alapta­lannak nyilvánítván, programmjául — úgymond — ott áll múltja s az 1861-i szerb nemzeti gyűlésen kifej­tett nézeteitől most sem áll el. — Veszprém megye zirci kerületében örömmel halljuk Ányos István felléptét Hun­kárral szemközt. Vajha Rozsos István is szembe szállana Kupricz Imrével Veszprémben, Fehérmegye csákvári kerületében november 21-dikén egyhangúlag Tóth Lőrinc választatott meg képviselőnek. Kassán b. Luzsénszky Pál választatott meg egyhangúlag, mint 1848-ban s 1861-ben. Trencsén besztercei vár. kerületében egyhan­gúlag U 11 -­a­n­n Bernát lett megválasztva. —• Máramarosban Akna-Sugatag — mint a „Sürgöny“-nek távirják , tegnap d. e. M­i­­h­á­l­y­­ Péter úr egyhangúlag megválaszta­tott. —­ A „P. N.“ pedig e választásról a következő táviratot vette : Ma (nov. 21.) Akna-Sugatagon (Má­­ramarosmegye), mielőtt ifj■ Jura György szavazói megjelentek volna, Mihály Péter a vissói kerület képviselőjévé választatott egy megjelent község sza­vazatai által. Esztergom táthi vár.­kerületében Revicz­ky Pál visszalépett, mire Zsitvay József egyhangúlag választatott meg képviselőnek. (Ismét?) A hajdúsági szoboszlói kerületben Túri Sámuel választatott meg 1590 szavazattal H­a­d­­h­á­z­y Dániel ellenében, ki 195 szavazatot kapott. A Székesfejér vármegye vályi kerületé­ben r megválasztatott Salamon Lajos 643 szavazattal, a váratlanul utolsó percben felépett Ür­­ményi Pál 137 szavazata ellenében. Pesten holnap csütörtökön d­­e 9 órakor kez­detnek meg a követválasztások. KÖZINTÉZETEK ÉS TÁRSULATOK. Szent­ László­ Társulat közgyűlésének f. évi december 14-dikére tű­zött megtartása, miután az országgyűlésnek azon időtájt történendő megnyitásával és ez­zel összefüggő egyéb körülményekkel köny­­nyen összeütközhetnek, az igazgató választ­mány mai napon tartott ülésének határzata folytán elhalasztatván a közgyűlés napjá­nak kitűzése a legközelebbi választmányi gyűlésnek tartatott fenn. Miről a társulat t. c. tagjai ezennel értesíttetnek. Kelt Pesten, a Szent-László-Társulat igazgató - választmá­nyának 1865. nov. 21-én tartott üléséből. A titkár. VEGYES IN­HEII. Pest, nov. 22. — O Felsége nov. 20-dikán d. e. 9 óra­kor jött Schönbrunnból Bécsbe, s 10 órakor a köz­­audientiák előtt méltóztatott gr. B­e­­­c­r­e­d­i ál­­laraministert sgr. Mensdorff ministert fogadni. 12 óráig Ő F­e­l­s­é­g­e átalános audientiákat adott, s ezek alatt b. Sennyei kir. főtárnokmester és Simor János győri püspök ö magát külön au­­dientián elfogadni méltóztatott. Délben Ő F­e­l­s­é­­g­e a ministerek előterjesztéseit hallgatta meg, gr. Eszterházy s M­ajlát hő exoláit fogadá, s 2 órakor ismét Schönbrunnba visszakocsizott. B. S­e­n­n­y­e­y kir. főtárnokmester és Simor püs­pök d. u. udv. ebédre voltak hivatalosak.­­ Ő Felsége Schönbrunnban nov. 18- tól kelt legf. határozatával legkegyelmesebben elren­delni méltóztatott, hogy mindazon egyének, kik a galíciai polgári és katonai hatóságok által 1863-tól mostanig oly politikai vétségek miatt vonattak kere­set alá, melyekkel másnemű bűnös cselekmények összefüggésben nincsenek, a még ne talán ki nem állt büntetés alól felmentendők, s azonnal szabadság­ba helyezendők. Továbbá Ő Felsége megen­gedni méltóztatott, hogy minden ily nemű cselek­mé­nyek folytán a galíciai hatóság által megindított,vagy még folyamatban levő vizsgálatok felfüggesztesse­­nek, s a vizsgálat alatti személyek szabad lábra ál­líttassanak. — ŐFelsége nov. 16-kán kelt legf. kézira­tával gróf Larisch-Mönnich János pénzügy­­­ministert saját kérelmére az alsó és felső sléziai her­cegség országos főnöki hivatalától sikerdús szolgála­tainak elismerése mellett felmenteni, s e hercegség országos főnökévé gróf K­h­u­e­n­b­u­r­g Amand or­szággyűlési képviselőt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Ő Felsége nov. 7-töl kelt legf. hatá­rozatéval Zsivko Vukasovics udv. fo­galmazót a horvát-szlavor. udvari cancelláriánál az eszéki felgymnasium valóságos igazgatójává legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Ő Felsége a katonai képezdék költsé­geinek kevesbitése tekintetéből a st. pölteni hadmér­nöki osztályt a jelen tanév bezártával feloszlatni, to­vábbá a Fiuméban levő hadapród-intézetet St. Pöl­­tenbe áttétetni s az intézeti épületet a cs. k. tengeré­szet számára átadatni elhatározta. — Ő Felsége legf. aláirású diplomával S­a­r­­­o­­­i János insbrucki helytartósági tanácsost, mint a harmadosztályú vaskorona rend lovagját a rend szabályaihoz képest az osztrák császári állam lo­vagrendjébe „von Monte Croce“ előnévvel legkegyel­mesebben felvenni méltóztatott. — Közelebbről ismételve felmerült azon hír, mintha a magyar alapítványi javak átvétele iránt a magyar üdv. cancellária és a pénzügyministérium közt tárgyalások volnának folyamatban. Ez ügy végleges elintézését — mint a „Fr. Bt.“ értesül — e percben azon mindenesetre súlyos körülmény akadályozza, hogy a kérdéses ja­vak nem egészen a pénzügyministérium ke­zeiben vannak, hanem jó idő óta egy részét képezik azon fekvőségeknek, melyek a különböző pénzügyi operatióknál végre mint zálogtárgyak az államhitelezők ideiglenes birto­kába mentek át. (Ez igen szomorú lenne, ha így volna, mert az államnak éppen oly kevéssé van joga a katholikus fundátióhoz nyúlni, mint a protestánsok vagy görögök nem fog­ják soha ily célra átengedni alapítványaikat. De nem is hisszük, hogy igaz. Csak annyitól tartunk, hogy a fundationális pénzeken vásárolt állam­papírok vannak tán kosztba adva. Ezeket még tán csak ki lehet váltani. De a jószágokat nem hisszük, hogy valaki hypoth­ekául elmerte volna fogadni.) — A legf. galíciai amnestia folytán Lemberg és Krakó e hó 21-dikén fényesen kivilágíttatott. Lembergben e hó 19-dikén Bécsből érkezett távirati megbizatás folytán Strojcowski orsz. főtörvényszéki elnök s Offenberg államügyész Ziemialkowski, Wie­demann és Dalembe urak börtönébe mentek, szemé­lyesen adták nekik tudtul a f. hó 18-ikáról kelt legi. amnestiát s azonnal szabadságba helyezték. 20-dikán pedig szintén Lembergben a polgárok köréből kül­döttség ment Baumgarten helytartóhoz. A küldöttség a város nevében fejezett ki köszönetet a legf­ kegyelmi tényért s fölkérte a helytartót, hogy járna közben, miszerint a büntetés jogi következmé­nyei is elengedtessenek. A helytartó ezt megígérte. A lelkesedés s öröm Galíciában igen nagy.­­ (Országgyűlési album.) A következő felhí­vás jelent meg: Miután az 1865/6­ki országgyűlés Magyarország történetében századok óta legjelentés­­teljesb lenni ígérkezik, ezt Schreck­er Ignác fényképész, ki köztudomás szerint újabb időben az Akadémiai Albumot hívta életbe, a maga részéről is örökítendő, az országgyűlés felső-ás alsó­­házainak minden tagjait lefényképezve, egy-egy külön albumba gyűjteni készül, felajánlván abból egy-egy példányt a felső-és akóháznak valamint a Nemzeti Múzeumnak, nemkülönben tiszta jövedelméből egy részt a Magyar írók segélyegy­letének. Felhivatnak ennélfogva bizodalomteljes tiszte­lettel az országgyűlés mindkét házának mélyen tisztelt tagjai, hogy a mint idejök engedi, felneve­­zettnek műtermében (Lipótváros, Bálvány-utca 3. sz.) megjelenni ne terheltessenek. Pest, 1865. novemberben. B. Sennyey Pál, m. k. B. Eötvös József, m. k. *** Miután a pesti* alsó-dunarakpart épités költségeinek fedezésére a f. évi cept. havában enge­délyezett 300,000 frtnyi kölcsönből, az ennek fejé­ben nyert földhitelintézeti zálogleveleknek visszatar­tása mia­tt, csak 80,259 frt fordittathatott; másrészt pedig az épí­ési munkálatok szerződésszerű folytatá­sával a városi érdekek nagyobbszerű kockáz­tatása nélkül felhagyni nem lehet, s a dunaparti ház­helyek elárusításából remélt , részbeni fedezet is hiányzik . Pest városa, mint már említettük, kényte­len volt egy újabb 80,00 forintnyi kölcsön felvételére engedélyért folyamodni, mely engedély, mint hall­juk, az országos főkormányszék részéről már meg is adatott.­­ A­mennyiben azonban a jövő év tavaszá­val az építkezés tökéletes befejezésére további 164,202 frtnyi pénzszükséglet merül fel, a város ha­tóságának egyúttal meghagyatott, hogy ezen jövő évi költség mikénti előállításáról is gondoskodjék. Minthogy a rakpart építési költségek fedezésére, s illetőleg az e célra felvett kölcsönök visszafizetésére, első­sorban a rakpart mentében nyert házhelyek el­adásából befolyandó vételárak szolgálnak alapul, a város már fentebbi felterjesztése alkalmával kiemelte, hogy vevők nyerhetése végett minél előnyösebb ela­dási feltételek megállapítása mutatkoznék szükséges­nek ; ily előnyös feltétel volna a vevőkre nézve két­­sé­gelenül, ha a vételárnak nem azonnali, hanem csak kisebb évi részletekbeni lefizetése köttetnék ki, mely kedvezményben a város a telkek vevőit annál is inkább részesíthetné, mivel az e pénzzel törlesz­tendő kölcsönöket maga is többnyire 30 évi amor­­tisatióra vette fel. E javaslatot a helytartótanács elvi­leg helyeselvén, a főpolgármester urat az e részbeni feltételek közelebbi megállapítására azon megha­gyással utasítá, miként a város pénzügyi viszonyai­nak gyökeres rendezését, legott megindítandó komoly tanácskozmányok tárgyául tűzvén ki, egyrészt a vá­ros jövedelmei gyarapítására eddig netán elhanya­golt újabb kútforrásokat keressen, másrészt pedig a város újabb terheinek biztos törlesztése iránt a város anyagi helyzetének leginkább megfelelő javaslatát mielőbb felterjeszsze. S.ny. — A maagyar erdé­szeti egylet felhívása Magyarország erdő birtokosaihoz, hogy a Bécsben 1866. május havában tartandó mezőgaz­­dászati és erdészeti kiállításhoz részvétükkel járulja­nak . A magyar erdészeti egylet a bécsi cs. k. mező­gazdászati társulat felhívása folytán elhatározta, hogy tekintettel azon egyleti tagokra, kik az 1866. év má­jus havában tartandó mezőgazdászati és erdészeti ki­állításban részt venni akarnak, annyiban közegül fog fellépni, a­mennyiben a Magyarországból érkező er­­dőtermények kiállítását s az azok feletti gondviselést magára vállalja, s általában egy kizárólag e célra ki­küldött bizottmány által a magyar erdőgazdák ér­deké­­ben oda fog törekedni, hogy az ország díszére és ja­vára a honi erdészetképe minél hivebb alakban állít­tassák elő. Minthogy azonban e célra valamennyi erdőbir­tokosnak közre kell működnie, az egylet azon barát­ságos kérelemmel fordul az egy­esekhez, mikép szí­veskedjenek kiállítási tárgyaikat a magyar erdészeti egylet cikkeihez csatolni, hogy ekként a kívánt egy­formaság és kedvező hatás elérethessék. A magyar erdészeti egylet központi ve­érhiva­tala ajánlja magát minden erre vonatkozó útbaigazí­tások készséges megadására, ha kívántatik, közli a kiállítást illető s általa 1865. sept. 25-kén kibocsátott körözvényt, s kéri a bejelentési íveket betöltve leg­feljebb 1866. január 15 ig visszaküldeni. *** A magyar kép zömüv. társul­­­a­t tegnap vasárnap délelőtt Szepesy Imre egyetemi tanár elnöklete mellett rendkívüli közgyű­lést tartott, melyen a rész­idő dacára a tagok közül elég számosan megjelentek. A közgyűlés egyetlen tárgyát a nm. magyar kir. Helytartótanács részéről a társulathoz érkezett azon intézmény képezte, mely­ben a társulati elnök hatáskörére nézve a status­ quot rendeli érvényben maradni, a múlt közgyűlés azon határozata ellenében, mely a társulati elnök jogkörét tágabban magyarázva kimondá, hogy ne csak a közgyűlésen , hanem a választmányi tanácskozá­sokban is részt venni s ott elnökölni joga legyen. — Am. kormányszék ezen intézkedésébe a köz­gyűlés hosszasabban folyt eszmecsere után belenyu­godott, s tudomásul venni határozta; ugyanezen k. intézmény további pontjai ellen azonban, melyek a dísztagok választási modorát roszalják s egy választ­mányi tag közfelkiáltás utján történt megválasztását megsemmisítik, határozatba ment, hogy az alapsza­bályok és az eddigi gyakorlatra való hivatkozás mel­lett alázatos fölterjesztés alakjában a m. kormány­szék a múlt közgyűlés ez eljárásának jogosságáról felvilágosittatván, a történt választások utólagos jóvá­hagyása ily módon kieszközöltetnék. *** A n­a­g­y­k­anizsai gymnasium százados ünnepe folyó hó 5-én ünnepelte­tett meg, dacára a kedvezőtlen időjárásnak, nagy szá­mú résztvevő közönség jelenlétében és fényes diszszel. • ',(•.!•. fijíM ■: ssq&jt foJsflBssoai asjfojj'ié Az ünnep a kegyesrendiek egyházában végzett Isten-tisztelettel vette kezdetét, hol a kegyesrendiek házfőnöke, nt. B­e­r­z­a­y Elek úr, az ünnep nagy jelentőségéhez mért lélekemelő beszédet mondott az ájtatos hallgatókhoz; mise közben a tanuló ifjúság dalköre egyházi éneket zengett szabatosan összevág­­­ólag, mi a hivek ájtatosságát meghatóan fokozá. Isten­tisztelet után Farkas K. kis-komáromi es­peres úr olvasta fel a megyés püspök áldást küldő levelét. Az egyházból az ifjúság­i résztvevő közönség minden osztálya —a lengő szászlók vitele mellet a „Zöld fához“ címzett szálloda nagy teremében sereg­lett össze, hol is a gymnasium erélyes igazgatója, t. Könnye Alajos ur csengő és szabatos szónoklat­tal az ünnep értelmét velős és jól dolgozott beszédben ismerteté meg. A több helyütt zajos éljenzéssel és tapsokkal fogadott beszéd után az ifjuság rautalá be zsengéit ama haladásnak, melyet a tudományok és önképzés terén jeles tanáraik vezetése alatt szerzett, s­ e sike­rült bemutatás szülőt és vendéget édes megelégedés­sel tölté el; valamint a pontossággal és összevágólag eldalolt énekek dicséretükre válnak a fiatal éneke­seknek, s fáradhatlanul buzgó vezetőjük és oktatójuk, I. Leihinger Károly urnak. Az ünnepnek e szívemelő része után a nevezett szállodában rendezett társas ebéd vette kezdetét, s a meghívottak és az ünnep részesei mintegy 400-an vol­tak jelen. A pohárköszöntések egymást várták; szebb­nél szebb szónoklatok, elmés ötletek, vidámságra intő élcek voltak hallhatók; s ezek közt megjegyez­ni is felesleges, hogy az ünnep vidoran és jó kedvvel fejeztetett be. — A brassóiak nove­ll-én mint emlit­­tettük Bömchest a szász nemzeti egyetem kö­zelebbi gyűlésében anusitott magatartásáért fáklyás­menettel tisztelék meg, melyben mintegy 200 ember vett részt. Bömches megköszönte az ovatiót és kije­lenté, hogy valamint eddig úgy jövőre is egész éle­tén át szigorúan az alkotmányosság álláspontjához fog ragaszkodni s erejét és igyekezetét lankadatlanul a haza, Brassó város, valamint a kerület jólétének előmozdítására fogja fordítani. Felemlité egyszer­smind követtársai érzületét, mi alkalmat adott arra, hogy a fáklyások Wächter Frigyes lakása elé menje­nek s a távol levő követet háromszoros éljen kiáltás­sal tiszteljék meg.­­­ (É­rdekes hir a juhtenyéész­­tőkre.) Értésünkre esett — mi honi juhtenyésztőin­­ket is kétségkívül érdekelni fogja — miszerint Czil­­bhert Róbert úr az idén is megtette a németországi jeles­ juhászatokban tájékoztató körútját, s hogy on­nét ez alkalommal nem egyedül szellemi észleletek­­kel tért vissza, hanem hogy gútort törzsnyájának vér­­megnyitásául, s annak a haladó tenyésztés színvona­lán fentartása végett, — sikerült egy rendkí­vül jeles negretti kost megszerez­­n­i, mely már az e tavaszszal Liegnitzben tartott németországi juhkiállitáson nagy sensatiót gerjesztett, úgy hogy annak hű képmása azonnal a „Jahrbuch der deutschen Viehzucht“ ez idei második füzetében is mint címlap megjelent. Illetékes szemtanú­tól halljuk, hogy ezen, a Mitschke-Col­­lande ur simsdorfi negretti törzsnyájában tenyész­tett 4/15 számú jeles kos, a legnagyobb gyapjumeny­,­nyiség és tökéletes nemesség összeköttetésének ed­dig elérhetni nem remélt fokán áll, miért is mostani tulajdonosától, mintegy jeléül, hogy itt a két ellen­kező tenyésztési tábor vitája megszűnik, „k i b­é k U- 1 e s“ nevet nyert. Czilbhert Róbert úr, a­mint szem­tanunk mondja, e „kibékülésért“ rendkívül nagy pénzt fizetett, vajha egy más kibékülést is tud­nánk e hazában aránylag nem nehezebben elviselhe­tő áldozattal elérni, s vajha az is hozna oly gyümöl­csöt, mint hozand valószínűleg e szép nevű kos, a gutori nyájnak, é­s ez által az ország juhtenyész­tésének. (Beküldetett.) Nemzeti Színház. Ma, nov. 22-dikén adatik: „Kalmár és tengerész.“ Dráma 4. flv. POLITIKAI HELYZET. Pest, nov. 22. Azon német államok sorába, melyek leginkább kereskedelmi tekintetekből bizo­nyos kerülőn elismerték Olaszországot, leg­újabban Würtemberg is csatlakozott. Az olasz diplomatiai karban e legújabb elis-­­merések folytán némi változások fognak tör­ténni s igy írják, hogy B­a­r­r­a­­­ur, ki Vic­tor Emanuelt eddig Berlinben képviselte s kinek nagy része volt a német középállamok­nak Olaszország iránt tanusítni kezdő barát­­ságos­ hangulatában, Drezdába fog olasz követnek kineveztetni. Hogy ki foglalja

Next