Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-22 / 268. szám
szel, a magyar észszel és pénzzel mivel jó.“ Vagy említsem-e, hogy az egyes káptalanok által kezelt kegyes alapítványi pénztárak, mindmegannyi hitelbankokat képeznek hazánkban, melyeknek jótékonyságát, csekély kamatfizetés mellett, valláskülönbség nélkül, annyi sokan élvezik. Hátha még az országos papi alapítványokat is kezébe keríti az egyház, mennyi jó fog általa özönleni a közhazára. De nem hozok fel több érveket. Úgyis én e sorok által leginkább a katholikus közfigyelmet akartam saját ügye iránt felébreszteni, és elpirítani azokat, kik honunkban az újdonságok utáni mohóvágyat felhasználva, követjelölti programmjukat teli tömik majd teljesülhetten (és igy a kibékülést is hátráltató) ígéretekkel, majd pedig a papságot népszerűtlenítő rágalmakkal —■ csakhogy győzhessenek — vallásos, becsületes, hazafias érzelmű katholikus követ jelöltek ellen. Az ily aljas győzelem, ha sikerül sem több sem kevesebb, mint fut visszaélés, a szabadság, egyenlőség és testvériség hármas szent szavával, mely hogy az ajkak és utcai falragaszokról a honfi szivekbe szállna már egyszer be, óhajtandó volna. Leteszi. Pest, nov. 22. — Közép - Szolnok vármegye zsibói választókerületének képviselője Urházy György ur közrebocsátván porgrammját, abban a birodalmi közös ügyekre kérdésére nézve igy nyilatkozik : „Az összeülendő országgyűlésnek leend feladata, mihelyt törvényhozási képességgel bírand: egyfelől ezen ügyek szoros meghatározása s a nem közös és közös ügyek elkülönítése által másfelől javaslatainak előterjesztése a kezelési módozatokra nézve. A közös ügyek mindenesetre oly természetűek, melyek részint mint javadalmak aránylag illetik Magyarországot, anélkül, hogy Magyarország legtávolabbról is feladná azon sarkalatos jogot, melynélfogva saját pénze és vére felett szabadon rendelkezik. Ezen szempontból veendők vizsgálat alá az udvartartás, külképviselet, közös védelem költségei , s mindazon terhek, melyekben való aránylagos részvétünk csak a méltányosság igényei és nem a jog követelményeinél fogva igazolható, miután azon terhek tudtunk és beleegyezésünk nélkül halmoztattak a birodalomra. A javadalmak a közös vámjövedelmekből erednek, ennélfogva mindazon államgazdasági intézkedések, melyek nemcsak az örökös tartományokat, hanem Magyarországot is, együtt érdeklik, mint a nemzetközi vám s kereskedelmi szerződések, kölcsönös egyezkedések tárgyai.“ Ez magában véve elég acceptabilis, s a magyar közjog absolut szempontjából correct nézet is. Csak egy baja van, az i., hogy a közös ügyek országgyűlési tárgyalását a koronázás utánra kívánja halasztatni. Mi kételkedünk benne, hogy ily sorozat Bécsben elfogadtatnék. Sőt azon meggyőződésben vagyunk, hogy Magyarországnak is legnagyobb érdekében van, az országgyűlési tractatust (mihelyt a korona integritása biztosítva lesz), a közös ügyekkel kezdeni, mert csak azoknak tagosítása következtében juthatunk autonómiánk lényeges részeinek birtokába. Buda sz. kir. székváros egyik követe, báró Eötvös József úr megválasztatása után tartott beszédében nyíltan bevallá, hogy „a nagy átalakulás, melyen hazánk 1848-ban keresztül ment alapjaiban megrendité állapotainkat.“ Ez tökéletesen igaz, s becsületére válik a nemes bárónak ezen őszinteség, mert a megrendülés, azért jön annyira, s még mai nap is érezhetővé, mivel az átalakítás nem fokozatosan a történeti jogalapján, hanem b. Eötvös idegen biablonja szerint történt, a mi a történeti jogalapnak teljes felforgatásával sikerülhetett csak. — S éppen azon csodálkozunk, hogy annyi belátás dacára a nemes báró most is folyvást azon vészteljesnek bizonyult ösvényre törekszik a nemzetet vissza terelni, s a ministeri centralisatió jogfolytonosságának követelésével nem fél ugyanazon okoknak ugyanazon iszonyú s a magyar nemzetiségre nézve még iszonyúbb következéseitől. Újvidékről írják, hogy ott Csernovics Péter e napokban a szerb választó bizottmánynyal értekezletet tartott a szerb nemzetiségi kérdésnek a magyar országgyűlésen miként leendő megoldása iránt. Az értekezleten főleg azon kérdés vitattaték meg, mily állást foglaljanak el a szerb képviselők azon esetben, ha a szerb congressus határozatai a magyar országgyűlésen fel nem vétetnének. Néhányan erre nézve oda nyilatkoztak, hogy legjobb volna a patriarcha által az állandó nemzeti bizottmányt azonnal összehivatni s az említett határozatokat a nép nevében terjeszteni elő; a többség azonban ez indítványt nem fogadta el, miután a nevezett bizottmány összehívására a megkívántató legm engedély hiányzik. Mások azon nézetben voltak, hogy a kérdéses határozatok minden bizonynyal a királyi előterjesztések közt fognak foglaltatni, miután ezt a Felsége Szerém megye képviselőinek megígérte; ha mindazáltal mégis az ellenkező történnék, akkor a patriarcha és a szerb képviselők törvényes uton fogják a határozatok felvételét sürgetni. — Csernovics Péter a „Napredak“-ban tiltakozik ama több lapban róla közlött hir ellen, hogy programmot tett közzé s a megyéknek a nemzetiségek szerinti átalános szervezése s átalakítása mellett nyilatkozott. Különösen ez utóbbit teljesen alaptalannak nyilvánítván, programmjául — úgymond — ott áll múltja s az 1861-i szerb nemzeti gyűlésen kifejtett nézeteitől most sem áll el. — Veszprém megye zirci kerületében örömmel halljuk Ányos István felléptét Hunkárral szemközt. Vajha Rozsos István is szembe szállana Kupricz Imrével Veszprémben, Fehérmegye csákvári kerületében november 21-dikén egyhangúlag Tóth Lőrinc választatott meg képviselőnek. Kassán b. Luzsénszky Pál választatott meg egyhangúlag, mint 1848-ban s 1861-ben. Trencsén besztercei vár. kerületében egyhangúlag U 11 -ann Bernát lett megválasztva. —• Máramarosban Akna-Sugatag — mint a „Sürgöny“-nek távirják , tegnap d. e. Mihály Péter úr egyhangúlag megválasztatott. — A „P. N.“ pedig e választásról a következő táviratot vette : Ma (nov. 21.) Akna-Sugatagon (Máramarosmegye), mielőtt ifj■ Jura György szavazói megjelentek volna, Mihály Péter a vissói kerület képviselőjévé választatott egy megjelent község szavazatai által. Esztergom táthi vár.kerületében Reviczky Pál visszalépett, mire Zsitvay József egyhangúlag választatott meg képviselőnek. (Ismét?) A hajdúsági szoboszlói kerületben Túri Sámuel választatott meg 1590 szavazattal Hadházy Dániel ellenében, ki 195 szavazatot kapott. A Székesfejér vármegye vályi kerületében r megválasztatott Salamon Lajos 643 szavazattal, a váratlanul utolsó percben felépett Ürményi Pál 137 szavazata ellenében. Pesten holnap csütörtökön de 9 órakor kezdetnek meg a követválasztások. KÖZINTÉZETEK ÉS TÁRSULATOK. Szent László Társulat közgyűlésének f. évi december 14-dikére tűzött megtartása, miután az országgyűlésnek azon időtájt történendő megnyitásával és ezzel összefüggő egyéb körülményekkel könynyen összeütközhetnek, az igazgató választmány mai napon tartott ülésének határzata folytán elhalasztatván a közgyűlés napjának kitűzése a legközelebbi választmányi gyűlésnek tartatott fenn. Miről a társulat t. c. tagjai ezennel értesíttetnek. Kelt Pesten, a Szent-László-Társulat igazgató - választmányának 1865. nov. 21-én tartott üléséből. A titkár. VEGYES INHEII. Pest, nov. 22. — O Felsége nov. 20-dikán d. e. 9 órakor jött Schönbrunnból Bécsbe, s 10 órakor a közaudientiák előtt méltóztatott gr. Becredi állaraministert sgr. Mensdorff ministert fogadni. 12 óráig Ő Felsége átalános audientiákat adott, s ezek alatt b. Sennyei kir. főtárnokmester és Simor János győri püspök ö magát külön audientián elfogadni méltóztatott. Délben Ő Felsége a ministerek előterjesztéseit hallgatta meg, gr. Eszterházy s Majlát hő exoláit fogadá, s 2 órakor ismét Schönbrunnba visszakocsizott. B. Sennyey kir. főtárnokmester és Simor püspök d. u. udv. ebédre voltak hivatalosak. Ő Felsége Schönbrunnban nov. 18- tól kelt legf. határozatával legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy mindazon egyének, kik a galíciai polgári és katonai hatóságok által 1863-tól mostanig oly politikai vétségek miatt vonattak kereset alá, melyekkel másnemű bűnös cselekmények összefüggésben nincsenek, a még ne talán ki nem állt büntetés alól felmentendők, s azonnal szabadságba helyezendők. Továbbá Ő Felsége megengedni méltóztatott, hogy minden ily nemű cselekmények folytán a galíciai hatóság által megindított,vagy még folyamatban levő vizsgálatok felfüggesztessenek, s a vizsgálat alatti személyek szabad lábra állíttassanak. — ŐFelsége nov. 16-kán kelt legf. kéziratával gróf Larisch-Mönnich János pénzügyministert saját kérelmére az alsó és felső sléziai hercegség országos főnöki hivatalától sikerdús szolgálatainak elismerése mellett felmenteni, s e hercegség országos főnökévé gróf Khuenburg Amand országgyűlési képviselőt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Ő Felsége nov. 7-töl kelt legf. határozatéval Zsivko Vukasovics udv. fogalmazót a horvát-szlavor. udvari cancelláriánál az eszéki felgymnasium valóságos igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Ő Felsége a katonai képezdék költségeinek kevesbitése tekintetéből a st. pölteni hadmérnöki osztályt a jelen tanév bezártával feloszlatni, továbbá a Fiuméban levő hadapród-intézetet St. Pöltenbe áttétetni s az intézeti épületet a cs. k. tengerészet számára átadatni elhatározta. — Ő Felsége legf. aláirású diplomával Saroi János insbrucki helytartósági tanácsost, mint a harmadosztályú vaskorona rend lovagját a rend szabályaihoz képest az osztrák császári állam lovagrendjébe „von Monte Croce“ előnévvel legkegyelmesebben felvenni méltóztatott. — Közelebbről ismételve felmerült azon hír, mintha a magyar alapítványi javak átvétele iránt a magyar üdv. cancellária és a pénzügyministérium közt tárgyalások volnának folyamatban. Ez ügy végleges elintézését — mint a „Fr. Bt.“ értesül — e percben azon mindenesetre súlyos körülmény akadályozza, hogy a kérdéses javak nem egészen a pénzügyministérium kezeiben vannak, hanem jó idő óta egy részét képezik azon fekvőségeknek, melyek a különböző pénzügyi operatióknál végre mint zálogtárgyak az államhitelezők ideiglenes birtokába mentek át. (Ez igen szomorú lenne, ha így volna, mert az államnak éppen oly kevéssé van joga a katholikus fundátióhoz nyúlni, mint a protestánsok vagy görögök nem fogják soha ily célra átengedni alapítványaikat. De nem is hisszük, hogy igaz. Csak annyitól tartunk, hogy a fundationális pénzeken vásárolt állampapírok vannak tán kosztba adva. Ezeket még tán csak ki lehet váltani. De a jószágokat nem hisszük, hogy valaki hypothekául elmerte volna fogadni.) — A legf. galíciai amnestia folytán Lemberg és Krakó e hó 21-dikén fényesen kivilágíttatott. Lembergben e hó 19-dikén Bécsből érkezett távirati megbizatás folytán Strojcowski orsz. főtörvényszéki elnök s Offenberg államügyész Ziemialkowski, Wiedemann és Dalembe urak börtönébe mentek, személyesen adták nekik tudtul a f. hó 18-ikáról kelt legi. amnestiát s azonnal szabadságba helyezték. 20-dikán pedig szintén Lembergben a polgárok köréből küldöttség ment Baumgarten helytartóhoz. A küldöttség a város nevében fejezett ki köszönetet a legf kegyelmi tényért s fölkérte a helytartót, hogy járna közben, miszerint a büntetés jogi következményei is elengedtessenek. A helytartó ezt megígérte. A lelkesedés s öröm Galíciában igen nagy. (Országgyűlési album.) A következő felhívás jelent meg: Miután az 1865/6ki országgyűlés Magyarország történetében századok óta legjelentésteljesb lenni ígérkezik, ezt Schrecker Ignác fényképész, ki köztudomás szerint újabb időben az Akadémiai Albumot hívta életbe, a maga részéről is örökítendő, az országgyűlés felső-ás alsóházainak minden tagjait lefényképezve, egy-egy külön albumba gyűjteni készül, felajánlván abból egy-egy példányt a felső-és akóháznak valamint a Nemzeti Múzeumnak, nemkülönben tiszta jövedelméből egy részt a Magyar írók segélyegyletének. Felhivatnak ennélfogva bizodalomteljes tisztelettel az országgyűlés mindkét házának mélyen tisztelt tagjai, hogy a mint idejök engedi, felnevezettnek műtermében (Lipótváros, Bálvány-utca 3. sz.) megjelenni ne terheltessenek. Pest, 1865. novemberben. B. Sennyey Pál, m. k. B. Eötvös József, m. k. *** Miután a pesti* alsó-dunarakpart épités költségeinek fedezésére a f. évi cept. havában engedélyezett 300,000 frtnyi kölcsönből, az ennek fejében nyert földhitelintézeti zálogleveleknek visszatartása miatt, csak 80,259 frt fordittathatott; másrészt pedig az épíési munkálatok szerződésszerű folytatásával a városi érdekek nagyobbszerű kockáztatása nélkül felhagyni nem lehet, s a dunaparti házhelyek elárusításából remélt , részbeni fedezet is hiányzik . Pest városa, mint már említettük, kénytelen volt egy újabb 80,00 forintnyi kölcsön felvételére engedélyért folyamodni, mely engedély, mint halljuk, az országos főkormányszék részéről már meg is adatott. Amennyiben azonban a jövő év tavaszával az építkezés tökéletes befejezésére további 164,202 frtnyi pénzszükséglet merül fel, a város hatóságának egyúttal meghagyatott, hogy ezen jövő évi költség mikénti előállításáról is gondoskodjék. Minthogy a rakpart építési költségek fedezésére, s illetőleg az e célra felvett kölcsönök visszafizetésére, elsősorban a rakpart mentében nyert házhelyek eladásából befolyandó vételárak szolgálnak alapul, a város már fentebbi felterjesztése alkalmával kiemelte, hogy vevők nyerhetése végett minél előnyösebb eladási feltételek megállapítása mutatkoznék szükségesnek ; ily előnyös feltétel volna a vevőkre nézve kétségelenül, ha a vételárnak nem azonnali, hanem csak kisebb évi részletekbeni lefizetése köttetnék ki, mely kedvezményben a város a telkek vevőit annál is inkább részesíthetné, mivel az e pénzzel törlesztendő kölcsönöket maga is többnyire 30 évi amortisatióra vette fel. E javaslatot a helytartótanács elvileg helyeselvén, a főpolgármester urat az e részbeni feltételek közelebbi megállapítására azon meghagyással utasítá, miként a város pénzügyi viszonyainak gyökeres rendezését, legott megindítandó komoly tanácskozmányok tárgyául tűzvén ki, egyrészt a város jövedelmei gyarapítására eddig netán elhanyagolt újabb kútforrásokat keressen, másrészt pedig a város újabb terheinek biztos törlesztése iránt a város anyagi helyzetének leginkább megfelelő javaslatát mielőbb felterjeszsze. S.ny. — A maagyar erdészeti egylet felhívása Magyarország erdő birtokosaihoz, hogy a Bécsben 1866. május havában tartandó mezőgazdászati és erdészeti kiállításhoz részvétükkel járuljanak . A magyar erdészeti egylet a bécsi cs. k. mezőgazdászati társulat felhívása folytán elhatározta, hogy tekintettel azon egyleti tagokra, kik az 1866. év május havában tartandó mezőgazdászati és erdészeti kiállításban részt venni akarnak, annyiban közegül fog fellépni, amennyiben a Magyarországból érkező erdőtermények kiállítását s az azok feletti gondviselést magára vállalja, s általában egy kizárólag e célra kiküldött bizottmány által a magyar erdőgazdák érdekében oda fog törekedni, hogy az ország díszére és javára a honi erdészetképe minél hivebb alakban állíttassák elő. Minthogy azonban e célra valamennyi erdőbirtokosnak közre kell működnie, az egylet azon barátságos kérelemmel fordul az egyesekhez, mikép szíveskedjenek kiállítási tárgyaikat a magyar erdészeti egylet cikkeihez csatolni, hogy ekként a kívánt egyformaság és kedvező hatás elérethessék. A magyar erdészeti egylet központi veérhivatala ajánlja magát minden erre vonatkozó útbaigazítások készséges megadására, ha kívántatik, közli a kiállítást illető s általa 1865. sept. 25-kén kibocsátott körözvényt, s kéri a bejelentési íveket betöltve legfeljebb 1866. január 15 ig visszaküldeni. *** A magyar kép zömüv. társulat tegnap vasárnap délelőtt Szepesy Imre egyetemi tanár elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a részidő dacára a tagok közül elég számosan megjelentek. A közgyűlés egyetlen tárgyát a nm. magyar kir. Helytartótanács részéről a társulathoz érkezett azon intézmény képezte, melyben a társulati elnök hatáskörére nézve a status quot rendeli érvényben maradni, a múlt közgyűlés azon határozata ellenében, mely a társulati elnök jogkörét tágabban magyarázva kimondá, hogy ne csak a közgyűlésen , hanem a választmányi tanácskozásokban is részt venni s ott elnökölni joga legyen. — Am. kormányszék ezen intézkedésébe a közgyűlés hosszasabban folyt eszmecsere után belenyugodott, s tudomásul venni határozta; ugyanezen k. intézmény további pontjai ellen azonban, melyek a dísztagok választási modorát roszalják s egy választmányi tag közfelkiáltás utján történt megválasztását megsemmisítik, határozatba ment, hogy az alapszabályok és az eddigi gyakorlatra való hivatkozás mellett alázatos fölterjesztés alakjában a m. kormányszék a múlt közgyűlés ez eljárásának jogosságáról felvilágosittatván, a történt választások utólagos jóváhagyása ily módon kieszközöltetnék. *** A nagykanizsai gymnasium százados ünnepe folyó hó 5-én ünnepeltetett meg, dacára a kedvezőtlen időjárásnak, nagy számú résztvevő közönség jelenlétében és fényes diszszel. • ',(•.!•. fijíM ■: ssq&jt foJsflBssoai asjfojj'ié Az ünnep a kegyesrendiek egyházában végzett Isten-tisztelettel vette kezdetét, hol a kegyesrendiek házfőnöke, nt. Berzay Elek úr, az ünnep nagy jelentőségéhez mért lélekemelő beszédet mondott az ájtatos hallgatókhoz; mise közben a tanuló ifjúság dalköre egyházi éneket zengett szabatosan összevágólag, mi a hivek ájtatosságát meghatóan fokozá. Istentisztelet után Farkas K. kis-komáromi esperes úr olvasta fel a megyés püspök áldást küldő levelét. Az egyházból az ifjúsági résztvevő közönség minden osztálya —a lengő szászlók vitele mellet a „Zöld fához“ címzett szálloda nagy teremében sereglett össze, hol is a gymnasium erélyes igazgatója, t. Könnye Alajos ur csengő és szabatos szónoklattal az ünnep értelmét velős és jól dolgozott beszédben ismerteté meg. A több helyütt zajos éljenzéssel és tapsokkal fogadott beszéd után az ifjuság rautalá be zsengéit ama haladásnak, melyet a tudományok és önképzés terén jeles tanáraik vezetése alatt szerzett, s e sikerült bemutatás szülőt és vendéget édes megelégedéssel tölté el; valamint a pontossággal és összevágólag eldalolt énekek dicséretükre válnak a fiatal énekeseknek, s fáradhatlanul buzgó vezetőjük és oktatójuk, I. Leihinger Károly urnak. Az ünnepnek e szívemelő része után a nevezett szállodában rendezett társas ebéd vette kezdetét, s a meghívottak és az ünnep részesei mintegy 400-an voltak jelen. A pohárköszöntések egymást várták; szebbnél szebb szónoklatok, elmés ötletek, vidámságra intő élcek voltak hallhatók; s ezek közt megjegyezni is felesleges, hogy az ünnep vidoran és jó kedvvel fejeztetett be. — A brassóiak novell-én mint emlittettük Bömchest a szász nemzeti egyetem közelebbi gyűlésében anusitott magatartásáért fáklyásmenettel tisztelék meg, melyben mintegy 200 ember vett részt. Bömches megköszönte az ovatiót és kijelenté, hogy valamint eddig úgy jövőre is egész életén át szigorúan az alkotmányosság álláspontjához fog ragaszkodni s erejét és igyekezetét lankadatlanul a haza, Brassó város, valamint a kerület jólétének előmozdítására fogja fordítani. Felemlité egyszersmind követtársai érzületét, mi alkalmat adott arra, hogy a fáklyások Wächter Frigyes lakása elé menjenek s a távol levő követet háromszoros éljen kiáltással tiszteljék meg. (Érdekes hir a juhtenyéésztőkre.) Értésünkre esett — mi honi juhtenyésztőinket is kétségkívül érdekelni fogja — miszerint Czilbhert Róbert úr az idén is megtette a németországi jeles juhászatokban tájékoztató körútját, s hogy onnét ez alkalommal nem egyedül szellemi észleletekkel tért vissza, hanem hogy gútort törzsnyájának vérmegnyitásául, s annak a haladó tenyésztés színvonalán fentartása végett, — sikerült egy rendkívül jeles negretti kost megszerezni, mely már az e tavaszszal Liegnitzben tartott németországi juhkiállitáson nagy sensatiót gerjesztett, úgy hogy annak hű képmása azonnal a „Jahrbuch der deutschen Viehzucht“ ez idei második füzetében is mint címlap megjelent. Illetékes szemtanútól halljuk, hogy ezen, a Mitschke-Collande ur simsdorfi negretti törzsnyájában tenyésztett 4/15 számú jeles kos, a legnagyobb gyapjumeny,nyiség és tökéletes nemesség összeköttetésének eddig elérhetni nem remélt fokán áll, miért is mostani tulajdonosától, mintegy jeléül, hogy itt a két ellenkező tenyésztési tábor vitája megszűnik, „k i bé k U- 1 e s“ nevet nyert. Czilbhert Róbert úr, amint szemtanunk mondja, e „kibékülésért“ rendkívül nagy pénzt fizetett, vajha egy más kibékülést is tudnánk e hazában aránylag nem nehezebben elviselhető áldozattal elérni, s vajha az is hozna oly gyümölcsöt, mint hozand valószínűleg e szép nevű kos, a gutori nyájnak, és ez által az ország juhtenyésztésének. (Beküldetett.) Nemzeti Színház. Ma, nov. 22-dikén adatik: „Kalmár és tengerész.“ Dráma 4. flv. POLITIKAI HELYZET. Pest, nov. 22. Azon német államok sorába, melyek leginkább kereskedelmi tekintetekből bizonyos kerülőn elismerték Olaszországot, legújabban Würtemberg is csatlakozott. Az olasz diplomatiai karban e legújabb elis-merések folytán némi változások fognak történni s igy írják, hogy Barraur, ki Victor Emanuelt eddig Berlinben képviselte s kinek nagy része volt a német középállamoknak Olaszország iránt tanusítni kezdő barátságos hangulatában, Drezdába fog olasz követnek kineveztetni. Hogy ki foglalja