Pesti Hírnök, 1865. december (6. évfolyam, 276-297. szám)

1865-12-01 / 276. szám

Hatodik évfolyam 276. szám. ...In fanoans8.\Iáv vnanci nad'í.ciliS A — PESTI VIolostiM a 0 cl 1 b i a 16 . lo “ ' ’ CVVArAryvw'^AAmr^jwvw'TVvV'vvvvwjvjwywyvvvwuv'Aryvvws S) -tolöl tr § . Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás- is sál vagy postán mindennapi megküldéssel: az egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 1, I 5 frt. — m minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- % / napos előfizetést. | Ol/V\MfWWWW>A/\AAAfAAMAArtAW>/WVWW'A/'A/WW/WVWWV\Wu Péntek, december 1-én li HÍRNÖK. POLITIKAI NAPILAP. { •A/VXAAAAA/VVvv/X/WW'.A/WVVVA/WWWVVVV'ö/V^1 Afi/VWWWW*!A/'AJ' J) Hirdetések hathasábos petitsorért egyszerű hir- detésnél a kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. £ | Szerkesztőségiét kiadó hivatal: | I a Lipót utca 20-dik szám alatt s s földszint % I | (></WWWWWV/VVW/V/WW.WMA/W,/VyW\W./WVW\AA/WWWWV,0 -üt i-d?3sIrto9 ‘ ^ ' <'*iövö >! i o ü ö a JjOjäjsrj*! n aüGJv j Előfizetési felhívás oldat a*»*w PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre......................... 5 frt Félévre . ...................................10 frt Egész évre.........................................20 frt 0 auszt.ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik !^T Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, ezentúl a „Pesti Hirnök“ kiadó hivatalában, barátok tere, 7.sz., Emich G. újságkiadó hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadóhivatala. . [iky-Ag, lei a si a . dadák ne I Aflodist:uu ssmi'.Jio jo Hazai közügyek. HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, nov. 30. Ma országgyűlési ülés volt. A fusio-párt és Strossmayer elmaradtak. A tegnap választott másodelnök Suha sem jelent meg. A középponti bizottmány által a verificátiók iránt tett javaslat felett foly a tanácskozás. Mazuranics, ki ellen az első verificáló bizottmány kifogást tett, meg jön erősítve az országyűlés által. A központi bizottmány javaslatba hozta , hogy a báni tábla tanácsosainak ülése és szavazata meghagyassék. — Haulik bibornok pártolja a javaslatot, azon okból, hogy a bekövetkezendő igazságügyi tárgyak feletti tanácskozásoknál ily jogtudománynyal biró férfiak igen hasznos szolgálatokat tehetnek. Holnap teljes ülés. — Ő Felsége a horvát uniópárt panasziratát , mint a „P. L."-nak Bécsből távirják, a küldöttség két tagjának kezéből fogja átvenni. Kilátás van hozzá, hogy az ügy kedvezőn döntetik el. ERDÉLYI ÜGYEK. Kolozsvár, nov. 28. Gróf Mikó Imre úr ő exclja, mint a conferentionalis megválasztott elnökök egyike ma reggel 10 órakor nyitotta meg a vegyes értekezletet, amely a válaszfeliratot volt előleges tárgyalás alá veendő. A szászok és a románok nagy számmal jelentek meg, Suu t iu érseki excját nem láttuk. Elnöki exclja az értekezletet körülbelöl következőleg nyitotta meg . Tudva van önök előtt, hogy a követigazolások bevégeztetvén az országos elnökség által, a folyamatban levő országgyűlésre leérkezett egyetlen királyi előterjesztés fölötti érdemleges tanácskozás jön napirendre kitűzve. Ez fogja tehát képezni a most általam megnyitott értekezletnek tárgyát. Midőn azt megkezdjük, engedjék meg, uraim, hogy igen kevés szavakban mondjam el, miként képzelem én az értekezlet célját elérni ? Nézetem szerint t. i. úgy, ha a vita alatt levő tárgy iránti nézeteit kiki alkotmányos érzülettől áthatva,bizalmasan, teljes nyíltsággal és minden utógondolat nélkül elmondván, higgadtan, jóakaró figyelemmel és mások véleménye iránt való tisztetelettel hallgatja meg mások nézeteit, hogy kölcsönös capacitatio és felvilágosítások útján oda juthassunk,hol az ügy szerencsés megoldásával találkozzunk; mindenesetre pedig kikerültessenek azon élesebb egybeütközések és kedvetlen súrlódások, melyek könnyen felmerülhetnének akkor, ha a tárgy előleges megfontolás és felvilágosítás nélkül egyenesen és közvetlenül vétetnék országos tanácskozás alá. De uraim! ez üdvös cél eléréséhez mélhatlanul szükséges az egyetértés. (Helyes.) Kötelességemnek érzem önöket a közboldogság magas nevében egyetértésre felhivni. (Sagun a közbekiált, h helyes) hogy annak angyala testvérileg kapcsoljon össze bennünket, mert higyyék meg uraim, hogy amíg gyanakodva, bizalmatlanul állunk egymással szemközt, mindaddig bajaink legfőbb okát máshol mint önmagunkban hiában keressük. (Helyes.) Az egyességet javasolják: a mindennapi tapasztalás és a legközelebb lefolyt 17 év meddő küzdelmei, melyeknek egész szomorú története példa gyanánt áll előttünk. Nyújtsunk egymásnak testvéri jobbot, mondjuk el nézeteinket, kívánjunk egymástól minden jogost,minden törvényest, minden méltányost, csak ne olyat, a mi lehetetlen: törvényszegést! (Zajos éljenzés.) Zeyk Károly: Az 1848-diki törvények első cikkelye fölötti tanácskozás, és e tanácskozás ír ' eredményének (f Felsége elé való juttatása van ezen országgyűlésre kitűzve. Azon közidő, mely az 1848- dik t. c. hozatala, és a mostani idő között van, gyász betűkkel lesz beírva történelmünkbe, következményeinek lehet tulajdonítani azt , hogy azon törvénycikk , mely ellen törvényesség szempontjából semmi sem mondathatik, ezen szempontból is kétség alá vonatott. Valamely törvénycikk kellékeihez tartozik, hogy az törvényes országgyűlésen házasaék, megkoronázott magyar király és törvényes erdélyi fejedelem által megerősíttessék s kihirdettessék. A szóban levő törvénycikk mindezen stádiumokon keresztül ment, teljesedésbe vétetett, mert Erdély minden törvényhatósága követeket küldött a Magyarország közös országgyűlésre. Erdélynek királyi hivatalosai ott megjelentek s Erdély kormányzatát a magyar ministerium átvette. Ezen t. cikk tehát a törvényesség minden kellékével bírván, sem az itt összegyűltek, sem a pesti országgyűlés törvények alkotásába, azoknak magyarázatába nem bocsátkozhatik, mivel erre egyedül és kizárólag a pesti közös országgyűlés illetékes. (Elénk tetszés.) Ezen elvekből kiindulva véleményem oda megy ki: fejezze ki az or-szággyűlés alázatos feliratban ő Felsége iránti háláját, hogy a magyar korona tartományaiban a jogfolytonosság elvét kimondani méltóztatott, és hogy bennünket a törvényesség terére útbaigazítani kegyeskedett. — Mondja ki az országgyűlés , mikép az 1848-ks törvénycikk revisiójába a fentebbi okokból nem bocsátkozhatik, mondja ki, miszerint ha joga volna is ezt tenni, azt sem a hazára, sem a hazában levő nemzetekre nem tartaná üdvösnek, hogy az 1848 diki pozsonyi VII. törvénycikk 5 dik §, és az erdélyi I. törvénycikk 2 dik § ja által biztosítva látja mindazon igényeket, melyeket az erdélyiek akár mint ország, akár mint egyesek, akár mint nemzet formulázhatnának; mondja ki az országgyűlés azt is, miként óhajtja, hogy a pesti közös országgyűlésen a törvénynek a nemzetekre vonatkozó azon rendelete, mely szerint minden nemzetiségnek egyenlő jog adatott, alkalmazásba vétessék, éspedig oly módon, hogy egyik nemzetiségnek a másik fölött ne legyen joga, hogy senkinek se legyen előjoga a másik fö ott azért, mert ezen vagy azon nemzetiséghez tartozik. (Élénk helyeslés.) Keressék meg végre ő Felsége : méltóztassék az erdélyi törvényhatóságokat és királyi hivatalosokat a közös magyar országgyűlésre összehívni, hogy a két testvér haza egyesült törvényhozása közös erővel, a haza boldogságára, és őfelsége dicsőségére munkálkodhassék. (Éljenzés.) Gr. Teleki Domokos megjegyezvén, miszerint örömestebb vette volna, ha ez alkalommal az ellenvélemények is nyilvánulnak, igy folytatá : Mindazoknak, kik velem az egyesülési törvényt törvényesség szempontjából kifogástalannak tekintik, sokkal kellemesebb leendett, ha ő Felsége ezen törvénynek közvetlen létesítőit tűzi ki legmásabb akarata céljául. Ő Felsége azonban felszólít arra, hogy az említett törvénycikk iránti véleményünket újólag nyilvánítsuk. Azok is, kiknek legkisebb kétségök sincs ama törvény törvényessége iránt, megjelentek itt, mert tapasztalták, miszerint a kormány a törvényesség terére lépett, és mert tisztelettel viseltetnek Ő Felsége azon aggodalma iránt, melynél fogva még egyszer meg akarja hallani, hogy ők a 48-ki magyarországi 7-dik és az erdélyi 1. tcikket törvénynek tartják, mert meg akarták Ő Felségét győzni, mikép ezen országgyűlés többsége ama cikkeket csakugyan törvényeseknek ismeri el. — A Kolozsmegye érdemes követe által előadott azon okokhoz, melyek folytán ő azon törvényt törvénynek tekinti, semmit sem kíván szónok hozzá adni, és a Bach absolut s Schmerling ál-alkotmányos után ismételt kísérleteire valamint azok keserű gyümölcseire térvén át igy végzi beszédét : a népek alkotmányossága európai fontosságának látkörére fölemelkedve, főleg arra figyelmeztetem az értekezlet tagjait: sorrakozzunk tömören, rendezzük magunkat, öregbítsük, erősbítsük erőinket, hogy a birodalom nagy átalakulási kérdésében politikai fejlettségünkhöz mért széles, tekintélyes állást foglaljunk el. (Közhelyeslés.) Gr. Toleki Domokos után Dózsa Elek kolozsvári tanár és Maros-Vásárhely város követe szólt, kinek hosszas s igen tanulságos beszédét, gyorsírói jegyzetek nyomán holnap egész terjedelmében közlendjük. Laguna : Nagyméltóságu elnök ur ! (Éljenzések.) Én minden tetteimben következetes — consequens — akarok maradni. Én, mikor hivatalos állásom pontján és terén vagyok, használom a román nyelvet ; ellenben — amint több tisztelt tagja ezen magas háznak jól tudja— magán társalkodásban használom a körülmények és az azokban előforduló személyek s nemzetiségek szerint a magyar vagy német nyelvet. (Helyes.) Én nagyon tisztelem e mai magánösszejövetelünket, és valóban bátor vagyok e találkozást magánnak jellemezni, mert nagyméltóságod ily alakban méltóztatott nyilatkozni, jól lehet más részről megvalloni egyéni meggyőződésemet, mely szerint ezen magános értekezletnek olyan körülményei vannak, amelyek oda illenek egy hivatalos értekezlethez. Én az én állásomat nagyon is halványnak tartom. Megvallom, miszerint az előttem hallott tisztelt szónokoknak benső valóságát és erkölcsiségét kész vagyok elismerni ; (helyes) mert én ha politikai téren vagyok is, mindig az erkölcsiségnek barátja vagyok. (Helyes.) — Elismerem tehát erkölcsiségét és azoknak erkölcsi nagy hatását — azoknak, miket az előttem szóló igen tisztelt három szónok előhozott; de más részről kérem a tisztelt gyülekezetet, miszerint ne kételkedjék az én nézeteim erkölcsiségében sem! Meglehet, hogy valaki kételkedik arról, mikép én mint novus homo nem birok semmi alkotmányos érzéssel, és h a mint a német mondja : ich hätte keine Vorliebe für ein constitutionelles Leben. Én ugyan megvallom, hogy elég hideg érzésű ember vagyok-----------bálokba, theatrumba nem szoktam járni, (derültség) mindig a könyvek mellett ülök, mert érzem feladataimnak súlyát, de mégis van egy kis felfogásom, és azt mondhatom, alapos felfogásom az alkotmányos életről, ámbár csak új polgára vagyok a benső alkotmányosságnak, mert eddig ki voltam zárva, de csak a politikai alkotmányosságból voltam kizárva, egyházamban oly teljes alkotmányosság lévén, hogy én azt az egész világnak recomendálhatom. Én tehát az ecclesiámban tanultam meg az alkotmányos életnek jóságát, eddig a politikai alkotmányosság jóságát, habár az mondatik : jogegyenlőség van , nem éreztem ; nem éreztem, hiszen itt e magános értekezletben, tisztán beszélhetek, annyi sok dolgom van a kormánynál, zum desperat werden. (Átalános derültség.)Éppen mivel alkotmányos ember vigyok, azért jelentem meg ezen országgyűlésre, saját meggyőződésem következtében, (zajos éljenzés) hogy tanúságát tegyem annak, miszerint van nekem egy kis felfogásom az alkotmányosságról, a törvényességről, és annak következményeiről. Jól van — országgyűlésen vagyunk, — hanem azt mégis kénytelen vagyok bevallani, miszerint összeállító alakja ezen országgyűlésnek nem éppen alkotmányos, (helyes) ennélfogva nem vagyok barátja ; — inconsequential pedig az alkotmányos téren nem szeretek elkövetni. (Helyes.) Én nem mehetek oly messzire, mint amennyire méltóztatott menni az általam tisztelt három szónok úr,mert ő méltóságaik már magához a tárgyhoz szólottak, ennélfogva elismerték ezen országgyűlés jogosságát. Én nem merek oly messzire mond, mert attól félek, hogy az országgyűlés nagyszámú tagjai, mint egyes emberről, magánemberről, új emberről azt fogják mondani: „nincs ennek alkotmányos súlya!“ Könynyen legyőznek, mert sokan vannak, én pedig egyedül ! Tehát már csak azért is, mielőtt a tárgyhoz szólhatnék, mint alkotmányos ember, azt kívánom, miszerint jogos alkotmányos alap nyomán jöjjön az országgyűlés létre. Ez igaz egy kis halaványságot mutat, az szent igaz igen, az ősz után jö a tél, a tél után a tavasz,és ezután a nyár.Mégis van némi jósága a halványságnak ! Persze mindennek van jósága, ha erkölcsös elvre fektettetik. Az én csekély nézetem tehát oda megy ki, (halljuk) miszerint alkotmányos alap nyomán kívánok országgyűlést, amely azután — már én is bátor vagyok, mint a tisztelt előttem szóló román kifejezéssel élni, revisio alá venne egy vagy más tárgyat, egy vagy más törvényt, én is éppen oly értelemben veszem ezen szót, „revisio,“ amint az igen tisztelt előttem szóló. De mégis ami ezen szó betűjét és szellemét érdekli azt akarom, hogy jövőre ne maradjunk éppen oly szorosan a szó betűje mellett, mint inkább fogjuk fel szellemét. Nekem mint papi embernek, ha valamit felhozok a szent írásból, jól áll. (Halljuk.) Szent Pál azt tanítja,ne nézetek oly sokat a betűre, mert a betű itt, hanem a szellemre, mert az elevenít! Ezek voltak kegyelmes uram, amelyeket én megvallva készületlenül ezen tisztelt értekezletnek magán után és magán módon előterjeszteni bátorkodtam. (Élénk éljenzés.) Sagun a beszédére igen röviden Gaál János Oláhfalva követe, gróf Teleki Domokos és Dósa Elek válaszoltak, annak kijelentésére hiván fel az érseket, nyilatkoztatná ki határozottan, melyik országgyűlést tartja alkotmányosnak, mely óhajtásnak e célja valószínüleg csak a nyilvános ülésen fog megfelelni. Gaál János különösen kiemeli, hogy ha az érsek az applicatioban is félebb mondott szavai nyomán fog járni egész szívvel s lélekkel mondandja: éljen S a g u n a érsek ura excja! (Éljen.) Midőn az elnök az értekezletet már csak nem befejezendő volt Rannicher saját és követtársai nevében — nehogy azt tartsák felőlük : — „qui tacet consentire videtur“ kijelenti, hogy ők majd csak az országos ülésben fognak nyilatkozni, mert nem voltak elkészülve a mai értekezletre, amely által ennélfogva váratlanul lepettek meg. Gr. Teleki Domokos : Helyesnek és törvényesnek tartja e felszólalást , ha az érdeklett urak mindamellett mégis előleges értekezletet kívánnának az országos ülés előtt, melyben az eszmék fejtegetése által talán egyesség lesz létrehozható, szives készséggel nyújtunk nekik erre alkalmat. Rannicher időt, csupán rövid időt kért, mely alatt saját kebelükben értekezhessenek, s ha elvégzik munkájukat, tudatni fogják értekezleti elnök ur ő exoljával. Elnök ezután kijelentvén, mivel az országgyűlés elnökét az ügyben annak idején értesítendi, így szólt : Elnök: Határozat nem keletkezvén, enunciatiónak helye ugyan nem volna, mégis rövid szavakban kívánom kimondani azt, minek a többség itt kifejezést adott. Úgy látom, a többség nézete az , hogy az országgyűlés alázatos feliratot intézzen ő Felségéhez, melyben kijelentessék, miszerint ámbár inkább óhajtottuk volna ezen elkerülhetetlen tárgyat a maga egyedül illetékes helyére t. i. az Erdélylyel egyesült magyarországi országgyűlésre utasítva látni, mindazonáltal ö Felsége magas parancsának hódolva megjelentünk itt, s mindenekelőtt hálás köszönetet nyilvánítunk ö Felségének azért, hogy kormánya elvéül az alkotmányosságot méltóztatott kitűzni. Továbbá kérjük meg ö Felségét arra, miképp tárgyat a maga egyedül illetékes helyéhez, az Erdélyivel egyesült magyar országgyűléshez utasítani, és oda minket a törvény értelmében meghívni méltóztassék. Ezzel az értekezlet 12 óra után eloszlott. 1. 1. Párvonalak az ősi magyar önkormányzat és a parlamentáris képviselet között. (Irta Kunágoti.) IX. Lássuk tehát a képviseleti tan által megtagadott, de az önkormányzati felelősséggel legbensőbb kapcsolatban levő, s már az unalomig vitatott követi utasítást,mint a képviselők felelősségét, tüzetesen, bár lehető rövidséggel. „Bolond Miska(*) közlött egy képet, melyen a táblabírák füléhez alkalmazott rettentő nagy hangfogók jellemzik a követi utasítást. A jó Miskánktól, kinek legalább megvan azon érdeme, hogy ő maga is „magyar“ lévén, nem akar éppen magyarságunkból kicivilizálni, — ezt nem lehet rész néven venni. A tableau nem az utasítást, hanem azt carricaturázza, miként vélekedik némely magyar ember saját legfenségesb jogáról. És magam is ismerek igen értelmes és jóakaró úriembert, ki ezen elavult kinevezést: „pecsovica“ — úgy fejezte ki , „hogy még az utasítás embere.“ „Természetes — feleltem én, mert még a régi latinóhoz ragaszkodik : Nil de nobis, sine nobis,“ most pedig az a legutolsó alkotmányos divat, hogy mindent „rólunk nélkülünk“ végezzenek, de aztán minden lap utján közöljék velünk azt, amit végeztek . *) Itt a „Bolond Miska“ 1861-dik folyamára történt vonatkozás.