Pesti Izé, 1947 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-12 / 2. szám

t”* * • •­­ 1 .1 uiert ajándék Ebben a toiki­mnScorm he'-ről-hétre mindenki megvizsgálhat­ja műveltségét, 20 kérdésre 40 pont a maximális elérhető ered­mény. Lij'janis ha egy kérdésre hibátlanul válaszolunk, 2 pon­tot, megközelítő válasz esetén pedig, 1 pontot számítunk. 1. Ki írta a „Lila akác c. regényt? 2. Melyik Ball legismertebb találmánya? 3. Mikor és hol volt se első nemzetközi autóverseny? 4. Mi ez alaktan közismert idegen reve? 3. Ki mondotta asz, hogy „A világ azt akarja, hogy’ megcsalják, hát­­alják meg?‘ . Melyik nagy német költő írt cucománi­cs történelmi művet a harmincéves há­borúról? 7. Ki volt Bt­'kai Takács Judit? 8. Hogy hívták Stephenson díjnyertes Iesco-motívját? 9. Ki­ állította fel az első utazási irodát? Ő. Ívik azok a mohikánok? 1. Hogy hívják a kisebb fo­lyami és parti páncélos hajókat? LI. Ki ír­oa a „Nótás kapi­­tány“ c. operettel? 1. Mi Skócia fővárosa? Petői Sándor,ao ? 14. Ki a f­o­t­ografásárhoz való­­ film felfedezője? 15. Hová adják be az hitra- 1 vénás injekciót? 16. Mi az a pentameter? 17. Ki és mikor alapított?, az­­ első púder, és arckrém- 2 gyárat? VI. Mi a program eredeti je­­­­le­ntése? 10. Ki állította fel & miliő-­­ elméletet ? 211. Ki és milyen címen írta­­ meg az első nagyszabású­­ mr. gyár kányai könyvet? i n­égdőtoronySr: Na és m­os­t boldog vagy? Biciklid Tmá—­­.4—? 8.1 UAi—r. _ $pl rizsák ássá zz gápj $ tritt z Misn’tti $■,.**#%tr& ki ifjú költönek acmr éjjen fi viseskönyve megjelent le­ tudja képzelni mindenki, egy költőnek ez mit jelent. .­.­ Nyakába véli? hát a városi, Könyvesboltokba ment elébb, Könyörgő­it és­­követelődzőit, hogy ki­tegyék a kötetét, am olyaivok körében sajna nem keltett feltűnést, pedig ott díszelgett a k hakniban a verset kihigve hetekig.. _ S történt, hogy egyszer a poéta amint csüggedten baktatott, eg­y négenh­oU barátjával a Körút«?» találkozott. Szerv cisz! üidvözlé albaráté*. ® már messziről integetett: „gratulálok » verseidhez, cimvas­am a könyvedet.. .* „Olvastad? hogy jutottál hozzá?* igy költőnk, míg szíve dobolt.­­Hogy jutottam volna?.„. Megvettem pedig eléggé drága volt. ..Megvetted! ... ó, édes barátom?!“ és átölelte hevesen, s így szólt, míg szeme könnybe lábadt. ..hát Te voltál az, istenem?!... Amikor a sakkmesterek biliárdéinak L. vt a kitíltó férfiút közlékeny han­gulatban találtam. Melkhntele­­pedett a kávéházban és minden Lir­­e Kré­s Tielkin­ áradozni kezdett. Most jövök Svájcból. Bieten­ leg­­nagyobb élm­ényében volt részem. Nem tévődtem­ meg ezen, hogy Svájcban volt, mert jól tudtam, hogy .E­erséggel foglalkozik, ti" ez éhoé­nyére sem voltam kiváncsi. Ö azen- Lan habozás nélkül folytatta: _ — Izgalmas találkozásom volt. Nyolc éve nem láttam az illetőt és most végre találkoztunk. Ki lehetett az illető? r­égm látott hitves? Anya? Menyasszony? Könnyezett aj. emlékezé­j­­atáva­l-üti és úgy mondotta el: A kisiholt vagyon­ommal talál­­koztam külföldön. A háború előtt rjt. - írn !;­ és egy széfbe raktam. Éve­kig csak rá gondoltam. És most találkoz­tunk. Micsoda viszontlátás! Érdeklődést színleltem, hadd me­sélje­n részleteket! f­éltem­ ettől v­­­iszontlátástól f­éltem, hogy megrogyott. Féltem í­gy elszakították tóléra balga rende­letek. f­éltem, hogy rabságban szén­­fest, zárolva van, l­e némi­­ hűséget volt hozzám és várt. Remegő kézzel S.AAAAA>. A. a a a . - . ' . . . . . . . . . . nyitottam ki a széfet és ott várakoztak mindannyian: a dollár, a font és a napóleon arany. Éppen úgy csillogott, mint azaikor elváltunk... — Az igazi szerelm, nem főorcályo­­sodik el, jegyeztem meg szelleme­sen. De ő rendeletlenül mesélte tovább: —­ Magamhoz öleltem e vagyono­­m«­, igazi szerelmemet és remegő szívvel sóhajtottam fel, ezért a talál­­kozásért érdemes volt átvészelni. — ÉS mi lett aztán, együtt marad­ AAAAAA A, a a a a a t a .. . . , . - . ....................... lak? örökre? Mondja, örökre? Sírdogált. —­ Sajnos, nem. „A sors nekünk a válást rendelé“ — ahogy a Sybillben éneklik. Nálunk még valutarendeletek v­annak. A széfem nem érezné itt jól magát. Őnk maradjon­­ ott, én majd itthon sóvárgok utána, abban a re­ménységben, hogy jön majd egy tisz­­tultabb korszak, amely nem választja el egymástól azokat, akik szeretik egy­mást... Különben is beszéltem a doktorral. Ő is azt javulta, hogy szé­femnek egyelőre jót tesz a svájci le­vegő ... — Orvosnál is volt? Mélahúsam­ felelte: — A doktor nem orvos. Doktor ju­ris. Büntetőjogász. : Hisz a boldogságon kívül . Mást úgyse fogsz kapni! A NAGY TALÁLKOZÁS írj­a: Sí­rj Itt Mórjait A féltékeny model­ le minden modelleddel kikezdesz? Kikérem magamnak. Én állatfestő vagyok.­ ­ IRTA: GYŐRI ILLÉS ISTVÁNA filmrendező lakásán — Ta kis csacsi, hát te mit hiszed, hogy a szerepet e gólya hozza? 5 Rozgonyiné 1947 ÍRTA: BENEDIKT K­US | Dr Rozgonyiné:­­ Hová, hová, kedves férjem­? D- Rozgonyi Ajándékot venjsi Engent ez * boldog újév ! Tönkre feg majd leírni... Lepke szellő lebegteti Könnyű pénztárcámat !­ Dr Fiorgonginé: I. Megveszed a szakácsnőnek Tengerzöld ruhámat? A szenesnek sinadrágot?.­­A péknek meg viliké'.?*. Kap tőled a postás bécsi Ezüstös tűvikét? Kár, hogy’ virsliibe caeffet­ik , Muci paripádat­, f Különben, hogy mit ’m égy neki ! Megenni a bánat?— Dr Rozgonyi Boldog újévet kívánnak Neked nappal-éjjel... Nem mindig a boldogságtól ; Mégy te fiam s­ijjek—­­ Jó lesz a diósbergdba , Jó! beleharapni... I I I I BÚCSÚ A RUHÁMTÓL Bábám, te egykor er­im«* öltözék, Mi leli belőled? Fakó rongydarab. A mait emléke, mit együtt nyüvémi, Lassan messzire mögöttünk utarsd. Úgy Leversz olt ti szék lám! isi ae­rgfev. Mint kivénüit­eh gasdája trőjS, S mig bánatosrm búcsúi Ints* feli­» Emlékekből hadd szőjek szemfed­öl. Em­léksseS? Szép tavass! wxp sütött, Mikor először fflörtöttelek, S a szabóké?­, mely­­ csinosra ttSzfttt, A déli korzón véled hencegett. Ünneplő gúnyám voltál a tiszti* Következtek * hús hétköznapok, Átéltünk együtt én és te ruhám­ Történelemből néhány x&sA tápét. Együtt koptunk el, «te te hersnavascSs Nyugdíja mehetsz­, mint ki elrlepít, S ha nem jön így gyors külföld) a&smg. Megtanulom a kettős rongyvitelt, Örö­c szeretem — Drágám, b 'pallóm neked, wtszfi&ő fillérig elvesztettem a vagyonomat. — Óh, én azért örökké szeretni fog­lak, még ha soha többé nem h Márik egymást. Ónagysága telefonál ! Figyeled? Egy cseppet sem zavarja, hogy már egy félórája kivettük í ír kapcsolót.

Next