Pesti Izé, 1947 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1947-01-05 / 1. szám
0___________________________. CJSYl KONFE^ANSZÁ a afromról és a szerelemről f*r«vea • svájc a uja& ff*******'+ \ o- ■ uiyozxjsxi y”. kij^ulaiei aeien vi, hogy olSTleU^ citrom Pestem Ebből látó, a hogy ré£* otthon is ,,b^f e^^tiXS?g " homl Sl^Ta A do, r közti összefüggések kísértetiesek. Az iram és a szerelem egy anyaméhben születtek. Persze, ez is háború, máért az evén legnagyobb és legfontosabb bekebel hateruja, a szerelem Talán több halottja van, mint a nagy háborúnak volt, mert itt nincs békekötés, csak béke tárgyalásán néha, de a harc folyik, mióta az emberist iget feltalálták. . . . . A háború, vagyis pontosabban: a szerelmi háború ■rokásos elindítója, danzigja a csalás és környtake. Sajnos, ez elkerülhetetlen, mert olyan atombombát m iség nem találtak ki, amely megszüntetné a csalást. Mindenki csal. Csak van, aki bevallja, van, aki tagadja. Minden férfi kénytelen csalni, mert rátni lehet egy olyan hatalmas valamit, mint a szerelem, egyetlen nőre bazírozni. Annak az egyetlennek hangulatai vannak, bajai, zűrjei, tehát azt az egyetlenegyet akkor is meg kell csőviklni egyébként minden rendben volna vele, ami persze még a világtörténelemben sohasem fordult elő. Aki igazán szeret egy nőt, az feltétlenül megcsalja, nehogy megunja. Mert — rangom tudatában le merem szögezni — hogy a csalatlan szerelem nem lehet hosszúéletű. A világ legszebb színdarabját sem lehetezerszer végignézni egyfolytában, s. világ legszebb könyvét sem lehet állandóan olvasgatni, a világ legjobb ételét sem lehet reggelire, ebédre, vacsorára, sós uzsonnára , úgy eszegetni, hogy előbb-utóbb meg ne ónja az oír, bér. A nagy, komoly szerelemhez, az egyetlen szeretőhöz is kell egy-kétsegédszerető, ha azt az egyetlenegyet igazirn szeretni akarja az ember. Eddig London volt az egyetlen ország, ahol ez a probléma megszűntnek tekinthető. Az angolok ezt a háborút is megnyerték. Ott szemrebbenés nélkül csalnak, de oda sem figyelnek, nyugodtanszeretik egymást továbbra is, nyiltan csalnak, mert feliszrelték a csalás szükségességét. Nálunk még titokban folyik fz dolog, mit fön ety i?! Freud, aki valószínűleg én leszek is a tűdet alól, vagyis a hazugságréteg alól kibányássza a csalást és napfényre hozza, hogy lássa mindenki. Minden épeszű orvos tudja, hogy az egyoldalú táplálkozás halálos. Csak egy baj van. Nemcsak a férfiak tudják,, hogy az*a!As elengedhetetlen kelléke egy szerelemnek, hanem a nők is. Ezért tör ki aztán a háború. Drága Icám! Mult levelemben Heti ígéretemhez híven, mindenfelé elmentem, Itoiy beszámolhassak neked azokról a fontosabb dolgokról, amik itt t'esten történnek. Költséget idézi kimérve tehát először is elmentem az Operettszínházba, ahol megnéztem a FEKETE LILIOMOT, vagyis Karácsy Katalint, aki olyan szép, mint egy színésznő, de kell is neki, mert egy világszép spanyol gróflányt játszik a polgárháború kavargásában és bajba kerül a grófsága miatt, de az a kedves, ángyalian mulatságos Gombaszögi Ella, mint spanyol pillangókereskedő elbújtatja őt, hamis papírokkal abba a nyilvános házba, aminek tulajdonosnője, hogy elterelje Nagy István, spanyol hadnagy úr figyelmét a grófságról. A hadnagyot nem annyira a rangok érdekük, mint inkább Karcny és elcsábítja a teljesen ártatlan és gyanútlan Karádyt, aki nem is tudja úgyszólván, miről van szó. Persze, amikor később, Párizsban, véletlenül mindenki találkozik mindenkivel egy bálon, mindenki megsértődik, mert még csak a második felvonásban vagyunk. Mármár úgy néz ki a dolog, hogy minden rendben outi, amikor, sajnos, jön egy harmadik fal vonás is, ahol kibékül Karcnig Nagy Istvánnal, Gombaszögiből hercegnő lesz átmenetileg, Fejes Teri kibékül Latabárral, bár nem is haragudtak egymásra, *mát még a spanyolok is kibékülnek az amerikaiakkal, mire egymáséi lesznek. Így tehát, elmentem te Pestit! Színházba i*, ahol Kolozsvári Grandpierre Emil remek darabját, a TŐZSDELOVAGOT mutatták be, Lehotmi Adpád segítségével. Lehotuy. ne fftietsg tőzsdéé, eleinte nagyon szegény, mert csődbemegy, síire a hiján pánikot cetél a h’ tutiért. b.n.xt megint mintosiZMM teas, hä ezzel sem ér semmit, mert fest a társa, aki minden pénzét felveszi és csak egy forintja vagyis francia marad. Ji * tanulságt Semmi. De sezesibér remekül mulat és amikor kimegy a színházból, örül, hogy nincs így valamon, mert lám is millió mások is alapjában véve szegények, mint a krokodilok a Nílus fenekén .dritte fl»és néztem « Me#g^sszag Színházban « ^Ctük & nővel nek 50-ik előadását, hogy megtudjam, mi siker titka. Halász Nádolt írt» éri az édes ökörséget. Komoly probléma benne, hogy mikép tehet úgy mulattatni a közöséget, hogy végig nevessenek. Eben a szerzőnek h& segíteni, ja a ördöngő' Ftreky Ka^smill, akinek minden kis gesztusát tanítani kellene küldte köző iskolákban. Ám nem nyughodottvm és rámentem még egy moziba is. Megnéztem, az utolsó pillanatban, AZ UTOLSÓ PILLANAT című svájci filmet, egriből kiderült, hogy a morsezér kaink milyen remek filmek tudnak csinálni. Ez a film Svájcban készült és arról szól, hogy még Svájcban is jobb dolguk volt és zsidóiknak, meg a haittfogra roktatta mint Németországban, amely megölték őket. Az egyértem AZ SlSStf cabwű orosz filmet, ami irtóan izgalmas vott és szólt, hogy Oroszország sxssfi nem volt semmije, amikor Lenin átvette a cártól és « smimmiből teremtette betű a fai Sztálin ' »s ipart faszedmet. A sztálingrádi felvét#,lek különösen szigráznalk ét ez az a film, amit mindenkinél meg kell nézni, túli akarja ismerni én «g~a atta8$ Sztálin Oroszonzég\M. Csókolja k›r&g«dri * ufakfő ,Wt © WAJ € AAA © t/W t$ Aflft © !/W © frJVI € CcVV & tW* # tSWWWf tá Td §1 ■W Wb Äii® —frW- v A nagy pili&aal JOGOS IJEDELEM? krte-aaSst, aaéjj vS&ma tűm? jöasisi? TÉLI SPORT