Pesti Műsor, 1945 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1945-07-12 / 2. szám

rj A ■ *7) mg­y/~\\ II­I /M­i [NHiZ­bMANYI b'ÉKT Iyvtá» ▲ TVem próbálnak a budapesti színpadokon­ Pedig, ha jól összeszámoljuk, több mint egy tucat ikis és nagy színpadon megy fel a függöny estéről-estére, hogy a gondolat, a muzsika, a színek, a játék káprázatával megszépítse a nagyérdemű­­ közönség két-három óráját. Nem azért nem próbálnak, mert lusták. Amikor a színész a színpa­don dolgozik és a próbaterem üres, az azt jelenti, hogy a színház jól megy. Kedves közönség, minden ellen­kező híreszteléssel szemben: jól mennek a pesti színházak. Az Opera és a Nemzeti Kamara­színház ezen a héten befejezi elő­adásait és ezáltal a Nemzetivel együtt három állami színház kezdte meg nyári szünetét. Ezzel szemben valamennyi magánszínház nemcsak, hogy játszik, de tervezett nyári szünetét nem tudja megkezdeni, mert nincs szíve levenni jól menő darabját a műsorról. A Vígszínház­ban a »nehéz eledelnek« számító »Éjjeli menedékhely«-ből nagysza­bású közönségsiker lett. A Belvá­rosi Színházban a »Játék a kas­télyban« bombasikernek ígérkezik. A Művész Színház a siker minden előjelével startol egy zenés vígjá­tékkal s a többi színházakban is mindenütt vidám zene cseng. A Fő­városi Operettszínház kéthetenként új dátumot tűz ki diákoperettje be­mutatójára. E pillanatban augusz­tus közepénél tartanak, de a »Maya« táblás házai folyton kitolják a pró­bákat. A Márkus Parkszínház el­mondhatja magáról, hogy »ha nem csurran, cseppen«. Tudniillik, ha nincs eső, vannak nézők, mégpedig igen sokan, a »Vannak még fér­fiak« előadásán. A Szabad Színház eddigi három darabja köz­ül a »Koldusopera« tarthat igényt a leg­nagyobb érdeklődésre. Az Új Szín­házban a »Mákostészta« túl fog­nom a színháznak eddigi speciáli­san hatodik kerületi vonzóerején­ A Pódium se tudja elkezdeni nyári szünetét, a Vidám, Varieté mulat­ságos revűje vidáman halad jubi­leumi számok felé. Revüt játszik a »Pankrációs szórakozások« szín­helye, a­­ Népvarieté,­ megnyílik végre­­ régi sok sikert látott igazga­tójának vezetésével a Kamara Va­rieté, rövidesen úajra üzembe lép a Royal Revűszínház és új, állandó kabaré nyílik a Zeneakadémia ka­maratermében »Apropos«! címen. Cirkusz, Angolpark és sok hang­verseny teszi teljessé a pesti mű­vrt, ahol ennyi színház játszik, nem lehet dekonjunktúráról be­szélni. Budapest a legjobb úton ha­lad afelé, hogy ismét visszanyerje régi, szép címét, amely a hajdani nagy nemzetközi idegenforgalom idején messze földön híressé tette nevét és amely transzparensekben, újságokban, plakáton hirdette, hogy Európa szín­házi világában vezet: »Budapest színházváros«. ii ftln JtuPudan S?'­ 1­9­4­5 j­ú­l­i­u­s 1­2 - t­ő­l 1­8 - i­g MAGYAR **' ÁLLAMI OPERflHfil Csütörtökön, július 12-én. Bérletszünet. Rendes helyárak. SEHER EZADE K. 5, V. 8. Ballet 4 képben. Ze­néjét szerzette: Rim­­­szkij-Korzakov. Szín­re alkalmazta: Rékai A. Koreográfiáját készítette és a táncokat betanította Rol­ling Rudolf. Vezényli: Varga Pál. Ren­dezte: Rékai András. Díszleteket és jel­mezeket Oláh Gusztáv tervezte. A szultán................. Seherezade ............... Egy ifjú mór............ A főeunuch.............. Palotaőr ..................... Egy harcos ............... Első rabnő................. Második rabnő Kőszegi Ferenc Oltrubay Melinda Brada Rezső Gál Andor Suba Gyula Sziver Imre Kálmán E. Géczy Éva A RÓZSA LELKE Táncköltemény. Zenéjét szerzette: We­ber K. M. Hangszerelte: Berlioz. Gau­thier Th. költeménye nyomán írta: Vandover L. I. Koreográfiáját készí­tette: Cieplinszki János. Vezényli: Var­ga Pál. A díszletet Oláh Gusztáv, a jel­mezeket Márk Tivadar tervezte. Fiatal lány...............I­atócs Kató A rózsa lelke............Tatár György CSÁRDAJELENET Táncképek Hubay Jenő zenéjére, 2 kép­ben. Meséjét írta: Lányi Viktor. Hang­szerelte: Kenessey Jenő. Vezényli: Pless László. Rendezte, táncait tervezte és be­tanította: Harangozó Gyula. A díszlete­ket és jelmezeket Fü­löp Zoltán tervezte. Csaplárosné...............Géczy Éva Cigányleány ............Kálmán Etelka Cigánylegény............Zsedényi Károly Lócsiszár.....................Harangozó Gyula Egy leány..................Kőszegi Ferenc Csendbiztos ...............Hamala Irén Egy legény ...............Suba Gyula Egy szolgáló............Pintér Margit Szakácsnő ........ Raksányi Júlia Gyolcsos tót ..... Sugár Dezső BOLERO Táncjelenet Ravel zenéjére, tervezte és betanította: Cieplinski János,. Vezényli: Pless László. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Táncolta: Ottrubay Melinda, Tatár György, Vashegyi Ernő, Zsedényi Ká­roly, Kálmán Etelka, Pintér Margit, Patócs Kató, Csinády Dóra, Hamala Irén. Az I. évf. 2. szám cikkírói: PÁNCZÉL LAJOS BELLE PÁL SZÁNTHÓ DÉNES TISZAY ANDOR

Next