Pesti Műsor, 1946 (2. évfolyam, 2-52. szám)

1946-01-04 / 2. szám

január 4-től január 10-ig. PM 3 Vasárnap, január 6-án. Bérletszünet­ A DENEVÉR K 5 V V 9 Operett 3 felvonás­!-----—————- ban. Szövegét francia vígjáték után írták: Hafner és Genée. Zenéjét: Strauss János- Fordította: Evva Lajos- Vezényli: Fricsay Ferenc. Ren­­dezte: Oláh Gusztáv. II. felvonásban: AMERIKAI RAPSZÓ­DIA és PESTI SZILVESZTER (Részle­tes színlap a január 10-iki műsornál). Eisenstein----------Rosier Endre Rosalinda----------Szilvássy Margit Adél —.--------------Raffay Erzsi Ida--------------— Bordy Bella 1 Afréd .—----------Nagypál László Falke — ----------Reményi Sándor Frank--------------Maleczky Oszkár Blind ■*— —------Toronyi Gyula FlacoVi ___— P­al'ola T*»Il Orlovszky----------Angyal Nagy Gy­­elanie--------------Olgyay Olga Murra­ v----------- —- Snearr Tlezsa Iván —,--------------Hegedűs Armand DufdUjÜ&t TARTALOM: Eisenstein az elmúlt farsangkor Falke közjegyzőt egy álarcosbálon berúgatta, majd a denevérjei mezes gavallért a bál után, reggel, általános derültséget kelt­ve, megsétáltatta az utcán. Falke viszon­zásként még cifrább kalandba viszi bele cimboráját: elcsábítja Eisensteint Or­lovszky herceg estélyére akkor, amikor Eisensteinnek a fogházba kellene bevo­nulnia, hogy leülje nyolcnapos bünte­tését. Orlovszky estélyén, álarcosán, ott van „mindenki“. 1. Falke, 2. Eisenstein, 3. Eisenstein felesége, Rosalinda, mert azt hiszi, hogy a férje megcsalja. (Eisen­stein ugyanis frakkban távozott hazul­ról ,,a fogházba“.) 4. Eisenteinék szoba­lánya: Adél, mert Adél nővére: 5. Ida, operaházi táncosnő, hivatalos az estély­re és meghívója két személyre szól. Végül 6. a fogház igazgatója is: Frank. Frank mielőtt az estélyre ment volna, megjelent Eisensteinék lakásán, hogy magával vigye a fogházba Eisensteint. De helyette Eisenstein némi édes kettes­ben, az asszony udvarlóját találta: Alfréd tenoristát. A férj helyett­­ — hogy megmentse a helyzetet — Alfréd vonult be a fogházba. Orlovszky estélyén Eisenstein először a tulajdon szobalányának udvarol, majd a tulajdon feleségének. Az egyre job­ban és egyre mulatságosabban bonyo­lódó helyzet másnap reggel a fogház­ban tisztázódik. Ott minden kiderül és mindenkiről kiderül az is, hogy kicsoda. Alfréd kiszabadul, Eisenstein bevonul Minden csütörtökön és vasárnap d.u .1 órakor ■ ■ rr ÜGETŐ Kedden, január 8-án. Bérlet A-sorozat, 11. szám. SIMONE BOCCANEGRA K. 5, V. 8. Zenedráma 3 fel­­vonásban. Szöve­gét írta: Piave, átdolgozta: Werfel Fe­renc. Zenéjét szerezte: Verdi. Fordí­totta: Nádasdy Kálmán. Vezényli: Fe­­rencsik János. Rendezte: Oláh Gusztáv. Simone Boccanegra dr. Palló Imre Amelia Grimaldi Rigó Magda Jacopo Fiesco — Székely Mihály Gabriel Adorno Járay József Paolo Al­cinni — Fodor János Pietro--------------Palócz László Ijjász kapitány — Toronyi Gyula Amelia komornája Virág Ilona Egy testőrhadnag­y Szomolán­yi János TARTALOM: Fiesco rabságban tartja leányát, Má­­riát, m­ert Simone Boccanegrától gyer­meke született. Az új dogénak Simone-t jelölik, aki elfogadja, abban a remény­ben, hogy kiszabadíthatja Máriát. De Mária belehal szenvedéseibe. Húsz év telt el. A Grimaldii-csa­lád palotájában Amelia óvja szerelmesét, Gábrielét, aki a dogo ellen áskalódok pártjához szít, a titkos politikai üzel­­meiktől. A leány attól tart, hogy a kan­cellárhoz akarják nőül adni. Felszólítja Gábrielét, hogy szerezzen papot, aki ös­­­szeadja őket. Gabriele Fiescohoz fordul, aki mintt szerzetes él a városiban. Al­biani kancellár, akit a doge a kitörni készülő patri­cius-lázadás el­fojtásával akar megbízni, megkéri a dogét: nyerje meg száml­ra Ameliiát. Simone megtudja a lánytól, hogy egy ifjú nemesibe sze­relmes, kideríti azt is, hogy nem más, mint az ő Máriától született gyermeke. A dogé a kancellárnak me­gm­ondja, hogy ne számítson Amelia­­ kezére. Al­binna haragra lobban s megbízza hívét, Die­trot, hogy rabolja el Ameliát. Gab­riele meg alkarja ölni a dogét, mert azt hiszi, hogy ő rabolhatta el Ameliát. Fiescot és Gabrielét mint lázadókat el­fogják, a dogé pedig a rablás értelmi szerzőjét, bárki legyein, száműzetésre ítéli. A leleplezéstől félő Albinia Fi­escot hajítandó megmenteni a haláltól, ha párthívei közé fogadja, de Fiesco nem alkuszik. Most Gabrielét próbálja a dogé ellen uszítani, azzal, hogy Amelia kedvese lett a dogénak. Gabriele meg akarja ölni a dogét, Amelia tudtára adja, hogy nem kedvese, de leánya a dogénak, aki megkegyelmez a megté­vedt ifjúnak. A dogé Fiescot szabadon engedi, AT biarait pedig elfogatja, és kivégezteti. Fiesco az utolsó perceit élő dogé előtt felfedi kilétét, Simoné pedig elmondja Amelia titkát. A dog­e halálával véget­ ér a sok esztendős gyűlölködés. Szerdán, január 9.én. Bérlet B-sorozat, 10. szám. CARMEN K. 5. V. 8. Dalmű 4 felvonás­ban. Szövegét Meri­­mée Prosper elbeszélése után írták: Meilhac és Halévy L. Zenéjét szerezte: Bizet. Vezényli: Fricsay Ferenc. Ren­dezte: Nádasdy Kálmán. Don José------------Járay József Escamillo-------Fodor János Remendado-------Somló József Dancaire-------—­ Maleczky Oszkár Zuniga —-------Szomolányi János Morales —--------Virágos Mihály Lillas Pastia — — Sugár Dezső Carmen------------Németh Anna Micaela-------— Raskó Magda Frasquita-------— Raffay Erzsi Mercedes------ — Rózsa Vera Egy tiszt------------Ilyés Sándor Táncok: A II. felvonásban: Seguidilla. Előadja: a tánckar. A IV. felvonásban: Toreador-tánc. Előadja: Zsedényi K., Vashegyi E., Suba Gy., Gál A., Fülöp V., Szives­ 1. Duett. Előadja: Bordy Bella, Kőszegi F. Spanyol tánc: Mor­­gányi F. Géczy É. Finálé. Előadja: Bordy Bella. Kőszegi F. és a tánckar. A táncokat tervezte és betanította: Cieplinsky János. TARTALOM: Carmen cigányleány és dohánygyári munkásnő Szevillában, szemet vet Don José dragonyos tizedesre. Magába bo­­londítja a legényt. Don José a leányért fü­ggelemsértést követ el, fegyvert fog feljebbvalójára, megszökik csapattesté­től, a csempészek közé áll, elzüllik. Car­men kiábrándul belőle és Escamillo ud­­varlását fogadja el, a híres toreroét. José könyörög, hogy térjen vissza hozzá, de Carmen látni sem akarja többé régi szeretőjét. José megöli Carment. fie UI a AJÁNDÉKBOLT KRISTÓF-TéR 7 öltetes íxféses storszerű Csütörtökön, január 10-én. Bérlet C-sorozat: 12. szám. K. 5, V. 8. I. SZERELMI VARÁZS Andalúziai cigány­­jelen­et egy felvonás­ban. Szövegét írta: G. Martinez Sierra. Zenéjét szerezte: De Falla. Vezényel: Varga Pál. Koreográfiáját készítette és betanította: Cieplinsky János. A dísz­leteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Candeias----------Patócs Kató Szellem —------- — Tatár György Carmelo------1— Vashegyi Ernő Ducii ®, cigányleány Bordy Bella Öreg halász------Rab László Fiú------------------Rab István Cigányasszonyok, cigányok és gyermekek. Énekel: Palánkay Klára. TARTALOM: Candelas cigányleány szenvedélyesen szeretett egy féltékeny, romlott, mégis megnyerő, rokonszenves cigányfiút. Sem egymással, sem egymás nélküli nem tud­nak élni. A fiú meghalt, de még holtan is bűvöletében tartja kedvesét. Cande-

Next