Pesti Műsor, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1947-10-31 / 45. szám
Okt. 31-től nov. 6-ig ____________ PM __________________ _________________ 7 fi megújhodott a Magyar Színház hivatása Graf Gosptr 9 Margit Ötvenedik születésnapján megfiatalodva, megszépülten ji■ 1 f■ 11'k meg újra a porondon a Magyar Színház, hogy a sikokért küzdő színházak csatasorába lépjen. Az új vezetőséget több okkalról érte az a vád, hogy a Magyar Színházat csak azért ,,kozmetikázza“ újból ifjúvá és csábítóvá, hogy ,,ledér útra térítse.“ Magyarán: el akarja vonni ezt az „eredetileg prózai színházat“ igazi rendeltetésétől, hogy — a Nemzeti Színház vendégjátékától eltekintve — a könnyű múzsa szolgálatába állítsaNézzük csak, alaposé vz a vád? TJgy érezzük, nem tíz. A Magyar Színház már megnyitása esztendejében is túlnyomórészt zenés darabokat jászolt. Az első év műsortervén tíz zenés és hat prózai darab szerepelt. Elsőnek :■ Gésáikat mutatta be 1897 október 16-án. Tíz évig volt operettszínház a Magyar, ezen a téren erős konkurense a Népszínháznak. A tíz operettesztendő nagy sikereiből kiemelkednek Sidney Jones: Gésák, Josef Strauss: 77/ras, Ascher: Koldusgróf, Verő György: Bajusz, Czobor Károly: Hajdúk hadnagya és a nagy Lehár-sikerek: a Didióstól. Mulató Istenek és a Víg özvegy. Mint érdekességet említem ideg, hogy az induló Magyar Színház egyik legnagyobb sikere volt az a híres francia operett, amely ezévi műsortervünkön is szerepel: az Angol asszony lánya. A Magyar Színház prózai vonalra csak 1907-ben tért át, amikor Beöthy László került az igazgatói székbe- A színháztörténet kulisszatitkainak ismerői szerint egyébként Beöthy nem azért zárta ki a könnyű múzsát a Magyar Színházból, mintha az operettet alantas műfajnak tekintette volna, hanem mert színházpolitikai szempontból szükségesnek látszott, hogy kikapcsolja a Király Színház versenytársát. Akár igaz ez, akár pletyka, mindenesetre nem ez leelt volna az első és utolsó eset a színházak annál eszeiben, amikor a konkurrencia kirekesztésének óhaja a magasabb művészi igények leplével takaródzott. Egyébként aki az operettet, mint műfajt lebecsüli, az csak arról tesz tanúságot, hogy nemi ismeri, vagy rosszul ismeri ezt a műfajt. Klemperer, amikor az elmúlt héten Budapesten járt és egy baráti beszélgetés során tudomást szerzett a Magyar Színház műsortervéről, lelkesen hangoztatta az igazi operett reneszánszának szükségességét és ugyanebben a beszélgetésben Offenbachot a ,,bulvárok Mozartjának“ nevezte. Nem lehet kézlegyintéssel vagy talmi kultúrfölényeskeléssel elintézni ezt a műfajt,«mely a világot Offenbach, Hervé, Authan, Lecocq, Suppe, Strauss János, Millöcker és annyi más vidám, derűs zenei zseni alkotásaival ajándékozta meg. A Magyar Színház legszebb kuztatásának tekinti, hogy ismét színpadot adjon ezeknek az örökértékű műveidnek Eugene Seihe, a szerzők kiálya Ha regényt ír, ő lett volna kora Croninja, Bromfildje vagy Vicki Baumja. De mert színpadi szerző lett, százada Hús Fekete Lászlójának tekinthetjük. ..A szerző. Koronázatlan királya mindazoknak, akik szisztematikus figy. buzgalommal tanulják meg mindazt, ami a sínpad körül a mesterséget illetően megtanulható s pompás érzékkel használják is fel tudásukat- Fejedelme azoknak, akik csak szórakoztatni akarnak - trón utódjainak se szeri, se száma. Legfeljebb: az ő szándékai tisztábbak s eszközei ízlésesebbek. A pusztán szórakoztatás ürügye alatt nem akar ..körúti“ álproblémákat bebeszélni : i közönségbe és könnyed, gördülékeny technikáját nem álcázza trükkös ál újításokkal- Kellemes érzelmessége, hatásos fordulatai, ironizáló humora, jól megrajzolt alakjai sosem sértik az ízlést és sosem hitetnek el többet UKigukról, mint amik. S van, amikor véletlenül túl is nő a maga szándékain és többet mond, mint amennyit valaha is akart. Amikor akaratán kívül, valami súlytalan udvari szerelmi szövevénybe ágyazva kimondja, hogy lám-lám, milyen kis dolgokon múlnak néha a nagy ügyek, milyen kis fintorokon csúsznak el nagy gesztusok, így lesz aztán — ezzel a történelmi grimasszal — az ,,Egy pohár víz“ vagy éppen a „Navarrai Margit“ valamivel több, mint egyszerű szórakozás, könnyed mulatság. így lesz Seribe — kissé túlzott megállapítással . ■— a „Caesar és Cleopatra“ Shawjának szerény előfutára. Nem véletlen, hogy az operatechnika nagymestere, Meyerbeer annyiszor választotta librettistájának S még kevésbé véletlen, hogy mindketten vagyonban és gazdagságban fürödtekf — míg Heine, meg Chopin kiebrudalva haladtak matracsírjukon (Rócz György Budpe öngyújtó. COLLIER, IV., Rigyó utca 4—6. Még hír 13 Beszéltünk a Művészeti Tanács színészeti díjának eheti kitüntetettjeivel. Lengyei Vera új lakásának berendezésére fordítja az ezer forintot. Rátkay Márton tüzelőt vásárol rajtaL Horváth Tivdarral nem beszéltünk. A most sikereket arató fiatal komikussal kapcsolatban ugyanis egyáltalában nem komikus emlékeink vannak Ulti nyáláról, amikor a tehenli Élő nevezetű hírhedt katonai telepen hadapródőrmesteri rangban működött és a sokezernyi munkaszolgáltatással szemben korántsem igyekezett olyan népszerűségre szert tenni, mint most az ezerfejű Cézárral szemben mms Izabella-tér. Telefon: 424—161. 2—8, előadás NAVARRAI MARGIT K./;8. V. %Ü Vígjáték 3 felvonásban. ___________|5 képben. Irta: Seribe és Legouvé. Fordította: Dávid Mihály és Iiácz György.. Rendezte és a díszleteket tervezte: Fábry Zoltán. A jeleneteket Nagyajtai Teréz tervezte. V. Károly —---------Tímár József I. Ferenc — — — --Fray Tivadar Margit, a húga------bajor Gizi Guattinara — — — Ladányi Ferenc Henri D'Albert------Ungvári László Babicca futár—------Gózon Gyula Izabella -------------Barta Mária Eleonora — ^--------Ilosvay Katalin Történik Madridban, a spanyol királyi udvarban. TARTALOM: I. felv. 1. kép. I Ferenc francia király V. Károly spanyol király fogságában van. Madridba érkezik Margit, Ferenc huga, aki minden furfangjával és leleményességével hozzákezdi Ferenc megmentéséihez Henri D‘Albert gróf segítségével, aki halálosan szerelmes Margitba. Guantmnara rosszindulata és intrikája ellenére is engedélyt kap Károlytól, hogy bátyját meglátogathassa. 2. kép: Egy rejtélyes ismeretlen segítségével Ferenc szökni készül, de Károly felfedezi a szökést. Margit ismét mindert rendbehoz és a két uralkodót egymásra hagyja. Megegyezni nem tudnak. Károly dühösen elrohan. Ferenc megírja a lemondását a fia javára. — II. felv. 1. kép: Margit a lemondólevelet ügyes fogással ki akarja csempészni az országból. Amikor ez kiderül, Margit minden asszonyi farsangját felhasználja, hogy rendbehozza a dolgot. 2. kép: Károly megtudja, hogy Margit és Henri szeretik egymást. Margit Guattmarat nagyon kellemetlen helyzetbe hozza és így az nem tehet más, mint ő is Margit szövetségese lesz. — III. felv. Margit megtudja, hogy a titokzatos ismeretlen, aki Ferenc börtönébe látogat, Eleonóra, Károly húga, Ferencet Eleonórával titokban összeesketi a királyi kápolnában. Minden megoldódik, Károly kinevezi Henrit navarrai királynak, Margitból pedig navarrai királynő lesz.. ^s.ír • * pí) , é 1 PROPAGANDAÁRA Ő.-FORINT vihs./í/ .f/(/ti,ttf/juWy /