Pesti Műsor, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-10-31 / 45. szám

Okt. 31-től nov. 6-ig ____________ P­M __________________ _________________ 7 fi megújhodott a Magyar Színház hivatása Gr­af Gosptr 9­ Margit Ötvenedik születésnapján megfiatalodva, megszépülten ji■ 1 f■ 11'k meg újra a poron­don a Magyar Színház, hogy a sikokért küzdő színházak csatasorába lépjen. Az új vezetőséget több ok­kalról érte az a vád, hogy a Magyar Színházat csak azért ,,kozmetikázza“ újból ifjúvá és csá­bítóvá, hogy ,,ledér útra térítse.“ Magya­rán: el akarja vonni ezt az „eredetileg prózai színházat“ igazi rendeltetésétől, hogy — a Nemzeti Színház vendégjáté­kától eltekintve — a könnyű múzsa szol­gálatába állítsa­Nézzük csak, alaposé vz­ a vád? TJg­y érezzük, nem tíz. A Magyar Színház már megnyitása esztendejében is túlnyomó­­részt zenés darabokat jászolt. Az első év műsortervén tíz zenés és hat prózai da­rab szerepelt. Elsőnek :■ Gésáikat mutatta b­e 1897 október 16-án. Tíz évig volt ope­rettszínház a Magyar, ezen a téren erős kon­kurense a Népszínháznak. A tíz­ ope­­rettesztendő nagy sikereiből kiemelked­nek Sidney Jones: Gésák, Josef Strauss: 77/ras­, Ascher: Koldusg­róf, V­erő György: Bajusz, Czobor Károly: Hajdúk hadnagy­a és a nagy Lehár-sikerek: a Di­dióstól. Mulató Ist­enek és a Víg özvegy. Mint érdekességet említem ideg, hogy az induló Magyar Színház egyik legnagyobb sikere volt az a híres francia operett, amely ezévi műsortervünkön is szerepel: az An­gol asszony lánya. A Magyar Színház­ prózai vonalra csak 1907-ben tért át, amikor Beöthy László került az igazgatói székbe- A színháztör­ténet kulisszatitkainak ismerői szerint egyébként Beöthy nem azért zárta ki a könnyű múzsát a Magyar Színházból, mintha az operettet alantas műfajnak tekintette volna, hanem mert színházpo­litikai szempontból szükségesnek látszott, hogy kikapcsolja a Király Színház ver­senytársát. Akár igaz ez, akár pletyka, minden­esetre nem ez leelt volna az első és utolsó eset a színházak annál eszeiben, amikor a konkurrencia kirekesztésének óhaja a magasabb művészi igények leplével taka­­ródzott. Egyébként aki az operettet, mint műfajt lebecsüli, az csak arról tesz tanú­ságot, hogy nemi ismeri, vagy rosszul is­meri ezt a műfajt. Klemperer, amikor az elmúlt héten Budapesten járt és egy baráti beszélgetés során tudomást szer­­zett a Magyar Színház műsortervéről, lelkesen hangoztatta az igazi operett reneszánszának szükségességét és ugyan­ebben a beszélgetésben Offenbacho­t a ,,bulvárok Mozartjának“ nevezte. Nem­ lehet kézlegyintéssel vagy talmi kult­ú­r­fölényeske­­léssel elintézni ezt a műfajt,­­«mely a világot Offenbach, Hervé, Auth­an, Lecocq, Suppe, Strauss János, Millöcker és annyi más vidám, derűs zenei zseni alkotásaival ajándé­kozta meg. A Magyar Színház legszebb kuztatásának tekinti, hogy ismét szín­padot adjon ezeknek az örökértékű mű­veidnek­ Eugene Se­ihe, a szerzők ki­álya Ha regényt ír, ő lett volna kora Cro­nin­ja, Bromfildje vagy Vicki Baumja. De mert színpadi szerző lett, százada Hús Fekete Lászlójának tekinthetjük. ..A­ szerző. Koronázatlan királya mindazoknak, akik szisztematikus fig­y­­. buzgalom­mal tanulják meg mindazt, ami a s­ínpad körül a mesterséget illetően megtanulható s pompás érzékkel hasz­nálják is fel tudásukat- Fejedelme azok­nak, akik­­ csak szórakoztatni­ akarnak - trón utódja­inak se szeri, se száma. Legfeljebb: az ő szándékai tisztábbak s eszközei ízlésesebbek. A pusztán szóra­koztatás ürügye alatt nem akar ..kör­úti“ álproblémákat bebeszélni : i közön­ségbe és könnyed, gördülékeny techni­káját nem álcázza trükkös ál­ újítások­kal- Kellemes érzelmessége, hatásos for­dulatai, ironizáló humora, jól megraj­zolt alakjai sosem sértik az ízlést és so­sem hitetnek el többet UKigukról,­ mint amik. S van, amikor véletlenül túl is nő a maga szándékain és többet mond, mint amennyit valaha is akart. Amikor aka­ratán kívül, valami súlytalan udvari szerelmi szövevénybe ágyazva kimondja, hogy lám-lám, milyen kis dolgokon múl­nak néha a nagy ügyek, milyen kis fintorokon csúsznak el nagy gesztusok, így lesz aztán — ezzel a történelmi gri­masszal — az ,,Egy pohár víz“ vagy éppen a „Navarrai Margit“ valamivel több, mint egyszerű­ szórakozás, könnyed mulatság. így lesz Seribe — kissé túl­zott megállapítással . ■— a „Caesar és Cleopatra“ Shawjának szerény előfutára. Nem véletlen, hogy az operatechnika nagymestere, Meyerbeer annyiszor válasz­totta librettistájának­ S még kevésb­é véletlen, hogy mindketten vagyonban és gazdagságban fürödtekf — míg Heine, meg Chopin kiebru­dalva haladtak mat­­rac­sírjukon (Rócz György Bu­dpe öngyújtó. COLLIER, IV., Rigyó­ utca 4—6. Még­­ hír 13 Beszéltünk a Művészeti­ Tanács színé­szeti díjának eheti kitüntetettjeivel. Len­gyei Vera új lakásának berendezé­sére fordítja az ezer forintot. Rátkay Má­rton tüzelőt vásárol rajtaL Horváth Tiv­d­arral nem beszéltünk. A most sike­reket arató fia­tal komikussal kapcsolat­ban ugyanis egyáltalában nem komikus emlékeink vannak Ulti nyáláról, amikor a tehe­nli Élő nevezetű hírhedt katonai telepen hadapródőrmesteri rangban mű­ködött és a sokezernyi munkaszolgál­tat­ás­sal szemben korántsem igyekezett olyan népszerűségre szert tenni, mint most az ezerfejű Cézárral szemben mms Izabella-tér. Telefon: 424—161. 2—8, előadás NAVARRAI MARGIT K.­­/;8. V. %Ü Vígjáték 3 felvonásban. ___________|5 képben. Irta: Seribe és Legouvé. Fordította: Dávid Mihály és Iiácz György.. Rendezte és a díszleteket tervezte: Fábry Zoltán. A jel­en­eteket Nagyajtai Teréz tervezte. V. Károly —---------Tímár József I. Ferenc — — — --Fray Tivadar Margit, a húga------b­ajor Gizi Guattinara — — — Ladányi Ferenc Henri D'Albert------Ungvári László Babicca futár—------Gózon Gyula Izabella -------------Barta Mária Eleonora — ^--------Ilosvay Katalin Történik Madridban, a spanyol királyi udvarban. TARTALOM: I. f­elv. 1. kép. I Ferenc francia király V. Károly spanyol király fogságában van. Madridba érkezik Margit, Ferenc huga, aki minden furfangjával és leleményességével hozzákezdi Ferenc megmentéséihez Henri D‘Albert­­­ gróf segítségével, aki halálosan szerelmes Margitba. Guan­tmnara rosszindu­lata és intrikája ellenére is engedélyt kap Kár­oly­tól, hogy bátyját meg­látogathassa. 2. kép: Egy rejtélyes ismeretlen segítségé­vel Ferenc szökni készül, de Károly felfe­dezi a szökést. Margit ismét minder­t rendbehoz és a két uralkodót egymásra hagyja. Megegyezni nem­­ tudnak. Károly dühösen elrohan. Ferenc megírja­ a lemon­dását a fia javára. — II. felv. 1. kép: Mar­git a lemondólevelet ügyes fogással ki akarja csempészni az országból. Amikor ez kiderül, Margit minden asszonyi far­­san­gj­át felhasználja, hogy rendbehozza a dolgot. 2. kép: Károly megtudja, hogy Margit és Henri szeretik egymást. Margit Guatt­m­arat nagyon kellemetlen helyzetbe hozza és így az nem tehet más, mint ő is Margit szövetségese lesz. — III. felv. Margit megtudja, hogy a titokzatos isme­retlen, aki Ferenc börtönébe látogat, Eleo­nóra, Károly húga, Ferencet Eleonórával titokban összeesketi a királyi kápolnában. Minden megoldódik, Károly kinevezi Henrit navarrai királynak, Margitból pe­dig navarrai királynő lesz.. ^s.ír • * pí) , é 1 PROPAGANDAÁRA Ő.-FORINT vihs./í/ .f/(/ti,­ttf/juWy /

Next