Pesti Műsor, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1947-12-26 / 1. szám
1947 Dec. 26-tól 1948 jan. 1-ig . IV. évfolyam, 1. szám. vol . Ära Inforínt 1:5 A Pesti Műsor 24 híre 1-3 A Madách Színház három híre: 1. A Madách Színház a Zsugorit Commedia dell' arte módon adja elő, egyes jelenetek nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is játszódnak le. Az újszerű díszleteket Háy Károly László tervezte. 3. Nagyajtay P. Teréz, ,a klasszikus színpadi jelmezek tervezője, a Navarrai Margit és a III. Richard pompás jelmezsorozata után új feladatot kapott: ő tervezi a Zsugorinak a Moliére Fösvénye után írott, magyar rokokóba helyezett vígjátékának jelmezeit, amelyek a XVIII. század elejének magyar viseletét mutatják be. 3. A Madách Színház a nagy szériák színháza. A Zsugori premierjét megelőzően a színház tagjai egyszerre ünneplik meg a Fiúk, lányok, kutyák századik és az Egerek és emberek kétszázötvenedik előadását. 4 A Művész Színház erősen készül a l’dda Gabler bemutatójára, de máris előkészíti az utána következő darabot. Bihari Klárának Boldogság szigete című vígjátékára kerül sor, amelyet a szerzőnő névtelenül küldött be a Művész Színházhoz és Várkonyi Zoltán így fogadta el. A darab hangulata emlékeztet majd a Fiúk, lányok, kutyák légkörére, mert itt is túlnyomórészt fiatalok töltik meg a színpadot. Ismeretlen szigetre sodor, gyerekekről szól a mese, akik önkormányzatot vezetnek be és boldogok mind midig, amíg felnőttek nem érkeznek a szigetre. A gyerekek törvényt ülnek a felnőttek fölött és megjavítják őket . Mednyánszky Ágnes, Thurzó Ágnes, Lorán Lenke, Apor Noémi, Dékány László és Darvas Iván, a darab gyerekhősei, a felnőtteket Kiss Manyi és Pécsi Sándor képviseli. Rendező Várkonyi Zoltán. 5 A Belvárosi Színház is játszik ebben az évadban egy Shakespeare-drámát. Bárdos Artur választása az Otellóra esett, amelynek címszerepét Lehotay Árpád fogja alakítani. Jágó: Dénes György, Desdemona-jelölt: Fényes Alice. 6 Gáspár Margit befejezte új darabját, amelynek címe: „Égi háború színhelye az ég, a föld és a pokol, alapötlete pedig az, hogy mi történik a mennyországban, ha a sátán felcsempész az angyalok közé egy hadiszállítót. A darab időszerűen szatirikus, akik ismerik, az „Új Isten Thébában“ sikereinek túlszárnyalását várják tőle. n A Pesti Műsor eheti híranyagának egy része azonos a múlt heti számunkban megjelent hírekkel. Ennek a szokatlan eljárásnak oka: a karácsonyi ünnepek alkalmából kialakult négy és félnapos nyomdai munkaszünet, amely lehetetlenné tette, hogy hírrovatunkat a tőlünk megszokott módon friss anyaggal lássuk el. Ezért kedves olvasóink szíves elnézését kérjük IMAGYAR ^■XTIAMIl OPERÁKÉI Telefon: 121—1?1i2 Pénteken, december 26-án délelmi Bérletszünet. Rendes helyárak. TRAVIATA K. 11. V. 2. Dalmű 4 felvonásban. Szövegét ifj. Duma* Sándor. ,,A kaméliás hölgy“ című színműve után írta: Piave F. M. Fordította: Lányi Viktor. Zenéjét szerezte: Verdi. Rendezte: Rékai András. A díszleteket Fülap Zoltán tervezte. Vezényel: Fricsay Ferenc. Valery Violetta — Osváth Júlia Bervoix Flóra — Virág Ilona Annina--------------Eszenyi Irma Germont Alfréd — Rosier Endre Germont György Palló Imre dr. Gaston---------------Benkő Sándor Duphol báró-------Galsay Ervin D‘Obigny marquis Szomolányi János Grenvil orvos — Rissay Pál Szolga---------------Ilyés Sándor Inas -------------------Bukucs Károly Főkomornyik — Ney Hugó A táncokat előadja: Kálmán E., Csinády I., Ilamala Irén, Gál A., Suba Gy., Fülöp Viktor és a tánckar. TARTALOM: I. felv.: Violetta, a „Traviatia“ (tévedt nő) és a fiatal Germont Alfréd egymásba szeretnek. Violetta óva inti Alfrédet, mert az olyanféle nők, mint ő, nem képesek igazi szerelemre. Végül meghatja Alfréd ragaszkodása és egy szál kaméliát ad át azzal, lux elbervad, jöjjön másikért II. felv.: Violettát elragadja. Alfréd szerelmi ostroma. Búcsút vesznek a lármás nagyvárosi élettől, egy csöndes vidéki házba költöznek s csak szerelmüknek élnek. Alfréd nem valami gazdag. Violetta a magáéból pótolja a háztartás költségeinek egy részét. Alfréd atyja rémülten értesül arról, hogy fia egy ,.démon“ hálójába került. Eljön, hogy kiszabadítsa. Csakhamar kiderül azonban, hogy Violetta nem ,,démon“, hanem önzetlenül és mélyen szereti Alfrédet. Az öreg Germont ennek ellenére arra kéri, hogy szakítson Alfréddel, mert viszonyuk árt leánya, Alfréd húga hírnevének. Violetta meghozza a nagy áldozatot: lemond Alfrédről Néhány sorban elbúcsúzik tőle és elhagyja a házat. Alfrédet összetöri Violetta távozása. Okát nem tudja: azt hiszi, hogy Violetta azért hagyja el, mert ő nem elég gazdag. III. felv .• Flórának, Violetta barátnőjének estélyén összetalálkoznak. Alfréd egy csomó, kártyán nyert bankót vág Violetta arcába, így fizet Violetta szerelméért. Az öreg Germont felvilágosítja fiát tévedéséről. IV. felv.: Violetta •viták» betegen fekszik Alfréd jön és közli, hogy atyja már abba is beleegyeznek, hogy feleségül vegye, erre azonban nem kerül sor, mert Violettát megöli régi betegsége, a tüdővész. Alfréd karjaiban hal meg. Ve'lli (18113—1901), az olaszok legnagyobb operaköltője, 28 operát írt, s ezek közül a legtöbbet játszottak: Rigóleito, Trubadúr, Emamii, Traviata,,Vicaricosbát, Végzet hatalma. Simone Bocemnegra, Don Carlos, Aida, Othello, Failstaff.