Pesti Műsor, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-03-19 / 13. szám
Márc. 19-től márc. 25-ig IV. évfolyam, 13. szám. Ára 1*80 forint Országos Magyar Szíművészeti Akadémia Színháztudományi Intézete, H. Rákóczi u.21.II.2 I PESTI MŰSOR 21 HÍRE 1-5 A legfrissebb és legérdekesebb operaházi hírek: 1. Tavaszra nemcsak megoldódik az Operaház basszista válsága, de világviszonylatban is egyedülálló együttest mutatnak majd be. Most érkezett értesülések szerint ugyanis Svéd Sándor és Székely Mihály május elején, Ernster Dezső május végén érkezik Budapestre, Koréh Endre pedig már húsvét után állandó munkába lép és egyfolytában hat hétig áll az Operaház rendelkezésére. — 2. További amerikai magyar vendége az Operának májusban Nováti Antal, aki a Simone Boccanegrát és a Rózsalovagot fogja vezényelni. — 3. A Simone Boccanegrát egyébként áprilisban újítja fel az Operaház, Varga Pál vezénylésével. Új címszereplője Jámbor László, újak még Varga Lívia, Simándy József és Galsay Ervin. — 4. Tiszai Magda felgyógyult hosszas betegségéből és rövidesen a Hovanscsina, Álarcosbál és Lammermoori Lucia altszerepeiben lép a közönség elé. — 5. Komor Vilmos nyárra jugoszláv-bolgár túrára kapott meghívást, amelynek során operákat és szabadtéri előadásokat vezényel. 6 A budapesti sajtó alig foglalkozott Janitie Charrat szemtélyével és munkásságával. Az alig huszonhárom éves filigrán táncművésznő, aki egyike a francia tánckultúra csillagainak, édesanyja társaságában tartózkodik Budapesten, ahonnan március 25-én utazik tovább. Saját tánccsoportjával járja világot. Igen nagy véleménnyel van az Operaház balettkarának tudásáról, Rab Istvánnak pedig szerződtetési ajánlatot tett a féifi Opera Comique számára, de a most feltűnt fiatal táncos egyelőre Budapesten marad. A Strauss-operett kirobbanó sikere komoly problémákat okozott a Magyar Színházban. Az eredeti megállapodások szerint ugyanis a Nemzeti Színház együttesének május elsején kellett volna megkezdenie tavaszi vendégjátékát a Magyar Színház színpadán, a Tavaszi hangokban viszont szakbecslés szerint száznál több előadás van. Máris megindultak a tanácskozások a Nemzeti Színház magyar színházb li vendégjátékának elhalasztásáról. A Belvárosi Színház és a Vígszínház a legnagyobb barátságban egyezteti Gergely Sándor és Priesley új darabjainak bemutatóját, amikor is Ajtay Andor a Belvárosi Színház színpadát a Vígszínház színpadával cseréli fel. A Volpone és a Visszafelé az úton jó menetek miatt lehetséges, hogy a bemutató újabb egy heti halasztást szenved. Az Árnyas útban Ajtay Andor hatvanöt éves nyugalmazott tanárt játszik, aki boldog családi körben születésnapját ünnepli, amikor nyugdíjaztatásáról értesül. Egész világa összeomlik, csak legfiatalabb lánya marad mellette, akivel új életet épít fel. Ajtay három leányát Balogh Erzsi, Náray Teri és Temessy Hédi (ő a legfiatalabb) játssza. fi] MAGYAR «Z ÁLLAMI OPERAHÁZ Telefon: 121 -362. Pénteken, március 19-én Bérlet: D-sorozat, 15. szám. Csütörtökön, március 25-én Bérlet: C-sorozzat, 15. szám. LOHENGRIN . _r 1 Dalmű 3 felvonásban. « K• 6' V' 1 Zenéjét és szövését írta: Wagner R. Fordította: Lányi Viktor. Rendezte: Oláh Gusztáv. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Karigazgató: Pless László. Vezényel: Klemperer Ottó. I. Henrik----------Lohengrin----------Brabanti Elza — Gottfried herceg — Telramund Fridrik Ortrud, felesége — A király hirdetője 1 ső 2-ik 3 ik 4-ik 1 ső 2-ik 1 ., 3 ik apród 4-ik lovag Fodor János Simándy József Rigó Magda Rab István Losonczy György Némethy Ella Reményi Sándor Virág József Lux Géza Mally Győző Ilyés Sándor Hagymás Ilona Bariba Éva Jurenák Ida Zolnay Edith Onfound Március 25-én Palánkay Klára TARTALOM: A brabanti herceg, Gottfried, eltűnt. Frigyes felramundi gróf azzal vádolja Gottfried nénjét Elizát, hogy ő tette el láb alól a fiúcskát. A király Madarász Henrik felelősségre vonja a hercegnőt. A perben istenítélettel döntenek. Telramund kiáll a maga igaza mellett, Brabanti Elzáért viszont egy ezüstvértű lovag száll síkra, aki hattyú vonta csónakon érkezik meg a Schelde folyón. A lovag csak azt kívánja Elzátok hogy soha ne kérdezze tőle, honnan jött és kicsoda. Elza ezt megígéri. A lovag a perdöntő párbajban legyőzi Telramundot, de életének megkegyelmez. Feleségül veszi Elzát. De Elza nem tud ellenállni kíváncsiságának, egyre hevesebben követeli, árulja el titkát. Telramund gyilkos merényletet tervez a lovag ellen, de a merényletet a lovag egyetlen mozdulattal meghiúsítja. Mivel Elza nem teljesítette ígéretét, a lovagnak távoznia kell, de előbb elmondja, hogy ő a Szent Grál lovagjai közül való. Az ártatlanokért száll síkra. Földöntúli ereje, hatalma azonban csak addig tart, amíg nem tudják róla, hogy Ik'i. Az ő atyja a Grál országának királya, Parsifal, s neki magának Lohengrin a neve. A hattyúvonta csónak, amely hozta, eljön érte. Mielőtt Lohengrin csónakba szállna, Telramund felesége, Ortrud kárörvendőn elmondja, hogy a hattyú az eltűnt Gottfried herceg, ö, Ortrud, varázsolta a kis herceget hattyúvá. Lohengrin a Grálhoz könyörög segítségért, imája meghallgatásra talál. Egy galamb száll alá az égből, a hattyú visszaváltozik a kis herceggé és Lohengrin csónakját a galamb visszavezérli a Grál honába. Simándy József Rigó Magida