Pesti Műsor, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-07-16 / 30. szám
belies, részletes heti mozi- és hangversenyműscr túl. 16-tól júl 22 ig IV. évfolyam, 30- szám ^ t wss**, PESTI MŰSOR 27 HÍRE Mi történik a Magyar Színházzal? — ez a színházi világot legjobban érdeklő kérdés napok óta. A Magyar Színház igazgatósága ugyanis még a múlt héten új darab színrehozataláról tárgyalt, közben azonban a Nemzeti Színház kapta meg második színpadául az Izabella-téri nagy tradíciójú színházat, mire nemcsak a próbatervek maradtak abba, hanem az „Így élni a__‘‘ előadássorozatát is veszély fenyegeti. A Nemzeti Színház ugyanis minél előbb szeretné megkezdeni a színház renoválását, viszont az amerikai börleszk olyan nagy közönséget vonz, hogy előadásait csak akkor hagyják abba, ha erre a polgármestertől írásbeli utasítást kapnak. A színház átalakítási munkálatai körülbelül nyolc hetet fognak igénybe venni és a tervek szerint közel egymillió forintba kerülnek. A Magyar Színház művészi és műszaki személyzetének sorsáról eddig nem történt intézkedés. Az „Így élni ó ...“ társulata saját vállalkozásában színpadot keres a kitűnő produkció számára. A Városi Színház körüli tervek még nem alakultak ki véglegesen, de körvonalakban már kibontakozik a színház jövő évadbeli szerepe. Eszerint a Városi Színház mint mozi megszűnik. Az Opera valószínűleg heti két estén át szerepelteti társulatát a hatalmas színpadon, amely a hét további estéin Ára 1‘80 forint mm hangverseny pódiumul fog szolgálni. Az évad folyamán a Magyar Színház jelenlegi társulata száz estén át klasszikus operettet fog játszani a Városi Színházban, amely esetleg forgószínpadot is kap őszre. 3 Major Tamás, a legelfoglaltabb színigazgató mondja a P. M.-nek: — Az idén olyan helyre megyek pihenni, amiről senki se fog tudni, mert a jövő szezon anyagát csendben, háborítatlanul szeretném kidolgozni. 4 Egri István, a Pesti Színház igazgatója mondja: — Gőzerővel dolgozunk, hogy behozzuk azt az időt, amelyet a koncesszió késői kiadása miatt elveszítettünk. A társulat szervezése befejezés előtt áll. A törzstársulat újabban Ráday Imrével és Orsolya Erzsivel bővült ki. Eddig lekötöttem Maxim Gorkij, Marcell Aymer, Noel Coward és Grandpierre Emil egyegy darabját, egy dramatizált Mikszáthregényt és természetesen várom a magyar darabokat. Amikor társulatom összeszokott, előadunk egy Moliére vígjátékot is. 5 A Nemzeti Színház két új tagja: Ruttkay Éva és Kállay Ferenc a Fösvényben mutatkozik be. Kívülük Ladomerszky Margit, Ilosvay Katalin, Rátkay Márton, Gábor Miklós és Bozóki István játsszák a főszerepeket. Szombaton, július 17-én CIGÁNYBÁRÓ K. 8. V. 11. Daljáték 3 felvonás______________. ban. Szövegét írta Jókai Mór és Schnitzler J. nyomán Fejér István. Zenéjét szerezte: Johann Strauss. Rendezte♦ Angyal Nagy Gyula. Az Operaház ének- és zenekarát vezényli: Ferencsik János, Nagypél László Zsupán -----------Arzéna, leánya — Marabella —■ — Ottokár, a fia — Cipra -------------Szaffi, cigányleány Barinkay Sándor Gábor diák------Gróf Carnero - Pali j Ferike , cigányok Zsiga 1 Polgármester — Polgármesterné — Bürget — ----------Tompa Sándor Gencsy Sári Virágh Ilona Loránd György Buday Mária Orosz Júlia Nagypál László Szomolányi János Pethes Sándor Balogh Lajos Kocsondy Lajos Ordel Lajos Gács László Hollós Melitta Rózsa Nándor Táncok: toborzó, keringő, tere-fere polka. Előadják: Csinády Dóra, Fülöp Viktor, Tóth László és az Operaház balletkara. Történik az I. felvonás Zsupán lakásán, a II. felvonás a cigánytáborban, a III. felvonás Budán. TARTALOM: I. felv.: Barinkay hazajött, hogy apja birtokát, amelynek felén Zsupán gazdálkodik, elfoglalja. Barinkay Melegül kéri Zsupán leányát, Arziónát, áki viszont csak mágnáshoz akar feleségül menni. Barinkay, akiit, hűséges cigányai cigánybáróvá kiáltanak ki, feleségül veszi Szaffit. — N felv.: A cigánybáró Szaffival és anyósával alpja várának romjai között telepedik le és felfedezi a romok között elrejtett kincseket, melyeket ©arimking apja menekülésekor dugott el. Ottokár, Zsupán, Arzéna és Mirabella a maguk részére Carneróvail akarják a kincseket lefoglaltatni. Gábor diák katonákait toboroz a török-magyar háborúhoz, besorozza Zsupánt, és Otokárt is. Barinkay önként áll közéjük és vagyonát a felszabadító háború céljaira ajánlja. — III. felv.: A háborúból dicsőségesen hazatérő Barinkayt vitézségéért báróvá nevezik ki. Visszakapja elkobzott birtokát, rehabilitálják. Szaffival és hűséges cigányaival hazamegy birtokára. Strauss Johann (1825—1899 Bécs). A nagy zeneszerző Strauss-család második tagja (az első az 1804-ben született id. Strauss János volt), a közvélemény a „keringős király“ névvel illette. Páratlanul gazdag dallamteremtő volt, szerzeményeinek száma megközelíti az ötszázat. Rengeteg operettje közül nálunk legismertebbek a „Denevér“, a ,,Cigánybáró“, „Egy éj Velencében“. (Írt egy vígoperát is Arany Jánosnak „Pázmány lovag“ című balladájából, de ez a műve nem sikerült.) AVatKER SZABADIÉII SZÍNI * AZ A MAGYAR MÚZSA ESTÉI: Orosz Julia