Heti Műsor, 1956 (9. évfolyam, 1-42. szám)
1956-01-06 / 1. szám
IX. évfolyam, 1. szám 1966 január 6-12-ig • Ára 1 forint W BÁTHY ANNA 03 Operaház Kossuth-díjas, kiváló művésznője, most ünnepli operaházi tagságának huszonötéves jubileumát. A művésznő, aki azelőtt a Városi Színház tagja volt, a legértékesebb drámai szoprán birtokosa. Híres szerepei az »Aida« címszerepe, a »Trubadúr« Leonórája, a »Végzet hatalma« Leonórája, az »Otelló« Desdemonája, a »Don Carlos« Erzsébeté, Mozart »Don Juan«-jának Donna Elvirája, Wagner »Walkür«-jének Sieglindéje, a »Tannhäuser« Erzsébeté, a »Lohengrin« Elzája és főként Beethoven »Fidélio«-jának főszerepe, Leonóra. A nagy hangversenypódiumok egyik legünnepeltebb énekesnője, aki főként Schubert-, Brahms-, Hugo Wolf- és Lowe-balladákkal aratott nagy sikert, ezeken felül pedig magyar népballadákkal és népdalokkal. Báthy Annát nemes alázat kapcsolja az énekművészethez, és éneklése ezért hat olyan diadalmasan. Hangja egészen világos színű és hatalmas vivőerejű. Verdi »Rekviem«-jében és egyéb oratóriumokban való szereplése fényes bizonyítéka énekkultúrájának. Külön értéke, hogy színpadi játéka is kivételes, és a humor megcsillantatására is van képessége. Ennyit hadd mondjunk elöljáróba a jubiláló művésznőről. Magyar Állami OPERAHÁZ [el.: ZIZ-5S0 Pénteken, 8-án S-bérlet, 4. előadás Kezdete 7 órakar I. A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Opera 1 [elvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Szövegét írta: Balázs Béla. Rendezte, a díszleteket és jelmezeket tervezte Oláh Gusztáv Vezényel: Ferencsik János A kékszakállú Székely Mihály Judit . . . Palánkay :„ A régi „ asszonyok ” ” Történik a Kékszakállú herceg várában Judit mindent és mindenkit elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért s követi őt várába, amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőződik róla, hogy amit beszélnek — igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak, meggyötörte, megkínozta, megölte őket. Judit mégis vállalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örülve és szerelméért életével fizet. »ÁRTOK BÉLA 1881-ben született Nagyszentmiklós községben és 1815-ben halt meg Amerikában. Küzdelmes művészi pályája a Kossuthszimfónia után újabb állomások felé vezet. Új formákat kifejező eszközöket és új zenei nyelvkincset keres. 1917 jelentős éve Bartók pályájának, ekkor mutatja be a magyar Operaház a >Fából faragott királyírót. 1929-ben meglátogatja a Szovjetuniót. Közép-Európa fojtogató légköre miatt Amerikába utazik és önkéntes emigrációjában éri utól a halál.