Pesti Műsor, 1957 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1957-02-08 / 1. szám

1957. február 8—14-ig VI. évfolyam, 1. szám lízi Ára 1.60 Ft. S/s HÁZ­.. .jOMÁNYI kűnYVIÁRA .u^*_yény MQCi A Pesti Műsor 34 híre í Naponta százezrek haladnak el Buda­­pest egyik legforgalmasabb pontján, a Nemzeti Színház mellett. Fővárosunk kö­zönsége sajnálattal állapítja meg, hogy a színház még mindig magán viseli az ok­tóberi események nyomait és látszólag a tatarozási munka sem indult még meg, holott körülötte lázas iramban folyik az újjáépítés. A Nemzeti Színház épülete helyreállításának, lassú tempóját az okoz­­za, hogy úgy külső, mint belső újjáépíté­séhez egyes anyagokat külföldről kell hozni. Ennek ellenére remény van arra, hogy az ország első prózai színháza már­cius közepére ismét megnyílik. A Nem­zeti Színház társulata addig is, amíg ha­gyományos otthonában színpadra lépheti járja az országot. Legutóbb a tatabányai szénmedencét keresték fel. Tatabányán és Oroszlányon a »Fáklyaláng«-ot, Almás­füzitőn a »Bernarda házá«­t adták elő. 2 Enyhülőben van Operaházunk basszista hiányai A nagy sztárok közül Székely Mihály február közepén visszaérkezik Budapestre és február végén már énekli is a Kékszakállút, az utánpótlás kialaku­lása céljából pedig két tehetséges fiatal ösztöndíjas került az Operához: Hegyi Adorján és Molnár Miklós. 3—6 Néhány magyar vonatkozású külföldi filmhír: 1. dr. Szlatinay Sándor filmren­dező és zeneszerző Münchenben film­gyártó vállalatot alapított, amely rövide­sen megkezdi első filmjének forgatását, i. Vaszary Gábor­­ Mompily című regé­nyéből német nyelvű filmet forgatnak ta­vasszal Párizsban. 3. Bolváry Géza a Berlin—Tempelhoff Ufa filmműtermében új vígjátékot forgat »Ez csak egyszer for­dulhatott elő« címmel, 1. Máté Rudolf filmoperatőr, rendező (valamikor Eiben István segédoperatőrje) Rómában olasz é? amerikai változatú filmet forgat »Viszont­látásra Rómábanl­ címen. 7 A Madách Színház Goldoni »Hazug« cí­mű komédiájának bemutatójára készül. Címszerepét Darvas Iván, szolgáját Soós Imre, Pantalonét Kőműves Sándor játs­­­sza. Colombína alakítására a Madách Színház kölcsönkérte Debrecenből Anda­­házy Margitot. 8 A Debreceni Színház március 15-re ter­­vezi idei évada legnagyobb produkcióját: >„Az ember tragédiája« bemutatóját. Ma­dách Imre művét Berényi Gábor rendezi. Ádám: Téri Árpád, Éva: Hotty Éva, Luci­fer: Bángyörgyi Károly. 9 A közeli napokban volt húsz éve, hogy századeleji festőművészetü­nk egyik ki­váló alakja, Magyar-Mannheimer Gusztáv meghalt. Sok száz bravúros képén kívül az volt a nevezetessége, hogy ő festette a New York kávéház freskóit. Sajnálatos, hogy egész művészi közéletünk észrevét­lenül ment el a mester halálozási évfor­­dulója mellett. 10 A Fővárosi Operettszínház Kamaraszín­háza, a Blaha Lujza Színház márciusban felújítja Komjáti Károly, Török és Ernőd hajdani nagysikerű zenés vígjátékát, a »Harapós férj«-et — előreláthatólag »Ipa­fai lakodalom« címen. A főszerepeket La­­tabár Kálmán és a Madách Színháztól kölcsönzött Kiss Manyi játssza. 11 A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat még ebben a hónapban nagyszabású mun­kába fog: felveszi Kodály Zoltán »Psalma» Hungaricus«-át, a szerző vezényletével. 12 A múlt évben nagy sikert aratott az a bátorhangú kabaré, amely »Szólj szám...­­címen foglalta műsorba ismert írók­ai, darabjait, magánszámait. A­­ Szót­­szám . . sorozat rövidesen ismét megin­dul és a Bartók-teremben mutatkozik be hetente több előadás keretében. MAFi­ YAR IpMIMMI OPERAHÁZ Tel.: 312—550 Szombaton, 9-én N-bérlet, 3. előadás Kezdete Vi5, vége 7 órakor A SZEVILLAI BORBÉLY Víg dalmű 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ROSSINI Szövegét írta: Beaumarchais után Ster­­bini G. Fordította: Harsányi Zsolt és Blum Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jel­mez: Márk Tivadar. Rendezte: Mikó András Vezényel: Tóth Péter Gróf Almaviva . 3 Bartolo orvos . Rosina, gyámleá­nya ........................ Figaro borbély . Basilio, Zenemester Berta, Rosina neve­­­­lője Somogyváry Lajos Katona Lajos Gyurkovics Mária Radnay György Horváth László Uher Zita Florik­o, a gróf szolgája .... Varga András örtiszt . . . .­n Toronyi Gyula Ambrozio, Bartoló szolgája .... Kővári Richárd Jegyző . . 1 . . Klätzer Alajos Történik Szevillában, a XVI. században Beaumarchais (1732—1799) vígjátéka for­radalmi tett volt a maga korában, ami­kor színpadra vitte a nép fiát, az arisz­tokráciát kifigurázó, tréfakedvelő, éles­­eszű szevillai borbélyt. A pénzéhes öreg Bartolo doktor Rosinót, gazdag gyámleá­nyát akarja feleségül venni. Rosinába a fiatal Almaviva gróf szerelmes. Segítsé­gükre siet Figaro, aki először mint ka­tonatisztet, majd mint énekmestert csem­pészi be Bartolo házába Almavivát, s őt végül a jegyző megtévesztésével össze is esketi Rosinával. A póruljárt gyám ja­vára Almaviva lemond a hozományról, amelynek azonban egyik részét Figaro kapja jutalmul. Trossini (1792—1868) a XIX. század olasz operairodalmának Verdi előtt egyik legkimagaslóbb egyénisége. Zenéjének üde frissesége, behízelgő dallamossága már életében nagy elismerést szerzett számára. Operáinak legnagyobb része a rossz szövegkönyv miatt ma már nem szerepel a műsorokon s csak nagyszerű nyitányaikat hallhatjuk a hangverseny­dobogón. Időtállónak fiatalkori műve, »A szevillai borbély« s utolsó alkotása) a »Tell Vilmos« bizonyult. Gyurkovics Mária

Next