Pesti Műsor, 1958 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1958-10-17 / 42. szám

Október 17—23-ig P M _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 5 Vasárnap, 19-én este Bérletszünet Kezdete 7, vége 10 után CIGÁNYBÁRÓ Daljáték f­­elvonásban (1 kép) Zenéjét szereztet STRAUSS JÁNOS Szövegét írta Jókai Mór novellája után J. Schnitzler. A szöveget átdolgozta Szí­netét György, a verseket Fischer Sándor. Rendezte: Nádasdy Kálmán, táncok: Ha­rangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán, Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: Németh Amadé Zsupán i ...­­ Arzéna................... Mirabella . . . . Ottokár . . . . . Gróf Carnero ... Cipra Szal­i ...... Barinkay . . • i Gábor diák . . . Pali­­ Feri* 1 ernyők Mihály­i Kancellár . . Hírnök « . • Zsiga . . . . • Első paraszt . . . Második paraszt . Suszter > . l Fekete Pál Pavlánszky Edina Lőrincz Zsuzsa Réti József Lendvay Andor Budanovics Mária Orosz Júlia Nagypál László Petri Miklós Mally Győző Ordek­ Lajos Sugár Dezső Rajner László Lux Tibor Ilyés Sándor Cser József Lux Géza Szilágyi Béla Baloeb Lajos A táncokat előadja: Tóth László, Csajkovic Magda, Eck Imre A külföldről hazaérkező Barinkay Sán­dor apai birtokát Zsupán bitorolja. Barin­­kayra már csak Cipra, az öreg cigány­asszony emlékszik, akinek leánya, Szafü, beleszeret a fiatalemberbe. Neki azonban Zsupán lánya tetszik, de a gőgös Arzéna visszautasítja udvarlását. Barinkay felfe­dezi Kuli basa kincseinek rejtekhelyét, de a vagyont a toborzásra érkező Gábor diák­nak ajánlja fel, s maga is beáll a hadse­regbe Zsupánt is beviszik katonának A háborúban Barinkay hősiesen verekszik, Carnero ezért királyfi­ embert szeretne belőle faragni, s úgy intézi, hogy Szaffit kinevezzék udvarhölgynek. Barinkay és Szaffi azonban nem vágyakozik az udvari életre. Inkább visszatérnek szülőföld­jükre. Kedden, 21-én 1. bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 10 órakor PILLANGÓKISASSZONY Dalmű 1 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét Long és Belasco nyomán Irtai Giacosa és Illica. Fordította: Váradi Sándor. Díszlet: Oláh Gusztáv. Rendezte: Nádasdy Kálmán ezényel: Varga Pál Cso-cso-szán Suzuki . * Kate . * • Pinkerton » Yamadori » Sharpless • Goro . . . Bonzo . . Császári biztos Tiszt ... Cso-cso-szán Cso-cso-szán unokanővére Cso-cso-szán fia . . . Szecsődy Irén . . . Uher Zita , i Lorenz Kornélia Mátray Ferenc Palcsó Sándor Varga András Fekete Pál Kerekes Gábor Rajna András Göndöcs József Adorján Mária my­ja * Szabó Márta Bodnár Éva I. felv.i Pinkerton amerikai tengerész­­tiszt japán szokás szerint feleségül veszi Cso-cso-szán gésát, aki ősei hitét is el­hagyja az idegen tisztért. Cso-cso-szánt ezért családja kitagadja. Néhány hét után Pinkerton hajóján elhagyja Nagasakit, de azt hazudja, hogy visszatér Csocso­­szánhoz. — II. felv.: Cso-cso­szán meg­született kisfiával évekig hiába várja vis­­­sza Pinkertont. Évek múlva újra megjele­nik a kikötőben Pinkerton hajója. — UL­­ elv.: Pinkerton visszajött, de vele van igazi felesége, egy fehér asszony is. Pin­kerton, mikor megtudja, hogy fia van, a gyermeket magának kéri. Cso-cso-szán beköti kisfia szemét és amikor Pinkerton a gyermekért jön, öngyilkos lesz. Hétfőn, 20-án 8-kor a magyar Állami HANGVERSENYZENEKAR Beethoven-bérlet 1. estje Vezényel: Ferencsik János MŰSOR­ I. szimfónia III. (Eroica) szimfónia Beethoven már 1794-ben kezdett szimfó­nia-írás tervével foglalkozni, de az I. szim­fóniával csak 1800-ban lépett a nyilvános­ság elé. Zenéjére még erősen hatott Haydn és Mozart művészete, de az I. tételt be­vezető Adagio már a fiatal Beethoven újító szándékairól tanúskodik. A tételen végig vidámság, jókedv uralkodik. A II. tétel szépségeit már a kortárs­ hallga­­tók is nagyra értékelték. A III. tételben a Menüett hagyományos kereteit Beetho­ven robusztus erővel feszíti széjjel. A té­tel már igazi, beethoveni scherzo. A Finale hangvétele Haydn zárótételeire emlékeztet. A III. (Eroica) szimfóniát Beethoven 1804-ben fejezte be. Ajánlása eredetileg Napóleonnak szólt, de amikor Beethoven meghallotta, hogy Napóleon császárrá ko­ronáztatta magát, széttépte a címlapot és a szimfónia elé az Eroica, hősi jelzőt írta. Az I. tétel Wagner szerint »az erőnek fo­kozása, mely tetőpontját a tétel közepén éri el«. A II. tétel öt részre tagozódó, ha­talmas gyászinduló. A in. tétel Scherzo, a IV. tételben »a szív mégegyszer fájdal­masan feldobban, de a fájdalmas gyönyör bágyadtságát az erő hatalma diadalmasan legyőzi«. Szerdán, 22-én Bérletszünet Kezdete 7, vége V.l­ után CARMEN Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: BIZET Szövegét Mérimée elbeszélése után írta: Meilhac és Halévy. Táncok: Nádasy Ferenc. Rendezte Oláh Gusztáv. Kar­igazgató: Pless László Vezényel: Komor Vilmos Don José «.«I Járay József Escamillo . • # , Fodor János Remendado , * , Somogyváry Lajos Dancaire . . . . Pálfy Endre Zuniga . . * , , Nádas Tibor Morales . . . , , Bende Zsolt Carmen . • • • , Palánkay Klára Micaela » « % « , Orosz Júlia Frasquita . . • , Pavlánszky Edina Mercedes « . . . Szőnyi Olga A táncokat a IV. felvonásban előadja: Róna Viktor, Rácz Boriska, Bánki Györgyi, Kemény Judit, Nagy Júlia, Kiss László, Pető László, Zilahy Győző, Sipeki Leven­te, Csajkovits Magda I. felv.: Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára a figyelmét. A tüzesvérű lány összevész egyik társnőjével, kést ránt elő . Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. II. felv.: Don Josét megbüntetik Carmen szökése miatt. A ti­zedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádorba szerelmes, de mégis ráveszi Don Josét, hogy szökjék meg a katonaságtól, il. felv.: Don José Carmen kedvéért csem­pész lesz. 9 amikor itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív Csütörtökön, 23-án 3. bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 10 után HEGYEK ALJÁN Zenedráma 2 felvonásban, előjátékkal Zenéjét szerezte: EUGEN D’ALBERT Szövegét Guimera A. nyomán Lothar Ru­dolf írta, Várady Sándor fordította. Ren­dező: dr. Kenessey Ferenc. A díszleteket Forrai Gábor, a je­mezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: Kerekes János Sebastiano . « « • Jámbor László Tommaso , 9 . , Antalffy Albert Pedro Király Sándor Marta Rigó Magda Nuri Sebas- Gencsy Sári Pepa tlano Cser Tímea Antonia szolga- Garancsy Márta Rosalia lalában Lörincz Zsuzsa Nando Kishegyi Árpád Moruccio Palcsó Sándor Egy legény « « « Pálfy Endre Történik, a Pyreneus hegység egyik havas sáni majd a havasok alján Katalóniában Pedro, a pásztor sok éve nem látta már a falut. Sebastiano, a gazdája sza­badulni akar kedvesétől, Mártától és Pedro nyakába varrja Nanda óvja őt, ne menjen le a völgybe az álnok embe­rek közé, de Pedro nem hallgat rá. A község gúnykacaja közben kíséri Már­tát a templomba. Márta is gyűlölettel fordul el tőle, mert azt hiszi, hogy anyagi érdekből veszi őt feleségül. Sebastiano úgy képzeli, Márta csak színleg lesz a pásztor felesége, s már az első éjszakán folytatni akarja előbbi kapcsolatukat. De amikor Márta egye­dül marad a tisztalelkű Pedróval, von­zalma felébred a fiatalember Iránt. Lát­ja Sebastiano jeladását az ablakban, de nem mozdul... A következő napon Márta Pedro előtt leleplezi Sebastianót, aki egy gazdag lányt akar feleségül venni. Pedro szá­­monkéri tőle gazságait s úgy fojtja meg, mint egykor a hegyi ragadozó farkast. Azután Indul vissza Mártával föl a he­gyekbe, a tiszta levegő, a szabadság felé. Cser Tímea vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme. Micaela könyör* gésére otthagyja a csempészeket. IV* felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreá** dór. Carment már csak a győztes tor** reádor érdekli. Don José leszúrja Carment Szombaton, 18-án éjjel 11-kor VILÁGSIKER Közreműködik: Aubrey Pankey, Lilian Sarter és Peter Sarter indiai—angol tán­cospár és táncegyüttese, Zsolnay Hédy, Rátonyi Róbert, Holéczy Ákos és zene­kara, Zsoldos Imre és szólistái, Kovács Erzsi, Németh Lehel Konferál: Brachfeld Siegfried

Next