Pesti Műsor, 1958 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1958-10-17 / 42. szám
Október 17—23-ig P M _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 5 Vasárnap, 19-én este Bérletszünet Kezdete 7, vége 10 után CIGÁNYBÁRÓ Daljáték felvonásban (1 kép) Zenéjét szereztet STRAUSS JÁNOS Szövegét írta Jókai Mór novellája után J. Schnitzler. A szöveget átdolgozta Színetét György, a verseket Fischer Sándor. Rendezte: Nádasdy Kálmán, táncok: Harangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán, Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: Németh Amadé Zsupán i ... Arzéna................... Mirabella . . . . Ottokár . . . . . Gróf Carnero ... Cipra Szali ...... Barinkay . . • i Gábor diák . . . Pali Feri* 1 ernyők Mihályi Kancellár . . Hírnök « . • Zsiga . . . . • Első paraszt . . . Második paraszt . Suszter > . l Fekete Pál Pavlánszky Edina Lőrincz Zsuzsa Réti József Lendvay Andor Budanovics Mária Orosz Júlia Nagypál László Petri Miklós Mally Győző Ordek Lajos Sugár Dezső Rajner László Lux Tibor Ilyés Sándor Cser József Lux Géza Szilágyi Béla Baloeb Lajos A táncokat előadja: Tóth László, Csajkovic Magda, Eck Imre A külföldről hazaérkező Barinkay Sándor apai birtokát Zsupán bitorolja. Barinkayra már csak Cipra, az öreg cigányasszony emlékszik, akinek leánya, Szafü, beleszeret a fiatalemberbe. Neki azonban Zsupán lánya tetszik, de a gőgös Arzéna visszautasítja udvarlását. Barinkay felfedezi Kuli basa kincseinek rejtekhelyét, de a vagyont a toborzásra érkező Gábor diáknak ajánlja fel, s maga is beáll a hadseregbe Zsupánt is beviszik katonának A háborúban Barinkay hősiesen verekszik, Carnero ezért királyfi embert szeretne belőle faragni, s úgy intézi, hogy Szaffit kinevezzék udvarhölgynek. Barinkay és Szaffi azonban nem vágyakozik az udvari életre. Inkább visszatérnek szülőföldjükre. Kedden, 21-én 1. bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 10 órakor PILLANGÓKISASSZONY Dalmű 1 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét Long és Belasco nyomán Irtai Giacosa és Illica. Fordította: Váradi Sándor. Díszlet: Oláh Gusztáv. Rendezte: Nádasdy Kálmán ezényel: Varga Pál Cso-cso-szán Suzuki . * Kate . * • Pinkerton » Yamadori » Sharpless • Goro . . . Bonzo . . Császári biztos Tiszt ... Cso-cso-szán Cso-cso-szán unokanővére Cso-cso-szán fia . . . Szecsődy Irén . . . Uher Zita , i Lorenz Kornélia Mátray Ferenc Palcsó Sándor Varga András Fekete Pál Kerekes Gábor Rajna András Göndöcs József Adorján Mária myja * Szabó Márta Bodnár Éva I. felv.i Pinkerton amerikai tengerésztiszt japán szokás szerint feleségül veszi Cso-cso-szán gésát, aki ősei hitét is elhagyja az idegen tisztért. Cso-cso-szánt ezért családja kitagadja. Néhány hét után Pinkerton hajóján elhagyja Nagasakit, de azt hazudja, hogy visszatér Csocsoszánhoz. — II. felv.: Cso-csoszán megszületett kisfiával évekig hiába várja vissza Pinkertont. Évek múlva újra megjelenik a kikötőben Pinkerton hajója. — UL elv.: Pinkerton visszajött, de vele van igazi felesége, egy fehér asszony is. Pinkerton, mikor megtudja, hogy fia van, a gyermeket magának kéri. Cso-cso-szán beköti kisfia szemét és amikor Pinkerton a gyermekért jön, öngyilkos lesz. Hétfőn, 20-án 8-kor a magyar Állami HANGVERSENYZENEKAR Beethoven-bérlet 1. estje Vezényel: Ferencsik János MŰSOR I. szimfónia III. (Eroica) szimfónia Beethoven már 1794-ben kezdett szimfónia-írás tervével foglalkozni, de az I. szimfóniával csak 1800-ban lépett a nyilvánosság elé. Zenéjére még erősen hatott Haydn és Mozart művészete, de az I. tételt bevezető Adagio már a fiatal Beethoven újító szándékairól tanúskodik. A tételen végig vidámság, jókedv uralkodik. A II. tétel szépségeit már a kortárs hallgatók is nagyra értékelték. A III. tételben a Menüett hagyományos kereteit Beethoven robusztus erővel feszíti széjjel. A tétel már igazi, beethoveni scherzo. A Finale hangvétele Haydn zárótételeire emlékeztet. A III. (Eroica) szimfóniát Beethoven 1804-ben fejezte be. Ajánlása eredetileg Napóleonnak szólt, de amikor Beethoven meghallotta, hogy Napóleon császárrá koronáztatta magát, széttépte a címlapot és a szimfónia elé az Eroica, hősi jelzőt írta. Az I. tétel Wagner szerint »az erőnek fokozása, mely tetőpontját a tétel közepén éri el«. A II. tétel öt részre tagozódó, hatalmas gyászinduló. A in. tétel Scherzo, a IV. tételben »a szív mégegyszer fájdalmasan feldobban, de a fájdalmas gyönyör bágyadtságát az erő hatalma diadalmasan legyőzi«. Szerdán, 22-én Bérletszünet Kezdete 7, vége V.l után CARMEN Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: BIZET Szövegét Mérimée elbeszélése után írta: Meilhac és Halévy. Táncok: Nádasy Ferenc. Rendezte Oláh Gusztáv. Karigazgató: Pless László Vezényel: Komor Vilmos Don José «.«I Járay József Escamillo . • # , Fodor János Remendado , * , Somogyváry Lajos Dancaire . . . . Pálfy Endre Zuniga . . * , , Nádas Tibor Morales . . . , , Bende Zsolt Carmen . • • • , Palánkay Klára Micaela » « % « , Orosz Júlia Frasquita . . • , Pavlánszky Edina Mercedes « . . . Szőnyi Olga A táncokat a IV. felvonásban előadja: Róna Viktor, Rácz Boriska, Bánki Györgyi, Kemény Judit, Nagy Júlia, Kiss László, Pető László, Zilahy Győző, Sipeki Levente, Csajkovits Magda I. felv.: Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára a figyelmét. A tüzesvérű lány összevész egyik társnőjével, kést ránt elő . Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. II. felv.: Don Josét megbüntetik Carmen szökése miatt. A tizedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádorba szerelmes, de mégis ráveszi Don Josét, hogy szökjék meg a katonaságtól, il. felv.: Don José Carmen kedvéért csempész lesz. 9 amikor itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív Csütörtökön, 23-án 3. bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 10 után HEGYEK ALJÁN Zenedráma 2 felvonásban, előjátékkal Zenéjét szerezte: EUGEN D’ALBERT Szövegét Guimera A. nyomán Lothar Rudolf írta, Várady Sándor fordította. Rendező: dr. Kenessey Ferenc. A díszleteket Forrai Gábor, a jemezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: Kerekes János Sebastiano . « « • Jámbor László Tommaso , 9 . , Antalffy Albert Pedro Király Sándor Marta Rigó Magda Nuri Sebas- Gencsy Sári Pepa tlano Cser Tímea Antonia szolga- Garancsy Márta Rosalia lalában Lörincz Zsuzsa Nando Kishegyi Árpád Moruccio Palcsó Sándor Egy legény « « « Pálfy Endre Történik, a Pyreneus hegység egyik havas sáni majd a havasok alján Katalóniában Pedro, a pásztor sok éve nem látta már a falut. Sebastiano, a gazdája szabadulni akar kedvesétől, Mártától és Pedro nyakába varrja Nanda óvja őt, ne menjen le a völgybe az álnok emberek közé, de Pedro nem hallgat rá. A község gúnykacaja közben kíséri Mártát a templomba. Márta is gyűlölettel fordul el tőle, mert azt hiszi, hogy anyagi érdekből veszi őt feleségül. Sebastiano úgy képzeli, Márta csak színleg lesz a pásztor felesége, s már az első éjszakán folytatni akarja előbbi kapcsolatukat. De amikor Márta egyedül marad a tisztalelkű Pedróval, vonzalma felébred a fiatalember Iránt. Látja Sebastiano jeladását az ablakban, de nem mozdul... A következő napon Márta Pedro előtt leleplezi Sebastianót, aki egy gazdag lányt akar feleségül venni. Pedro számonkéri tőle gazságait s úgy fojtja meg, mint egykor a hegyi ragadozó farkast. Azután Indul vissza Mártával föl a hegyekbe, a tiszta levegő, a szabadság felé. Cser Tímea vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme. Micaela könyör* gésére otthagyja a csempészeket. IV* felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreá** dór. Carment már csak a győztes tor** reádor érdekli. Don José leszúrja Carment Szombaton, 18-án éjjel 11-kor VILÁGSIKER Közreműködik: Aubrey Pankey, Lilian Sarter és Peter Sarter indiai—angol táncospár és táncegyüttese, Zsolnay Hédy, Rátonyi Róbert, Holéczy Ákos és zenekara, Zsoldos Imre és szólistái, Kovács Erzsi, Németh Lehel Konferál: Brachfeld Siegfried