Pesti Műsor, 1959 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1959-01-16 / 3. szám
Január 16— 22-ig P 19 AilAM Rszimhaz VI.. Népköztársaság útja SS. T.s ÍR—l Mi Pénteken, 16-án de. 11-kor; szombaton, 17-én ,ill. 5-kor; kedden, 20-án; szerdán, 21-én; csütörtökön, 22-én de. 10-kor CSALAVÁRI CSALAVÉR MÓRA FERENC regényéből írta: Pápa Belli Zene: András Béla. Rendező: Nagy György. Tervezte: Bródy Vera és Lévai Sándor Szereplők: Csalavári Csalavér, Csalavári* né, Cselefendi, Csala Rózsika, Miseke bácsi* Darázs Balázs, ?.Jókuska, Nyúl anyó, Huhegi, Nyuszika, Tapsika Játsszák: Bánd Anna, Havas Gertrud, Kovács Kató, Elek*«? Pál, Háray Ferenc, Kiss István, Kovács Gyula, Tarján András Pénteken, 16-án; szombaton, 1«-én; vasárnap, 18-án; csütörtökön, 22-én Kezdete */28-kor (Hétfőn szünnap) A SZŐKE CIKLON Zenés ponyvaregény paródia P. HOWARD (Rejtő Jenő) regénye alapján írta: Tardos Péter. Zenéjét összeállította : Darás István. Rendező: Szőnyi Kató. Bábtervező: Bródy Vera. Díszlettervező: Lévai Sándor Evelyn Weston /Szöllösy Irén (Major Ida Lord Bannister • » Dalmady Géza Holler ...» i Szepes Péter Jimmy Gordon j Bató László Adams ..»ii Óhidy Lehel Jim Hogan . . » * Kemény Henrik Fatime . . . . « Fóthy Edit Régiségkereskedő s Bánky Róbert Angyalka . . . * Miklóssy Dezső Vadmacska > in Regőczi Erzsébet Házvezetőnő . i * Molnár Erzsi Strucc . . . * i Györkös Kató Idegenlégiósok. Börtönlelkész, Csapos, Matróz, Apacs, Kutya, Teve, Krokodil, Kandúr stb. Jim Hogan fegyenc halála előtt végrendeletet készít a börtönkórházban. Egy kis szoborba rejtett, egymillió dollár értékű brilliánst egyetlen jótevőjére, Miss Evelyn Westonra hagyja. A fiatal lány a kincs keresésére indul. A kincset Jimmy Gordon, többszörös rablógyilkos is hajszolja, aki nem átallt hallgatózni a rabkórházban. Belekeveredik a hajszába Lord Bannister, akit Evelyn, mint egy «szőke ciklon««, végighajszol Anglián* Európán át Marokkóig. Az ügy kibogozásában Holier felügyelő, a Scotland Yard kétbalkezes detektívje is jeleskedik. Végül mindenki elnyeri méltó büntetését, még a lord is: elveszi Evelynt feleségül... Tarján András Vasárnap, 18-án du. BEMUTATÓ ELŐADÁS Kezdete 3 és 5-kor EZÜSTFURULYA Magyar népmesékből írta: SZILÁGYI DEZSŐ Zene: András Béla. Rendező: Szőnyi Kató. Bábterv: Bródy Vera. Díszletterv: Lévai Sándor Szereplők: Kicsi Jankó, Vén Asszony, Tündér Ilona, Táltos, Király, Királykisaszony, Udvarmester, Sárkány, Kisbíró, Puli, I. Darabont, II. Darabont, Lányok, Legények Játsszák: Könyves Tóth Erzsi, Szöllőssy Irén, Várady Györgyi, Balajthy Andor, Balogh Géza, Bátonyi György, Csanaki József, Kaszás László, Leviczky Andor Vasárnap, 18-án de. 11-kor, szerdán, 21-én du. 3-kor HÓFEHÉRKE Mesejáték 3 felvonásban Grim meséje nyomán írta: Károlyi Árny. Zene: Bágya András. Rendező: Szőnyi Kató. Bábtervező: Bródy Vera. Díszlettervező: Csinády István Szereplők: Hófehérke, Királyfi, Királynő, Vadász, Udvarmester. 7 Törpe, Mackó, Bocs, Kakukk, Mókus, Madarak, Tükör Játsszák: Bató László, Dalmady Géza, Fóthy Edit, Kemény Henrik, Molnár Erzsi, Óhidy Lehel. Szepes Péter Kedden, 20-án, csütörtökön, 22-én du. 3-kor JÁNOS VITÉZ Mesejáték 3 felvonásban Petőfi Sándor költeményéből írta Képes Géza; zene: Polgár Tibor; rendező: Nagy György; tervező: Sóti Klára Iluska i . i * Jancsi s * * . « Mostoha : . . . « Francia királylány Francia király Török basa ; Huszárkapitány Óriási Sárkány x . i i 4 Szöllösy Irén Kaszás László Könyves T. Erzsi Szöllösy Irén Leviczky Andor Balajthy Andor Csanaki József Bátonyi György Balogh Géza Puli, Darázs, Csiga, Szarvasbogár, Griffmadár, Tündérek, Boszorkányok, Betyárok, Huszárok, Törökök Jancsit gazdája elkergeti, mert a gonosz mostoha juhait bárányfelhővé varázsolja. Az árva Juliskát pedig a gonosz mostoha üti-bántalmazza és megakadályozza, hogy boldogok legyenek. Jancsi hosszas viszontagság után, megküzdve a betyárokkal, óriással, megtalálja az élet vizét és Tündérországot, ahol Iluskája oldalán ő lesz Tündérország boldog fejedelme. KULTÚRHÁZAK KÖZLEKEDÉSI KLUB VI., Csengery u. 68, Tel.: 124—388 Szombaton, 17-én 7-kor ÉN MINDIG PESTRŐL ÁLMODOM tánczene-est Közreműködik: Záray Márta, Zsolnai Hédi, Keméntíi András és a Közlekedési Klub Tánczenekara Konferál: Brachfeld Siegfried Vasárnap, 18-án de. 11 órakor »A nyitánytól a kantátáig«« sorozat VI. előadása A VERSENYMŰ Előadó: Rossa Ernő Közreműködik: Váczi Gyula, Mészáros György és a Postás Szimfonikus Zenekar Vezényel: Nagy József Műsoron: Liszt — Esz-dúr zongoraverseny; Mendelssohn — Hegedűverseny ária és dalestje Az Országos Filharmónia Kamaraterme Hétfőn, 19-én 8-kor CSER TÍMEA V., Semmelweis u. 1. Tel.: 1*7—SM Közreműködik: Rohmann Henrik (hárfa) Zongorán kísér: Cser Gusztáv Műsoron: Bach-, Schubert-, K. Strauss-, Debussy-, Kerekes-, Viski-, Szervánszky-, Farkas-művek Kedden, 20-án 8-kor HEGEDŰS-PALLOS ÉVA (ének) és SUHAJDA MÁRIA (zongora) hangversenye Zongorán kísér: Rados Ferenc Műsoron: Schumann-, Ravel-, Scarlaftt-, Brahms-, Liszt-, Debussy-, Sugar- K* Sírauss-müvek Az Ezüstfurulya származása »Magyar népmesékből írta... hirdeti a plakát. Talán nem elég szabatos ez a meghatározás. Nem több magyar népmese csokorbafűzése és dramatizálása az Ezüstfurulya. A szerencsepróbáló parasztlegény, Kicsi Jankó csudás kalandjai ebben a formában nem találhatók meg egyetlen mesegyűjteményben sem. Mégis ismerősnek tetszhetik a darab a magyar folklór színes világában járatos közönség előtt, mert összetevői a magyar népmesék jellegzetes motívumai: a parazsat evő táltosló, a garázda háromfejű sárkány, a csengő-bongó csodáfa, a varázserejű furulya, a koldusasszony képében megjelenő Tündér Hona. Az is igaz viszont, hogy valamennyi mesemotívum — a szakregiszterek tanúsága szerint — más népek meséiben is fellelhető, még a darab két legősibb és messze Keletről származó népi fantáziaképe: a Nap elrablása és a kancatejfürdő is. Miért érezzük akkor mégis annyira a magunkéinak ezeket a meseelemeket, miért látjuk bennük a magyar népmesék más népek hagyományaitól elütő sajátosságát? Mert másképpen kapcsolódnak össze és színezik át egymást. Népünk sajátos érzelem- és képzeletvilága az ismert vándormotívumokat más hangulati és szerkesztési törvények szerint ötvözi egységbe. Az Ezüstfurulya egy vagy több adott mese feldolgozása helyett inkább azt tűzte célul, hogy ennek a világnak a szellemét és hangulatát próbálja visszatükrözni — segítséget kérve ehhez a bábszínpadnak, ennek a legideálisabb meseszínpadnak könnyed és bájos, sokszor groteszk, de a gyermek és felnőtt érzelmeire egyaránt biztosan ható és igazságérzetét mindig kielégítő, nagyszerű művészetétől. Szilágyi Dezső