Pesti Műsor, 1959 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-02 / 1. szám

13 ___________________PM_______ Január 23 S-ig INIODALMH VI.: Nagymező u. 11. Jel.: 420—56I. Szombaton, 3-án 7-kor »ÍGY JÁTSZIK PEST« DUPLA VAGY SEMMI irodalmi társasjáték A TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS ADÁSA Közreműködik: Árva János, Bilicsi Tiva­dar, Ferencz László, Gádor Béla, Gom­bos Katalin, Gönczöl János, Horváth Ferenc, Slomm Pál, Karinthy Ferenc, Kellér Andor, Kéri Gyula, Kibédy Ervin, Kovács Dénes, Latabár Árpád, Rózsa­hegyi Marika, Sütő Irén, Zsolnay Hédi Zongorán kísér: Budai Dénes (A részvevők figyelmébe ajánljuk Móricz Zsigmond Úri muri című regényét) Gönczöl János CSODADOKTOR Diákkomédia Irta: Paksi Sámuel kálvinista deák és Kertsók Czirjék minorita atya nyomán Vargha Balázs Borka asszony , 4 Gobbi Hilda Lidi, a cselédje . . Váradi Hédi György deák * » Benkő Gyula Részeges . . . , . Kéry Gyula Süket­i . . i i Szigeti Géza Dadogós 4 i i­4 i Kovács Dénes Vasárnap, 4-én 8-kor (Hétfőn szünnap) ÁLARCOS KOMÉDIÁK Rendező: Szenk­ő Féri ne. Koreográfus: Eck Imre. Zeneszerző: Szöllösy András. Díszlettervező: Neogrády Miklós. Jelmez­­tervező: Józsa Apollónia, Vezényel: Remény. József KETTEN EGY SZEMÉLYBEN Commedia deli arte Arlecchino, mint fagylaltos . . . Rátonyi Róbert Arlecchino, mint varrónő , . . . Rátonyi Róbert Parquilel .... Ferencz László A MASZKA TÁNCA Francia romantikus Játék Gróf . i j * . 4 Erdődy Kálmán Grófnő . * » . * Váradi Hédi Várnagy »ti.. Képesy József Komorna » « * . Rákosi Mária Színigazgató * i « Kovács Dénes Colombina 4 . 4 4 Lakatos Gabriella Arlecchino . s 4 * Rátonyi Róbert Pantalone « « • i Ferencz László Pierot . i t , i Szigeti Géza Színigazgató . . . Kovács Dénes SZÖRMOXUS Baszk maskara Gonzalve . 4 . , Mányai Lajos Felesége . 4 . . . Gobbi Hilda Inez . . . i 4 4 Rákosi Mária Carmen , 4 4 4 * Váradi Hédi Fogadós . 4 . 1 . Kovács Dénes Szerzetes­­ . 4 . Kéry Gyula (A három egyfelvonásos Hubay Miklós átdolgozása) Kedden, 6-án 8-kor SCHILLER—G OETHE—HEINE-EST MŰSOR: Goethe önmagáról (Zách János); Goethe: Ezer alakban, Bűvészinas (Egressy Ist­ván); Goethe: Rímek (Bánki Zsuzsa); Goethe: Tündérkirály, A vándor éji dala Radnay György, zongorán kísér: Somló Sándor); Heine: Mit nekem már, Német­­­ország, Enfant perdu (Ilosvay Katalin); Goethe: Faust (Gáti József, Tallós Endre, Zách) Szünet Schiller: A föld szétosztása (Mádi Szabó Gábor); Schiller: Kesztyű (Ilosvay); Heine: Esti erdőben bolyongok, Memento (Bánki); Heine: Úgy lettem volna bol­­dog,, Énekek éneke (Tallós); Heine: Mint egy virág olyan vagy, A két gránátos (Radnay); Heine: Add az álarcot, 1829 (Egressy); Heine: Takácsok (Tallós); Schiller: Don Carlos (részlet) Ungvári László); Schiller: Katonadal, Út évszázad kezdetén, örömóda (Mádi Szabó Gábor) Konferál: Zách János Szerdán, 7-én 8-kor ►►BIZTATÓ­« MAI MAGYAR KÖLTŐK ESTJE Az összekötő szöveget írta: Kiss Tamás* Elmondja: Szatmári István MŰSOR: Győre Imre: Hűség foglya (Tallós Endre) j Keszthelyi Zoltán: Ha elgondolom, ötven felé (Zách János); Jankovich Ferenc: Asszonykéz; Háromszázéves terveim (Maj­­láth Mária); Madarász Emil: Hűség (rész­let) (Keres Emil); Simon István: Mit lát a szegény; Pekingi reggel (Zách); Föl­deák János: őrzi a szívem; Kilenc marha autón (Keres); Goda Gábor: Végrendelet (Benkő Gyula); Várnai Zseni: Mama; Vers és virág (Kelen Dóra); Csepeli Szabó Béla: Küzdelem (Újlaki László) S­z­ü­n­e­t Rákos Sándor: Sirató (Kelen); Groteszk arcképvázlat a távolból (Újlaki); Illés Béla: Idők változása (részlet) (Benkő); Gereb­­lyés László: Nézzétek, Tanács (Szatmári István); Volt, Van, Lesz (Bodor Tibor); Szüdi György: Két falu közt (Bodor); Garai Gábor: Ének gyógyulásért (Maj­­láth); Kassák Lajos: Összjáték, Biztató (Bodor); Fodor József: Evelyi számvetés; Légy határozott (Tallós) Eladások Hétfőn, 5-én 6 óra A HORTHY-KORSZAK NAGY PANAMÁI Előadó: Karsai Elek levéltáros VIII., Kőfaragó utca 12. Szerdán, 7-én 6 óra TIBET (filmvetítéssel) Pálos Barna élménybeszámolója VIII., Múzeum utca 7. A HALK HANGOK MŰVÉSZETE ' Egy Lichtenberg nevű német kritikus (a XVIII. században) írta Garrickról, a nagy angol színészről: »A Hamlet híres Lenni vagy nem lenni monológját végig halkan mondja el, de közben a közönség körében olyan nagy a csend, hogy a színész szavát a nézőtér minden zugában hallani lehet. . .« Csütörtökön, 8-án 8-kor RÉGI SZÉP IDŐK GÁBOR ANDOR SZATIRA-EST Rendezte: Gál István összekötő szöveget írta: Boross Elemér. Elmondja: Pásztor János. Zene: Szirmai Albert és Reményi József. Zongorán kísér: Reményi József. Díszlettervező: Pohárnok Mihály MŰSOR: Bevezető (Egressy István); Derék iparos (Erdődy Kálmán, Hlatky László); A Zser­­bóban, A nászút (Schubert Éva); A kofa (Soltész Anni, Süli Manyi, Márkus Fe­renc); Verbunk, A jótékony (Erdődy); Tejengedély (Hlatky, Márkus, Soltész Anni); Örültek országa (Mikes Lilla); Jövedelem- és vagyonadó (Hlatky, Márkus); Szvetozár és Lajcsi, A szén, Egy lyukkal beljebb (Bilicsi Tivadar); Szokj le róla (Benedek Tibor, Márkus); Esti ima (Ascher­­ Oszkár) Szünet Pekár (Mikes); Népsegítés (Süli, Márkus, Hlatky, Erdődy, Kovács Dénes); Előre el­készített. .. (Márkus); Termelő és fo­gyasztó (Bilicsi, Benedek, Kovács, Bog­nár Gábor); A villamos (Erdődy); A ka­lap (Ascher); A fácán (Bilicsi); Kiképzés (Kovács, Bognár, Papp János) Lapozgató. Aki a színházat szereti­, rossz olvasó nem lehet, Sinclair Lewis: Dodsworth. A Nobel­díjas amerikai író ebben a hatalmas re­gényben pompás szatírát rajzol a modern Amerika társadalmi életéről. Könyör­telen realizmussal ábrázolja Dodsworth­ék házasságának történetét, egy utazásuk során bemutatja Nyugat-Európa nagy államait, s közben alkalmat talál arra, hogy feltárja az amerikai és az európai élet és kultúra közötti különbséget. H. E. Bates: Jó széllel francia partra* A fiatal angol írónak ez a regénye, vala­mint burmai témájú regényei a legújabb könyvvilágsikerek közé tartoznak. Té­mája a második világháború, de nem külsőségeiben ragadja meg a nagy él­ményt. Még ma is, annyi háborús re­gény után, új színeket és főleg új emberi mondanivalót mutat meg nekünk ez a kitűnő írás. Mendoza: Lazarillo de Tormes. Men­doza, a XVI. század nagy írója, állam­i férfia, hadvezére és humanistája ezzel a regénnyel alapozta meg a »kópé regé­nyek­« típusát. Lazarillo a rongyos kis csavargó viszontagságos életútja során rendkívül mulatságos kalandok soroza­tán megy át. Útján a szerző alkalmat talál kora társadalmával szembeni szám­talan ironikus megjegyzésére. Hebbel­ Judit, A XIX. század közepé­nek nagy drámaírója a színpadi iroda­lomnak azóta is alig-alig felülmúlt hős­nőjét alkotta meg Juditban. A bibliai háttérből klasszikusan kimagasló Judit és Holofernes figurája nagyszerű tragé­diában csap össze. Ez a tragédia a lélek­­­ábrázolás mesterműve. Hemingway: Búcsú a fegyverektől. Egy amerikai fiatalember és egy angol ápoló­nő szerelmét mondja el az angol író eb­ben a világsikert aratott regényben.­­ Az olasz fronton dúló első­ világháború a történet háttere. A mű a legszebb prózá­ban írott lírai alkotások egyike. Eugéne Dabit: Külvárosi szálloda. Illyés Gyula, a kötet fordítója ismerteti utó­szavában a szerzőt, aki Párizs külvárosai­ban nőtt fel, harminckét éves korában érte első sikerét és 38 éves korában már meg­halt. A rövid alkotó periódusban is jelen­tős szerephez jut a modern farneia iroda­lomban.

Next