Pesti Műsor, 1960 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1960-09-23 / 39. szám

4 __________________PM Szeptember 23—29­ ig Ki*?iPlüQjr'iItlüi­Ui­fll'JTüfi rtJff M­HUi 'di1 Sí111,1 ill111 Ml1 ’ Biti1 WIM7TrfflTTirif8nfFTIf7TffrTIPrWWTT‘'rTtfTWf~il­t~*'T*r^||ETB^MTlMBPiMHWHriflFiTl'TliTirWimiillOTIIBIffiÍBMTiBilHIEJroiIMMffr~HfWIWfflM| Vasárnap. 15-én este Basili­des-5ém­et, 1. előadás Kezdete 7, vége 10-kor TRAVIATA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét ifjú Duma* -A kameüás hölgy­című színműve után írta: Piave E. M. Fordította: Lányi Viktor. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Nádasi Ferenc. Rendezte Oláh Gusztáv Vezényel: Erdélyi Miklós Valéry Violetta . . Gencs­y Sári Bervoix Flóra . . Svéd Nóra Anni­na......................Aarika Anelfi Germont Alfréd . Mátray Ferenc Germont György Palócz László Gaston......................Tarnay Gyula Duphol báró . K­omáromy Las D’Obigny márki . V­ uga .András Grenvil orvos . . Bódy József Komornyik . . . Keres» Tibor Inas Rajna András Szolga ..... Veress Gyula A táncokat előadja: Remény Judit, Bar­­tos Irén, Takács Anna, Gál Andor, Zilahy Győző, Molnár Ferenc 1. felv.: Alfréd beleszeret Violettába, a párizsi f­élvilág felkapott szépségébe. Vio­lettában él a vágy a tiszta, igaz szerelem iránt és elhatározza, hogy szakít eddigi életével. — II. felv.: A két szerelmes el­hagyta Párizst. Vidéki otthonában keresi fel Violettát Alfréd apja aki a szakítás­ra akarja őt rábírni. Családja boldogsá­gának, leánya tisztes házasságának érde­kében kéri őt erre. Violetta sírva búcsú­zik boldogságától. — III. felv.: Alfréd nem ismeri Violetta távozásának igazi indokait, azt hiszi, a pénz miatt hagyta el őt. Keserűségében durván megbántja. — IV. felv.: Violetta súlyos betegen fek­szik otthonában. Alfréd — atyja felvilá­gosítására — rádöbben tévedésére, s most már, nem törődve a társadalmi elő­ítéletekkel, feleségül akarja venni a lányt. ílozzásiet, de már későn érkezik, kedvese a karjai között hal meg. Szombaton, 24-én éjjel 11-kor, vasárnap, 25-én du. 3-kor vieo T OKt RI AN i hangversenye Közreműködik: A Magyar Rádió és Te­levízió tánczenekara Zsoldos Imre veze­tésével, Sár­osi Katalin, Kovács Erzsi, Hollós Ilona Műsorközlő: Tamási Eszter MŰSOR: Bevezető konferansz Szignál: Hangszerek parádéja; Cairo boogie (zenekar) Mezza nette; Különös éjszaka; T’ahner folem­ent (Sárosi) Gersh­wín-egyveleg (zenekar) Rejtély; Tűzpiros virág; Jó az álmodo­zás; Ó Michael! (Kovács) Ben soir; Ti dirai: Romauiiea; Ananász; Wenn im Tál; Freaesie; Non diniéüli­­car; In der Schweiz; Megáll az idő; Granada (Torriani) Szünet Dobszó Come prima; Tessék. . .; Wenn ich wüsst' (Hollós) Dixieland (zenekar) Schön und kaffeebraun: Ou’il falt bon; Ssmpre amore; Svájci népdalok; Ave Maria; Sibenmal; Piove (Toriani) IGAZI MŰVÉSZNEK LENNI Ahhoz, hogy az ember az igaz művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, a­ szív és a szellem emelkedettsége kell, hanem józanság és logika a viselkedés­ben s — még azt is merném mondani, hogy —­ bizonyos számító ész is. Liszt Ferenc A tragjifze Opera Ünnepi Hete Az Erkel-év legjelentősebb szín­házi és zenei eseménye kezdődik szeptember 27-én az Erkel Színház­ban: a Hunyadi László előadása nyitja meg a magyar opera ünnepi hetét. A 15 művet felsorakoztató, s az Operaházban folytatódó gazdag program képet ad operaművészetünk múltjáról és jelenéről. A műsoron a repertoáron szereplő magyar operák hangzanak fel. Két operaházunk te­hát nemcsak az Erkeltől napjainkig megtett út »dokumentálásával« tesz jelentős szolgálatot a magyar opera ügyének, hanem egyúttal vizsgázik is, amikor ezeken a »pirosbetűs« es­téken számot ad a maga munkájá­ról, a magyar operák előadásainak színvonaláról. Az Ünnepi Hét további műsora a kö­­vetkező: ERKEL SZÍNHÁZ: Szept. 30.: Kodály: Háry János Okt. 1.: Ken­ess­ey: Az arany meg­ az as­­­szony Farkas: A bűvös szekrény Okt. 2.: Szabó: Ludas Matyi OPER­AH­ÁZ: Okt. 4 ; Erkel: Hunyadi László Okt.. 5.: Bartók: A kékszakállú herceg vára — A fából faragott királyfi — A csodálatos mandarin Okt. 6.: Kodály: Székely fonó Weiner: Csongor és Tünde Okt. 7.: Hajdú: Kádár Kata Farkas- A furfangos diák­ok Okt. 8.: Hon­isitzky: Báthory Zsigmond Okt. 9.: Erkel: Bánk bán A MAGYAR OPERA ÜNNEPI HETE keretében Kedden, 27-én Bérletszü­net Kezdete 7, vége 10-kor HUNYADI LÁSZLÓ Dalmű 4 felvonásban, 8 képben Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC Szövegét írta: Egressy Béni. Átdolgozta: Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Komor Vilmos és Radnai Miklós. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar. A táncok koreográfiáját Brada Rezső tervezte. Rendezte: Oláh Gusztáv és dr. Kenessey Ferenc Vezényel: Komor Vilmos V. László * . . . KLiske­y László Cillei Ulrik . . . Faragó András Hunyadi László . Pálos Imre Hunyadi Mátyás : Dósa Mária Gara nádor . . . Losonczy György Mária, leánya . . Gyurkovics Mária Szilágyi Erzsébet . Takács Paula Szilágyi Mihály . . Veress Gyula Rozgonyi . . . . Pálfy Endre Hadnagy .... Petri Miklós Egy nemes . . . Székely László Történik Nándorfehérváron, Temesvárott és Budán. Idő: 1456 V. László retteg a nép szívében élő Hu­nyadiak dicsőségétől. A nagy Hunyadi emlékét gyűlölő főurak csoportjának ve­zére, a király nagybátyja. Ciliéi Ulrik el akarja tenni láb alól Hunyadi két fiát, Lászlót és Mátyást. Hunyadi László fele­lősségre vonja a cselszövő Ciliéit, aki tőrrel támad rá, de Lászlónak segítségére sietnek vitézei és Rozgonyi megöli Cil­A mai hangverseny nyitja meg az Erkel-év ünnepségeihez kapcsolódó Budapesti Zenei Hetek programját. Ebből az alkalomból méltán esett a választás a Filharmóniai Társaság nagy múltra visszatekintő együttesé­re, hisz e tekintélyes zenei testüle­tünk Erkel vezetésével vívta ki rangját. Működése megalakulásától, 1853-tól, egészen Erkel haláláig, 1893-ig szorosan összeforrott a ma­gyar opera megteremtőjének nevé­vel. Feren­csik János pedig, az est karmestere, ezúttal lép első ízben úgy a dobogóra, mint a filharmo­nikusok elnökkarnagya. Erkel Ferenc 1837-ben, a Nemzeti Szín­ház fennállásának félszázados jubileumá­ra komponálta az Ünnepi nyitányt. A kompozíció a szonátaforma hagyomá­nyos szerkezeti­­ felépítését követi. A_n­­dante-bevezetés­­ ünnepélyes hangjai után halljuk a táncos, magyaros főté­mát. A melléktéma a Sarolta című víg­opera egyik dallama. A zárótéma a Szó­zat dallamát idézi. A visszatérésben a Himnuszból is hallunk idézetet. Torquato Tasso-nak, a Megszabadított Jeruzsálem költőjének hány­atott élete, sok szenvedése, s halála utáni dicsősége mélyen lenyűgözte Liszt képzeletét. A költő sorsában Liszt a­z■ művész szenve­désekkel teli életének jelképét látta. A »Tasso siralma és dicsősége« címet vi­selő szimfonikus költemény két nagyobb részre tagozódik. Az első Tasso életének néhány epizódját eleveníti fel, a másik diadalmas, győzelmi muzsika. Kodály hét esztendőt töltött gyermek­korában Galán­tán. Itt ismerkedett meg a verbunkos zenével, a híres galántai cigányok előadásában. A galántai gyűj­tés zenei anyagából készült a zen­ékarra feldolgozott táncok színpompás muzsi­kája. A művet 1933 októberében mutatta be a Filharmóniai Társaság zenekara. Bartók művészetének szinte végső ősz**­szefoglalása az amerikai emigrációban* 1943-ban komponált zenekari Concerto. A művet, mely hamarosan a zeneszerző egyik népszerű kompozíciója lett, 1944. december 1-én mutatták be a bostoni fil­­harmonikusok. A cím a versenymű ko­­rai formájára utal, s ez az elv az egész műben érvényesül. Bartók gyakran emel ki egyes hangszereket vagy hangszer­­csoportokat a nagyzenekari együttesből. iért. Az ingatag, gyenge V. László látszó­­lag megbocsát Hunyadi Lászlónak, eskü­vel fogadja, hogy nem lesz bántódása. A király beleszeret Hunyadi László menyasszonyába, Gara Máriába, akinek apja azt szeretné, ha leányából királyné lenne. Gara nádor hamis vádat kohol Hunyadi L­ászló ellen. A király kapva a hamis vádon, megszegi esküjét és lefe­­jezteti Hunyadi Lászlót. Hétfőn, 26-án 7­8 órakor a BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZENEKARÁNAK hangversenye Vezényel: FERENCSIK JÁNOS MŰSOR: ERKEL: Ünnepi nyitány LISZT: Tasso — szimfonikus köl­temény KODÁLY: Galántai táncok BARTÓK; Concerto I Introduzione. II Giuoco déllé coppie. III. Elégia. IV. Intermezzo interrotto. V. Finale.

Next