Pesti Műsor, 1960 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1960-09-23 / 39. szám
4 __________________PM Szeptember 23—29 ig Ki*?iPlüQjr'iItlüiUifll'JTüfi rtJff MHUi 'di1 Sí111,1 ill111 Ml1 ’ Biti1 WIM7TrfflTTirif8nfFTIf7TffrTIPrWWTT‘'rTtfTWf~ilt~*'T*r^||ETB^MTlMBPiMHWHriflFiTl'TliTirWimiillOTIIBIffiÍBMTiBilHIEJroiIMMffr~HfWIWfflM| Vasárnap. 15-én este Basilides-5émet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10-kor TRAVIATA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét ifjú Duma* -A kameüás hölgycímű színműve után írta: Piave E. M. Fordította: Lányi Viktor. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Nádasi Ferenc. Rendezte Oláh Gusztáv Vezényel: Erdélyi Miklós Valéry Violetta . . Gencsy Sári Bervoix Flóra . . Svéd Nóra Annina......................Aarika Anelfi Germont Alfréd . Mátray Ferenc Germont György Palócz László Gaston......................Tarnay Gyula Duphol báró . Komáromy Las D’Obigny márki . V uga .András Grenvil orvos . . Bódy József Komornyik . . . Keres» Tibor Inas Rajna András Szolga ..... Veress Gyula A táncokat előadja: Remény Judit, Bartos Irén, Takács Anna, Gál Andor, Zilahy Győző, Molnár Ferenc 1. felv.: Alfréd beleszeret Violettába, a párizsi félvilág felkapott szépségébe. Violettában él a vágy a tiszta, igaz szerelem iránt és elhatározza, hogy szakít eddigi életével. — II. felv.: A két szerelmes elhagyta Párizst. Vidéki otthonában keresi fel Violettát Alfréd apja aki a szakításra akarja őt rábírni. Családja boldogságának, leánya tisztes házasságának érdekében kéri őt erre. Violetta sírva búcsúzik boldogságától. — III. felv.: Alfréd nem ismeri Violetta távozásának igazi indokait, azt hiszi, a pénz miatt hagyta el őt. Keserűségében durván megbántja. — IV. felv.: Violetta súlyos betegen fekszik otthonában. Alfréd — atyja felvilágosítására — rádöbben tévedésére, s most már, nem törődve a társadalmi előítéletekkel, feleségül akarja venni a lányt. ílozzásiet, de már későn érkezik, kedvese a karjai között hal meg. Szombaton, 24-én éjjel 11-kor, vasárnap, 25-én du. 3-kor vieo T OKt RI AN i hangversenye Közreműködik: A Magyar Rádió és Televízió tánczenekara Zsoldos Imre vezetésével, Sárosi Katalin, Kovács Erzsi, Hollós Ilona Műsorközlő: Tamási Eszter MŰSOR: Bevezető konferansz Szignál: Hangszerek parádéja; Cairo boogie (zenekar) Mezza nette; Különös éjszaka; T’ahner folement (Sárosi) Gershwín-egyveleg (zenekar) Rejtély; Tűzpiros virág; Jó az álmodozás; Ó Michael! (Kovács) Ben soir; Ti dirai: Romauiiea; Ananász; Wenn im Tál; Freaesie; Non diniéülicar; In der Schweiz; Megáll az idő; Granada (Torriani) Szünet Dobszó Come prima; Tessék. . .; Wenn ich wüsst' (Hollós) Dixieland (zenekar) Schön und kaffeebraun: Ou’il falt bon; Ssmpre amore; Svájci népdalok; Ave Maria; Sibenmal; Piove (Toriani) IGAZI MŰVÉSZNEK LENNI Ahhoz, hogy az ember az igaz művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, a szív és a szellem emelkedettsége kell, hanem józanság és logika a viselkedésben s — még azt is merném mondani, hogy — bizonyos számító ész is. Liszt Ferenc A tragjifze Opera Ünnepi Hete Az Erkel-év legjelentősebb színházi és zenei eseménye kezdődik szeptember 27-én az Erkel Színházban: a Hunyadi László előadása nyitja meg a magyar opera ünnepi hetét. A 15 művet felsorakoztató, s az Operaházban folytatódó gazdag program képet ad operaművészetünk múltjáról és jelenéről. A műsoron a repertoáron szereplő magyar operák hangzanak fel. Két operaházunk tehát nemcsak az Erkeltől napjainkig megtett út »dokumentálásával« tesz jelentős szolgálatot a magyar opera ügyének, hanem egyúttal vizsgázik is, amikor ezeken a »pirosbetűs« estéken számot ad a maga munkájáról, a magyar operák előadásainak színvonaláról. Az Ünnepi Hét további műsora a következő: ERKEL SZÍNHÁZ: Szept. 30.: Kodály: Háry János Okt. 1.: Kenessey: Az arany meg az asszony Farkas: A bűvös szekrény Okt. 2.: Szabó: Ludas Matyi OPERAHÁZ: Okt. 4 ; Erkel: Hunyadi László Okt.. 5.: Bartók: A kékszakállú herceg vára — A fából faragott királyfi — A csodálatos mandarin Okt. 6.: Kodály: Székely fonó Weiner: Csongor és Tünde Okt. 7.: Hajdú: Kádár Kata Farkas- A furfangos diákok Okt. 8.: Honisitzky: Báthory Zsigmond Okt. 9.: Erkel: Bánk bán A MAGYAR OPERA ÜNNEPI HETE keretében Kedden, 27-én Bérletszünet Kezdete 7, vége 10-kor HUNYADI LÁSZLÓ Dalmű 4 felvonásban, 8 képben Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC Szövegét írta: Egressy Béni. Átdolgozta: Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Komor Vilmos és Radnai Miklós. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar. A táncok koreográfiáját Brada Rezső tervezte. Rendezte: Oláh Gusztáv és dr. Kenessey Ferenc Vezényel: Komor Vilmos V. László * . . . KLiskey László Cillei Ulrik . . . Faragó András Hunyadi László . Pálos Imre Hunyadi Mátyás : Dósa Mária Gara nádor . . . Losonczy György Mária, leánya . . Gyurkovics Mária Szilágyi Erzsébet . Takács Paula Szilágyi Mihály . . Veress Gyula Rozgonyi . . . . Pálfy Endre Hadnagy .... Petri Miklós Egy nemes . . . Székely László Történik Nándorfehérváron, Temesvárott és Budán. Idő: 1456 V. László retteg a nép szívében élő Hunyadiak dicsőségétől. A nagy Hunyadi emlékét gyűlölő főurak csoportjának vezére, a király nagybátyja. Ciliéi Ulrik el akarja tenni láb alól Hunyadi két fiát, Lászlót és Mátyást. Hunyadi László felelősségre vonja a cselszövő Ciliéit, aki tőrrel támad rá, de Lászlónak segítségére sietnek vitézei és Rozgonyi megöli CilA mai hangverseny nyitja meg az Erkel-év ünnepségeihez kapcsolódó Budapesti Zenei Hetek programját. Ebből az alkalomból méltán esett a választás a Filharmóniai Társaság nagy múltra visszatekintő együttesére, hisz e tekintélyes zenei testületünk Erkel vezetésével vívta ki rangját. Működése megalakulásától, 1853-tól, egészen Erkel haláláig, 1893-ig szorosan összeforrott a magyar opera megteremtőjének nevével. Ferencsik János pedig, az est karmestere, ezúttal lép első ízben úgy a dobogóra, mint a filharmonikusok elnökkarnagya. Erkel Ferenc 1837-ben, a Nemzeti Színház fennállásának félszázados jubileumára komponálta az Ünnepi nyitányt. A kompozíció a szonátaforma hagyományos szerkezeti felépítését követi. A_ndante-bevezetés ünnepélyes hangjai után halljuk a táncos, magyaros főtémát. A melléktéma a Sarolta című vígopera egyik dallama. A zárótéma a Szózat dallamát idézi. A visszatérésben a Himnuszból is hallunk idézetet. Torquato Tasso-nak, a Megszabadított Jeruzsálem költőjének hányatott élete, sok szenvedése, s halála utáni dicsősége mélyen lenyűgözte Liszt képzeletét. A költő sorsában Liszt az■ művész szenvedésekkel teli életének jelképét látta. A »Tasso siralma és dicsősége« címet viselő szimfonikus költemény két nagyobb részre tagozódik. Az első Tasso életének néhány epizódját eleveníti fel, a másik diadalmas, győzelmi muzsika. Kodály hét esztendőt töltött gyermekkorában Galántán. Itt ismerkedett meg a verbunkos zenével, a híres galántai cigányok előadásában. A galántai gyűjtés zenei anyagából készült a zenékarra feldolgozott táncok színpompás muzsikája. A művet 1933 októberében mutatta be a Filharmóniai Társaság zenekara. Bartók művészetének szinte végső ősz**szefoglalása az amerikai emigrációban* 1943-ban komponált zenekari Concerto. A művet, mely hamarosan a zeneszerző egyik népszerű kompozíciója lett, 1944. december 1-én mutatták be a bostoni filharmonikusok. A cím a versenymű korai formájára utal, s ez az elv az egész műben érvényesül. Bartók gyakran emel ki egyes hangszereket vagy hangszercsoportokat a nagyzenekari együttesből. iért. Az ingatag, gyenge V. László látszólag megbocsát Hunyadi Lászlónak, esküvel fogadja, hogy nem lesz bántódása. A király beleszeret Hunyadi László menyasszonyába, Gara Máriába, akinek apja azt szeretné, ha leányából királyné lenne. Gara nádor hamis vádat kohol Hunyadi László ellen. A király kapva a hamis vádon, megszegi esküjét és lefejezteti Hunyadi Lászlót. Hétfőn, 26-án 78 órakor a BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZENEKARÁNAK hangversenye Vezényel: FERENCSIK JÁNOS MŰSOR: ERKEL: Ünnepi nyitány LISZT: Tasso — szimfonikus költemény KODÁLY: Galántai táncok BARTÓK; Concerto I Introduzione. II Giuoco déllé coppie. III. Elégia. IV. Intermezzo interrotto. V. Finale.