Pesti Műsor, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-06 / 1. szám

2 P AA Január 6—12-ig (A Ftdelio tartalma) i. felv.: Az igazságért harcoló Flores­­tant a zsarnok Pizarro helytartó börtön­be veti. Florestan felesége férfiruhába öltözve, férje közelébe akar jutni Meg­nyeri Rocco főfoglár bizalmát, akinek Fidelio néven a­egéd­je lesz. II. felv.: Pizarro önkén­yeskedését a király is megelégeli s vizsgálatot indít ellene. Pizarro még a vizsgálat előtt végezni szeretne a börtön földalatti kazamatájá­ban sínylődő Flore­stannal s börtönében le akarja szúrni, de Leonóra megmenti férjét. (Változás:­ Pizarro elnyeri méltó büntetését. Florestan visszakapja szabad­ságát. Leonora maga szabadítja meg férjét bilincseitől Vasárnap, 8-án de. Bérletszünet Kezdete ii. vége 2-kor A DIOTORO Mesebalett 3 felvonásban, 10 képben Zenéjét szere­te < s AIKOVSZKIJ (1840—1893) Szöveget írta E I A Hoffmann nyomán Vaszilij Vajnonnen. Koreográfiáját ter­vezte, rendezte és betanította Vaszilij Vajnonnen és Klavdia Armasevszkája. Díszlet és jelmez Oláh Gusztáv. Vezényel: Fráter Gedeon Stannbaum . . Kőszegi Ferenc feiani­­­ m­iné . . Martinovich Irén Tvm­ika­­ Csarnót Kató b. n. Lu­izi J Lakos Ilona b n. .Misi * raebel Galántay Zsolt b. n. Drosselmeier . . . Suba Gyula D­ida ...................Raksányi Júlia Feri­x... Hencsei Róbert b. n. N­agy­papa .... Perényi Kálmán Nagyanya . . * . Szabó Józsa Az álom szereplői: Mária hercegnő Orosz Adél Diótörő herceg : Sipeki Levente Diótörő ..... Galántay Zsolt b. n. Egérkirály . . . Koren Tamás Táncok: Bohóc: Forgács József. Balleri­na: Végvári Zsuzsa. Néger: Péter László. Spanyol tánc: Anda Margit, Kiss Erika, Orosz Klára, Géczy Éva. Keleti tánc: Kál­mán Etelka, Nagy Júlia, Som Gizi, Szüts Marietta, freghy Ica. Első hópehely: Bo­­ross Erzsébet. Második hópehely: Meny­hárt Jack­enne. Kínai tánc: Végvári Zsu­zsa, Szilágyi Mihály. Orosz tánc: Bordy Bella, Tóth László, pas de tro­s: Jurko­­vics Mátyás, Kökény Erzsébet, Horváth Krisztina A balettintézeti növendékeket Horváth Margit tanította be I. felv. Karácsony este vendégek siet­nek Stahlbaumékhoz. Drosselmeier bácsi bemutatja új játékbabáját, a Diótörőt - II. felv. Marika a­ babát egy karosszékbe ülteti és mély álomba merül Egerek ha­dáról, majd jégerdőről álmodik - III. felv. Sok izgalmas és szép álom-kaland után a látomások eltűnnek. Marika fel­ébred ... Vasárnap, 8-án este F-bérlet, 5. előadás Kezdete 6. vége 11 után KRISZTAN ÉS IZOLDA Zenedráma 3 felvonásban Zenéjét szerezte és szövegét irta: WAGNER R­CHARD (1813—1883) Fordította Blum Tamás és Horváth Ádám. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszletek: Fülöp Zoltán lelmezek Mára Tivadar Vezényel: Lukács Miklós Joviczky József Trisztán .­i • Marke király , * . áulaiuv Albert tzsida . . • • • Delly Rózsi Kafi­nai . . • , Radnay György Melót ..•••• Kenéz Ernő Brangéne . • • • Szőnyi Olga Pásztor­i . • • Kishegyi Árpád Kormányos « • • Varga András Ifjú hajós . . • • Kövecses Béla I. felv.: Trisztán hajója Cornwallba tart: az ifjú hős menyasszonyul viszi Marke királynak az ír királyleányt, Izoldát. Trisztán megölte Izolda vőlegényét és Izolda bosszút forral jegyesének gyilkosa ellen De ugyanakkor­­ szereti isi Trisz­tán szive is lángol Izoldáért, de szemét nem akarja királyi nagybátyja jegyesére vetni. Izolda végül maga elé rendeli Trisztánt, ám előbb utasítja komornáját, Brangénét, hogy készítsen méregitalt Trisztánnak az italt ketten együtt fogják meginni Izoldának bosszút kell állnia Trisztánon, d­e mert szereti, vele együtt fog meghalni. Brangéne elcseréli a mér­geket tartalmazó üvegcséket. Trisztán és Izolda méreg helyett szerelmi bájitalt iszik. Úrrá tesz mindkettőjükön a sze­relmi szenvedély. II. felv.: Marke király várában va­gyunk. A király és kísérete vadászatra indul, ezalatt várja szerelmi találkozóra Trisztánt Izolda. Brangéne hiába óvja őt a leselkedő Melottól, a szenvedély elva­­kítja Izoldát, megadja a jelet Trisztánnak és a szerelmesek egymás karjába borul­nak. A visszatérő király megtudta­. Trisz­tán, a hűséges — megcsalta őt! Trisztán nem védekezik. Megkérdi Izoldától, kö­veti-e a halálba? Kardot ránt Melotra, majd leereszti fegyverét és kitárja szívét a gyilkos döfésnek. III. felv.: Hűséges fegyverhordozója, Kurvená] elvitte a sebesült Trisztánt őseinek várába. Közben futárt küldött Izoldához és várja az asszony érkezését. Trisztánt látomások gyötrik. Izolda érke­zik, de Trisztán az önkívület őrjöngésé­ben letépte melléről a kötést és Izolda már csak szerelmesének holttetemére borulhat. Marke király követi Izolda nyo­mát Kurvenai el tolr­a­szólj­a a várkaput, majd amikor betörik azt, egymaga rohan a fegyveresekre, megöli Melotot, a ki­rályra emeli kardját, de ő is halálos se­bet kap. Izolda a szerelmi halálban egyesül hősével, Trisztán tetemére bo­rulva hal meg. Kedden, 10-én Oláh-bérlet, 5. előadás Kezdete 7, vége 10-kor SIMONE BOCCANEGRA Zenedráma 3 felvonásban, előjátékkal Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét irta: Piave. Átdolgozta: Franz Werfel. Fordította: Nádasdy Kálmán. Rendezte Oláh Gusztáv és Stephányi György. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivad­ar­ vezényel: Varga Pál Simone Boccanegra Amelia Grimaldi , Jacopo Fiesco t Gabriele Adorno Paolo Albiani Pietro íjjász kapitány . . Amelia komornája Testőrhadnagy . . Svéd Sándor Vámos Ágnes Bódy József Mátray Ferenc Nádas Tibor Molnár Miklós Kenéz Ernő Aarika Anelli Petri Miklós * Előjáték: Genova utcáin forrong a nép, a maguk emberét választják dózsénak, Fiesco, a gőgö­­ főnemes, száműzetésbe megy. De előbb búc­úzik halott leányá­tól Máriától, akit fogságban tartott, mert a plebejus Simone Boccanegrát szerette s tőle leánygyermeke született. Simona nem találja az elhagyott palotában ked­­vesét, akit a ravatalon lát viszont. El­mondja Fiescónak hogy gyermeküket el­­rabolták. A nép Simonét kiáltja ki dé­zsának. I. felv.: Huszonöt év tel el. Amelia Grimaldi a fiatal Gabriele Adomót szere­ti, aki a genovai főnemes összeesküvők közül való. Fiesco is Itt jár, szerzetesi ál­ruhában. Simone, a dózse megérkezik, meg akarja kérni Amelia kezét a kancel­lári:­ számára. De megtudja, hogy a fő­úri árva Adornót szereti. Végül felisme­­rik egymást. Amelia csak fogadott gyer­meke az elhúnyt Grimaldi grófnénak és nem más, mint az ő húsz év előtt eltűnt gyermeke. Változás. A genovai szenátus ülésezik. Odakünn a nép lázong. A lázadást az áruló kancellár Albiani szítja, a tömeget Fiesco és Adorno vezeti. Adorno dühét növeli, hogy Ameliát elra­­bolták s ő a dózsét tartja a tettesnek. Amelia berohan, testével védi a dózsét Adorno tőre ellen, de nem árulja el, hogy a dózse az édesapja. Adorno és Fiesco fogságba kerül s a dózse az áruló kan­cellárt akarja kényszeríteni, hogy mond­jon ítéletet saját fejére. II. felv.: Albiani kancellár szövetkezni akar a fogoly Fies­­coval akit hajlandó szabadon engedni, de Fiesco nem szövetkezik árulókkal. Az árulónak még van ideje megmérgezni a dózse Italát. Adorno ismét Simone életé­­re tör, mert azt hiszi hogy Amelia a dó­zse kedvese. Mikor megtudta, hogy Ame­­lia a leánya a dózsénak, önmaga csönde­­siti le a forrongó népet. III. felv.: A kan­­cellárt vérpadra viszik Az Ifjú Adorno most tartja esküvőjét Ameliával. Fiesco találkozik hajdani ellenfelével, aki tőle tudja meg, hogy csak percei vannak hát­ra mert mérget ivott A megrendítő ki­békülés végén érkezik az Ifjú pár­ nyo­mában a nép. Simone Boccanegra leánya, veje és hajdani halálos ellensége, Fiesco karjaiban hal meg. XT (1813—1901) az olaszok legnagyobb­­ zeneszerzője, minden idők egyik leg­kiválóbb operakomponistája. Hatalmas életművének jelentős állomásait olyan remekművek jelzik, mint: a -Rigoletto-, -Trubadúr-, -Traviata-, -Álarcosbál-, -Don Carlos-, -Aida«, -Otello-, -Fal­staff». Halhatatlan színpadi művei mel­lett a­­ Requiem- Verdi elévülhetetlen ér­tékű alkotása. A jCtdi)£ J ESZPRESSZÓBAN (V., Váci utca 19) MINDEN ESTE NÁDAS GÁBOR-KOVÁCS JÁNOS hangulatot duó T­á­n­c 1 Hideg étetek TOVÁBBI MŰSOR: 13- án: A sze­­illai borbély 14- én: Albert Herring 15- én du.: A varázsfuvola, estei Báthory Zsigmond

Next