Pesti Műsor, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-27 / 4. szám
Január 27-től február 2-ig PM 5 Vasárnap, 29-én este 12. bérlet, 6. előadás Kezdete 7, vége 10-kor TOSCA Melodráma 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét Sardou drámája nyomán Illica I. és dacosa G. írta. Fordította: Várady Sándor. Rendezte: Stephányi György. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: BLUM TAMÁS Angelotti megszökött az Angyalvár börtönéből. A Szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő is, aki nyaralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, elárulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt életben hagyni. Tosca látszólag enged a kérésnek. Scarpia ígéretet tesz, hogy a kivégzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel íróasztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarnokot. Hajnalban Cavaradossit elővezetik börtönéből. Tosca örömmel viszi a hírt: a katonák csak színleg használják majd fegyverüket. De a festő holtan esik össze. Scarpia ígérete csak ámítás volt, Tosca borzadva eszmél rá a valóságra és a várfalról a mélybe veti magát. Tosca . • . • • t Czanik Zsófia Cavaradossi . • . Udvardy Tibor Scarpia * . • . . Losonczy György Angelotti . • • . Várhelyi Endre Sekrestyés • « • • Galsay Ervin Spoletta i • • Göndöcs József Sciarrone . . • • Komáromy László Pásztorfiú • • • Fehér András Róbert 4 . . . • Perényi Kálmán Vizsgálóbíró . . . Kőváry Richárd Börtönőr • • • Mészáros Sándor Tiszt *.*••• Földváry György Hétfőn, 30-án 7-kor az KEH EfiTUTTES ének-, zene- és tánckarának műsora Művészeti vezető: Rábai Miklós Vezényel: Csenki Imre, Baross Gábor, Lantos Rezső. Jelmeztervező: Mahiász Gitta és Péter Ágnes. Vezető prímás: Albert István MŰSOR: Rózsavölgyi— Vadasi: PALOTÁS (zene- és tánckar) Csenki: DUDANÓTA Járdányi: LEÁNYVÁSÁR (énekkar) Vujicsics— Rábai: KALOTASZEG— LEÁNY - TÁNC (tánckar) Kodály—Rábai: HÁRY—INTERMEZZO (tánckar) Grabócz: MADOCSAI TÁNCOK (zenekar) Gulyás—Rábai: ESTE A FONÓBAN (ének-, zene- és tánckar) Szünet Csenki—Rábai: MAGYARORSZÁGI CIGÁNYTÁCOK (ének-, zene- és tánckar) SZOBEK MÁRTA és BIGE JÓZSEF magyar népdalokat ad elő Farkas: TÜLSO SORON Behár: LAKODALMAS (énekkar) Gulyás-Rábai: HAROMAGLÓS Gulyás—Rábai: PONTOZÓ (tánckar) Liszt: XV. RAPSZÓDIA (zenekar) Maros—Rábai: ECSERI LAKODALMAS (ének-, zene- és tánckar) Kedden, 31-én Oláh-bérlet, 6. előadás és Munkásbérlet, I. sorozat, 2. előadás SZŐNYI FERENC, a Karl Marx Stadi-i Opera magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 11 előtt CARMEN Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1833—1875) Szövegét Mérimée elbeszélése után írta: Meilhac és Síalévy. Rendezte: Oláh Gusztáv. Táncok: Nádasy Ferenc. Karigazgató: Pless László Vezényel: KOMOR VILMOS Don José , « • i Szőnyi Ferenc Escamiliő i • • • Faragó András Remendado , « • Somogyváry Laj*, Dancaire * , « • Katona Lajos Zumga , « • i . Nádas Tibor Morales , • • f • Bende Zsolt Carmen * . t • • Palánkay Klára Micaela . . * • . Mátyás Mária Frasquita . . » • Paviánszky Edina Mercedes . . . • Garancsy Márta A táncokat a IV. felvonásban előadja: Gál Éva, Péter László, Géczy Éva, Takács Anna, Kemény Judit, Kiss László, Zilahy Győző, Gál Andor, Csajkovits Magda, Pető László I. felv.; Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára a figyelmét. A tüzes vérű lány összevesz egyik társnőjével, kést ránt elő . Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. II. felv.: Don Josét megbüntetik Carmen szökése miatt. A tizedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádorba szerelmes, de mégis ráveszi Don Josét, hogy szökjék meg a katonaságtól. III. felv.: Don José Carmen „kedvéért csempész lesz, mikor Ha megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme, Micaela könyörgésére otthagyja a csempészeket. IV. felv.: A szevilla arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor. Carment már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrja Carment SZŐNYI FERENC 1956 tavaszán ösztöndíjasként utazott a Német Demokratikus Köztársaságba, mint Abendroth drezdai főintendáns felfedezettje. 1958-ban szerződött a Karl Marx Stadt-i operához, amelynek színpadán azóta számos főszerepet énekelt. Csütörtökön, 2-án 3. bérlet, g. előadás NÉMETH ANNA operai tagságának 25. évfordulója alkalmából Kezdete 7, vége IQ után A TRUBADÚR Dalmű 4 szakaszban, 8 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Salvadore Cammarano fordításának felhasználásával. Rendezte: dr. Szenessey Ferenc. A díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: TÓTH PÉTER Duna gróf . . . . Jámbor László Leonóra ..... Papp Júlia Azucéna . . .I Németh Anna Manrico .... Pálos Imre Ferrando . . . * Várhelyi Endre Inez ... . . Szabó Anita Ruiz ...ti* Kelen Tibor öreg cigány . . Veress Gyula Hírnök . . . i . Dohán Ferenc Történik Spanyolországban, a XV. században Luna gróf Leonóra grófnőt szereti, akinek szíve azonban Manricóért, a szegény trubadurért dobog. Luna gyűlöli Manricót, mert hite szerint öccsét kiskorában állítólag elrabolta és elégette egy cigányasszony, akinek anyját a grófi család ezért máglyára vitette. Manrico a gróf ellen zendült nép vezére lesz és Leonóra, amikor hírt kap, hogy Manrico elesett a harcban, kolostorba akar vonulni. A szertartás előtt Luna el akarja őt rabolni, de Manrico leveri Luna katonáit s megmenti Leonórát. Luna emberei elfogják Azucena cigányasszonyt, akit Manrico anyjának vélnek. Manrico ki akarja szabadítani, de ő is fogságba esik. Luna csak úgy adna kegyelmet, ha Leonórát magáénak tudhatná. Leonóra megmérgezi magát. Manricót kivégzik. Ekkor Azucena szemébe vágja Lunának, hogy Manricóban saját öccsét ölte meg. — AZ OPERAHÁZ FEBRUÁRI ESEMÉNYEi Az Operaházban és az Erkel Színházban február folyamán ismét több vendégszereplésre kerül sor 16-án Mircea Buciu, a bukaresti operaház baritonistája a Fidelio Rocco szerepében mutatkozik be. Erika Röth, a müncheni operaház koloratúrénekesnője 18-án a Lammermoori Luciában Luciát, 28 árt a Rózsalovagban Sophiet énekli. Február 25-én a Faust nagyrészt új szereplőkkel kerül színre. Ez alkalommal Klosfalvy Faustot, Faragó Mefistót, Turpinszky Valentint, Molnár Miklós Brandnert, Németh Anna Mártát először énekli. TOVÁBB! MŰSOR: 3- án: Otelló 4- én: Tosca 5- én de.: Coppélia, este: Hoffmann meséi Németh Anna, az Operaház kiváló alt énekesnője Az Acéna szerepében ünnepli 25 éves operai tagságának jubileumát. Mint Erda mutatkozott be először a színpadon, a Rajna kincsében. Utána sorra következtek az operairodalom sokszor nem is annyira tetszetős, de nagy karakterizáló képességet megkívánó akt szerepel. Ebben az évadban új oldaláról mutatkozott be Britten »Albert Herring« című vígoperájában. Németh Anna kitűnően mintázza meg az opera mulatságos házvezetőnőjét, aki prüdériában még úrnőjén is túltesz, féltve a kisváros jó erkölcseit. Az évforduló alkalmából szívből kívánunk az eddigiekhez hasonló hálás szerepeket és további sikereket. Tárlatvezetések Vasárnap, 29-én 10-kor a MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN (V., Kossuth Lajos tér 12): PORTRÉ FESTÉSZETÜNK A XIX. SZÁZADBAN. Tárlatvezető: Pataky Dénes. De. 11-kor a MAGYAR NEMZETI MÚZEUM — TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN (VIII., Múzeum krt. 14—K), a PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN (V., Egyetem utca 16). a NÉPRAJZI MÚZEUMBAN (VIII., Könyves Kálmán krt 40).