Pesti Műsor, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-27 / 4. szám

Január 27-től február 2-ig PM 5 Vasárnap, 29-én este 12. bérlet, 6. előadás Kezdete 7, vége 10-kor TOSCA Melodráma 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét Sardou drámája nyomán Illica I. és­­ dacosa G. írta. Fordította: Várady Sándor. Rendezte: Stephányi György. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: BLUM TAMÁS Angelotti megszökött az Angyalvár börtönéből. A Szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő­ is, aki nya­­ralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, el­árulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt élet­ben hagyni. Tosca látszólag enged a ké­résnek. Scarpia ígéretet tesz, hogy a ki­végzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel író­asztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarno­kot. Hajnalban Cavaradossit elővezetik­ börtönéből. Tosca örömmel viszi a hírt: a katonák csak színleg használják majd fegyverüket. De a festő holtan esik ös­­­sze. Scarpia ígérete csak ámítás volt, Tosca borzadva eszmél rá a valóságra és a várfalról a mélybe veti magát. Tosca . • . • • t Czanik Zsófia Cavaradossi . • . Udvardy Tibor Scarpia * . • . . Losonczy György Angelotti . • • . Várhelyi Endre Sekrestyés • « • • Galsa­y Ervin Spoletta i • •­­ Göndöcs József Sciarrone . . • • Komáromy László Pásztorfiú • • •­­ Fehér András Róbert­ 4 . . . • Perényi Kálmán Vizsgálóbíró . . . Kőváry Richárd Börtönőr­­ • • • Mészáros Sándor Tiszt *.*••• Földváry György Hétfőn, 30-án 7-kor az­­ KEH EfiTUTTES ének-, zene- és tánckarának műsora Művészeti vezető: Rábai Miklós Vezényel: Csenki Imre, Baross Gábor, Lantos Rezső. Jelmeztervező: Mahiász Gitta és Péter Ágnes. Vezető prímás: Albert István MŰSOR: Rózsavölgyi— Vadasi: PALOTÁS (zene- és tánckar) Csenki: DUDANÓTA Járdányi: LEÁNYVÁSÁR (énekkar) Vujicsics— Rábai: KALOTASZEG— LEÁNY - TÁNC (tánckar) Kodály—Rábai: HÁRY—INTERMEZZO (tánckar) Grabócz: MADOCSAI TÁNCOK (zene­kar) Gulyás—Rábai: ESTE A FONÓBAN (ének-, zene- és tánckar) Szünet Csenki—Rábai: MAGYARORSZÁGI CI­GÁNYT­Á­­­COK (ének-, zene- és tánc­kar) SZOBEK MÁRTA és BIGE JÓZSEF ma­gyar népdalokat ad elő Farkas: TÜLSO SORON Behár: LAKODALMAS (énekkar) Gulyás-Rábai: HAROMAGLÓS Gulyás—Rábai: PONTOZÓ (tánckar) Liszt: XV. RAPSZÓDIA (zenekar) Maros—Rábai: ECSERI LAKODALMAS (ének-, zene- és tánckar) Kedden, 31-én Oláh-bérlet, 6. előadás és Munkás­bérlet, I. sorozat, 2. előadás SZŐNYI FERENC, a Karl Marx Stadi-i Opera magán­énekesének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 11 előtt CARMEN Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1833—1875) Szövegét Mérimée elbeszélése után írta: Meilhac és Síalévy. Rendezte: Oláh Gusz­táv. Táncok: Nádasy Ferenc. Karigazgató: Pless László Vezényel: KOMOR VILMOS Don José , « • i Szőnyi Ferenc Escamiliő i • • • Faragó András Remendado , « • Somogyváry Laj*, Dancaire * , « • Katona Lajos Zumga , « • i . Nádas Tibor Morales , • • f • Bende Zsolt Carmen * . t • • Palánkay Klára Micaela . . * • . Mátyás Mária Frasquita . . » • Paviánszky Edina Mercedes . . . • Garancsy Márta A táncokat a IV. felvonásban előadja: Gál Éva, Péter László, Géczy Éva, Ta­kács Anna, Kemény Judit, Kiss László, Zilahy Győző, Gál Andor, Csajkovits Magda, Pető László I. felv.; Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára a figyelmét. A tüzes vérű lány összevesz egyik társnőjével, kést ránt elő . Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. II. felv.: Don Josét megbüntetik Carmen szökése miatt. A ti­zedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádorba szerelmes, de mégis ráveszi Don Josét, hogy szökjék meg a katonaságtól. III. felv.: Don José Carmen „kedvéért csem­pész lesz, mikor Ha megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme, Micaela könyör­gésére otthagyja a csempészeket. IV. felv.: A szevilla­ arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreá­dor. Carment már csak a győztes tor­reádor érdekli. Don José leszúrja Car­ment SZŐNYI FERENC 1956 tavaszán ösztöndíjasként utazott a Német Demokratikus Köztársaságba, mint Abendroth drezdai főintendáns fel­fedezettje. 1958-ban szerződött a Karl Marx Stadt-i operához, amelynek szín­padán azóta számos főszerepet énekelt. Csütörtökön, 2-án 3. bérlet, g. előadás NÉMETH ANNA operai tagságának 25. évfordulója alkalmából Kezdete 7, vége IQ után A TRUBADÚR Dalmű 4 szakaszban, 8 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Salvadore Cammarano­ fordításának felhasználásával. Rendezte: dr. Szen­essey Ferenc. A díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: TÓTH PÉTER Duna gróf . . . . Jámbor László Leonóra ..... Papp Júlia Azucéna . . .­­­I Németh Anna Manrico .... Pálos Imre Ferrando . . . * Várhelyi Endre Inez ... . . Szabó Anita Ruiz ...ti* Kelen Tibor öreg cigány . . Veress Gyula Hírnök . . . i . Dohán Ferenc Történik Spanyolországban, a XV. században Luna gróf Leonóra grófnőt szereti, aki­nek szíve azonban Manricóért, a szegény trubadurért dobog. Luna gyűlöli Manri­­cót, mert hite szerint öccsét kiskorában állítólag elrabolta és elégette egy cigány­asszony, akinek anyját a grófi család ezért máglyára vitette. Manrico a gróf ellen zendült nép vezére lesz és Leonóra, amikor hírt kap, hogy Manrico elesett a harcban, kolostorba akar vonulni. A szertartás előtt Luna el akarja őt rabol­ni, de Manrico leveri Luna katonáit s megmenti Leonórát. Luna emberei elfog­ják Azucena cigányasszonyt, akit Manri­co anyjának vélnek. Manrico ki akarja szabadítani, de ő is fogságba esik. Luna csak úgy adna kegyelmet, ha Leonórát magáénak tudhatná. Leonóra megmérge­zi magát. Manricót kivégzik. Ekkor Azu­cena szemébe vágja Lunának, hogy Manricóban saját öccsét ölte meg. — AZ OPERAHÁZ FEBR­UÁRI ESEMÉNYEi Az Operaházban és az Erkel Színház­ban február folyamán ismét több ven­dégszereplésre kerül sor 16-án Mircea Buciu, a bukaresti operaház baritonis­tája a Fidelio Rocco szerepében mutat­kozik be. Erika Röth, a müncheni ope­raház koloratúrénekesnője 18-án a Lam­­mermoori Luciában Luciát, 28 árt a Ró­zsalovagban Sophiet énekli. Február 25-én a Faust nagyrészt új szereplőkkel kerül színre. Ez alkalommal Klosfalvy Faustot, Faragó Mefistót, Turpinszky Valentint, Molnár Miklós Brandnert, Né­meth Anna Mártát először énekli. TOVÁBB! MŰSOR: 3- án: Otelló 4- én: Tosca 5- én de.: Coppélia, este: Hoffmann meséi Németh Anna, az Operaház kiváló alt énekesnője Az Acéna szerepében ünnepli 25 éves operai tagságának jubileumát. Mint Erda mutatkozott be először a színpadon, a Rajna kin­csében. Utána sorra következtek az operairodalom sokszor nem is annyi­ra tetszetős, de nagy karakterizáló képességet megkívánó akt szerepel. Ebben az évadban új oldaláról mu­tatkozott be Britten »Albert Herring« című vígoperájában. Németh Anna kitűnően mintázza meg az opera mu­latságos házvezetőnőjét, aki prüdériá­­ban még úrnőjén is túltesz, féltve a kisváros jó erkölcseit.­­ Az évforduló alkalmából szívből kívánunk az eddi­giekhez hasonló hálás szerepeket és további sikereket. Tárlatvezetések Vasárnap, 29-én 10-kor a MAGYAR NEMZETI GALÉ­RIÁBAN (V., Kossuth Lajos tér 12): PORTRÉ FESTÉSZETÜNK A XIX. SZÁZADBAN. Tárlat­vezető: Pataky Dénes. De. 11-kor a MAGYAR NEMZETI MÚ­ZEUM — TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN (VIII., Múzeum krt. 14—K), a PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN (V., Egye­tem utca 16). a NÉPRAJZI MÚZEUM­BAN (VIII., Könyves Kálmán krt 40).

Next