Pesti Műsor, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-04 / 1. szám

2 PM ._______________ Január 4—10-ig fA 4M műsor folytatása) m. A HÁROMSZÖGLETŰ KALAP Balett 1 felvonásban Zenéjét szerezte: MANUEL DE FALLA (1876—1946) Koreográfiáját tervezte és rendezte: Ha­rangozó N­­yula. A díszleteket Fülöp Zol­tán, a je­mezeket Márk Tivadar tervez­te. Vezényel: TÓTH PÉTER Molnár...................Róna Viktor Molnárné . . . . Lakatos Gabriella Kormányzó . . . Harangozó Gyula Kormán­yzóné . . Bordy Bella A kisbíró . . . . Pethő László Ficsúr...................Gál Andor Egy kacér lány Kemény Judit A dalt Divéky Zsuzsa énekli A háromszögletű kalap magas méltó­ságú viselője, az öreg kormányzó a szép molnárné körül legyeskedik. Hogy szaba­dabb legyen az útja, ál-ürüggyel zsandár­­kézre adja a molnárt. Azután visszatér, de pórul jár, a fegyveresek kezéből meg­­­szökött molnár pedig értesíti a kormány­zó még mindig szem­re való feleségét. A kormányzó neje a molnár kíséretében tér vissza és az öreg megszégyenülten kullog el. A molnár, akit már-már hatalmába ejtett a féltékenység, megbékül, a fiata­lok örülnek az életnek, a nép pedig uj­jong, hogy a kormányzó pórul járt. Szombaton, 5-én Rékay-bérlet, 5. előadás Kezdete 7, vége 10 órakor* TURANDOT Dalmű 3 felvonásban. 5 képben Zenéjét szerezte GIACOMO PUCCINI (1858—1924) (Az utolsó duettet és a finálét Franco Alfano fejezte be) Szövegét G. Adamik és R. Simoni írta. Fordította: Lányi Viktor. Rendezte: Ná­­dasd­y Kálmán és Mikó András. A díszle­teket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Karigazgató: Pless László. Koreográfia: Eck Imre tENCSIK JÁNOS Vezényel: FEF Turandot hercegnő Altoum császár . . Timur Kalaf........................ Liu....................... . Déry Gabriella Somogyváry Lajos Antalffy Albert Pálos Imre Orosz Júlia Melis György Külkey László Pane ...... Pancs .... Réti .József Mandarin . . . . Rajna András I. udvarhölgy . . Szabó Márta n. udvarhölgy­­­­ Divéky Zsuzsa I. felv.: Turandot, a kínai császár lá­nya, csupán azé az ifjúé lesz, aki meg­fejt három találós kérdést. Aki csak egy megfejtéssel is adós marad, annak leüt­­teti a fejét. Ez nem riasztja vissza az ismeretlen herceget: belép a kitáruló kapun. II. felv.: I. kép. A három miniszter: Ping, Pong és Pang kesereg a sok vé­rengzés miatt. Elhagyott távoli ottho­nuk békéjére áhítoznak. 2. kép A csá­szár óva inti az ismeretlen herceget: ne játsszék életével. De a herceg hajthatat­lan. A három kérdést sorra megfejti és most már övé lenne Turandot, de lát­va a hercegnő irtózását — ő maga ajánl újabb, halálos próbát. Nevét nem tudja senki. Ha napfelkeltéig a hercegnő meg­tudná , ám üttesse le az ő fejét is. III. felv.: Pekingben mindenki virraszt. Az ismeretlen nevét kutatják. Liu, aki szerelmes Kálafba, még a kínzások elle­ nére sem nyitja szóra száját. Virrad, Kalaf karjába szorítja Turandotot. Együtt men­nek a császár elé. 2. kép: Turandot bol­dogan jelenti apjának, hogy Kalaf fele­sége akar Lenni. Vasárnap, 6-án Goldmark-bérlet, 5. előadás Kezdete 11. vége 2 után ALBERT HERRING Vígopera 3 felvonásban, 5 képben Zenéjét szerezte: BENJAMIN BRITTEN Szövegét Maupassant novellája alap­ján írta: Eric Crosier, fordította: Blum Tamás. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Forrai Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella Vezényel: BLUM TAfflAS Lady Billows . . Birkás Lilian Miss Wordsworth. László Margit Mr. Gedge. Paiió Imre Mr. Upfold Budd . * . Síd . . • • • Nancy . i * Albert Herring Mrs. Herring . . Emmie | Cis > gyerekek Harry I i ■ « 9 Florence Pike . . Kompolti Györgyi tGond öcs József Domal­­ay László Turpinszky Béla Svéd Nóra Palcsó Sándor Szilvássy Margit Gábor Ilona Andrási Éva Kószás László Történik Loxfordban, egy vásárjoggal felruházott kisvárosban 1900 tavaszán I. felv. 1. kép: Lady Billows »erény­­díjat­ alapított. A város tisztes hölgyei azon tanakodnak, kinek adják a virág­koszorút és a vele járó huszonöt fontot. Egyetlen méltó jelöltet sem találnak s el­határozzák, hogy a »május királynője« helyett inkább »május-királyt«, választa­nak: erre Albert Herringet, az erényes ifjút szemelik ki. 2. kép: Albert eleinte berzenkedik, de később, édesanyja »nyomós« érveinek hatására, elvállalja a megtiszteltetést. II. felv. 1. kép: A »május-királyt« ün­nepi asztal várja. Az ünnepi «asztalra nem kerül szeszesital, csak limonádé, de Al­bert italába rumot kevertek, s az ünepelt a köszöntő beszéd helyett csuklani kezd. 2­. kép: Albert igen jó hangulatban érke­zik haza. Az ablakból Nancyt és Sidet látja, amint találkára surrannak. Az aka­ratlanul elfogyasztott szesz felébreszti benne a vágyat, hogy kedve szerint éljen. III. felv.: Másnap városszerte hiába ke­resik Albertet. Halottnak hiszik, de ki­derül, hogy csak egy görbe éjszakát en­gedett meg magának. S amikor hazatér, elhatározza, hogy megváltozik, s nem az »erénybizottság« elvei szerint rendezi be ezután az életét. Vasárnap, 6-án este F-bérlet, 5. előadás Kezdete 7, vége 10 után HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—) Szövegét Paulíni Béla és Harsányi Zsolt írta. Rendezte: Békés András. A díszlete­ket Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. Karigazgató: Pless László. A táncokat Rábai Miklós, az óraszobrokat Kovács Margit tervezte. Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Háry János .­­ Örzse, a mátkája Ferenc császár A császárné Napóleon t Mária Lujza, Napóleon felesi öreg Marci, császári kocsis Ebelasztin báró Meluzina grófnő Esztrella bárónő Magyar silbak Burkus silbak , Generális Krucs, Generális Dufla Első huszár . , Második huszár Első tüzér Második tüzér Udvari lakás Diák . . . .Bíró ..... Kocsmáros , , Első pór : * Második pór . i # » * • Radnay György Házy Erzsébet Hámory Imre Neményi Lili Rosier Endre Sándor Judit Varga András Bende Zsolt Kenderessy Éva Szabó Márta Pásztor László Kövesdi Károly Galsay Ervin Cser József Nádi Frigyes Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Klätzer Alajos Erdei Gyula Gogolyák Antal Ferencz László Orbán András Oláh Ferenc Szólót táncol Kiss István Előjáték: Háry János, aki a nép mesélőkedvének megszemélyesítője, a nagyabonyi kocsmában külország­ ka­landjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akarja átengedni a határon. A lo­vaglás Háry az őrházat átránt­ja Galíciá­ba. Ezért hálából Mária Lujza magával viszi őt Bécsbe testőrnek, bár Örzsej Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár. Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjában, »háborút csinál« és a Napóleon elleni csatába küldik Háryt. III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és az állomáson Mária Lujzával ropja a tán­cot, amikor betoppan örzse, aki titok­ban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza hazaparancsolja örzsét, Háryt pe­dig hercegi rangra emeli. IV. kaland: A bécsi Burgban a császár vendége Háryt a császári család már vejének tekinti, de Háry örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsitját. Utójáték: A kocsmában Háry befejezi elbeszélését, melynek igazságá­hoz tanúnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. Hétfőn, 7-én SZÜNNAP ISMÉT MEGNYÍLT A CSIRKE !Him'HffliD miiül GRILL! l­l­lt Alumínium fóliába csomagolt félkész sütemények is kapható. Vili., RÁKÓCZI ÚT 5.

Next