Pesti Műsor, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-02-14 / 7. szám

Február 14—20-ig P M 3 OttoffU .. ■HHifff FfiYÍiTTKS műsora: Vasárnap, Is-án du. 3-kor MAGYAR RAPSZÓDIA Művészeti vezető: Rábai Miklós. Díszle­tek: Varga Mátyás. Énekkar­vezető: Pászti Miklós. Zenekarvezető: Gulyás László. Tánckarvezető: Mátyus Zoltán. Játékmes­ter: Horváth Vince. Vezető prímás: Albert István. Vezető karnagy: Csenki Imre Vezényel: Baross Gábor, Lantos Rezső MOSORI farkas—Rábati SZÜRETEN (ének-, zena- és tánckar) Csősz : Vincellér Csizmadia Imre Várady Gyula A táncjátékban szüreti népszokások elevenednek meg: szőlőtaposás, szüre­ti felvonulás, üveges tánc, kádártánc, t­réfás leánylopás, verbunk és csárdás, Bárdos: MÁSODIK népdalbapszódia Karai: VIDÁM NÓTA (Énekkar) Gulyás—Rábai: FOSZTOKA (ének-, zene- és tánckar) Az Itt feldolgozott mese a »mindig síró királykisasszonyról« szól. Felvo­nulnak benne a magyar népmesék jel­legzetes figurái. Lajtha: SOPRONI KÉPEK (zenekar)­­Gulyás—Rábai: ELSŐ SZERELEM (ének-, zene- és tánckar) Szóló: Laczkó Mária, Zsély Mihály 8­z­í­n­e­s Gulyás—Rábai: BÉKÉSI ESTÉK (énsek-, zene- és tánckar) Anya....................... Apa ........................ A lányuk .... Legény . . . . . Mészáros Jolán Csizmadia Imre Z­arzkó Mária Sajti Sándor Békés megyében a hosszú téli estéken a fiatalság bálon szórakozik, ezeket rendszerint lányos házaknál rendezik. Ezeken az estéken új szerelmek, új érzések születnek. FURULYASZO (Bige József) MAGYAR NÉPDALOK (Békás János) Gulyás—Rábai: FARSANG BEKÖLCEN (ének-, zene- és tánckar) A táncjátékban vidám farsangi nép­szokások elevenednek meg. Karai: ESTÉLI NOTAZAS Bebár: LAKODALMAS (ének- és zenekar) Kocsár—Rábai: LAKODALOM NAGY­­RÉDEN (ének-, zene- és tánckar) 1. Hívogatás; 8. Menyasszony-siratós 1. Gyertyát tánc; 4.­­Igratős; S. Párta­tánc; 6. Eladó a menyasszony; T. Mars; 8. Osztó-tánc — csárdás; 1. Tilzugratás. Menyasszony . . Batári Judit Vőlegény .... Anya........................ Apa........................ TOVÁBBI MŰSOR! Násznagy .... Erdélyi Tibor Tarczi Zoltán Szobek Mária Sajti Sándor 31-én: Hattyúk tava 33-én: Bohémélet 33-án de.: Cigánybáró, este: Tosca Szerdán, lő-ér* Bérletszünet Kezdete 7, vége Vali után HUNYADI LÁSZLÓ Dalmű 4 felvonásban, 8 képben Zenéjét szerezte ERKEL FERENC Szövegét írta: Egressy Béni. Átdolgozta: Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Komor Vilmos és Radnai Miklós. Rendezte: Oláh Gusztáv és dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Brada Rezső Vezényel: BORBÉLY GYULA V. László .... CzUlel Ulrik . . Hunyadi László . Hunyadi Mátyás . Gara nádor . . . Mária, leánya Szilágyi Mihály . Szilágy; Erzsébet : Rozgonyi . Hadnagy .... Egy nemes . . Kozma Lajos Lendvay Andor Simándy József Szabó Anita Losonczy György Gyurkovics Mária Veress Gyula Takács Paula Rajna András Illyés Sándor Székely László V. László retteg a nép szivében élő Hu­nyadiak dicsőségétől A nagy Hunyadi emlékét gyűlölő főórák csoportjának ve­zére, a király nagybátyja. Czillei Ulrik el akarja tenni láb alól Hunyadi két fiát, Lászlót és Mátyást. Hunyadi László felet­­ősségre vonja a cselszövő Czilleit, aki tőrrel támad rá, de Lászlónak segítségére sietnek vitézei és Rozgonyi megöli Czil­­leit. Az ingatag, gyenge V. László látszó­lag megbocsát Hunyadi Lászlónak, eskü­vel fogadja. Hogy nem lesz bántódása. A király beleszeret Htmvadi L­ászló menyasszonyába, Gara Máriába, akinek apja azt szeretné, ha leányából királyné lenne. Gara nádor hamis vádat kohol Hunyadi László ellen A király kapva a hamis vádon, megszegi esküjét és lefe»­jezteti Hunyadi Lászlót. Csütörtökön, 20-án 3. bérlet, 6. előadás DUSÁN POPOVICS a belgrádi Operaház magánénekesénél­­vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után OTELLO Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét SHAKESPEARE nyomán írta: Arrigo Boito. Fordította: Blum Tamás, Mé­szöly Dezső és Kardos István. Rendezte: Mikó András. A díszleteket Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Karigazgató: Pless L. Vezényel: KORODY ANDRÁS Otelló....................... Jago ...... Casslo ...... Roderlgo .... Lodovlco .... Montano .... Herold . ..... riQp/Iomrttto Emilia .... Joviczky József Dusán Popovic* Bartha Alfonz Külkey László Horváth László Varga András Kerekes Gábor Vámos Ágnes Dósa Mária l. felv.: Ciprus előtt vihar tombol. Otelló érkezik a szigetre, ahol neje, Des­­demona várja Jagot. Otelló zászlótartó­ja ráveszi Rodrigót, hogy kössön bele Cassio kapitányba, akinek helyére ő akar kerülni. A lármára elősiet Otelló és Cassiót megfosztja rangjától. H. felv­i Jago féltékennyé akarja tenni Otellót. Azt tanácsolta Cassiónak, kérje Desde­­mona közbenjárását. Desdemona kesz­kenői« jago kezébe kerül, aki ezt bár Hétfőn, 17-én SZÜNNAP Kedden, 18-án 7. bérlet, 6. előadás Kezdete 7. vége V, 11-kor SÁMSON ÉS DELILA Opera 3 felvonásban, 4 képben Zenéjét szerezte: CAMILLE SAINT-SAB^ (1835—1921) Szövegét az óttestamentumi történet alap­­ján Ferdinand Lemair írta, Fischer Sán­dor fordította. Rendezte: dr. Kenessey Fe­­renc. A díszleteiket Fülöp Zoltán, a jel­mezeket Márk Tivadar tervezte. Táncok: Harangozó Gyula. Az énekkart Németh Amadé h. karigazgató tanította be Vezényel: VARGA PÁL. Delila .... Komlóssy Erzsébet Sámson Pálos Imre Főpap . . . « « Palócz László Abimeleh .... Varga András öreg zsidó . . . Bódy József Hírhozó . . . . Karizs Béla I. filiszteus katona Kozma Lajos n. filiszteus katona Katona Lajos A szólókat táncolják: Erdélyi Alice, Ster­­binszky Rudolf, Ugray Klotild, Nagy Iván, Kiss Erika, Orosz Klára, Sebestyén Kató, Zilahy Győző, Barkóczy Sándor, Szilvesz­ter Attila Történik a palesztínai Gázában, i. e. a XII. században. I. felv.: A zsidók lázadoznak a faisz­­teusok igája ellen és Jehovához könyö­rögnek megváltásért. Abimeleh, Gáza szatrapája gúnyolja őket. Sámson felke­lésre szítja testvéreit. Az első áldozat: Abimeleh, Da­gon isten főpapja bosszút esküszik Sámson ellen, hívei azonban, akik rettegnek a nagyerejű Sámson harag­jától, elhagyják. Sámson diadalmas had­sereg élén tér vissza. Delila, a papnő is dicsőíti, Sámson szerelemre gerjed iránta. Hiába óvják Delilától, Sámsont rabul ejti a nő szépsége. II. felv.: Delila megfogadja atyjának, Dágon főpapjának, hogy megbosszulja népét Sámsont Delila behálózza. A hős erejének, győzhetetlen vitézségének titkát mégsem árulja el. Delila eltaszítja Sám­sont, gyávaságát veti szemére. Vihar zú­dul a tájra: Sámson az égtől kér segítsé­get, hogy a nő bűvköréből kiszabadul­hasson. A szerelmi varázs erősebb az imá­nál: Sámson követi a házba végzetét, De­lilát. A filiszteusok már összegyűltek a közelben. Most Delila hívására ráronta­nak Sámsonra. III. felv.: Sámson béklyóba verve fet­­reng a gázai börtönben. Haját lenyírták, megvakították. Népe Jajszava elhatol egész a börtönig, mert a zsidók ismét a filiszteusok rabságát nyögik. Sámson bűn­bánó szívvel könyörög Jehovához, arra kéri, vegye el életét és fogadja el áldoza­tul népe szabadsága fejében. Változás: Győzelmüket nagy lakomával ülik meg a filiszteusok. Delila gúnyolja Sámsont együgyűsége miatt, hogyan is tudott szerelmében hinni. Sámson Jehová­hoz fohászkodik, hogy csak egyszer adja még vissza erejét: megrázza az oszlopo­­kat és a templom összedől, maga alá te­­metva a filiszteusokat Sámsonnal együtt SMzúhtM éttermek. tsmtssk. lee­redményesebb hirdetése a Pesti Műsort.. tudja, hogy kileste, «mint Cassio álm*­ ban Desdemonáról beszélt Otelló hős*» szót esküszik. II. felv.: Desdemona köz»­benjár férjénél Cassio érdekében. Otelló az elvesztett keszkenőt kéri tőle, s Des­­demona zavara csak megerősíti gyanú« jában. Velencéből követek érkeznek a dózse üzenetével. Otellót visszarendelte Velencébe, utóda Casslo lesz. IV. felv.: Desdemona halálsejtelmektől gyötörve tér éji nyugovóra. Otelló féltékenységé­ben megfej­ti a feleségét. Emília segély­­kiáltásaira Lodovico Casslo s még töb­ben a szobába rohannak. Jago hitvese átkozódva mondja el férje aljasságait Otelló kétségbeesésében megöli magát.

Next