Pesti Műsor, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-03-27 / 13. szám
Márc. 27—ápr. 2-ig P AA 5 Vasárnap, 29-én este Bérletszünet Kezdete 7. végek után FAUST Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES GOUNOD (1818—1893) Szövegét GOETHE (1749—1832) után írta: Barbier és Carré. Fordította: Lányi Viktor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: VARGA PÁL Faust . . 4 . . Udvardy Tibor Mefisto .3.1. Losonczy György Valentin .... Reményi Sándor Brander . . . » Nádas Tibor Margit..................Vámos Ágnes Siebel . . . . . Pavlánszky Edina Márta . . . . . Németh Anna A hegedűszólót Komlós Péter játssza Valpurgis és táncai: Pas de six: Orosz Klára, Szumrák Vera, Som Gizi, Dózsa Imre, Barkóczy Sándor, Kiss István. Cleopatra: Szumrák Vera. Helena: Erdélyi Alice. Paris: Matula István. Belzebub: Szilágyi Mihály. Nubiai lányok: Dvorszky Erzsébet, Karla Mária és Gerson Anna Történik, Németországban, a XVI. században, Faust dolgozószobájában, egy városban és környékén, Mefisztó birodalmában és a börtönben Előjáték: a megöregedett, csalódott Faust öngyilkos akar lenni, az Istent káromolja és a sátánt hívja. Meg is jelenik Mefisto, aki szerződést köt Fausttal. Varázsitallal visszaadja ifjúságát és ezért Faust lelkét kapja cserébe. Faust ifjúvá változik. — I. felv.: Faust Mefistóval népmulatságon jelenik meg. Mefisto az aranyborjúról énekel és poharát Margitra köszönti. A lány bátyja, Valentin összetűz Mefistóval. — II. felv.: Faust ékszerekkel környékezi meg Margitot. Mefisto Mártának udvarol, hogy Faust zavartalanul magára maradjon Margittal. — III. felv.: a csatából hazatérő Valentin értesül húga elbukásáról. Faust Mefisto segítségével megöli Valentint, aki halála előtt elátkozza húgát. Margit bűn bocsánatért esdekel, de Mefisto hangja szól: nincs kegyelem. IV. felv.: Faust Mefisto útmutatásával az alvilágban megismeri a Valpurgis-éj tobzódását, de itt is csak Margit után vágyik. — (Változás.) Margit megőrül, megöli gyermekét és ezért börtönbe vetik. Virradatkor kivégzik. Faust ki akarja szabadítani, de Margit mikor meglátja Faust mögött Mefisto démoni árnyékát haldokolva is visszautasítja, s lelke megtisztul a bűntől. Hétfőn, 30-án este Bérletszünet Kezdete 7, vége 11-kor A VÉGZET HATALMA Dalmű 4 felvonásban (9 kép) Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813-1001) Szövegkönyvét írta: Francesco Maria Piave. Fordította: Fischer Sándor. Rendezte: Békés András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Táncok: Barkóczy Sándor. Karigazgató: Pless László Vezényel: LAMBERTO GARDELLI Leonora..................Mátyás Mária Alvaro ..... Ilosfalvy Róbert. Carlos......................Melis György Preziosilla .... Szőnyi Olga Gvárdián .... Mészáros Sándor Melitone ..... Bende Zsolt Calatrava gróf . , Veress Gyula Curra.......................Barlay Zsuzsa Alcade ..... Kövesdy Károly Trabuco ..... Külkey László Orvos ...... Dene József Szólót táncol: Gaál Éva I. felv.: calatrava gróf gyűlöli a félvér Alvarót, akibe leánya, Leonora szerelmes. A szerelmesek szökni akarnak, de a gróf útjukat állja. Alvaro önként kiszolgáltatná magát, de a fegyver, melyet eldob elsül, és golyója Calatravát szíven találja. II. felv.: Carlos, Leonora bátyja húga keresésére indul. Diákruhában borozgat Preziosilla cigánylánnyal. A kocsmába érkezik az álruhás Leonora is. Felismeri bátyját, s a közeli kolostorba menekül. Vissza akar vonulni a világtól. A gvárdián a remetei lakot jelöli ki lakhelyéül. III. felv.: Alvaro halottnak hiszi Leonórát; Hereros néven olasz földön harcol. A véletlen, úgy hozza, hogy ő mentheti meg Carlos életét. A két ifjú örök barátságot fogad. Alvaro megsebesül, s Carlosra bízza féltve őrzött írásait. Carlos felismeri Leonora képét, barátjában pedig ellenfelét. Párbajra hívja, de a járőr szétválasztja a viaskodókat. A katonák vígan mulatoznak, Melitone fráter korholja romlottságukat. Preziosilla azonban harcra buzdít, s felhangzik a híres Rata plán-kórus. IV. felv.: Melitone ételt oszt a szegényeknek. Carlos ront a kolostorba: Alvarót keresi, aki Rafael páter néven rejtőzik itt. Alvaro párbajban megöli Carlost. A remetelakhoz rohan, s itt elveszettnek hitt szerelmesét találja meg. Leonora báyjához siet. A haldokló elátkozza őt. Leonora meghal. Alvaro megnyugszik a végzet hatalmában Kedden, 31-én SZÜNNAP Csütörtökön, 2-án 9. bérlet, 8. előadás Kezdete 7, vége 10-kor TOSCA Melodráma 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI (1858—1924) Szövegét VICTORIEN SARDOU (1831—* 1908) drámája nyomán Illica I. és Giacosa G. írta. Fordította: Várady Sándor. Rendezte: Békés András. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: VARGA PÁL Tosca ..................Takács Paula Cavaradossi . . . Járay József Scarpia .... Losonczy György Sekrestyés .... Galsay Ervin Angelotti .... Wariv .TA*s*f Spoletta . . . Sciarrone . . Pásztorfiú . Vizsgálóbíró Börtönőr Tiszt . . . Barlay Zsuzsa Szántó Ferenc Molnár László Lux Tibor Göndöcs József . . nyes sanaor Angelotti megszökik az Angyalvár börtönéből. A szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő is, aki nyaralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. Scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol. Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, elárulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt életben hagyni. Tosca látszólag enged a kérésnek. Scarpia ígéretet tesz, hogy a kivégzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel íróasztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarnokot. Hajnalban Cavaradossit elővezetik börtönéből. Tosca örömmel viszi a hírt; a katonák csak színleg használják majd fegyverüket. De a sortűzre a festő holtan esik össze. Scarpia ígérete csak ámítás volt. Tosca borzadva eszmél rá a valóságra és a várfalról a mélybe veti magát. TOVÁBBI MŰSOR: 3- án: Díszelőadás 4- én: Pillangókisasszony 5- én de.: Trubadúr, este: Carmen SZÁZÉVES OPERA-BUKÁS A Nemzeti Színház a Kunok című operamívet négy felvonásban mutatta be. Az operát Császár Ferenc írta, de nagyon rosszul sikerült. A zenekar és az énekesnő külön-külön, s néha öt-hat ütemkülönbséggel énekeltek, a karmester úrnak nem nagy dicsőségére. (Hölgyfutár, 1864. március) Vasárnap, 29-én du. 3-kor MPI EGYÜTTES műsora: MAGYAR RAPSZÓDIA Művészeti vezető: Rába Miklós. Díszletek: Varga Mátyás. Énekkarvezető: Pászti Miklós. Zenekarvezető: Gulyás László. Tánckarvezető: Mátyus Zoltán. Játékmester: Horváth Vince. Vezető prímás: Albert István. Vezető karnagy: Csenki Imre Vezényel: Baross Gábor, Lantos Rezső MŰSOR: Farkas Rábai: SZÜRETEN (ének-, zene- és tánckar) Csősz . Vincellér • • • • Csizmadia Imre Várady Gyula A táncjátékban szüreti népszokások elevenednek meg: szőlőtaposás, szüreti felvonulás, üveges tánc, kádártánc, tréfás leánylopás, verbunk és csárdás. Bárdos: MÁSODIK NÉPDALRAPSZÓDIA Karai: VIDÁM NÓTA (Énekkar) Gulyás—Rábai: FOSZTÓKA (ének-* zengés tánckar) Az itt feldolgozott mese a »mindig síró királykisasszonyról« szól. Felvonulnak benne a magyar népmesék jellegzetes figurái. Lajtha: SOPRONI KÉPEK (zenekar) Gulyás—Rábai: ELSŐ SZERELEM (ének-, zene- és tánckar) Szóló: Laczkó Mária, Zsély Mihály Szünet Gulyás—Rábai: BÉKÉSI ESTÉK (énetek zene- és tánckar) Anya • • • Apa . . . . „ A lányuk • « » Legény . . . . Mészáros Jolán Csizmadia Imre Laczkó Mária Sajti Sándor Békés megyében a hosszú téli estéken a fiatalság bálon szórakozik, ezeket rendszerint lányos házaknál rendezik. Ezeken az estéken új szerelmek, új érzések születnek. FÜRULYASZÓ (Bige József) MAGYAR NÉPDALOK (Békás János) Gulyás—Kába!: FARSANG BEKÖLCEN (ének-, zene- és tánckar) A táncjátékban vidám farsangi népszokások elevenednek meg. Karai: ESTELI NÓTAZÁS Bellái: LAKODALMAS (ének- és zenekar) Kocsár—Rábai: LAKODALOM NAGYRÉDEN (ének-, zene- és tánckar) 1. Hivogatás; 2. Menyasszony-sirató; 3. Gyertyás tánc; 4. ugratós; 5. Pártatánc; 6. Eladó a menyasszony; 7. Mars; B. Osztó-tánc — csárdás; 9. Tittioraí á a Násznagy . , Menyasszony Vőlegény Anya . , Apti * Erdélyi Tibor Bajári Judit Tarczi Zoltán Szebele Márta Sajti Sándor