Pesti Műsor, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-04-10 / 15. szám
Április 10—16-ig _____________________PM__________________________________________ 5 Vasárnap, 12-én este Bérletszünet GOAR GASZPARJAN a jereváni Operaház magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után TRAVIATA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét IFJ. DUMAS (1824—1895).A kaméliás hölgy« című színműve után írta: F. M. Piave. Fordította: Lányi Viktor. Rendezte: Oláh Gusztáv. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Barkóczy Sándor Vezényel: ERdÉLYI MIKLÓS Valery Violetta . . Bervoix Flóra . . Annina..................... Germont Alfréd . Germont György . Gaston..................... Douphol báró . D’Obigny márki . Grenvil orvos . . Komornyik . . . Inas ..................... Szolga..................... Goar Gaszparjan Svéd Nóra Barlay Zsuzsa Vasfalvy Róbert Sebestyén Sándor Kövecses Béla Galsay Ervin Kerekes Gábor Várhelyi Endre Petra László Rajna András Ilyés Sándor A táncokat Gaál Éva, Pethő László, Bartos Irén, Géczy Éva, Kemény Judit, Bozsó Árpád, Molnár Ferenc, Zilahi Győző adja elő I. felv.: Alfréd beleszeret Violettába, a párizsi félvilág felkapott szépségébe. Violettában él a vágy a tiszta igaz szerelem iránt és elhatározza, hogy szakít eddigi életével. — II. felv.: A két szerelmes elhagyta Párizst. Vidéki otthonában keresi fel Violettát Alfréd apja, aki a szakításra akarja őt rábírni. Családja boldogságának, leánya tisztes házasságának érdekében kéri őt erre. Violetta sírva búcsúzik boldogságától. — III. felv.: Alfréd nem ismeri Violetta távozásának igazi indokait, azt hiszi a pénz miatt hagyta el őt. Keserűségében durván megbántja. — IV. felv.: Violetta súlyos betegen fekszik otthonában. Alfréd — atyja felvilágosítására — rádöbben tévedésére, s a nőst már nem törődve a társadalmi előítéletekkel, feleségül akarja venni a lányt. Hozzásiet, de már későn érkezik, kedvese a karjai között hal meg. Hétfőn, 13-án SZÜNNAP Szerdán, 15-én Bérletszünet Kezdete 7. vége 10 után TURANDOT Dalmű 3 felvonásban, 5 képben Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI (1858—1924) (Az utolsó duettet és a finálét Franco Alfano fejezte be) Szövegét G. Adami és R. Simoni írta. Fordította: Lányi Viktor. Rendezte: Nádasdy Kálmán és Mikó András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Karigazgató: Pless László. Koreográfia: Eck Imre Vezényel: KOMOR VILMOS Turandot herce Altoum császár Timur . . . Kalaf ... i Liu ..... Ping . . . Pang . . . Pong . . . Mandarin . I. udvarhölgy II. udvarhölgyi Takács Paula Sikolya István Horváth László Pálos Imre Orosz Júlia Sebestyén Sándor Külkey László Réti József Varga András Szabó Márta Divéky Zsuzsa Történik Pekingben, mesés időkben I. felv.: Turandot, a kínai császár lánya, csupán azé az ifjúé lesz, aki megfejt három találós kérdést. Aki csak egy megfejtéssel is adós marad, annak leütteti a fejét. Ez nem riasztja vissza az ismeretlen herceget: belép a kitáruló kapun. II. felv.: 1. kép. A három miniszter: Ping, Pong és Pang kesereg a sok vérengzés miatt. Elhagyott távoli otthonuk békéjére áhítoznak. 2. kép. A császár óva inti az ismeretlen herceget: ne játsszék életével. De a herceg hajthatatlan. A három kérdést sorra megfejti és most már övé lenne Turandot, de látván a hercegnő irtózását — ő maga ajánl újabb halálos próbát. Nevét nem tudja senki. Ha napfelkeltéig a hercegnő megtudná — ám üttesse le az ő fejét is. III. felv.: Pekingben mindenki virraszt. Az ismeretlen nevét kutatják. Liu, aki szerelmes Kalafba, még a kínzások ellenére sem nyitja szóra szálát. Virrad. Kalaf karjába szorítja Turandotot. Együtt mennek a császár elé. 2. kép: Turandot boldogan jelenti apjának, hogy Kalaf felesége akar lenni. Csütörtökön, 16-án Ney-bérlet, 8. és Kis Erkel-bérlet, X. sorozat, 4. előadás IVAN SARDI a berlini Operaház magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7. vége Vall után DON JUAN Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: W. A. MOZART Szövegét írta: Loreillo da Ponte. Fordította: Harsányi Zsolt. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszletek: Oláh Gusztáv, jelmezek: Márk Tivadar, a táncokat tervezte és betanította: Horváth Margit Vezényel: KÓRODY ANDRAS Don Gonzalo Donna Anna Don Ottavio • Don Juan . . Donna Elvira . . Leporello . . i . Masetto . i . , . Zerlina i a a Szalma Ferenc Osváth Júlia Bartha Alfonz Melis György Sándor Judit Ivan Sardi Reményi Sándor Erdész Zsuzsa Don Juan erőszakoskodik a kormányzó leányával, Donna Annával és a lány segítségére siető öreg embert leszúrja. Don Ottavio, Donna Anna vőlegénye fogadalmat tesz, hogy bosszút áll. Don Juannak útjába kerül Donna Elvira, akit elhagyott. Szemet vet Zerlinára, aki most üli menyegzőjét Masettóval. Don Juan utasítást ad Leporellónak, hogy rendezzen bált, s hívja meg a lakodalmas népet. A palotába szól a zene. Zerlina és vőlegénye, Masetto Don Juannal együtt érkezik. Donna Anna, Donna Elvira és Don Ottavio, Leporello meghívására szintén belép a palotába. Don Juan egy elhagyott szobába csalja Zerlinát, a lány sikoltására betörik az ajtót. Don Juan elmenekül. Don Juan szerenádot akar adni Donna Elvira komornájának, s ruhát cserél Leporellóval. Az erkélyen azonban Elvira jelenik meg. Lesiet az utcára és a Don Juan köpenyébe rejtőző Leporello karjaiba szalad. Masetto néhány parasztléegény segítségével el akarja verni Don Juant, de az félrevezeti őket. Don Juan a temetőben a megölt kormányzó szobrát gúnyosan vacsorára hívja. A temetői szellem is megérkezik és Don Juant a pokolba taszítja RÉGI SZEREP — ÚJ SZEREPLŐ Erdész Zsuzsa ezúttal először énekli a Don Juan-ban Zerlina szerepét Vasárnap, 12-én du. 3-kor az űflaírt/ ..________ WIPI MICITIES műsora: MAGYAR RAPSZÓDIA Művészeti vezető: Rábai Miklós. Díszletek: Varga Mátyás. Énekkarvezető: Pászti Miklós. Zenekarvezető: Gulyás László. Tánckarvezető: Mátyus Zoltán. Játékmester: Horváth Vince. Vezető prímás: Albert István. Vezető karnagy: Csenki Imre Vezényel: Baross Gábor, Lantos Rezső MŰSOR: Farkas—Rábai: SZÜRETEN (ének-, zene- és tánckar) Csősz : Vincellér Csizmadia Imre Várady Gyula A táncjátékban szüreti népszokások elevenednek meg: szőlőtaposás, szüreti felvonulás, üveges tánc, kádártánc, tréfás leánylopás, verbunk és csárdás. Bárdos: MÁSODIK NÉPDALRAPSZÓDIA Karai: VIDÁM NÓTA (Énekkar) Gulyás—Rábai: FOSZTOKA (ének-, zene- és tánckar) Az itt feldolgozott mese a »mindig síró királykisasszonyról« szól. Felvonulnak benne a magyar népmesék jellegzetes figurái. Lajtha: SOPRONI KÉPEK (zenekar) Gulyás—Rábai: ELSŐ SZERELEM (ének-* zene- és tánckar) Szóló: Laczkó Mária, Zsély Mihály zünet Gulyás—Rábai: BÉKÉSI ESTÉK (ének-* zene- és tánckar) Anya..........................Mészáros Jolán Apa ..........................Csizmadia Imre A lányok .... Laczkó Mária Legény.....................Sajti Sándor Békés megyében a hosszú téli estéken a fiatalság bálon szórakozik, ezeket rendszerint lányos házaknál rendezik. Ezeken az estéken új szerelmek, új érzések születnek. FURUYASZO (Bige József) MAGYAR NÉPDALOK (Békás János) Gulyás—Rábai: FARSANG BEKÖLCÉN (ének-, zene- és tánckar) A táncjátékban vidám farsangi népszokások elevenednek meg. Karai: ESTÉLI NÓTAZAS Behár: LAKODALMAS (ének- és zenekar) Kocsár—Rábai: LAKODALOM NAGYRÉDEN (ének-, zene- és tánckar) 1. Hivogatás; 2. Menyasszony-sirató; 3. Gyertyás tánc; 4. ugratás; 5. Pártatánc; 6. Eladó a menyasszony; 7. Mars; 8. Osztó-tánc — csárdás; 9. Tűzugratás. Násznagy .... Menyasszony . . Vőlegény .... Anya.......................... Apa .......................... Erdélyi Tibor Bajári Judit Tarczi Zoltán Szobek Márta Sajti Sándor kiállítás&A FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákóczi út 30.): 10-én du. 6 órától. Szalay Ferenc festőművész kiállítása. Nyitva: hétfő kivételével 11—19 óráig. KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE (V., Dorottya u. 8 ): Sajtó-grafikai kiállítás. Nyitva: hétfő kivételével 11— 19 óráig. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (V., Kossuth Lajos tér 12.),: Szalmás Béla emlékkiállítás. — A szocialista képzőművészek csoportjának kiállítása. Nyitva: hét fő kivételével 11—19 óráig. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ (XIII., József Attila tér 4.): Kerületi fotókiállitás. Nyitva: naponta 14—20 óráig.