Pesti Műsor, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-04-10 / 15. szám

Április 10—16-ig _____________________PM__________________________________________ 5 Vasárnap, 12-én este Bérletszünet GOAR GASZPARJAN a jereváni Operaház magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után TRAVIATA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét IFJ. DUMAS (1824—1895).­­A kaméliás hölgy« című színműve után írta: F. M. Pia­ve. Fordította: Lányi Viktor. Rendezte: Oláh Gusztáv. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Barkóczy Sándor Vezényel: ER­dÉLYI MIKLÓS Valery Violetta . . Bervoix Flóra . . Annina..................... Germont Alfréd . Germont György . Gaston..................... Douphol báró . D’Obigny márki . Grenvil orvos . . Komornyik . . . Inas ..................... Szolga..................... Goar Gaszparjan Svéd Nóra Barlay Zsuzsa Vasfalvy Róbert Sebestyén Sándor Kövecses Béla Galsay Ervin Kerekes Gábor Várhelyi Endre Petra László Rajna András Ilyés Sándor A táncokat Gaál Éva, Pethő László, Bartos Irén, Géczy Éva, Kemény Judit, Bozsó Árpád, Molnár Ferenc, Zilahi Győ­ző adja elő I. felv.: Alfréd beleszeret Violettába, a párizsi félvilág felkapott szépségébe. Vio­lettában él a vágy a tiszta igaz szerelem iránt és elhatározza, hogy szakít eddigi életével. — II. felv.: A két szerelmes el­hagyta Párizst. Vidéki otthonában keresi fel Violettát Alfréd apja, aki a szakítás­ra akarja őt rábírni. Családja boldogsá­gának, leánya tisztes házasságának érde­kében kéri őt erre. Violetta sírva búcsú­zik boldogságától. — III. felv.: Alfréd nem ismeri Violetta távozásának igazi indokait, azt hiszi a pénz miatt hagyta el őt. Keserűségében durván megbántja. — IV. felv.: Violetta súlyos betegen fek­szik otthonában. Alfréd — atyja felvilá­gosítására — rádöbben tévedésére, s a nőst már nem törődve a társadalmi elő­ítéletekkel, feleségül akarja venni a lányt. Hozzásiet, de már későn érkezik, kedvese a karjai között hal meg. Hétfőn, 13-án SZÜNNAP Szerdán, 15-én Bérletszünet Kezdete 7. vége 10 után TURANDOT Dalmű 3 felvonásban, 5 képben Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI (1858—1924) (Az utolsó duettet és a finálét Franco Alfano fejezte be) Szövegét G. Adami és R. Simoni írta. Fordította: Lányi Viktor. Rendezte: Ná­­dasdy Kálmán és Mikó András. A díszle­teket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Karigazgató: Pless László. Koreográfia: Eck Imre Vezényel: KOMOR VILMOS Turandot herce Altoum császár Timur . . . Kalaf ... i Liu ..... Ping . . . Pang . . . Pong . . . Mandarin . I. udvarhölgy II. udvarhölgy­i Takács Paula Sikolya István Horváth László Pálos Imre Orosz Júlia Sebestyén Sándor Külkey László Réti József Varga András Szabó Márta Divéky Zsuzsa Történik Pekingben, mesés időkben I. felv.: Turandot, a kínai császár lá­nya, csupán azé az ifjúé lesz, aki meg­fejt három találós kérdést. Aki csak egy megfejtéssel is adós marad, annak leüt­­teti a fejét. Ez nem riasztja vissza az ismeretlen herceget: belép a kitáruló kapun. II. felv.: 1. kép. A három miniszter: Ping, Pong és Pang kesereg a sok vé­rengzés miatt. Elhagyott távoli ottho­nuk békéjére áhítoznak. 2. kép. A csá­szár óva inti az ismeretlen herceget: ne játsszék életével. De a herceg hajthatat­lan. A három kérdést sorra megfejti és most már övé lenne Turandot, de lát­ván a hercegnő irtózását — ő maga ajánl újabb halálos próbát. Nevét nem tudja senki. Ha napfelkeltéig a hercegnő meg­tudná — ám üttesse le az ő fejét is. III. felv.: Pekingben mindenki virraszt. Az ismeretlen nevét kutatják. Liu, aki szerelmes Kalafba, még a kínzások elle­nére sem nyitja szóra szálát. Virrad. Kalaf karjába szorítja Turandotot. Együtt men­nek a császár elé. 2. kép: Turandot bol­dogan jelenti apjának, hogy Kalaf fele­sége akar lenni. Csütörtökön, 16-án Ney-bérlet, 8. és Kis Erkel-bérlet, X. so­­rozat, 4. előadás IVAN SARDI a berlini Operaház magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7. vége Vall után DON JUAN Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: W. A. MOZART Szövegét írta: Loreillo da Ponte. Fordí­totta: Harsányi Zsolt. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszletek: Oláh Gusztáv, jelme­zek: Márk Tivadar, a táncokat tervezte és betanította: Horváth Margit Vezényel: KÓRODY ANDRAS Don Gonzalo Donna Anna Don Ottavio • Don Juan . . Donna Elvira . . Leporello . . i . Masetto . i . , . Zerlina i a a Szalma Ferenc Osváth Júlia Bartha Alfonz Melis György Sándor Judit Ivan Sardi Reményi Sándor Erdész Zsuzsa Don Juan erőszakoskodik a kormány­zó leányával, Donna Annával és a lány segítségére siető öreg embert leszúrja. Don Ottavio, Donna Anna vőlegénye fo­gadalmat tesz, hogy bosszút áll. Don Ju­annak útjába kerül Donna Elvira, akit elhagyott. Szemet vet Zerlinára, aki most üli menyegzőjét Masettóval. Don Juan utasítást ad Leporellónak, hogy rendezz­­en bált, s hívja meg a lakodalmas né­pet. A palotába szól a zene. Zerlina és vőlegénye, Masetto Don Juannal együtt érkezik. Donna Anna, Donna Elvira és Don Ottavio, Leporello meghívására szin­tén belép a palotába. Don Juan egy el­hagyott szobába csalja Zerlinát, a lány sikoltására betörik az ajtót. Don Juan el­menekül. Don Juan szerenádot akar adni Donna Elvira komornájának, s ruhát cserél Le­porellóval. Az erkélyen azonban Elvira jelenik meg. Lesiet az utcára és a Don Juan köpenyébe rejtőző Leporello kar­jaiba szalad. Masetto néhány parasztlée­gény segítségével el akarja verni Don Juant, de az félrevezeti őket. Don Juan a temetőben a megölt kormányzó szob­rát gúnyosan vacsorára hívja. A temetői szellem is megérkezik és Don Juant a pokolba taszítja RÉGI SZEREP — ÚJ SZEREPLŐ Erdész Zsuzsa ezúttal először énekli a Don Juan-ban Zerlina szerepét Vasárnap, 12-én du. 3-kor az űflaírt/ ..________ WIPI MICITIES műsora: MAGYAR RAPSZÓDIA Művészeti vezető: Rábai Miklós. Díszle­tek: Varga Mátyás. Énekkar­vezető: Pászti Miklós. Zenekarvezető: Gulyás László. Tánckarvezető: Mátyus Zoltán. Játékmes­ter: Horváth Vince. Vezető prímás: Albert István. Vezető karnagy: Csenki Imre Vezényel: Baross Gábor, Lantos Rezső MŰSOR: Farkas—Rábai: SZÜRETEN (ének-, zene- és tánckar) Csősz : Vincellér Csizmadia Imre Várady Gyula A táncjátékban szüreti népszokások elevenednek meg: szőlőtaposás, szüre­ti felvonulás, üveges tánc, kádártánc, tréfás leánylopás, verbunk és csárdás. Bárdos: MÁSODIK NÉPDALRAPSZÓDIA Karai: VIDÁM NÓTA (Énekkar) Gulyás—Rábai: FOSZTOKA (ének-, zene- és tánckar) Az itt feldolgozott mese a »mindig síró királykisasszonyról« szól. Felvo­nulnak benne a magyar népmesék jel­legzetes figurái. Lajtha: SOPRONI KÉPEK (zenekar) Gulyás—Rábai: ELSŐ SZERELEM (ének-* zene- és tánckar) Szóló: Laczkó Mária, Zsély Mihály z­ü­n­e­t Gulyás—Rábai: BÉKÉSI ESTÉK (ének-* zene- és tánckar) Anya..........................Mészáros Jolán Apa ..........................Csizmadia Imre A lányok .... Laczkó Mária Legény.....................Sajti Sándor Békés megyében a hosszú téli estéken a fiatalság bálon szórakozik, ezeket rendszerint lányos házaknál rendezik. Ezeken az estéken új szerelmek, új érzések születnek. FURU­YASZO (Bige József) MAGYAR NÉPDALOK (Békás János) Gulyás—Rábai: FARSANG BEKÖLCÉN (ének-, zene- és tánckar) A táncjátékban vidám farsangi nép­szokások elevenednek meg. Karai: ESTÉLI NÓTAZAS Behár: LAKODALMAS (ének- és zenekar) Kocsár—Rábai: LAKODALOM NAGY­RÉDEN (ének-, zene- és tánckar) 1. Hivogatás; 2. Men­yasszony-sirató; 3. Gyertyás tánc; 4. ugratás; 5. Párta­tánc; 6. Eladó a menyasszony; 7. Mars; 8. Osztó-tánc — csárdás; 9. Tűzugratás. Násznagy .... Menyasszony . . Vőlegény .... Anya.......................... Apa .......................... Erdélyi Tibor Bajári Judit Tarczi Zoltán Szobek Márta Sajti Sándor k­iállítás&A FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákóczi út 30.): 10-én du. 6 órától. Szalay Fe­renc festőművész kiállítása. Nyitva: hétfő kivételével 11—19 óráig. KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZE­TE (V., Dorottya u. 8 ): Sajtó-grafikai kiállítás. Nyitva: hétfő kivételével 11— 19 óráig. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (V., Kos­suth Lajos tér 12.),: Szalmás Béla em­lékkiállítás. — A szocialista képzőmű­vészek csoportjának kiállítása. Nyit­va: hét fő kivételével 11—19 óráig. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVE­LŐDÉSI HÁZ (XIII., József Attila tér 4.): Kerületi fotókiállitás. Nyitva: na­ponta 14—20 óráig.

Next