Pesti Műsor, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-01-01 / 1. szám
daidog, mivel Uu/állunk kedve* olvasóinknak! MAGYAR @ ilLAMI^ 0 PERAMAZ ielefon: 120—126 Jegypénztár nyitás 1-kor, vasárnap de. 10—2-ig és du. S—7-*g (Hétfőn zárva) Csütörtökön, 31-én Bérletszünet Kezdete 7, vége Vilo-kor SZERELMI BÁJITAL Vígopera 2 felvonásban Zenéjét szerezte: GAETANO NONIZETTI Szövegét Belice Romául írta: Blum Tamás fordította. Rendezte: Békés András. Az énekkart betanította: Németh Amadé. A díszleteket Borray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. A táncokat tervezte és betanította: Horváth Margit Vezényel: KEREKES JÁNOS Adina, falusi lány : László Margit Nemorino, parasztlegény . . Réti József Belcore, káplár , Bende Zsolt Dinamara, csodadoktor Gianetta, Adina barátnője Pavlánszky Edina . . . Szalma Ferenc Szólót táncol: Gaál Éva I. felv.: Nemorino reménytelenül szerelmes Adinába. Adina Trisztán és Izolda történetét olvassa fel a munkából hazatérő falusiaknak. A szerelmi bájitalról szóló rész különösen megragadja Nemorino figyelmét, aki növekvő aggodalommal látja, hogy Belcore káplár udvarolni kezd a lánynak. Ekkor érkezik Dulcamara, a csodadoktor. Nemorino bájitalt akar vásárolni tőle s a doktor el is ad neki »varázsitalként« egy üveg bort. Nemorino megissza az Italt, megjön az önbizalma. De Adina a káplárnak ígéri a kezét, már ki is tűzik az esküvő napját. II. felv.: Adina mennyegzőre készülődik. Nemorino, hogy varázsitalhoz jusson. beáll a káplár csapatába katonának , a foglalón újabb üveg italt vásárol. Távollétében Gianetta elhíreszteli, hogy a fiú nagy örökséghez jutott. Adina rokonszenve is felébred iránta s végül ő váltja meg Nemorino szabadságát. Minden jóra fordul, Dulcamara pedig büszkén híreszteli varázsitalának csodatevő hatását. KONIZETTI (1797—1848) munkássága az " opera kultúrának abba a korszakába esik, amelynek legfőbb törekvése a nagyközönség ízlésének kielégítése volt. Donizetti a teátrális és színpadi hatásoknak nagy mestere; megejtő, varázsos melódiát az emberi énekhang, a bel canto bűvöletében fogantak. Csodálatraméltó gazdagsággal, kimeríthetetlen dallambőséggel alkotta műveit közülük a Szerelmi bájttal, a Borgia Lucretia, Lammermoori Lucia, Az ezred lánya. A csengettyű és a Don Pasquale a legismertebb. 100 1865. január 2-án, tehát most száz éve kezdték meg a tanítást a Színészeti Tanodában, amelynek neve a további évek folyamán így változott: Képezde, Konzervatórium, Országos Színésziskola, Színitanoda, Országos Színművészeti Akadémia, végül Színház- és Filmművészeti Főiskola. Újvilág utca — Rákóczi út — Vas utca — ezek voltak száz éve alatt az Intézet címei. Tehát nem sokat költözött. Szellemében persze sokat változott; száz év alatt módosultak a színésznevelés technikai, művészi, erkölcsi, politikai alapfeltételei. De a végső cél mindig ugyanaz volt és maradt: tehetséges művészgárdát nevelni a magyar nyelv ápolására, a magyar színművészet emelésére. 1965. január 1-től 7-ig XIV. évfolyam, 1. szám BÄ fái ára 1 .60 Ft. Hlit kottatár ? Állami Operaház — — — — — 1—3 Bábszínház — — — — — — — 19 Déryné Színház — — — — — — 17 Eiiuci Oóiumaó Fővárosi Operettár-------14—15 Színti irodaimi »zinpaa — József Attila Szív Kamara Varietésház Katona Józef Színház — — — Hívig Nimi — Madách Színház Madách Kamara Moziműsor Nemzeti Színház Thália Színház Vidám Színpad - Vígszínház-------- - — 16—17 — 17 ------------------10—11 — — — w-ji -----------6—7 — — — — — AD ------------------------------- 9 -------------------------8—9 ROYAL OPERA MÉHPEMPÖÍS KRÉM ARCÁPOLÁSHOZ NÉLKÜLÖZHETETLEN!