Pesti Műsor, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-01-01 / 1. szám

daidog, m­­ivel Uu/állunk kedve* olvasóink­nak! MAGYAR @ ilLAMI^ 0 PERAMAZ i­elefon: 120—126 Jegypénztár nyitás 1-kor, vasárnap de. 10—­2-ig és du. S—7-*g (Hétfőn zárva) Csütörtökön, 31-én Bérletszünet Kezdete 7, vége Vilo-kor SZERELMI BÁJITAL Vígopera 2 felvonásban Zenéjét szerezte: GAETANO N­ONIZETTI Szövegét Belice Romául írta: Blum Tamás fordította. Rendezte: Békés András. Az énekkart betanította: Németh Amadé. A díszleteket Borray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. A táncokat ter­vezte és betanította: Horváth Margit Vezényel: KEREKES JÁNOS A­din­a, falusi lány : László Margit Nemorino, parasztlegény . . Réti József Belcore, káplár ,­­ Bende Zsolt Din­amara, csodadoktor Giane­tta, Adina barátnője Pavlánszky Edina . . . Szalma Ferenc Szólót táncol: Gaál Éva I. felv.: Nemorino reménytelenül sze­relmes Adinába. Adina Trisztán és Izol­da történetét olvassa fel a munkából ha­zatérő falusiaknak. A szerelmi bájitalról szóló rész különösen megragadja Nemo­rino figyelmét, aki növekvő aggodalom­­m­al látja, hogy Belcore káplár udvarolni kezd a lánynak. Ekkor érkezik Dulca­mara, a csodadoktor. Nemorino bájitalt akar vásárolni tőle s a doktor el is ad neki »varázsitalként« egy üveg bort. Ne­­morino megissza az Italt, megjön az ön­bizalma. De Adina a káplárnak ígéri a kezét, már ki is tűzik az esküvő napját. II. felv.: Adina mennyegzőre készülő­dik. Nemorino, hogy varázsitalhoz jus­son. beáll a káplár csapatába katonának , a foglalón újabb üveg italt vásárol. Tá­­vollétében Gianetta elhíreszteli, hogy a fiú nagy örökséghez jutott. Adina rok­on­­szenve is felébred iránta s végül ő vált­ja meg Nemorino szabadságát. Minden jóra fordul, Dulcamara pedig büszkén híreszteli varázsitalának csodatevő hatá­sát. K­ONIZETTI (1797—1848) munkássága az " opera kultúrának abba a korszakába esik, amelynek legfőbb törekvése a nagy­­közönség ízlésének kielégítése volt. Doni­zetti a teátrális és színpadi hatásoknak nagy mestere; megejtő, varázsos meló­diát az emberi énekhang, a bel canto bű­völetében fogantak. Csodálatraméltó gaz­dagsággal, kimeríthetetlen dallambőség­gel alkotta műveit közülük a Szerelmi bájttal, a Borgia Lucretia, Lammermoori Lucia, Az ezred lánya. A csengettyű és a Don Pasquale a legismertebb. 100 1865. január 2-án, tehát most száz éve kezdték meg a tanítást a Színé­szet­i Tanodában, amelynek neve a további évek folyamán így változott: Képezde, Konzervatórium, Országos Színésziskola, Színitanoda, Országos Színművészeti Akadémia, végül Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola. Újvilág utca — Rákóczi út — Vas utca — ezek voltak száz éve alatt az Intézet címei. Tehát nem sokat köl­tözött. Szellemében persze sokat vál­tozott; száz év alatt módosultak­ a színésznevelés technikai, művészi, er­kölcsi, politikai alapfeltételei. De a végső cél mindig ugyanaz volt és ma­radt: tehetséges művészgárdát nevel­ni a magyar nyelv ápolására, a ma­gyar színművészet emelésére. 1965. január 1-től 7-ig XIV. évfolyam, 1. szám BÄ fái ára 1 .60 Ft. Hlit kot­tatár ? Állami Operaház — — — — — 1—3 Bábszínház — — — — — — — 19 Déryné Színház — — — — — — 17 Eiiuci Oóiumaó Fővárosi Operett­­ár-------14—15 Szín­ti irodaimi »zinpaa — József Attila Szív Kamara Varieté­sház Katona Józ­ef Színház — — — H­ívig N­imi — Madách Színház Madách Kamara Moziműsor Nemzeti Színház Thália Színház ­Vidám Színpad - Vígszínház--------­ - — 16—17 — 17 ------------------10—11 — — — w-ji -----------6—7 — — — — — AD ------------------------------- 9 -------------------------8—9 ROYAL OPERA MÉHPEMPÖÍS KRÉM ARCÁPOLÁSHOZ NÉLKÜLÖZHETETLEN!

Next