Pesti Műsor, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-07-02 / 27. szám
Július 2—8-ig ____________________ PM_______________________________________5 VÁROSMAJORI SZABADTÉRI SZÍNPAD Szombaton, 3-án Kezdete 8-kor A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ vendégjátéka MESÉL A BÉCSI ERDŐ Operett 3 felvonásban Zenéjét JOHANN STRAUSS (1425—1M) műveiből összeállította és részben szerezte: BETLEN B. LÁSZLÓ Szövegét írta: KARDOS GYÖRGY. A verseket írta: ZOLTÁN PÁL. Rendezte: Seregi László. Díszlettervező: Tarr Béla. Jelmeztervező: Bata Ibolya. Koreográfus: Szőllősy Ágnes. Játékmester: Bagó László Vezényel: Tarnay György Strohmayer . . . Máriás« József Franciska, a leánya Egerváry Klára Gréti, a kisebbik leánya Franzi Willy , péksegédek Sani I Sedelmayerné id. Strauss János Ifj. Strauss János Müller Terézia . Bruckner Fanny Máli.................... pecnvogel .... Holzkopf tanácsos Hansenpiehter Maikoffer . Karmester .... Pemsl Richard, festő La Grange ................ Pincér............................ Kisfiú.......................... Mikes Emma Rózsa Tibor Szabó István Kiss László Gábor Mara Homokay Pál Révész István Pálfy Alice Oláh Magda Szabó Ibi Kun Vilmos Balázs Andor Szabó Imre Somogyi Géza Takács László Radics Gyula Juhász József Jackinek Rudolf Lantos Zsuzsika A fiatal zeneszerző, ifj. Strauss János, miután apja kitagadja, egy tönísőremezség élén álló pékségben talál otthont, ahol a mester minden alkalmazottja zenerajongó, természetesen az üzlet rovására. A segédek — élükön a mester lányával, Franciskával, aki szerelmes Straussba — nem tudják tovább nézni a muzsikus nyomorát, elhatározzák, hogy segítenek rajta. Strauss kottái felbontatlanul érkeznek vissza a kiadóból, ezért a segédeik egy reggel a kiadónak szállítandó kiflik mindegyikébe belesütíték egy-egy Strauss-keringőt. A kiflik tévedésből egy bécsi vendéglő kerthelyiségébe kerülnek, ahol botrányt okoznak. Szerencsére a vendégek között van a híres énekesnő, Müller Terézia is, aki felismeri a kották értékét és a botrányt csodálatos, hangulatos bécsi estévé változtatja. De Müller Terézia nemcsak Strausst fedezi fel egycsapásra, hanem a pékség gyönyörű hangú első segédjét, Franzot is. Strauss szerelmes lesz az énekesnőbe, akinek sikerét köszönheti, de ez a boldogság nem tart sokáig. Az An der Wien színház igazgatója, akit szintén érzelmi szálak fűznek Müller Teréziához, csak úgy egyezik bele Strauss művének előadásához, ha az énekesnő hosszabb külföldi körútra utazik. Fokozza a bonyodalmakat, hogy a pékség kocsisa már régóta ostromolja Müller Terézia művészetrajongó komornáját, mint meg nem értett zeneszerző és bizonyítékul Strauss kottáit, lopkodja el. Amíg minden kiderül, tisztázódik és jóra fordul, a bécsi keringő királyának legszebb melódiái hangzanak el a színpadon. Kedden, 6-án, szerdán, 7-én kezdete 8-kor A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ vendégjátéka HAZUDJ IGAZAT! (BUNBURY) Zenés vígjáték 3 felvonásban Irta: OSCAR WILDE (1854—101») Zene: PETROVICS EMIL Versek: HUSZAR KLÁRA Rendezte: Solymosi Ottó. Díszlet: Gergely István. Jelmez: Rácz Ilona Worthing John Moncrieff Algernon Lady Bracknell . . Gwendolen, a leánya Cardew Cecily Miss Prism, nevelőnő ............................... Chasuble dr. kanonok .......................... Mcrrtman, komornyik . . Lane, inas Baracsi Ferenc Végvári Tamás Ruttkay Mária Majczen Mária Győry Franciska Horváth Magda Kulcsár Imre Ujlaky Károly Czeglédy Sándor John a nagy komolyságot igénylő gyámi tisztsége elől időnként azon a címen ruccan fel vidékről Londonba, hogy ott meglátogatja Viktor nevű, kitalált öcsét. Algernon viszont egy Bunbury nevű barátot talált ki, hogy időnként lerándulhasson vidékre. — Lady Bracknell és leánya, Gwendolen megérkezik. John szerelmet vall Gwendolennek, aki szerelmes a Viktor névbe. A leánykérés azonban kudarccal végződik, mert az előkelő anya, mihelyt megtudja, hogy » Viktor«, azaz John nem ismeri a szüleit, elutasítja a kérőt. Meglepetésszerűen beállít Algernon és Cecilynek mint John Londonban élő öcse, Viktor mutatkozik be. — Megszeretik egymást. Cecilynek főleg a fiú álneve, Viktor tetszik. Váratlanul hazaérkezik John és közli a háziakkal, hogy romlott öccse, Viktor elhunyt. Óriási tehát a meglepetése, mikor összetalálkozik az öccseként szereplő Algemonnal. Mindketten felveszik a Viktor nevet. Míg ez ügyben a papnál járnak, beállít Gwendolen. A lányok összevesznek, mert azt hiszik, hogy mindketten ugyanazt a Viktor nevű személyt szeretik. A férfiak visszatérése után kiderül az igazság, s hogy egyikük sem Viktor, mire csalódottan elfordulnak tőlük. A szerelmesek kibékülését Lady Bracknell érkezése zavarja meg. Mivel továbbra is megtagadja szülei beleegyezését, John sem engedi, mint Cecily gyámja, hogy Algernon elvegye imádottját. A vita viharában állít be Miss Prism, Cecily nevelőnője, akiről kiderül, hogy ő volt az, aki hajdanában elvesztette Johnt egy bőröndben. — John pedig valójában nem más, mint Algernon bátyja s a neve: Viktor. Így aztán a kettős házasságnak nincs már semmi akadálya. Az Országos Meteorológiai Intézet a közönség számára a következő telefonszámon ad felvilágosítást az időjárásról: 171—833 A Posta Időjárásjelző szolgálata: 13—18—20 Csütörtökön, 8-án (rossz idő esetén 18-án) »-kor a MÁV SZIMFONIKUSOK FŐVÁROSI ÉNEKKAR 3. bérleti estje Vezényel: PÉTER JÓZSEF MŰSOR HAYDN: Az Évszakok — oratórium Joseph Haydin angliai utazása alkalmából ismerkedett meg Händel oratóriumaival. Ezeknek hatása alatt írta meg két főművét, a Teremtés és az Évszakok oratóriumot, amelyekben művészete csúcspontjára érkezett el. Az Évszakok bemutatója 1801-ben volt Bécsben, de a következő évben már Pesten is előadták. Haydn ebben az oratóriumban a kórus és a zenekar mellett három szólóhangot is megszólaltat: Simon bérest (basszus), Hanna leányát (szoprán) és Lukács parasztregényt (tenor). Az oratórium első része a tavasz érkezésének felszabadító boldogságát hirdeti, Simon béresnek a szántóvetőről szóló híres áriájában az »Üstdob-szimfónia« variációs tételének ismert dallamát halljuk. — A nyári hajnalon a pásztor mezőre tereli a nyájat. Hatalmas természeti festmény mutatja be a napfelkeltét. Vihar kerekedik, majd ismét megcsendesedik az idő, s a nyári estén megszólalnak a tücskök és a békák. — Az ősz a vidám szüretet hozza meg. Ezt a részt pompás kórustételek zárják, köztük a híres szüreti kar, melyet Haydn »részeg fugának« nevezett. A téli kép szimbolikusan az emberi élet alkonyát is jelenti. A vándor eltéved a téli tájon, De fényt pillant meg. A fonóba érkezik. A tél felírást viselő rész egyébként végig az öregkor jelképe Haydn zenéjében. De hangja nem a lemondásé, hanem a bölcs megnyugvásé. Mvelődési házak MOH MŰVELŐDÉSI HA* KTL, Csörsz u. 18. Tel.: ISO-«»] Kedden, e-án «-kor HANGLEMEZ-FARADE Hangulatos nyári esték keretében Csütörtökön, 8-án 6 órától TÁNCEST Közreműködik: a Rangers Ifjúsági Zenekar SZAKSZERVEZETEK EGRESSY GÁBOR MŰVELŐDÉSI HÁZA Fehérvári út 47. Tel.: 267—0*8 Szombaton, 3-án, szerdán, 7-én este 9-kor az Állami Budapest TÁNCEGYÜTTES FOLKLÓR MŰSORA ISMÉT MEGNYÍLT a múzeum kávéHÁZ-eszp / (Vill., Múzeum körút 12.) Hideg ételek Cukrászkészítmények Zene: Deák—Kajfinger duó Hűtött italok