Pesti Műsor, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-07-02 / 27. szám

Július 2—8-ig ____________________ PM_______________________________________5 VÁROSMAJORI SZABADTÉRI SZÍNPAD Szombaton, 3-án Kezdete 8-kor A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ vendégjátéka MESÉL A BÉCSI ERDŐ Operett 3 felvonásban Zenéjét JOHANN STRAUSS (1425—1M) műveiből összeállította és részben szerezte: BETLEN B. LÁSZLÓ Szövegét írta: KARDOS GYÖRGY. A ver­seket írta: ZOLTÁN PÁL. Rendezte: Seregi László. Díszlettervező: Tarr Béla. Jelmeztervező: Bata Ibolya. Koreográfus: Szőllősy Ágnes. Játékmester: Bagó László Vezényel: Tarnay György Strohmayer . . . Máriás« József Franciska, a leánya Egerváry Klára Gréti, a kisebbik leánya Franz­i Willy , péksegédek Sani I Sedelmayerné id. Strauss János Ifj. Strauss János Müller Terézia . Bruckner Fanny Máli.................... pecnvogel .... Holzkopf tanácsos Hansenpiehter Maikoffer . Karmester .... Pemsl Richard, festő La Grange ................ Pincér............................ Kisfiú.......................... Mikes Emma Rózsa Tibor Szabó István Kiss László Gábor Mara Homokay Pál Révész István Pálfy Alice Oláh Magda Szabó Ibi Kun Vilmos Balázs Andor Szabó Imre Somogyi Géza Takács László Radics Gyula Juhász József Jackinek Rudolf Lantos Zsuzsika A fiatal zeneszerző, ifj. Strauss János, miután apja kitagadja, egy tönísőremezség élén álló pékségben talál otthont, ahol a mester minden alkalmazottja zenerajon­gó, természetesen az üzlet rovására. A se­gédek — élükön a mester lányával, Fran­ciskával, aki szerelmes Straussba — nem tudják tovább nézni a muzsikus nyomo­rát, elhatározzák, hogy segítenek rajta. Strauss kottái felbontatlanul érkeznek vissza a kiadóból, ezért a segédeik egy reggel a kiadónak­­ szállítandó kiflik mind­egyikébe belesütíték egy-egy Strauss-ke­­ringőt. A kiflik tévedésből egy bécsi ven­déglő kerthelyiségébe kerülnek, ahol­ bot­rányt okoznak. Szerencsére a vendégek között van a híres énekesnő, Müller Teré­zia is, aki felismeri a kották értékét és a botrányt csodálatos, hangulatos bécsi estévé változtatja. De Müller Terézia nemcsak Strausst fedezi fel egycsapásra, hanem a pékség gyönyörű hangú első se­gédjét, Franzot is. Strauss szerelmes lesz az énekesnőbe, akinek sikerét köszön­heti, de ez a boldogság nem tart sokáig. Az­ An der Wien színház igazgatója, akit szintén érzelmi szálak fűznek Müller Te­­­réziához, csak úgy egyezik bele Strauss művének előadásához, ha az énekesnő hosszabb külföldi körútra utazik. Fokoz­za a bonyodalmakat, hogy a pékség ko­csisa már régóta ostromolja Müller Te­rézia művészetrajongó komornáját, mint meg nem értett zeneszerző és bizonyítékul Strauss kottáit, lopkodja el. Amíg min­den kiderül, tisztázódik és jóra fordul, a bécsi keringő királyának legszebb me­lódiái hangzanak el a színpadon. Kedden, 6-án, szerdán, 7-én kezdete 8-kor A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ vendégjátéka HAZUDJ IGAZAT! (BUNBURY) Zenés vígjáték 3 felvonásban Irta: OSCAR WILDE (185­4—101») Zene: PETROVICS EMIL Versek: HUSZAR KLÁRA Rendezte: Solymosi Ottó. Díszlet: Gergely István. Jelmez: Rácz Ilona Worthing John Moncrieff Algernon Lady Bracknell . . Gwendolen, a leánya Cardew Cecily Miss Prism, nevelő­nő ............................... Chasuble dr. kano­nok .......................... Mcrrtman, komor­nyik . . Lane, inas Baracsi Ferenc Végvári Tamás Ruttkay Mária Majczen Mária Győry Franciska Horváth Magda Kulcsár Imre Ujlaky Károly Czeglédy Sándor John a nagy komolyságot igénylő gyámi tisztsége elől időnként azon a címen ruc­can fel vidékről Londonba, hogy ott meg­látogatja Viktor nevű, kitalált öcsét. Al­gernon viszont egy Bunbury nevű ba­rátot talált ki, hogy időnként lerándul­­hasson vidékre. — Lady Bracknell és leánya, Gwendolen megérkezik. John szerelmet vall Gwendolennek, aki sze­relmes a Viktor névbe. A leánykérés azonban kudarccal végződik, mert az előkelő anya, mihelyt megtudja, hogy » Viktor«, azaz John nem ismeri a szüleit, elutasítja a kérőt. Meglepetésszerűen beállít Algernon és Cecilynek mint John Londonban élő öcse, Viktor mutatkozik be. — Megsze­retik egymást. Cecilynek főleg a fiú ál­neve, Viktor tetszik. Váratlanul hazaér­kezik John és közli a háziakkal, hogy romlott öccse, Viktor elhunyt. Óriási te­hát a meglepetése, mikor összetalálkozik az öccseként szereplő Algemonnal. Mindketten felveszik a Viktor nevet. Míg ez ügyben a papnál járnak, beállít Gwendolen. A lányok összevesznek, mert azt hiszik, hogy mindketten ugyanazt a Vikto­r nevű személyt szeretik. A férfiak visszatérése után kiderül az igazság, s hogy egyikük sem Viktor, mire csaló­dottan elfordulnak tőlük. A szerelmesek kibékülését Lady Brack­nell érkezése zavarja meg. Mivel továbbra is megtagadja szülei beleegyezését, John sem engedi, mint Cecily gyámja, hogy Algernon elvegye imádottját. A vita vi­harában állít be Miss Prism, Cecily ne­velőnője, akiről kiderül, hogy ő volt az, aki hajdanában elvesztette Johnt egy bő­röndben. — John pedig valójában nem más, mint Algernon bátyja s a neve: Vik­tor. Így aztán a kettős házasságnak nincs már semmi akadálya. Az Országos Meteoro­lógiai Intézet a közön­ség számára a következő telefonszámon ad felvi­lágosítást az időjárásról: 171—833 A Posta Időjárásjelző szolgálata: 13—18—20 Csütörtökön, 8-án (rossz idő esetén 18-án) »-kor a MÁV SZIMFONIKUSOK FŐVÁROSI ÉNEKKAR 3. bérleti estje Vezényel: PÉTER JÓZSEF MŰSOR HAYDN: Az Évszakok — oratórium Joseph Haydin angliai utazása alkalmá­ból ismerkedett meg Händel oratóriumai­val. Ezeknek hatása alatt írta meg két főművét, a Teremtés és az Évszakok ora­tóriumot, amelyekben művészete csúcs­pontjára érkezett el. Az Évszakok be­mutatója 1801-ben volt Bécsben, de a kö­vetkező évben már Pesten is előadták. Haydn ebben az oratóriumban a kórus és a zenekar mellett három szólóhangot is megszólaltat: Simon bérest (basszus), Hanna leányát (szoprán) és Lukács pa­­rasztregényt (tenor). Az oratórium első része a tavasz érke­zésének felszabadító boldogságát hirdeti, Simon béresnek a szántóvetőről szóló hí­res áriájában az »Üstdob-szimfónia­« va­riációs tételének ismert dallamát hall­juk. — A nyári hajnalon a pásztor me­zőre tereli a nyájat. Hatalmas természeti festmény mutatja be a napfelkeltét. Vi­har kerekedik, majd ismét megcsende­sedik az idő, s a nyári estén megszólal­nak a tücskök és a békák. — Az ősz a vidám szüretet hozza meg. Ezt a részt pompás kórustételek zárják, köztük a hí­res szüreti kar, melyet Haydn »részeg fugának« nevezett.­­ A téli kép szim­bolikusan az emberi élet alkonyát is je­lenti. A vándor eltéved a téli tájon, De fényt pillant meg. A fonóba érkezik. A tél felírást viselő rész egyébként végig az öregkor jelképe Haydn zenéjében. De hangja nem a lemondásé, hanem a bölcs megnyugvásé. Mvelődési házak MOH MŰVELŐDÉSI HA* KTL, Csörsz u. 18. Tel.: ISO-«»] Kedden, e-án «-kor HANGLEMEZ-FARADE Hangulatos nyári esték keretében Csütörtökön, 8-án 6 órától TÁNCEST Közreműködik: a Rangers Ifjúsági Zene­­kar SZAKSZERVEZETEK EGRESSY GÁBOR MŰVELŐDÉSI HÁZA Fehérvári út 47. Tel.: 267—0*8 Szombaton, 3-án, szerdán, 7-én este 9-kor az Állami Budapest TÁNCEGYÜTTES FOLKLÓR MŰSORA ISMÉT MEGNYÍLT a múzeum ká­véHÁZ-eszp / (Vill., Múzeum körút 12.) Hideg ételek Cukrászkészítmények Zene: Deák—Kajf­inger duó Hűtött italok

Next