Pesti Műsor, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-12-10 / 50. szám

December 10-től 16-ig P M 5 Kedden, 14-én Népszerű-ciklus, A&B sorozat, 3. előadás Kezdete­k, vége Vik­­kor AIDA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Antonio Ghislanzoni. For­dította Závodszky Zoltán. Rendezte: Mikó András. Táncok: Barkóczy Sándor. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Karigaz­gató: Pless László Vezényel: KOMOR VILMOS A király ... Antalffy Albert Amneris, a leánya Delly Rózsi Aida ...... Déry Gabriella Radames . . . Joviczk Józ­ef Ramfis főpap . . Mészáros Sándor Amonasro .... Melis György Hírfiozó.....................Göndöcs József Főpapnő .... Szecsődy Irén A táncokat előadja: Erdélyi Alice, Mol­nár Ferenc, Kolozsváry Dóra, Kaszás Ildikó, Dvorszky Erzsébet és a tánckar I. felv.s Amonasro etióp király ellen hadba indul Egyiptom serege. Ramfis főpap a hadsereg vezéréül Radamest je­löli ki. Aida ráeszmél, hogy amikor sze­relmesének, Radamesnak hadiszerencsét kíván, akkor királyi apjának, Amonas­­zónak a vesztét kívánja (Változás.) A templomban a papok Radamest beiktat­ják fővezéri méltóságába . II. felv.: Amneris féltékenységében azt mondja Aidának, hogy Radames elesett a csatá­ban. Aida leleplezi érzelmeit, mire Am­neris bevallja, hogy Radames és Amne­ris rátámad Aidára, aki irgalomért esd. (Változás.) Radames diadalmenetben vonul be Memfiszbe. Aida felismeri a foglyok közt atyját. A király Radamest utódjául jelöli ki, és mint leendő vejét vezeti lányához. — III. felv.: Amonasro a Nílus-parti templomnál azt követeli leányától, hogy tudja meg az egyiptomi hadsereg felvonulási tervét. Aida könyö­rög Radamesnek, hogy szökjenek meg együtt hazájukba. Radames elárulja a hadititkot. Amonasro előlép és felfedi Radames előtt, hogy ő az etióp király. Radames borzadva eszmél rá, hogy ha­zaáruló lett. Amonasró tört emél a temp­lomból kilépő Amnerisre, de Radames közbelép és megadja magát a főpap em­bereinek. Amonasro Aidával együtt el­menekül — IV. felv.: Radamest árulá­sáért a papi bíróság halálra ítéli. Aida szerelmese után belopódzik a kriptába, és mindkettőjüket befalazzák. Szerdán, 15-én 8. bék­ét, 4. előadás Kezdete 7, vége 10-kor COPPÉLIA Táncjáték 3 felvonásban LEO DELIBES (1836—1891). zenéjét a szerző más műveiből kiegészí­tette és részben hangszerelte: Kenessey Jenő, Charles Nuitter és Arthur Saint Léon szövegét átdolgozta, rendezte, a ko­reográfiáját tervezte és betanította: Ha­rangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: FRATER GEDEON Harangöntő mester Suba Gyula Felesége .... Morgányi Jozefin Swanilda ...» Menyhárt Jacqueline Ferenc . « . » . Dózsa Imre Coppélius .... Harangozó Gyula Coppélia . • * . Sebestény Katin Polgármester . • Nádas Imre Felesége . * •­­ Simon Éva táncmester . . . Gaál Andor Lengyel leány . . Erdélyi Alice Vőlegénye . . . Balogh Ágoston Magyar őrmester . Zilahi Győző Háziszolga .... Taur István Hirdetésragasztó . Pethő László írnok..........................Zsoldos László Éjjeli őr­­­i . . . Egressy Árpád Pál de six: Boross Erzsébet, Bánki Györ­gyi, Kiss László, Péter László, Molnár Ferenc, Kaszás Ildikó Történik egy kisvárosban. Galícia határai­ban, a múlt században A harangavatási ünnepségre összegyűlt legények egy szép leányra lettek figyel­mesek, akit Coppélius házának erkélyén láttak meg. Ferenc annyira lelkesedik az ismeretlen leányért, hogy Swanilda, a menyasszonya megneheztel rá. — Swanil­da, aki belopózott Ferenc után Coppé­­lius házába, meglepődve látja, hogy a vetélytársnője — egy bábu. Coppélius rábírja a leányt, hogy a bábu ruhájában udvaroltasson magának saját vőlegényé­vel. Ferenc szerelmet is vall neki, mire Swanilda leleplezi magát. A fiú mérgé­ben összetöri a bábukat. — Ferenc az ünnepségen r­u­but viszi táncba, de megbékíti menyasszonyát is. Coppélius­­nak Swanilda apja fizeti meg a kárát, mire a mester a bábuval együtt eltűnik. Csütörtökön, 16-án Bérletszünet: Felemelt helyárak RICHARD TUCKER New York-i Metropolitan magánénekese és HALÁSZ LÁSZLÓ karmester vendégfelléptével Kezdete 7. vége 10 után TOSCA Melodráma 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét VICTORIEN SARDOU (1831- 1908) drámája nyomán Luigi nn­ca és Giuseppe Giacosa írta. Fordította: Vá­­rady Sándor. Rendezte: Békés András. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk T. Tosca ..... Takács Paula Cavaradossi • « . Richard Tucker Scarpia ..... Losonczy György Sekrestyés • « . Nádas Tibor Angelotti .... Göndöcs József Spoletta . « • . Galsay Ervin Sciarrone .... Kövesdy Károly Pásztorfiú . . . Elek Éva Roberti ..... Szánthó Ferenc Vizsgálóbíró . . Kőváry Richárd Börtönőr .... Molnár László Tiszt ...... Lux Tibor Történik Rómában. 1800-ban Angelotti megszökik az Angyalvár börtönéből. A szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő is, aki nya­ralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. Scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol. Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, el­árulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt élet­ben hagyni. Tosca látszólag enged a ké­résnek Scarpia ígéretet tesz, hogy a ki­végzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel író­asztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarno­kot. Hajnalban Cavarado^sit elővezetik bör­ö­éből. Tosca c­ímmel visz­i a hírt: a katonák csak szín­es használok majd fegyverüket. De a sortűzre a festő holtan esik össze. Scarp*a ígérete csak ámítás volt. Tosca borzadva eszmél rá a való­ságra és a várfair­a a mélybe veti magát TOVÁBBI MŰSOR: 17, 19-én: Hamupipőke 18- án: Parasztbecsület, Bajazzók 19- én de.: János vitéz VI., Lenin körút 10b. Lel.: 120—430 Jegypénztár nyitás 10-kor, vasárnap 12-kor Mindennap 6 és x/»9-kor Vasárnap du. 124-kor is (Hétfőn szünnap) A ZEBRA MÁSIK OLDALA Kedélyesen Revüsitett Együttélési Szabályok, zenés varieté 2 részben Irta: CSIZMAREK MÁTYÁS Zenéjét szerezte: NÁDAS GÁBOR A verseket írta: HALÁSZ RUDOLF. Ren­dezte: Gyökössy Zsolt. A díszleteket és jelmezeket tervezte: Vogel Eric. A mű­­sorszerkesztő: Soós András I. RÉSZ NYITÓKÉP: Balázs Boglárka, Dobos Otti­lia, Schiller Béla, Weöreös Boldizsár, Zilahy Hédi és a tánckar: Harkai Mária, Hetényi Angéla, Kurucz Mária, Solymosi Györgyi, 2 Bodnár — rongy­babaszám BEVEZETŐ KONFERANSZ: Velenczei Ist­ván 2 MOZIJEGY (mikro-musical). Hadics László, Szemes Mari JÁTSZÓ UTCA — tánckép. Medveczky Ilona, Szegő Tamás, Veöreös és­­ tánckar A CSÚSZÓS ÚTTEST — jelenet. Hadics, Schiller, Velenczei HARSÁNYI EGYÜTTES műsora IL RÉSZ TILOS TABLAK — tánckép. Medveczky, Veöreös és a tánckar SZERELMI KRESZ — sanzon. Géczy Do­rottya KANYAR JOBBRA, KANYAR BALRA (zenés-táncos jelenet). Schiller, Szegő, Zilahy, Tóth Ila , FRATINI — csehszlovák akrobatikus emelőszám BALÁZS BOGLÁRKA énekszámai A TEJÜT­EJJEL — revükép: Géczy, Veö­reös és a tánckar 6 TÜNDE — zsonglőr gözlök A PARKOLÓ ÓRA. Feleki Kamill, Tóth, Velenczei és a tánckar Budapest, december 12 De­c,9 és V.10. TÁRLATVEZETÉS a SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN (XTV., Dózsa György út 4.): Francia festők D­lacroix-tól Picassoig. Vezető: dr. Soós Gyula. — De. 10. (Ifjúsági tárlatvezetés): A csendélet. Vezető: dr. Czobor Ágnes. De. 10. TÁRLATVEZETÉS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN (V., Kossuth Lajos tér 12.): Történelmi festészetünk a XIX. században. Vezető: N. Pénzes Éva. — A magyar képzőművészek a fasizmus el­len. Vezető: Fehér Zsuzsa dr. — Magyar festészet a XX. században. Vezető: Szij Béla­­ ie 10. TARI ÁTVEZETÉS AZ IPAR­MŰVÉSZETI MÚZEUMBAN (IX., Üllői Út 33—37.): Az Eszterházy kincstár anyaga. Vezető: Héjj Mik­l­ósné. De. 11. LÁTOGATÁS A vígszínház­ban. Vezető: Óvári Győző. De. 11. SZAKVEZETÉS A TERMÉSZET­TUDOMÁNYI MÚZEUMBAN (vml., Mú­zeum krt. 14—16.): Magyarország állat­világa. Vezető: dr. Horváth Lajos. De. 11. 90 ÉVES A ZENEAKADÉMIA. Látogatás a Liszt Múzeumban és a Gold­­mark­ szobában. Vezető: Móra Gábor. Ta­lálkozás a Zeneakadé­mia e­őcsarnokában. De. 11. LÁTOGATÁS A néprajzi MÚZEUM ■'T’IrDONÉZIA MŰVÉSZETE« CIMŰ KIÁLLÍTÁSÁN. Vezető: dr. Bodro­gi Tibor. Találkozás a Néprajzi Múzeum előtt (vm. Könyves Kálmán krt. 40.1.

Next