Pesti Műsor, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-12-10 / 50. szám
December 10-től 16-ig P M 5 Kedden, 14-én Népszerű-ciklus, A&B sorozat, 3. előadás Kezdetek, vége Vikkor AIDA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Antonio Ghislanzoni. Fordította Závodszky Zoltán. Rendezte: Mikó András. Táncok: Barkóczy Sándor. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Karigazgató: Pless László Vezényel: KOMOR VILMOS A király ... Antalffy Albert Amneris, a leánya Delly Rózsi Aida ...... Déry Gabriella Radames . . . Joviczk Józef Ramfis főpap . . Mészáros Sándor Amonasro .... Melis György Hírfiozó.....................Göndöcs József Főpapnő .... Szecsődy Irén A táncokat előadja: Erdélyi Alice, Molnár Ferenc, Kolozsváry Dóra, Kaszás Ildikó, Dvorszky Erzsébet és a tánckar I. felv.s Amonasro etióp király ellen hadba indul Egyiptom serege. Ramfis főpap a hadsereg vezéréül Radamest jelöli ki. Aida ráeszmél, hogy amikor szerelmesének, Radamesnak hadiszerencsét kíván, akkor királyi apjának, Amonaszónak a vesztét kívánja (Változás.) A templomban a papok Radamest beiktatják fővezéri méltóságába . II. felv.: Amneris féltékenységében azt mondja Aidának, hogy Radames elesett a csatában. Aida leleplezi érzelmeit, mire Amneris bevallja, hogy Radames és Amneris rátámad Aidára, aki irgalomért esd. (Változás.) Radames diadalmenetben vonul be Memfiszbe. Aida felismeri a foglyok közt atyját. A király Radamest utódjául jelöli ki, és mint leendő vejét vezeti lányához. — III. felv.: Amonasro a Nílus-parti templomnál azt követeli leányától, hogy tudja meg az egyiptomi hadsereg felvonulási tervét. Aida könyörög Radamesnek, hogy szökjenek meg együtt hazájukba. Radames elárulja a hadititkot. Amonasro előlép és felfedi Radames előtt, hogy ő az etióp király. Radames borzadva eszmél rá, hogy hazaáruló lett. Amonasró tört emél a templomból kilépő Amnerisre, de Radames közbelép és megadja magát a főpap embereinek. Amonasro Aidával együtt elmenekül — IV. felv.: Radamest árulásáért a papi bíróság halálra ítéli. Aida szerelmese után belopódzik a kriptába, és mindkettőjüket befalazzák. Szerdán, 15-én 8. békét, 4. előadás Kezdete 7, vége 10-kor COPPÉLIA Táncjáték 3 felvonásban LEO DELIBES (1836—1891). zenéjét a szerző más műveiből kiegészítette és részben hangszerelte: Kenessey Jenő, Charles Nuitter és Arthur Saint Léon szövegét átdolgozta, rendezte, a koreográfiáját tervezte és betanította: Harangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: FRATER GEDEON Harangöntő mester Suba Gyula Felesége .... Morgányi Jozefin Swanilda ...» Menyhárt Jacqueline Ferenc . « . » . Dózsa Imre Coppélius .... Harangozó Gyula Coppélia . • * . Sebestény Katin Polgármester . • Nádas Imre Felesége . * • Simon Éva táncmester . . . Gaál Andor Lengyel leány . . Erdélyi Alice Vőlegénye . . . Balogh Ágoston Magyar őrmester . Zilahi Győző Háziszolga .... Taur István Hirdetésragasztó . Pethő László írnok..........................Zsoldos László Éjjeli őri . . . Egressy Árpád Pál de six: Boross Erzsébet, Bánki Györgyi, Kiss László, Péter László, Molnár Ferenc, Kaszás Ildikó Történik egy kisvárosban. Galícia határaiban, a múlt században A harangavatási ünnepségre összegyűlt legények egy szép leányra lettek figyelmesek, akit Coppélius házának erkélyén láttak meg. Ferenc annyira lelkesedik az ismeretlen leányért, hogy Swanilda, a menyasszonya megneheztel rá. — Swanilda, aki belopózott Ferenc után Coppélius házába, meglepődve látja, hogy a vetélytársnője — egy bábu. Coppélius rábírja a leányt, hogy a bábu ruhájában udvaroltasson magának saját vőlegényével. Ferenc szerelmet is vall neki, mire Swanilda leleplezi magát. A fiú mérgében összetöri a bábukat. — Ferenc az ünnepségen rubut viszi táncba, de megbékíti menyasszonyát is. Coppéliusnak Swanilda apja fizeti meg a kárát, mire a mester a bábuval együtt eltűnik. Csütörtökön, 16-án Bérletszünet: Felemelt helyárak RICHARD TUCKER New York-i Metropolitan magánénekese és HALÁSZ LÁSZLÓ karmester vendégfelléptével Kezdete 7. vége 10 után TOSCA Melodráma 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét VICTORIEN SARDOU (1831- 1908) drámája nyomán Luigi nnca és Giuseppe Giacosa írta. Fordította: Várady Sándor. Rendezte: Békés András. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk T. Tosca ..... Takács Paula Cavaradossi • « . Richard Tucker Scarpia ..... Losonczy György Sekrestyés • « . Nádas Tibor Angelotti .... Göndöcs József Spoletta . « • . Galsay Ervin Sciarrone .... Kövesdy Károly Pásztorfiú . . . Elek Éva Roberti ..... Szánthó Ferenc Vizsgálóbíró . . Kőváry Richárd Börtönőr .... Molnár László Tiszt ...... Lux Tibor Történik Rómában. 1800-ban Angelotti megszökik az Angyalvár börtönéből. A szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő is, aki nyaralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. Scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol. Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, elárulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt életben hagyni. Tosca látszólag enged a kérésnek Scarpia ígéretet tesz, hogy a kivégzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel íróasztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarnokot. Hajnalban Cavarado^sit elővezetik böröéből. Tosca címmel viszi a hírt: a katonák csak színes használok majd fegyverüket. De a sortűzre a festő holtan esik össze. Scarp*a ígérete csak ámítás volt. Tosca borzadva eszmél rá a valóságra és a várfaira a mélybe veti magát TOVÁBBI MŰSOR: 17, 19-én: Hamupipőke 18- án: Parasztbecsület, Bajazzók 19- én de.: János vitéz VI., Lenin körút 10b. Lel.: 120—430 Jegypénztár nyitás 10-kor, vasárnap 12-kor Mindennap 6 és x/»9-kor Vasárnap du. 124-kor is (Hétfőn szünnap) A ZEBRA MÁSIK OLDALA Kedélyesen Revüsitett Együttélési Szabályok, zenés varieté 2 részben Irta: CSIZMAREK MÁTYÁS Zenéjét szerezte: NÁDAS GÁBOR A verseket írta: HALÁSZ RUDOLF. Rendezte: Gyökössy Zsolt. A díszleteket és jelmezeket tervezte: Vogel Eric. A műsorszerkesztő: Soós András I. RÉSZ NYITÓKÉP: Balázs Boglárka, Dobos Ottilia, Schiller Béla, Weöreös Boldizsár, Zilahy Hédi és a tánckar: Harkai Mária, Hetényi Angéla, Kurucz Mária, Solymosi Györgyi, 2 Bodnár — rongybabaszám BEVEZETŐ KONFERANSZ: Velenczei István 2 MOZIJEGY (mikro-musical). Hadics László, Szemes Mari JÁTSZÓ UTCA — tánckép. Medveczky Ilona, Szegő Tamás, Veöreös és tánckar A CSÚSZÓS ÚTTEST — jelenet. Hadics, Schiller, Velenczei HARSÁNYI EGYÜTTES műsora IL RÉSZ TILOS TABLAK — tánckép. Medveczky, Veöreös és a tánckar SZERELMI KRESZ — sanzon. Géczy Dorottya KANYAR JOBBRA, KANYAR BALRA (zenés-táncos jelenet). Schiller, Szegő, Zilahy, Tóth Ila , FRATINI — csehszlovák akrobatikus emelőszám BALÁZS BOGLÁRKA énekszámai A TEJÜTEJJEL — revükép: Géczy, Veöreös és a tánckar 6 TÜNDE — zsonglőr gözlök A PARKOLÓ ÓRA. Feleki Kamill, Tóth, Velenczei és a tánckar Budapest, december 12 Dec,9 és V.10. TÁRLATVEZETÉS a SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN (XTV., Dózsa György út 4.): Francia festők Dlacroix-tól Picassoig. Vezető: dr. Soós Gyula. — De. 10. (Ifjúsági tárlatvezetés): A csendélet. Vezető: dr. Czobor Ágnes. De. 10. TÁRLATVEZETÉS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN (V., Kossuth Lajos tér 12.): Történelmi festészetünk a XIX. században. Vezető: N. Pénzes Éva. — A magyar képzőművészek a fasizmus ellen. Vezető: Fehér Zsuzsa dr. — Magyar festészet a XX. században. Vezető: Szij Béla ie 10. TARI ÁTVEZETÉS AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN (IX., Üllői Út 33—37.): Az Eszterházy kincstár anyaga. Vezető: Héjj Miklósné. De. 11. LÁTOGATÁS A vígszínházban. Vezető: Óvári Győző. De. 11. SZAKVEZETÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMBAN (vml., Múzeum krt. 14—16.): Magyarország állatvilága. Vezető: dr. Horváth Lajos. De. 11. 90 ÉVES A ZENEAKADÉMIA. Látogatás a Liszt Múzeumban és a Goldmark szobában. Vezető: Móra Gábor. Találkozás a Zeneakadémia eőcsarnokában. De. 11. LÁTOGATÁS A néprajzi MÚZEUM ■'T’IrDONÉZIA MŰVÉSZETE« CIMŰ KIÁLLÍTÁSÁN. Vezető: dr. Bodrogi Tibor. Találkozás a Néprajzi Múzeum előtt (vm. Könyves Kálmán krt. 40.1.