Pesti Műsor, 1966 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1966-01-14 / 2. szám

2__________________ PM_____________________ Január 14—20-ig Szombaton, 15-én E-bérlet, 5. előadás Kezdete 7, vége 10 után A VARÁZSFUVOLA Dalmű 2­­elvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1791) szövegét írta: EMANUEL SCHIKANEDER. Harsányi Zsolt fordítását átdolgozta: Fi­­scher Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Ti Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Sarast­ro framino .... Az éj királynője . Pamina, a leánya. I. hölgy n. hölgy H. hölgy Öreg pap Fiatal pap Papageno . . Papagena . . Monostatos . . . • • • I . Bódy József Bartha Alfonz Agay Karola Osváth Júlia Déry Gabriella Sándor Judit Divéky Zsuzsa ütő Endre Somogyváry Lajos Dene József Pavlánszky Edina Kishegyi Árpád ,Andor Éva Három gyermek * I. őrtálló .... H. őrtálló . . . . Első I Második­­ szolga Harmadik Kovács Eszter 1 Jurenák Ida Göndöcs József Veress Gyula Oláh Ferenc Bártfay László Cser József Történik egy elképzelt keleti országban mesebeli időkben L felv.: Sziklák vadonában az óriáskí­gyó elől menekül Tamino herceg. Az Éj királynőjének udvarhölgyei mentik meg életét és megmutatják neki a királynő leányának, Paminának arcképét, amely szerelemre lobbantja az ifjút. Útra indul, hogy megmentse Paminát Sarastro fog­ságából. Útitársa Papageno, a madarász, fegyvere egy varázsos erejű fuvola. pamina szökni akar Sarastro fogságá­ból, de őre, Monostatos elfogja. Papage­­nio bejut Sarastro várába és közli Pauli­nával, hogy közel a szabadulás perce. Tamino átlépi a szeretet és bölcsesség főpapja, Sarastro birodalmának küszö­bét. Megrendíti a bűvös fuvolát és az er­dő vadjai nyomban lába elé kuporodnak. Papageno és Pamina ismét szökésre készül, de Monostatos elfogja őket. Sa­rastro kinyilatkoztatja, hogy Pamina és Tamino csupán akkor lehet egymásé, ha kiállják a próbákat és bebizonyítják, hogy méltók egymáshoz II. felv.: Sarastro azért rabolta el Pami­­n­át démoni anyjától, az É­ í királynőjétől, hogy megmentse tiszta lelkét. Tamino hősiesen állja a próbát, a hall­gatás próbáját. Paminát az Éj királynő­je arra biztatja, hogy ölje meg Sarastrót. Monostatos erőszakoskodik, Pamina le­gyen az övé. Már-már megölné az ellen­kező Paminát. Tamino továbbra állja a próbákat, de Papagenónak nagyon nehéz a próbák út­ja. Pamina öngyilkos akar lenni, mert azt hiszi, hogy Tamino már nem szereti, miután nem felel kérdéseire, némán el­fordul tőle. Ahogyan a próbatétel kí­vánja. A fiatalok, Tamino és Pamina tűzön és vizen keresztül jutnak át sértetlenül, a fuvola hangjai mellett. Papageno is megtalálja sóvárgott párját: Papagenát. Az Éj királynője támadásra indul Sa­rastro ellen, de villámlás közben süllyed az örök éjszakába. Sarastro pedig a jó­ság és igazság diadalát hirdeti és egye­síti a szerelmeseket: Taminót és Pami­nát. Vasárnap, 16-án este Képszerű-ciklus, A-sorozat, 4. előadás Csütörtökön, 20-án Népszerű-ciklus, B-sorozat, 4. előadás Kezdete 7, vége 10 után I. A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Opera f­­elvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA (1881—1945) Szövegét írta: BALÁZS BÉLA (1884—1949). Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszlet: Fü­­löp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: TÓTH PÉTER A kékszakállú Judit i . . T . Faragó András [ Szőnyi Olga Palánkay Klára (29-án) A régi asszonyok Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakáll­ú herceg kedvéért és követi őt várába, amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőző­dik róla, hogy amit beszélnek — igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vál­lalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örökre: a férfi múltjába távozik, az em­lékek szépségével földíszítetten. IL A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Irta: BALÁZS BÉLA, részben átdolgozta, koreográfiáját szerezte és betanította: Harangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: TÓTH PÉTER A királyfi .... Róna Viktor A királykisasszony Orosz Adél A fából faragott királyfi .... Balogh Ágoston Az élet szelleme . • • • Hableányok • • Nagy Júlia Mák Magda Boross Erzsébet A királyfi és a királykisasszony — ki-ki a maga várában — élettelenül, mozdulat­lanul álomban pihen míg az élet szelleme föl nem ébreszti őket. A királyfi meg­pillantja a királykisasszonyt, akibe be­leszeret. Különböző próbákat kell kiáll­nia, míg a közelébe juthat: megküzd az erdő megelevenedett fáival és a vizekkel. De a király­kisasszonynak nem kell a ki­rályfi, s az elbúsult ifjút az élet szelleme vigasztalja. A királyfi egy fatuskót farag ki, félig-meddig emberformára, ráakaszt­­ja palástját, koronáját és íme a király­­kisasszony beleszeret a felcicomázott fa­tuskóba ... Táncra kerekednek, de a tánc vége az, hogy a tuskó kifárad, ne­hézkessé válik, majd élettelenül esik ös­­­sze. A lányka látja, hogy egy fabábuba volt szerelmes, szánja-bánja balgaságát és most már kellene neki a királyfi, de ve­zekelnie kell, kiállnia a próbákat neki is, mint ahogy a királyfi kiállotta azokat. Végül is a királyfi és a királykisasszony egymáséi lesznek. Az Operaház közönsége a »Szöktetés a ezeréjbút- előadásán tíz karmester nevé­vel találkozik, a fiatal Hraskó Tamás meg­magyarosította nevét: Pál Tamás-ra, »LÉTELÜNK EGYIK ALAPKÖVE. Nekünk, magyaroknak, kik a szín­házzal nemzeti célokat remélünk és fo­gunk is egybe köthetni, sokkal fontosabb az, mint a német, francia vagy angol nemzetnek; nekünk az, ha akarjuk, lété­tünk egyik alapkövévé válhatik. Bajza József, 1839 □I. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Irta: LENGYEL MENYHÉRT. Rendezte és koreográfiáját tervezte: Harangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: TÓTH PÉTER A leány.....................Lakatos Gabriella Az öreg gavallér . Harangozó Gyula A fiatal diák . . . Gessler György A mandarin • • , Havas Ferenc , Péter László A három csavargó . Zilahi Győző S Sipeki Levente Nagyvárosi apacstanyán három csa­vargó arra kényszerít egy lányt, hogy szobájukba látogatókat csaljon fel, akiket kirabolnak és megölnek. Először egy öreg gavallér érkezik, akinek holttestét a padló alatti üregbe dobják. A következő vendég fiatal diák. Pénze sincs, ezért kidobják. De harmadiknak megdöbbentő külsejű látogató érkezik. Egy kínai mandarin, aki félelmet ébreszt valamennyiükben. Előbb érzéketlenül nézi a leányt de csábító tánca felébreszti szenvedélyét s vadul üldözőbe veszi. A csavargók rávetik ma­gukat. Háromszor is megölik: megfojt­ják, leszúrják, felakasztják — de hiába. Életben tartja az olthatatlan szenvedélyt s nem tud meghalni addig, míg vágya nem teljesül. Végül a leány karjaiban hal meg. A mandarin azzal, hogy kielégülhet­ arcába sújt gyilkosainak, magát a gyil­kosságot voltaképp legyőzte, túlélte ■ abba a magasabbrendű halálba oldódik, mely egyben az életerő magasabb győ­zelmét jelenti. Vasárnap, 16-án de. Goldmark-bérlet, 4. előadás Kezdete 11, vége 2-kor SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL Énekes Játék 3­­elvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1791) Szövegét Christoph Friedrich Bretzner után átdolgozta Gottlob Stephanie. For­dította: HEVESI SÁNDOR (1873—1979). Részben átdolgozta: Závodszky Zoltán. Rendezte, a díszleteket és jelmezeket tervezte: Oláh Gusztáv Vezényel: PÁL TAMÁS Szelim basa . . . Bordás György Constanza .... Gábor Artemisz Blonde Erdész Zsuzsa Belmonte .... Szigeti László Pedrillo .11. Palcsó Sándor Ozmin ■ . . . . Várhelyi Endre Orvezető .... Kertész Gyula Kiáss, hajós . . . Szekeres István Egy néma .... Kőváry Richárd Egy Janicsár . . Lux Tibor A szólókvartettet énekli: Szabó Márta, Divéky Zsuzsa, Dohán Ferenc, Kiss László I. felv.: Pedrillo elmondja urának, Bel­­monte-nak, hogy Constanza, Belmonte menyasszonya és komornája, Blonde ka­lózok fogságába került. A kalózoktól a két lányt Szelim basa vette meg és pa­lotájában őrizteti. Bedrillo a gazdáját, mint építőmestert becsempészi a palotá­ba. — H. felv.: Szelim basa Constanzát feleségül kéri. A leányok vőlegényei, Bel­monte és szolgálója, Pedrillo, hosszas ke­resés után megtalálják az elveszetteket és meg akarják őket szöktetni. — in. felv.: Ozmin meghiúsítja a szökési kí­­sérletet. A szökevényekre halál várna, de Szelim basa valamennyiüknek megbocsát.

Next