Pesti Műsor, 1966 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1966-01-14 / 2. szám
2__________________ PM_____________________ Január 14—20-ig Szombaton, 15-én E-bérlet, 5. előadás Kezdete 7, vége 10 után A VARÁZSFUVOLA Dalmű 2elvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1791) szövegét írta: EMANUEL SCHIKANEDER. Harsányi Zsolt fordítását átdolgozta: Fischer Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Ti Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Sarastro framino .... Az éj királynője . Pamina, a leánya. I. hölgy n. hölgy H. hölgy Öreg pap Fiatal pap Papageno . . Papagena . . Monostatos . . . • • • I . Bódy József Bartha Alfonz Agay Karola Osváth Júlia Déry Gabriella Sándor Judit Divéky Zsuzsa ütő Endre Somogyváry Lajos Dene József Pavlánszky Edina Kishegyi Árpád ,Andor Éva Három gyermek * I. őrtálló .... H. őrtálló . . . . Első I Második szolga Harmadik Kovács Eszter 1 Jurenák Ida Göndöcs József Veress Gyula Oláh Ferenc Bártfay László Cser József Történik egy elképzelt keleti országban mesebeli időkben L felv.: Sziklák vadonában az óriáskígyó elől menekül Tamino herceg. Az Éj királynőjének udvarhölgyei mentik meg életét és megmutatják neki a királynő leányának, Paminának arcképét, amely szerelemre lobbantja az ifjút. Útra indul, hogy megmentse Paminát Sarastro fogságából. Útitársa Papageno, a madarász, fegyvere egy varázsos erejű fuvola. pamina szökni akar Sarastro fogságából, de őre, Monostatos elfogja. Papagenio bejut Sarastro várába és közli Paulinával, hogy közel a szabadulás perce. Tamino átlépi a szeretet és bölcsesség főpapja, Sarastro birodalmának küszöbét. Megrendíti a bűvös fuvolát és az erdő vadjai nyomban lába elé kuporodnak. Papageno és Pamina ismét szökésre készül, de Monostatos elfogja őket. Sarastro kinyilatkoztatja, hogy Pamina és Tamino csupán akkor lehet egymásé, ha kiállják a próbákat és bebizonyítják, hogy méltók egymáshoz II. felv.: Sarastro azért rabolta el Paminát démoni anyjától, az É í királynőjétől, hogy megmentse tiszta lelkét. Tamino hősiesen állja a próbát, a hallgatás próbáját. Paminát az Éj királynője arra biztatja, hogy ölje meg Sarastrót. Monostatos erőszakoskodik, Pamina legyen az övé. Már-már megölné az ellenkező Paminát. Tamino továbbra állja a próbákat, de Papagenónak nagyon nehéz a próbák útja. Pamina öngyilkos akar lenni, mert azt hiszi, hogy Tamino már nem szereti, miután nem felel kérdéseire, némán elfordul tőle. Ahogyan a próbatétel kívánja. A fiatalok, Tamino és Pamina tűzön és vizen keresztül jutnak át sértetlenül, a fuvola hangjai mellett. Papageno is megtalálja sóvárgott párját: Papagenát. Az Éj királynője támadásra indul Sarastro ellen, de villámlás közben süllyed az örök éjszakába. Sarastro pedig a jóság és igazság diadalát hirdeti és egyesíti a szerelmeseket: Taminót és Paminát. Vasárnap, 16-án este Képszerű-ciklus, A-sorozat, 4. előadás Csütörtökön, 20-án Népszerű-ciklus, B-sorozat, 4. előadás Kezdete 7, vége 10 után I. A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Opera felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA (1881—1945) Szövegét írta: BALÁZS BÉLA (1884—1949). Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: TÓTH PÉTER A kékszakállú Judit i . . T . Faragó András [ Szőnyi Olga Palánkay Klára (29-án) A régi asszonyok Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért és követi őt várába, amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőződik róla, hogy amit beszélnek — igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vállalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örökre: a férfi múltjába távozik, az emlékek szépségével földíszítetten. IL A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Irta: BALÁZS BÉLA, részben átdolgozta, koreográfiáját szerezte és betanította: Harangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: TÓTH PÉTER A királyfi .... Róna Viktor A királykisasszony Orosz Adél A fából faragott királyfi .... Balogh Ágoston Az élet szelleme . • • • Hableányok • • Nagy Júlia Mák Magda Boross Erzsébet A királyfi és a királykisasszony — ki-ki a maga várában — élettelenül, mozdulatlanul álomban pihen míg az élet szelleme föl nem ébreszti őket. A királyfi megpillantja a királykisasszonyt, akibe beleszeret. Különböző próbákat kell kiállnia, míg a közelébe juthat: megküzd az erdő megelevenedett fáival és a vizekkel. De a királykisasszonynak nem kell a királyfi, s az elbúsult ifjút az élet szelleme vigasztalja. A királyfi egy fatuskót farag ki, félig-meddig emberformára, ráakasztja palástját, koronáját és íme a királykisasszony beleszeret a felcicomázott fatuskóba ... Táncra kerekednek, de a tánc vége az, hogy a tuskó kifárad, nehézkessé válik, majd élettelenül esik össze. A lányka látja, hogy egy fabábuba volt szerelmes, szánja-bánja balgaságát és most már kellene neki a királyfi, de vezekelnie kell, kiállnia a próbákat neki is, mint ahogy a királyfi kiállotta azokat. Végül is a királyfi és a királykisasszony egymáséi lesznek. Az Operaház közönsége a »Szöktetés a ezeréjbút- előadásán tíz karmester nevével találkozik, a fiatal Hraskó Tamás megmagyarosította nevét: Pál Tamás-ra, »LÉTELÜNK EGYIK ALAPKÖVE. Nekünk, magyaroknak, kik a színházzal nemzeti célokat remélünk és fogunk is egybe köthetni, sokkal fontosabb az, mint a német, francia vagy angol nemzetnek; nekünk az, ha akarjuk, lététünk egyik alapkövévé válhatik. Bajza József, 1839 □I. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Irta: LENGYEL MENYHÉRT. Rendezte és koreográfiáját tervezte: Harangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: TÓTH PÉTER A leány.....................Lakatos Gabriella Az öreg gavallér . Harangozó Gyula A fiatal diák . . . Gessler György A mandarin • • , Havas Ferenc , Péter László A három csavargó . Zilahi Győző S Sipeki Levente Nagyvárosi apacstanyán három csavargó arra kényszerít egy lányt, hogy szobájukba látogatókat csaljon fel, akiket kirabolnak és megölnek. Először egy öreg gavallér érkezik, akinek holttestét a padló alatti üregbe dobják. A következő vendég fiatal diák. Pénze sincs, ezért kidobják. De harmadiknak megdöbbentő külsejű látogató érkezik. Egy kínai mandarin, aki félelmet ébreszt valamennyiükben. Előbb érzéketlenül nézi a leányt de csábító tánca felébreszti szenvedélyét s vadul üldözőbe veszi. A csavargók rávetik magukat. Háromszor is megölik: megfojtják, leszúrják, felakasztják — de hiába. Életben tartja az olthatatlan szenvedélyt s nem tud meghalni addig, míg vágya nem teljesül. Végül a leány karjaiban hal meg. A mandarin azzal, hogy kielégülhet arcába sújt gyilkosainak, magát a gyilkosságot voltaképp legyőzte, túlélte ■ abba a magasabbrendű halálba oldódik, mely egyben az életerő magasabb győzelmét jelenti. Vasárnap, 16-án de. Goldmark-bérlet, 4. előadás Kezdete 11, vége 2-kor SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL Énekes Játék 3elvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1791) Szövegét Christoph Friedrich Bretzner után átdolgozta Gottlob Stephanie. Fordította: HEVESI SÁNDOR (1873—1979). Részben átdolgozta: Závodszky Zoltán. Rendezte, a díszleteket és jelmezeket tervezte: Oláh Gusztáv Vezényel: PÁL TAMÁS Szelim basa . . . Bordás György Constanza .... Gábor Artemisz Blonde Erdész Zsuzsa Belmonte .... Szigeti László Pedrillo .11. Palcsó Sándor Ozmin ■ . . . . Várhelyi Endre Orvezető .... Kertész Gyula Kiáss, hajós . . . Szekeres István Egy néma .... Kőváry Richárd Egy Janicsár . . Lux Tibor A szólókvartettet énekli: Szabó Márta, Divéky Zsuzsa, Dohán Ferenc, Kiss László I. felv.: Pedrillo elmondja urának, Belmonte-nak, hogy Constanza, Belmonte menyasszonya és komornája, Blonde kalózok fogságába került. A kalózoktól a két lányt Szelim basa vette meg és palotájában őrizteti. Bedrillo a gazdáját, mint építőmestert becsempészi a palotába. — H. felv.: Szelim basa Constanzát feleségül kéri. A leányok vőlegényei, Belmonte és szolgálója, Pedrillo, hosszas keresés után megtalálják az elveszetteket és meg akarják őket szöktetni. — in. felv.: Ozmin meghiúsítja a szökési kísérletet. A szökevényekre halál várna, de Szelim basa valamennyiüknek megbocsát.