Pesti Műsor, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-06 / 1. szám
2______________ PM____________________ Január 6—12-ig (Folytatás az I. oldalról) resér« Erzsébet találkozik Carlos-szal, de visszautasítja szerelmi vallomását. A sirály bizalmába fogadja Posát, aki kéri a királyt, hogy enyhítsen a nép sorsán. II. felv.: Eboll udvarhölgy szerelmes Carlosba és bosszút esküszik a királyné ellen. (Változás.) Eretnekek vonulnak a vesztőhelyre. Carlos az elnyomott flandriai nép panaszait viszi a király elé, aki el akarja őt fogatni. Változás.) Az eretnekek alatt kigyullad a máglyatűz. - III. felv.s A vak főimtvicitor a királytól fia, Carlos életét követeli, s a nép jogaiért szót emelő Posát is eretnekséggel vádolja. A királyné eltűint kszeres ládikájában a király Carlos képét találja. Eboll udvarhölgy bevallja a királynénak, hogy elárulta Carlos szerelmét a királynak. Erzsébet megtudja, hogy Eboll a király kedvese volt — elkergeti az udvartól. (Változás.) A nép szabadságáért harcoló Posát az inkvizító orgyilkos golyója megöli. A király szabadon akarja engedni Carlost, de ő visszautasítja. (Változás.) Erzsébet és Carlos Károly császár sírjánál találkozik, az Inkvizíció parancsára a király ismét el akarja fogatni fiát, mire Carlos öngyilkos lesz. Vasárnap, 8-án de. Goldmark-bérlet, 4. előadás Kezdete 11, vége «,2-kor LAMMERMOORI LUCIA Dalmű 3 felvonásban (6 kép) nevét szerezte: GAETANO DONIZETTI (1797—1848) egét WALTER SCOTT (1771—1332) reoge nyomán írta: Salvadore Cammarao. Fordította: Fischer Sándor. Rendezte:ékai András. A díszleteket Fülöp Zolii, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Vezényel: KEREKES JÁNOS óid Asthon . . . Reményi Sándor ada, a húga . ■ Ágay Karola Edgar..........................Mátray Ferenc Artúr ... Szigeti László a idebent Raimund Antalffy Albert társai . . . Svéd Nóra tv ormán.....................Göndöcs József A hárfaszőlőt Lubik Hédi játssza i felv. A raveíiswoodi kastély környékén titokzatos ember bujkál. Lord .Asthon, a kastély ura, húgát, Luciát politikai érdekből Artúrhoz akarja adni. Megtudja, hogy Lucia a titokzatos embert szereti, aki nem más, mint Edgar, az ellenpárt vezére. Az ő apjától vette el Asthon egykor a kastélyt. (Változás.) Lucia a kertben találkozik Edgárral, aki búcsúzni jött, mert Franciaországba készül menekülni. A szerelmesek örök hűséget esküsznek egymásnak. — 11. felv.: Asthon narrüsított levelekkel elhiteti Luciával, hogy Edgar már nem szereti. Kényszeríti, hogy Artúrnak igent mondjon. (Változás.) Artúrt az Asthon-párt ünnepli s Lucia kétségbeesésében, mivel azt hiszi, hogy szerelmese elhagyta, aláírja a házassági szerződést. — III. felv.: Az esküvői ünnep vendégei megdöbbenve hallják, hogy Lucia a nászéjen megtébolyodott és megölte férjét. Az őrült Lucia felidézi magának képzelt boldogsága képeit. (Változás.) Edgar nyugalmat keresve, meglátogatta ősei sírboltját, s mikor megtudja, hogy Lucia meghalt, öngyilkos lesz Vasárnap, 8-án este F-bérlet, 5. előadás LIANE DAYDÉ párizsi Nagyopera prímabalerinájának vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 előtt GISELLE Balett 2 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES ADOLPH ADAM (1803—1865) Szövegét írta: THÉOPHILE GAUTIER, Koreográfiáját: J. Perrot, J. Coralli és M. Petipa után Leonid Lavroszkij tervezte és tanította be. Asszisztens: Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor. Díszletek: Fülöp Zoltán. Jelmezek: Márk Tivadar Vezényel: FRÁTER GEDEON í*as de treux Giselle ...... Liane Daydé Albert gróf, Batilde vőlegénye Róna Viktor Hilarion erdész . Zilahi Győző A herceg .... Gál Andor Batilde, a herceg leánya....................Bánki Györgyi Giselle anyja . . Pintér Margit Albert barátja . . Barkóczy Sándor Myrtha.....................Ugray Klotild ) Pártay Lilla K.et v lilt * • • * t Sebestény Katalin ,Dvorszky Erzsébet I Forgách József Giselle barátnői: Maros Éva, Nagy Júliás Nagy Kató, Kollár Eszter, Pártay Lilla, Mák Magda I. felv.: Albert gróf szegény erdőkerülőnek öltözve udvarol Giselle-nek, akit Hilarion, az erdőőr szeret. Vadásztársaság érkezik. Albert menyasszonya, Batilde hercegkisasszony és kísérete. Kiderült, hogy Albert nem erdőkerülő, hanem a főúr, akinek menyaszonya is van! Giselle megőrül, és belehal bánatába. II. felv.: Hilarion éjjel a temetőben bolyong. Lelkiismeretfurdalások gyötrik, mert, féltékenységében ő okozta Giselle halálát. A sírból kiszálló lidércek halálos táncba sodorják Hilariont és a szakadékba taszítják. Ez a sors várná Albertet is, de Giselle sírontúli szerelme megmenti őt. Most már Giselle-ből is lidérc lett, ő is kiemelkedik sírjából, de szembeszáll Myrthával, a vikik királynőjével , Albert életéért. Mire a vikik visszatérnek sírjukba Albert fehér virágot tart kezében. A tovarinó Giselle hagyta ott — maga helyett. Hétfőn, 9-én SZÜNNAP Kedden, 10-én Wagner-ciklus, A-sorozat, 8. előadás Kezdete 7. vége 11 után A WALKÜR -A Nibelung gyűrűje- zenedráma-tetralógia második része 3 felvonásban Szövegét és zenéjét irta: WAGNER RICHARD (1813—1383) Fo.dno.in: Lányi Viktor (1889-1062). Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: KOMOR VILMOS l. felv.; Hundingnak egy óriási erdei tölgy köré épített hajlékába menekül Siegmund a vihar elöl, ahol Sieglinde, Hunding felesége téríti magához. Hundingnak feltűnik, hogy a vendég hasonlít feleségére s érdeklődni kezd Siegmund származása felől. Az Idegen elmeséli, hogy családját megölték. Ő maga egy lány védelmére kelt, akit rokonsága szíve ellen akart férjhez kényszeríteni, a lány meghalt, a rokonai halálra keresik. Hunding ugyancsak rokona a lánynak és hajnalban párviadalra akarja kihívni Siegmundot. Sieglinde rokonszenvvel nézi az idegent, s mialatt Hunding alszik, elmondja a házban álló nagy tölgybe döfött kard titkát. A kardot eddig senki sem tudta onnan kihúzni Siegmund kirántja a kardot s Sieglind ét, akiben testvérére ismert, magával viszi. - II. felv.: Wotan, Hunding és Siegmund párviadalában a Waisungvér győzelmét kívánja A testvérek nászában azonban Fricka a tűzhely szentségének meggyalázását látja s tiltakozik Siegmund győzelme ellen. Wotan kénytelen megváltoztatni akaratát - Siegmundnak pusztulnia kell. Brünhildet, a walkürt meghatja Siegmund nagy szerelme, s Wotan parancsa ellenére őt akarja győzelemre segíteni. Wotan beleavatkozik a párviadalba, de amikor Siegmund halálos sebet kap, Wotan leteríti a győztes Hundingot. — III. felv.: Brünhilde a walkürök közé viszi Siegmundot, akik megtagadják az oltalmat. Sieglindét Brünhilde az erdőbe küldi, ahol világra hozhatja Siegmundtól származó gyerekét. Wotan Brülhildét ezért megfosztja isteni kiváltságaitól Arra ítéli, hogy álomba merüljön mindaddig, míg egy férfi fel nem ébreszti s nejévé nem teszi. Lánya könyörgésére azonban enyhíti ítéletét s parancsára Lege lángokból kört varázsol az alvó lány köré. A WALKÜR, a Nibelung-tetralógia »első napja« több esztendőn át foglalkoztatta Wagnert. A szövegkönyvet 1852- ben írta, a zenei kidolgozáshoz 1854 januárjában kezdett hozzá, s az év végére a mű vázlatai már kialakultak. A partitúra részletes kidolgozását 1856-ban fejezte be a zeneszerző. Az operát 1870. június 26-án mutatták be Münchenben, a budapesti Operaház 1889. január 29-én játszotta először. Siegmund » . . . joviczky József Brünhilde i . * Delly Rózsi Hunding . * * . Veress Gyula Wotan . . » . . Fodor János Sieglinde ...» Czanik Zsófia IFricka . » . * . Svéd Nóra Helmwige . . . Pavlánszky Edina Ortlinde * . . * Ráday Sári Gerhilde * . . . Kompolthy György Waltraute . . • . Divéky Zsuzsa Siegrune . « . « Kenderessy Éva Rossweisse # • » Rehák Éva Grimgerde . » . Szirmay Márta Schwertleite . « Szabó Anita VÁROSLIGET ÉS VIDÉKE Állat- és növénykert: Nyitva: 8.30— 15.30 óráig. AQUARIUM: Nyitva 8.30—15.45 óráig. (Szerda szünnap.) -----------------1'» VIDÁM PARK: vasárnap 10—19 óráig. PLANETARIUM: Vasárnap, 11—18 óráig. Előzetes bejelentés alapján csoportok bármikor látogathatják. VENDÉGEINK: DAUDE LIANE, a párizsi nagyopera szólótáncosnője 13 éves korában lett a párizsi Opera balettegyüttesének tagja. Tizenhét éves korában már prímabalerína, a francia balettművészet egyik büszkesége. Japántól Peruig, a Szovjetuniótól Ausztráliáig, a világnak szinte valamennyi jelentős színpadán vendégszerepelt már. Lírai és hősi szerepekben egyformán kimagasló sikereket aratott. SCHREIER PÉTER, a berlini Deutsche Staatsoper tenoristája a drezdai Kreuzchor tagjaként alapozta meg zenei tudását. Tizenkilenc éves korában már jelentős oratóriumszerepeket énekelt, majd a drezdai Opera tagja lett. Mint lírai tenorista különösen Mozart-operákban aratott sikereket. 1963 óta a berlini Opera tagja. Legközelebbi fellépése: 14-én, Szöktetés a szerájból. TKACSENKO NINELL, a minszki Opera drámai szopránénekesnője Harkovban végezte zenei tanulmányait. Előbb a Ivovi, majd a kijevi Opera tagja lett. Jelenleg a minszki Operaház népszerű énekesnője. 1962-ben megnyerte a Glinkaénekversenyt, s a Szovjetunió Népművésze címmel tüntették ki. Legközelebbi fellépése: 14-én, Aida, Szitrakozóhelyex. aratik. esDressók. legsredmímesebb hirdetése a Pesti Műsor«