Pesti Műsor, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-13 / 2. szám
4__________________PM Január 13—19-ig magyar Állami OPERAHÁZ ERKEL SZÍNHÁZA TIII., Köztársaság tér Tel.: 336—540 Jegypénztár nyitót 2-kor; vasárnap del 0—2-ig és du 5—7-iff Pénteken, 13-án Környey-bérlet, 5. és Főiskolai bérlet, V. sorozat, 3. előadás Kezdete 7, vége 10-kor A BAHCSISZERÁJI SZÖKŐKÚT Koreográfikus költemény 3 felvonásban Zenéjét szerezte: BORISZ VLAGYIMIROVICS ASZAFJEV Meséjét Alekszandr Szergejevics Puskin (1799—1837) költeménye nyomán írta N. Volkov Koreográfiáját tervezte, rendezte és betanította Rosztyszlav Zaharov. Asszisztens: Lev Pasp*íhin és Hamala Irén. A próbavezető balettmester: Hamala Irén. Díszlet Fülöp Zoltán. Jelcin Márk T. Vezényel* FRÁTER GEDEON Mária . . . . . . Potocki herceg Vaclav Két Ifjú Mária barátnői Fiatal pár Két lengyel hölgy Két lengyel férfi Menyhárt Jacqueline Suba Gyula Sipeki Levente I Galántay Zsolt ■ »Péter Zoltán | Nagy Kató »Dvorszky Erzsébet I Erdélyi Alice Í Pethő László I P.hn Éva »Mák Magda I Gál Andor V Bozsó Árpád . Sterbinszky László Forgách József Szumrák Vera Sebestény Katalin Girei kán Nuran Három tatár Zaréma . . . Második feleség TánCOSnő . . . • v«nai siíVOi Szolgálónő .... Morváni Jozefin 1. háremőr .... Koren Tamás 2 háremőr .... Egressy Amád | Molnár Ferenc ,Gessler György • Tauz István Történik Potocki herceg kastélyának kertjében és Cirej kán palotájában Girej kán emlékezetében megelevenedik a múlt: Potocki lengyel herceg leányát. Máriát a kán hordái elrabolják és háremébe viszik a kánt megigézte Mária szépsége és eddigi kegyencére. Zarémára rá sem néz többé. Mária a hárem magányában felidézi elmúlt boldogságát. A féltékeny Zaréma beront Máriához. A kán Mária védelmére akar kelni, de már késő. Máriát Zaréma megöli. A kán boldogtalanságát semmi sem enyhíti. Zarémát a palota faláról a mélységbe taszíttatja. A múlt kísért és a kán előtt megjelenik WHa ’zaréma alakja Szombaton, 14-én 11. békét, 5. előadás NINELL TKACSENKO, a minszki Operaház művésznőjének vendégfelléptével Kezdete 7, vége Valikor AIDA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét ma: Antonio Ghislanzoni. Fordította Závodszky Zoltán. Rendezte: Mikó András. Táncok Barkóczy Sándor. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Karigazgató Pless László Vezényel: KOMOR VILMOS A király Amnerisa le Begányi Ferenc anya Deliy Rózsi Anna . Ninell Tkacsenko Radames • • • Szellő Lajos Ramfis főpap . Ütő Endre Amonasro . . . Palócz László Hírhozó . . . • Juhász Pál Főpapnő Kovács Eszter A dőlt betűvel szedett művészek először éneklik szerepüket. A táncokat előadja: Rácz Boriska, Sterbinszky László, Nagy Kató, Kaszás Ildikó, Dvorszky Erzsébet I. felv.: Egyiptom serege hadba indul Amonasro etióp király ellen. Aida, Amonasro fogva tartott leánya szerelmes az egyiptomi sereg újonnan megválasztott vezérébe, Radamesbe. II. felv.: Amneris, az egyiptomi király leánya is szereti Radamest. Aidának azt monda, hogy a hős elesett a csatában. Radames azonban diadalmenetben vonul be Memfiszbe, s a király mint leánya jövendő férjét mutatja be a népnek. III. felv.: Radames foglyai között van Amonasro is, aki a vezér Aida iránt érzett szerelmét arra akarja felhasználni, hogy megtudja az egyiptomi seregek felvonulási tervét. Radames akaratlanul elárulja szándékait, s rádöbben, hogy hazaárulást követ ért el. IV. felv.: Radamest halálra ítélik. A sziklasírba szerelme, Aida is elkíséri. Vasárnap, 15-én de. Ifjúsági előadás Kezdete 11, vége 2 után Szumrák Vera JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: BACSOH PONGRÁC* 1873—1924) Újra hangszerelte és Petőfi-költeményei megzenésítésével kiegészítette Kenessei Jenő. A verseket Heltai Jenő írta Bakonyi Károlynál. Petőfi Sándor verses elbeszélése nyománrótt szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át Rendezte Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán Jelmez Márk Tivadar. Táncok Forgách József Vezényel: NÉMETH AMADÉ Kukorica Jancsi Iluska Bagó . . Francia király . • Királykisasszony • Gonosz mostoha. « Stráan mester . . Csősz ...» 1. gazda • • • • • 2 gazda « • • » Bartolo . » , , Udvarhölgy • • . Tábornok . . » . Első udvaronc . « Második udvaronc A táncokat előadják: Géczy Éva, Tóth László, Bérczes Mária, Jurkovits Mátyás Kövecses Béla Gencsy Sári Palló Imre Somogyváry Lajos Gyurkovics Mária Lőrincz Zsuzsa Turoinszky Béla Mally Győző Csőr József Kövesdy Károly Szitás László Géczy Éva Kőváry Richárd Erdei Gyula Szekeres István I. felv.i Kukorica Jancsi, a bojtárfiú szerelmes a z árva Iluskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez bosszúból a tilosba csalja Jancsi nyáját. A földühödött nagy gazdák Jancsinak rohannak, aki otthagy « pásztorkodást és beáll huszárn.k - II felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segítségére siettek, Jancsit János vitéz névvel jutalmazza meg hősiességéért, egyben felmjántja neki a trónt és leánya kezét Bagó szomorú hírt hoz nuskái halálra gyötörte mostohája Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerelmesét. - III. felv.: Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér Egy öregasszony el akarja téríteni őket útjukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját Kiderül, hogy boszorkány Jancsiék végeznek vele s feltárni előttük az Élet Tava Itt van a tündérek között Truska is. A boldog Jancsinak hiába ajánlják fel a tündértrónt, ő visszamegy Hurkájával falujába Vasárnap, 15-én este 12. bérlet, 5. előadás Kezdete 7, vége Vilo-kor TITKOS HÁZASSÁG Vígopera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: DOMENICO CIMAROSA Szövegét írta: Giovanni Bertati. Fordította és rendezte Huszár Klára. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez- Szeitz Gizella Vezényel: BLUM TAMÁS Geronimo gazdag kereskedő Elisetta, idősebb leánya . Carolina, kisebb leánya Fidalma, gazdag özvegy, Geronimo húga Robinson gróf Paolino, Geronimo könyvelője Nádas Tibor Gábor Artemisz Erdész Zsuzsa Barlay Zsuzsa Melis György Réti József I. felv.: a gazdag Geronimo együtt lakik két lányával, Carolinával és Elisettaval, a gazdag húgával, a csinos özveggyel. Fidalmával A házban lakik még Paolino, a fiatal könyvelő is, aki titokban már házasságot kötött Carolinával. A lányok apja azonban főúri kérőről álmodozik. Paolino abban a reményben várja a titkos házasságért Geronimo bocsánatát, hogy Elisetta jövendő, főúri férje majd megbékíti az öreget. El is viszi a házba Robinson levelét A grófnak azonban Carolina tetszik meg Fidalma pedig titokban Paoimnoról ábrándozik II. felv.: Robinson feleségül kéri Carolinát. A lány kedvéért hajlandó a fele hozományt elengedni Geronimónak III. felv.j Fidalma és Elisetta ráveszi Geronimót, hogy Carolinát küldje egy időre kolostorba. Végül minden megoldódik: Carolina elnyeri apja áldását, a gróf pedig feleségül veszi Fusettát Vasárnap, 15-én du. 3-kor: ÖRÖKSZÉP DALLAMOK A világ, a szépség és művészet mindenkié. Verdi Akiknek nevét az Erkel Színház bérletei viselik KERNER ISTVÁN (1867—1929) 1884-ben az Operaház zenekarában kezdte művészi pályafutását. 1805-ben lett karmester, majd Erkel Sándor utódjaként a Filharmóniai Társaság elnöke 1927-ben főzeneigazgatóvá nevezték ki. Működéséhez felejthetetlen Mozart-, Beethoven- és Wagner- esték emlékei fűződnek. KÖRNYEY BÉLA operaénekes (1873-* 1925) a Népszínházban s a debreceni színházban kezdte színpadi pályáját. 1908-ban az Operaház tagja lett, majd 1918-tól örökös tag. Előadóművészetét hatalmas temperamentum és drámai kifejezőerő tette felejthetetlenné. Szerepköréből a Carmen, Otelló, Tosca, Aida, Trubadúr, Traviata és Rigoletto tenorszerepei különösen emlékezetesek. Amerikában is vendégszerepelt. Művészet kedély nélkül *»» elképzelhetetlen, Beethoven