Pesti Műsor, 1968. március (17. évfolyam, 9-13. szám)
1968-03-01 / 9. szám
4 PM Március 1—7-ig MAGYAR ÁILAMI OPERADAZERKEL SZÍNHÁZA 7111., Köztársaság tér Tel.* 330—540 Jegypénztár nyitás 1-kor (hétfői napon zárva), ünnepnap de. 10—12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 1-én 10. bérlet, 7. előadás Kezdete 7. vége VI0-kor A DENEVÉR Operett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: JOHANN STRAUSS (1825—1899) Szövegét Karl Haffner és Richard Genée írta. Magyar szöveg: Fischer Sándor. Rendezte: Szinetár Miklós. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Karigazgató: Németh Amadé. Koreográfus: Seregi László Vezényel: KEREKES JÁNOS .#. * ' Eisenstein . . . . Udvardy Tibor Rozalinda,a felesége Ágay Karola Frank, fogházigazgató . . Radnay György Orlofsky herceg Külkey László Alfréd, operaénekes Bartha Alfonz dr. Falke . . . . Reményt. Sándor dr. Blind . . Karizs Béla Adél, szobalány . László Margit Ida, Adél unokanővére Gaál Éva Frosch, börtönőr Latabár Kálmán A II. felvonásban J. Strauss: CSÁSZÁR- KERINGŐ-jét Dévényi Edit, Fülöp Zoltán és a balettkar adja elő * I. felv. Eisenstein a múlt farsangkor a becsípett denevérjelmezes Falke közjegyzőt nevetségessé tette. Falke ezért bosszút áll és rábeszéli Eisensteint, hogy ne vonuljon be nyolcnapi büntetésének kitöltésére a fogházba, hanem vegyen részt Orlofszky herceg házi ünnepségén. Eisenstein helyett Alfréd, feleségének udvarlója kénytelen megkezdeni a büntetést, mert amikor Frank, a fogházigazgató a férjért jelentkezik. Alfrédet találja ott II. felv.: Eisenstein álnéven szerepel a házi ünnepségen és összebarátkozik a fogházigazgatóval. Saját felesége is ott van jelmezben és Eisenstein, aki nem ismeri fel, udvarolni kezd neki.. III. felv.: Az ünnepség véget ért. Eisenstein jelentkezik a fogházirodában büntetésének letöltésére. Falke leleplezi a jelmezek mögött szereplő személyeket és a csapodár Eisenstein megszégyenülten jön rá, hogy saját feleségének udvarolt. Bocsánatot kér tőle, majd elfoglalja helyét a cellában, hogy kitöltse büntetését. _______ TOVÁBBI MŰSOR: 8- án: Traviata 9- én: A végzet hatalma 10- én de.: A cigánybáró, este: János vitéz Szombaton, 2-án 11. bérlet, 7. előadás MEDEA AMIRANASVILI a tbiliszi Operaház művészének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után A TRUBADÚR Dalmű 4 szakaszban, 8 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét írta: Salvadore Cammarano. Fordította Hevesi Sándor fordításának felhasználásával: Lányi Viktor (1889— 1962). Rendezte: dr. Kenessy Ferenc. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk T. Vezényel: VARGA PÁL Luna gróf . . . . Palócz László Leonóra . • . • « Medea Amiranasvili AzucenaBarlay Zsuzsa Manrico . . « • . Pálos Imre Ferrandó . . . . Nádas Tibor Inez ......................Pavlánszky Edina Ruiz . . . . « . Göndöcs József öreg cigány . . . Kövesd Károly HírnökSzalma István Luna gróf Leonóra grófnőt szereti, akinek szíve azonban Manricóért, a szegény trubadúrért dobog. Luna gyűlöli Manricót, mert hite szerint öccsét kiskorában állítólag elrabolta és elégette egy cigányasszony, akinek anyját a grófi család ezért máglyára vitette. Manricó a gróf ellen zendült, nép vezére lesz és Leonóra, amikor hírt kap, hogy Manrico elesett a harcban, kolostorba akar vonulni. A szertartás előtt Luna el akarja őt rabolni, de Manrico leveri Luna katonáit s megmenti Leonórát. Luna emberei elfogják Azucena cigányasszonyt, akit Manrico anyjának vélnek. Manrico ki akarja szabadítani, de ő is fogságba esik. Lima csak úgy adna kegyelmet, ha Leonórát magáénak tudhatná. Leonóra megmérgezi mag£t, Manricót kivégzik. Ekkor Azucena szemébe vágja Lunának, hogy Manricóban saját öccsét ölte meg. Vasárnap, 3-án de. Középiskolaii bérlet, 4. előadás Kezdete 11. vége 2 után I. CHOPINIANA Táncköltemény 1 képben FRÉDÉRIC CHOPIN (1810—1849) zenéjére Koreográfiáját készítette: MIHAIL FOKIN (1880—1942). Betanította: N. V. Baltacsejeva a Szovjetunió népművésze. Próbavezető balettmester: O. Vz. Lépésviszkája, a Szovjetunió népművésze, asszisztense: Kún Zsuzsa. A díszletet Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte Vezényel: PÁL TAMÁS Prelüd . . . . » Kun Zsuzsa Keringő i * . Kaszás Ildikó Első mazurka . Sipeki Levente Második mazurka . Kékesi Mária Cisz-moll keringő Ké, szí,fid-------------Sebesteni Katalin II. POLOVEC TÁNCOK Zenéjét szerezte: A. BORODIN Koreográfiáját Harangozó Gyula * tervezte és tanította be Vezényel FRÁTER GEDEON Polovec asszony . . Lakatos Gabriella Polovec lány . . . Kun Zsuzsa Polovec harcos . . Fülöp Viktor és a tánckar Szórakozóhelyek, éttermek legeredményesebb hirdetése a PESTI MŰSORBAN In. TÉRZENE JOHANN STRAUSS Zenéjét összeállította és részben hangszerelte: Kenessey Jenő. Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, rendezte: HARANGOZÓ GYULA. Próbavezető balettmester: Ilamala Irén. Díszlet: Forray Gábor, jelmez: Márk Tivadar Vezényel: PÁL TAMÁS Az ifjú költő . . . A fiatal lány . . . A katonakarmester A primadonna . . A mecénás . . . A gigerli...................... A rendőr . . . . Piccolo-fiú . . . Sipeki Levente Dévényi Edit Sterbinszky László Szumrák Vera Balogh Ágoston Pethő László Tóth László ifj. Harangozó Gyula bn. PINCÉREK: Kiss László, Molnár Ferenc, Péter László Vasárnap, 3-án este 6. bérlet, 7. előadás Kezdete 7. vége 10 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KACSÓH PONGRÁCZ (1873-1924) Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette: Kenessey Jenő. A verseket Heltai Jenő írta. Bakonyi Károlynak Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Rendezte és a díszleteket tervezte: Makai Péter. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Barkóczy Sándor. Karigazgató: Németh Amadé. Játékmester: Radnai Éva Vezényel: DŐRY DÉNES Kukorica Jancsi Iluska............................ Bagó ...................... Királykisasszony . Francia király . . Gonosz mostoha . Strázsamester . . Csősz........................... 1. gazda . . . . . 2. gazda . . . . . Bartolo . . . . . Táncmester . . . Palcsó Sándor Andor Éva Dene József Kalmár Magda Kishegyi Árpád Kompolti Györgyi Varga András Veress Gyula Cser József Szekeres István Balázs István Tóth László Szólót-táncol: Kékesi Mária Hétfőn, 4-én du. 6-kor Ifjúságii előadás Kukorica Jancsi . Iluska ....................... Bagó............................ Királykisasszony . Francia király . . Gonosz mostoha . Strázsamester . . Csősz . . . . . 1. gazda . . . . 2. gazda . . . . Bartoló...................... Táncmester . . . Turpinszky Béla Hankiss Ilona Dene József Erdész Zsuzsa Kishegyi Árpád Ladomerszky Margit Szély Sándor Begányi Ferenc Kövesdi Károly Tóth Sándor Balázs István Tóth László Szólót táncol: Kékesi Mária * I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtárfiú szerelmes az árva Iloskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez boszszúból a tilosba csalja Jancsi nyáját. A földühödött nagygazdák Jancsinak rohannak, aki otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak. - II. felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segítségére siettek, Jancsit ̇ János vitéz-* névvel jutalmazza meg hősiességéért, egyben felajánlja neki a trónt és leánya kezét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát halálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerelmesét. - III. felv.: Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy öregasszony el akarja téríteni őket útjukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszorkány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiába ajánlják fel a tündértrónt, ő visszamegy Iluskájával falujába. Gaál Éva