Pesti Műsor, 1968. október (17. évfolyam, 31-34. szám)
1968-10-18 / 33. szám
A második Szokolay-premier Kereken négy évvel ezelőtt elsőműves szerzőt avatott Operaházunk a Vérnász bemutatóján. Ez a premier az utóbbi évtizedek legforróbb sikerű operai eseménye lett, s egyben Szokolay nemzetközi sikersorozatának kezdete. Mai szerzőknél ritkán találkozik népszerűség és művészi igényesség. Szokolay elmondhatta, hogy nem csak sikeres, hanem igen népszerű komponista is lett az elmúlt évek alatt. Az ilyen népszerűségnek persze megvannak a veszélyei: fokozza a várakozásokat minden új mű iránt, ami a szerző kezéből kikerül, s egyben befolyásolja a közönség ítéletalkotását is. A Hamlet bemutatója előtt sokan feltették a kérdést: vajon Szokolay meg tudja-e ismételni a Vérnász sikerét? Sokan talán a Vérnász zenéjét várják ismét a komponistától. De Szokolay tehetségét legjobban az bizonyítja, hogy tovább lépett: zenei stílusa sokat fejlődött, s a nagy témaválasztáshoz méltóan differenciálódott. Napjainkban, s általában a XX. században a lélektani dráma hódított tért az operaszínpadon. A Hamlet megzenésítésére is csak úgy vállalkozhatott zeneszerző, ha gazdagítani, a zene eszközeivel elmélyíteni, vagy helyesebben: kibontani tudja drámai témáját. Szokolay nem tért ki a roppant feladat elől : zenéje Shakespeare újratöltése az operaszínpadon. A Vérnász sikerében talán nagy része volt annak, hogy drámai anyagában, s zenéjében is sok a hagyományos operával rokon elem. A Hamletben ez az első hallásra és látásra is közvetlenül ható kifejezésmód átadta helyét az áttételesebb, intellektuálisabb fogalmazásnak. Nem mintha Szokolay megtagadta volna a múltját: az érzékenyebb fülű hallgató felfedezi majd a Hamletben is a Vérnásszal rokon vonásokat. De a Hamlet zenéjéért a közönségnek talán jobban meg kell majd küzdenie, „birtokbavétele” több fáradtságot kíván majd tőle, mint a Lorca-drámáé. De ha elfogulatlanul közeledik feléje, nyomban felismeri majd értékeit, s meggyőződik róla, hogy megéri a nagyobb figyelemösszpontosítást. Mert a művészetben mindenért, ami érték, meg kell küzdeni, s a magunk számára ezeket az értékeket csak szellemi erőfeszítéssel hódíthatjuk meg. Szokolay épp a Vérnásszal szerezte meg a jogot ahhoz, hogy ezzel a megbecsüléssel a nagyközönség új művét is megtisztelje. Fábián Imre Az Országos Meteorológiai Intézet a közönség számára a következő telefonszámon ad felvilágosítást az időjárásról: 171—833 A Pesti Időjárásjelző szolgálata: 171—811 PM Október 18—24-ig Vasárnap, 20-án de. Általános iskolai bérlet, I. sorozat, 1. előadás Kezdete 11. vége V22 után A DIÓTÖRŐ Mesebalett 3 felvonásban, 10 képben Zenéjét szerezte. PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta: E. T. A. HOFFMAN (1776- 1822) nyomán Vaszilij Vajnomnen. Koreográfiáját tervezte, rendezte és betanította: Vaszilij Vajnoinen és Klavdia Armasevszkája. Díszlet és jelmez: Oláh G. Vezényel: FRATER GEDEON Stahlbaum. , , , Gál Andor Stahlbaumné. , ■ Géczy Éva Marika , Rigó Klári bn. Lászl . Zsarnóczay Gizella V bn. Misi I tire*ce* ifj. Harangozó Gyula I bn. Drosselmeier ■ , , Tóth László Dada ,,,,,. Simon Éva Feri László Péter bn. Nagypapa . I . . Rab László Nagyanya . ■ . . Nádas Hella Az álom szereplői: Márta hercegnő . Dvorszky Erzsébet Diótörő herceg . . Sipeki Levente Diótörő . . . . Kuthy Róbert bn. Egérkirály .... Hevesi Imre TÁNCOK: Bohóc: Molnár Imre bn. Balerina: Tóth Teréz bn. Néger: Erdélyi Sándor bn. Spanyol tánc: Nagy Júlia Bérezes Mária, Angyássi Erzsébet, Kiss Erika. Keleti tánc: Gombkötő Erzsébet, Widiizsky Mária, Orosz Klára, Anda Margit, Szűcs Györgyi. Két hópehely: Boross Erzsébet, Nagy Kató. Kínai tánc: Kollár Eszter, Némethy Sándor. Orosz tánc: Boross Erzsébet, Balogh Ágoston. Pas de trois: Kovács Zsuzsa bn., Fehér Tibor bn., Beszterczey Zsuzsa bn. A Balettintézet növendékeit Balogh Ágoston tanította be 1. felv. 1 kép: Karácsony este vendégek sietnek Stahlbaumékhoz, köztük Drosselmeier, a gyerekek barátja. 2. kép: A karácsonyfa-ünnepségre váró gyerekek a kulcslyukon leskelődnek be. 3. kép: Pompázó karácsonyfa és tengernyi játék. Drosselmeier bácsi bemutatja új játékbabáját, a Diótörőt. - II. felv. 1. kép: Marika a babát egy karosszékbe ülteti és mély álomba merül. 2. kép: Marika álmodik, rút egerek hada támadja meg a karácsonyfát és a Diótörő párviadalban győzi le az Egérkirályt, majd mint Ifjú herceg jelenik meg. 3. kép: A herceg csodálatos jégerdőhöz vezeti Marikát. — III. felv. 1. kép: Marikáék aranydióhéjban ringatóznak a tengeren, majd kikötnek a herceg birodalmában. 2. kép: Titokzatos kaput pillantanak meg, gyönyörű, színes cseppkőoszlopokkal, de az oszlopok félelmetes repülőegerekké változnak, a ledöfött Egérkirály szolgáivá. A herceg varázspálcájával elkergeti őket. 3. kép: Csipkeszerű palotába érkeznek. Sokféle bábut látnak, amelyek táncra perdülnek tiszteletükre. 4. kép: A látomás eltűnik, újra Marika szobájában vagyunk. Régi szerep — új szereplő Dvorszky Erzsébet először táncolja Mária hercegnő szerepét a Diótörőben. SAJKOVSZKIJ (1840—1893) a legnagyobb orosz zeneszerzők egyike. Művei varázsának és máig tartó páratlan népszerűségének titka túláradó dallamgazdagsága, rajongó pátosza, csillogó hangszerelő művészete. Érzelmeit a tömegízlés nyelvén tudta kifejezni. Csajkovszkij Puskin romantikáját ülteti zenébe. Szimfóniái, hegedűversenye és b-moll zongoraversenye mellett színpadi művei közül A hattyúk tava és a Diótörő-balett, az Anyegin s a Pique Dame című opera a legismertebb. A BERLINI DEUTSCHE STAATSOPER vígjátékai A berlini Deutsche Staatsoper budapesti vendégszereplése az idei Művészeti Hetek műsorának kimagasló eseménye. Jelentőssé teszi maga a vendégszereplés mérete is, mert egy nagy színház négy estét kitevő programjának teljes előadói gárdája jött el hozzánk, az eredeti díszletekkel. De jelentőssé teszi magas művészi rangja is, hiszen a berlini művészek több mint két évszázados hagyomány képviselői, a német operakultúra egyik legjelentősebb intézményének reprezentánsai. A Deutsche Staatsoper ma is sokat utazó együttes. Az utóbbi években Bécstől Koppenhágáig, Lausannetól Stockholmig Európa számos nagy zenei központjában megfordultak, szereplésük mindenütt ünnepi eseménynek számított. Együttesének tagjai között olyan nemzetközi nagyságokat üdvözölhetünk mi is, mint a szopránénekesnő Dvoraková, s a híres basszista Theo Adam. De az énekes teljesítmények mellett érdeklődéssel várjuk a műsoron szereplő művek rendezői felfogását, színpadi összhatását is, az előadás egészét. Új együttessel, másfajta előadói stílussal megismerkedni mindig érdekes és tanulságos élmény. További hazai hatása sem maradhat el, hiszen tanulni, új gondolatokkal, előadói stílussal találkozni a mi operaművészetünknek is csak hasznára lehet. Kedden, 22-én Kezdete 7-kor I. A KISPOLGÁR HÉT FŐBŰNE Énekes balett 7 képben Zenéjét szerezte: KURT WEILL (1900—1950) Szövegét írta: BERTOLT BRECHT (1898—1956) Rendezte és koreográfiáját tervezte: Grita Krätke. Díszlettervező: Paul Pilowski. Jelmeztervező: Christine Stromberg Vezényel: WERNER STOLZE Anna I. . . . . . Gisela May Anna II.....................Ilse Hurtig A CSALÁD: Peter Schreier, Peter Bindszus, Horst Lunow, Hans-Joachim Lukat. 1. KÉP: RESTSÉG SZERELMESPAROK : Christa Ander — Wolfgang Edel, Karin Kursawe — Klaus Schmisch, Doris Töpel — Heino Kurth, Helga Schiele — Dietmar Seyffert, Ursula Fischer — Alexander Winkler, i 2. KÉP: KEVÉLYSÉG Táncosnő .... Gisela Ambros Főnök......................Pedro Hebenstreit ÜT FÉRFI: Winfried Mank, Wolfgang Edel, Karl Maschwitz, Alexander UWinkler, Hannes Vohrer.