Pesti Műsor, 1968. október (17. évfolyam, 31-34. szám)
1968-10-25 / 34. szám
Október 25-31-ig Vasárnap, 27-én H-bérlet, 1. előadás Kedden, 29-én Kombinált-bérlet, 1. sorozat, 2. előadás Csütörtökön, 31-én D-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége :10 után ÉJFÉLI RANDEVÚ Revüoperett 2 részben Zenéjét szerezte: BEHAR GYÖRGY Írta: SZEDŐ LAJOS Átdolgozta: Halász Rudolf. Rendező: Fényes Márta m. v. Rendezőasszisztens: Mikolay László. Díszlettervező : Csányi Árpád m. v. Jelmeztervező: Greguss Ildikó m. v. Koreográfus: Barta Judit m. v. Zenei asszisztens: Csathó Andor. Karigazgató: Virány László | BREITNER TAMÁS (27-én) GYULAI GAAL FERENC (29-én, 31-én) Szombaton, 26-án, szerdán, 30-án Kezdetek 28, végen Aukor BUNBURY Léha komédia 3 felvonásban Írta: OSCAR WILDE (1854—1900) Fordította: Hevesi Sándor. A dalok zenéjét Petrovics Emil, a verseket Huszár Klára írta. Rendezte: Ádám Ottó. Díszlet: Csinády István. Jelmez : Nagyajtay X. BARTÓK KYERMEKSZÍNHÁZ A Fővárosi Operettszínházban [.Jegyek válthatók az Operettszínház szervezési irodájában és a jegypénztárnál Pénteken, 25-én NYILVÁNOS FŐPRÓBA Csütörtökön, 31-én Kezdete du. 3-kor Vasárnap, 27-én BEMUTATÓ ELŐADÁS Kezdete de. Voli-kor A HALHATATLAN ŐRJÁRAT La bella Stella Francesco Bambina Molto . . Peppino . Marco . , Suzanne . Tino . . Pippo . . Szállodaigazgató Titkár . . öltöztetőnő Titkárnő Színésznő Törzsőrmester Rendőr . Rendőrtiszt Ügyelő . Medgyesi Mária Csányi János Galambos Erzsi Pagonyi János Ifj. Latabár Kálmán Hadics László Felföldi Anikó Csanaki József Gyárián József Siklós György Nagyajtay György Rajnay Elli Tímár Katalin Szőnyi Erzsébet Márkus Ferenc Papp Kornél Bánk Miklós Hargittay Károly Szólót táncol: Bendák Edit, Gyürky Géza, Richter Károly és Dvorák István Vezényel Lady Bracknell Gwendolen, a lánya . . . Worthing John Cecily, a nevelt lánya . . . Algernon , , , Miss Prism • • Chasuble, tiszteletes ; • Lane, inas . , • Merriman, komornyik . ; BIRÓ ATTILA Lázár Mária , Galambos Erzsi Konrád Antal • Lehoczky Zsuzsa Harsányi Frigyes ? Fónay Márta ; Pagonyi János , Siklós György ; Csanaki József Dráma 2 részben Irta: B. E. RABKIN Magyar színpadra alkalmazta: Szekeres József. Zenéjét szerezte: Sulyok Tamás. Rendezte: Lovas Edit. Díszlet: Kézdy Zoltán. Jelmez: Horányi Mária Misa . . Anyja : Olga . Viktor • Petya • * Apja . . Tanácsnok Háziúr Százados . Anton . . Hadapród Zászlós . Segédtiszt Benkő Péter Kádár Flóra Arányi Adrienn Gurnik Ilona Hadics László Kertész Péter Pagonyi János Horváth Jenő Gáti György Angyal Sándor Várady-Balogh L. Harsány Frigyes Németh Sándor Csanaki József Nápolyban kezdődik a történet. Itt ismerkedtünk meg Marco szerény cirkusztársulatával, a mulatságos Bambinával, a bohóclánykával, Peppinóval, aki varázsló és kígyóember egyszemélyben, csak a szerelemben nincs szerencséje. No, meg itt láthatnánk Francescót is, aki azonban hűtlenül elhagyta a cirkuszt, hogy szerencsét próbáljon a dúsgazdag Molto Rossi revügyáros produkciójánál. Francesco a revüszínházban újra találkozik gyerekkori szerelmesével, Stellával, akiből Molto ünnepelt revüsztárt csinált. Újra fellobban a szerelem, s mivel Molto épp jókedvében van, teljesíti Stella kiváltságát: szerződést ad Francescónak is három évre. Ezután az Éjféli randevú eldönti sorsukat, és mikor Molto másnap amerikai vendégjátékra akarja indítani társulatát, Stella a féltékeny Francesco mellett marad, szakít Mohóval és talán a sikerrel is. A fiatalok Párizsban megkísérlik a lehetetlent, és már egy nagy revüprodukciósztárolná is őket, de Moho úr keze meszsze ért letiltja szereplésüket. Moho nem válogat az eszközökben, még a tiszta szívű Bambinát is felhasználja, hogy a szerelmeseket egymástól elszakítsa, és már úgy látszik, hogy mesterkedését siker koronázza, visszaszerzi Stellát. Francesco azonban döntő bizonyítékát adja igaz szerelmének, s ekkor már Mohónak sincs ereje e szerelemmel szemben. TOVÁBBI MŰSOR: 1- én este és 3-án du.: Víg özvegy 2- án du.: Helló Dolly! este: My Fair Lady 3- án este: Éjféli randevú * A darab az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején játszódik. Főhőse Misa, egy tizenöt éves moszkvai rikkancs, aki a harcok során megemberesedik és a barikádok legendás harcosa lesz. NEHÉZ RENDEZŐNEK LENNI . . . A rendező a következő tulajdonságokkal ékeskedjék: legyen kiterjedt irodalmi ismerettel bíró, történész, dramaturgi jó stiliszta, színész-tanár, koreográfust öltöztető, maszkírozó, díszítő, festő, költő, zeneértő; ezek mellett találékony, a kivitelben ügyes, erélyes, durvaság nélkül szigorú, finom modorú, udvariast becsvágyó, éles itéletű, részrehajthatatlan, igazságos ember, Egressy Ákos I. felv.1 .John időnként azon a címen ruccan fel vidékről Londonba, hogy ott meglátogatja Győző nevű, kitalált öccsét. Algernon viszont egy Bunbury nevű barátot talált ki, hogy időnként lerándulhasson vidékre. — Lady Brackwell és leánya, Gwendolen megérkezik. John szerelmet vall Gwendolennek, aki szerelmes a Győző névbe. A leánykérés azonban kudarccal végződik, mert az előkelő anya, mihelyt megtudja, hogy «Győző«, azaz John, nem ismeri a szüleit, elutasítja a kérőt. II. felv.1 Beállít Algernon és Cecilynek* mint John Londonban élő öccse, Győző* mutatkozik be. Megszeretik egymást. Cecilynek főleg a fiú álneve, Győző tetszik. Váratlanul hazaérkezik John és közli a háziakkal, hogy züllött öccse, Győző, elhunyt. Óriási tehát a meglepetése, mikor összetalálkozik az öccseként szereplő Algernonnal. Mindketten elhatározzák, hogy átkeresztelkednek Győző névre. Míg ez ügyben a papnál járnak, beállít Gwendolen. A lányok összevesznek, mert azt hiszik, hogy mindketten ugyanazt a Győző nevű személyt szeretik. A férfiak visszatérése után kiderül, hogy egyikük sem Győző, mire csalódottan elfordulnak tőlük. III. felv.: A szerelmesek kibékülését Lady Brackwell érkezése zavarja meg. Mivel továbbra is megtagadja beleegyezését. John sem engedi, mint Cecily gyámja, hogy Algernon elvegye imádóttját. A vita viharában állít be Miss Prism, Cecily nevelőnője, akiről kiderül, hogy ő volt az, aki hajdanában elvesztette Johnt egy bőröndben; John pedig nem más, mint Algernon bátyja, s a neve: Győző, így aztán a kettős házasságnak nincs már semmi akadálya. * Wilde Oszkár (1856 Dublin — 1900 Pá- Tárizs) költemények, mesék, aforizmák, regények, színpadi művek jelzik írói munkásságát. A maga korában rendkívül népszerű volt, majd egy erkölcsi okokból elszenvedett börtönbüntetése következtében a társadalom elfordult tőle. Kiemelkedő darabjai: Salome, Florenci tragédia, Lady Windermere legyezője, Az eszményi férj, Egy jelentéktelen aszszony, Bunbury. A Bartók Gyermekszínház TOVÁBBI MŰSORA: 1-én du.: A halhatatlan őrjárat 3-án de: Csinn-Bumm cirkusz Hétfőn, 28-án du. Kezdete 3-kor AZ UTOLSÓ PADBAN Musical-comedy 2 részben Írta: HALASI MÁRIA Zene: GRABOCZ MIKLÓS Dalszövegek: Tarbay Ede. Rendezte: Horváth Jenő. Jelmezek: Katona Piroska. Díszletek: Csinády István. Táncok: Ligeti Mária Karmester: Biró Attila Kelti • . » •• • Voith Agi Papa .... Szénási Ernő Rudi .... • • Degi István Sanyo ...» . . Somhegyi György Garas Mari . . . . Magda Gabi Fetter Agi . . . . Csűrös Karola Kovács Viola . Agárdi Ilona Pap Gizi . . . • • Várhegyi Teréz Krajcár Öcsi •• • Kovács István Kopasz . . . • • Kertész Péter Mélák ...» • • Konrád Antal Dugó ... ;A 9 9 Márton András Tanárnő . . .100 Kállai Ilona Fetterné . . . • Szécsi Vilma Házfelügyelő . • Pogány Margit Cukrász . . . ; ; Várady-Balogh László Csemegés . . . • « • Mikolay László Rőrös . . • » • Mikes Emma * Kati, a vadóc cigányleány nagy kavarodásokat okoz egy iskolában és egy téren. Lányok és fiúk vetélkedése anynyira kiéleződik, hogy a tanárnő lép közbe, aki levezeti a feszültségeket és megoldást talál a fiúk művészi útkeresése számára is. 17