Pesti Műsor, 1969. április (18. évfolyam, 14-17. szám)
1969-04-04 / 14. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) Golaud figyelmezteti Pelléast, kerülje az asszonyt. Mélisande gyermeket vár. — 4. jel.: Golaud kisfiát, Yrnoldot faggatja pelléas és Mélisande felől IV felv. 1. jel.: A fiatalok újra találkoznak. pelléasnak rossz sejtelmei vannak. — 2. jel.: Golaud féltékenyen jár felesége nyomában, csak Arkel tudja a durva kitöréstől visszatartani — 3. jel.: A fiatalok a kertben találkoznak Golaud kilesi őket és megöli Pelléast. V felv.: Az eszméletlen Mélisande betegágyánál Golaud összetörtén tesz szemrehányást magának Mélisande meghal, Arkel Golandhoz fordul legyen most már gondja az újszülötté, Mélisande gyermekéé _______ Vasárnap, 6-án de. Ifjúsági előadás Kezdete 11. vége 2 után A VARÁZSFUVOLA Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1791) Szövegét írta : EMANUEL SCHIKANEDER. Harsány Zsolt fordítását átdolgozta: Fischer Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán Jelmez: Márk T. Vezényel: LUKÁCS ERVIN * I. felv.: Tamino herceget az EJ királynőjének udvarhölgyei mentik meg az őt üldöző kígyó elől Megmutatják neki Paulina képét, s az ifjú szerelemre lobban a lány Iránt. Elhatározza, hogy kiszabadítja Sarastro fogságából. Kísérője Papageno, a madarász fegyvere a varázserejű fuvola - Pamina szökni akar a fogságból, de Monostatos elfogja, Tamino pedig közben átlépi Sarastro birodalmának küszöbét De csak akkor nyerheti el Paminát, ha mindketten kiállják a nehéz próbákat II. felv.: Tamino hősiesen állja a próbatételt Hallgatása Paminát a kétségbeesésbe dönti Annál nehezebben sikerül helytállnia Papagenának. Már-már öngyilkosságra szánja magát, de társra talál Elnyeri Papagenát, Tamino pedig Sarastro áldásával kapja meg Pamina kezét. Sarastro Tamino Az éj királynője Pamina, a leánya I. hölgy . . II. hölgy . . . . III. hölgy . . . . öreg pap . . . . Fiatal pap . . . . Papagena . . . , Papagena . . . , Monostatos . . . Három gyermek I. őrtálló .... II. őrtálló ... Első Második szolga Harmadik ! Bódy József Bartha Alfonz Agay Karola László Margit Szecsődy Irén Erese Margit Jablonkay Éva Nagy Sándor Somogyváry Lajos Nádas Tibor Pavlánszky Edina Külkey László Kalmár Magda Kovács Eszter Barlay Zsuzsa Göndöcs József Domahidy László Oláh Ferenc Egri Gábor Berkes János VENDÉGÜNK: JEAN BONHOMME, a londoni Covent Garden tenoristája, 1961-ben Montrealban kezdte énektanulmányait. Később Torontóban tökéletesítette tudását. 1914-ben a londoni Sadler’s Wells operatársulat tagja lett. A következő évben már a Covent Garden színpadán énekelte Pinkerton, Rodolfo és Don José szerepét. Azóta Amerikában, Franciaországban és Kanadában is nagy sikerrel lépett fel. Legközelebbi fellépése, 13-án: Bohémélet, Rodolfo. PM Április 4—10-ig Hétfőn, 7-én de. Ifjúsági előadás Kezdete 11. vége 2 után HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Paulini Béla (1881—1945) és Harsányi Zsolt (1887—1943) írta. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. Az énekkart betanította: Pless László. A táncokat Rábai Miklós, az óraszobrokat Kovács Margit tervezte Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Háry János . . . örzse, a mátkája . Ferenc császár . . Pálfy Endre A császárné . . . Szecsődy Irén Napoleon .... Galsay Ervin Mária Lujza . . . Sándor Judit öreg Marci .... Varga András Ebelasztin báró . . Palcsó Sándor Meluzina grófnő Kenderessy Éva Esztrella bárónő Szabó Márta Magyar silbak . . Lux Tibor Burkus silbak . . Kövesdy Károly Generális Krucifix Antalffy Albert Generális Dufla Cser József Első huszár . . . Bódy Tivadar Második huszár . Morandini Egon Első tüzér .... Rajna András Második tüzér Müller Gyula Udvari lakáj . . . Klátzer Alajos Diák ..... Erdei Gyula Bíró.......................... Gogolyák Antal Kocsmáros . . . Ferenc László Első per..................... Hegyi János Második per . . . Berkes János Szólót táncol: Zilahi Győző * Előjáték: Háry János, aki a nép mesélőkedvének megszemélyesítője, a nagyabonyi kocsmában külország kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akarja átengedni a határon. A lovaglás Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért hálából Mária Lujza magával viszi őt Bécsbe testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik 11. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár. Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjában,háborút csinál és a Napóleon elleni csatába küldi Háryt III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és éppen Mária Lujzával ropja a táncot, amikor betoppan Orzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza haza parancsolja Orzsét Háryt pedig hercegi rangra emeli IV kaland: A bécsi Burgban a császár vendége Háry, akit a császári család már vejének tekint, de Háry Örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsitját.. Utójáték: A kocsmában Háry befejezi elbeszélését, melynek igazságához tanúnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna Kedden, 8-án SZÜNNAP Szimfóniaszerző ifjú kollégáimnak azt ajánlom, nézzenek be néha az óvodába is. Ott dől el, lesz-e húsz év múlva, aki műveiket megérti. Kodály Zoltán Palócz László Komlóssy Erzsébet Budapest, április' 6 De. 10-kor: TIT-TÁRLATVEZETÉS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN (V.: Kossuth Lajos tér 12.) : Történeti festészetünk. Vezető: N. Pénzes Éva. — Mednyánszky László művészete. Vezető: Kisdéginé Kirimi Irén dr. — Bortnyik Sándor kiállítása. Vezető: Borbély László. De. 10-től este 6-ig: PANORÁMA BEMUTATÓ A MÁRIA MAGDOLNA TORONYBAN (I., Kapisztrán tér 2). De. 10-től este 6-ig: KIÁLLÍTÁS A BUDAI VÁR KÖZÉPKORI ÉLETÉBŐL (Táncsics Mihály u. 26). De. 10-től este 5-ig: BUDAI VÁRBARLANG Cs., Úri u. 9). Szerdán, 9-én Székelyhidy-bérlet, 8. előadás Kezdete 7, vége 10 előtt POPPER MEGKORONÁZÁSA Opera 2 részben, előjátékkal Zenéjét szerezte: CLAUDIO MONTEVERDI (1567—1643) Szövegét Giovanni Francesco Busenello (1598—1659) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Makai Péter. Az énekkart betanította: Oberfrank Géza Vezényel : ERDÉLYI MIKLÓS Fortuna • • • • Szabó Anita Virtus .....................Vámos Ágnes Ámor . • • . . . Kalmár Magda Poppea • . . • . Házy Erzsébet Nero ...... Korondy György Otho Nagy Sándor Amalia . . . . . Szirmay Márta Octavia ..... Kasza Katalin Drusilla • • . . . László Margit Seneca • • . . . Begányi Ferenc Apród . . . í . Jagasicli Péter Kisasszony , 2 . Hankiss Ilona I. Katona .... Kövecses Béla II. Katona .... Bordás György Libertus . . . . Nagypál László Lucanus .... Rozsos István fd. Licor Kovács Péter Történik Rómában, Nero uralkodása idején, i. u. az I-ső században Előjáték: Fortuna és Virtus, a szerencse és az Erény internője azon vitatkozik, hogyan osszák fel a dicsőséget és a hatalmat egymás között. Amor nem hagyja magát kirekeszteni, mert nélküle nincs erény, jó szerencse és»nincs emberszív és égi lélek, aki Ámorral versenyre kelhet«. I. felv.: Nero beleszeret Otho feleségébe és, hogy Poppeával zavartalanul örülhessen szerelmének, férjét követség ürügyén Lusitaniába küldi. Otho, amikor hazatér, megdöbbenve tudja meg, hogy felesége a császár szeretője lett. Octavia császárnő is tudja már, hogy Nero Poppeát szereti; hiába inti türelemre a császár nevelője és tanácsadója, a bölcs Seneca, Octavia bosszúra vágyik Nero felfedi Seneca előtt tervét, hogy Poppeát feleségének akarja. Az öreg nem ért egyet Octavia eltaszításával. Amikor ezt Poppea megtudja, azt tanácsolja szerelmesének, hogy Senecát öljék meg. Otho, a megalázott férfi Drusilla karjaiban próbál feledést keresni Seneca a házában • kapja a hírt: a császár kimondta halálos ítéletét! Hiába a barátok és tanítványok könyörgése, belenyugszik az elkerülhetetlenbe és önkezével vet véget életének. II. felv.: A császári palotában Octavia találkozik Otho-val, akit bosszúja eszközeként akar felhasználni. Parancsot ad a férjnek, hogy orvul ölje meg a kertben alvó Poppeát Otho Drusilla ruhájában jön a kertbe. Erősen felindult, hiszen azt kell megölnie, akit a legjobban szeret.— Amor közbelépésére a gyilkosság meghiúsul. A dajka az elfúló merénylőben Drusillát véli felismerni, de a lány ártatlannak mondja magát Amikor ráébred, hogy ezzel Othót megmentheti, vállal a a gyilkossági kísérletet Am hiába az áldozatvállalás. Otho maga jelentkezik a császár előtt. Az Ítélet: Octavia és Otho számára egyformán a száműzetés Drusilla követheti szerelmesét a száműzetésbe. A császári palotában most már elkezdődhet a koronázási ünnepség. Nero maga mellé emeli a trónra Poppeát. Mindketten elérték céljukat: a férfi a nőt, a nő a koronát. TOVÁBBI MŰSOR: 11- én: Tannhäuser 12- én: A Rajna kincse 13- án de.: Anyegin, este: Simone Boccanegra