Pesti Műsor, 1970. február (19. évfolyam, 6-9. szám)

1970-02-27 / 9. szám

Február 27—március 5-ig PM Szerdán, 4-én Takács-bérlet 5. és Főiskolai-bérlet, IX. sorozat, 3. előadás Kezdete 7, vége Vik­­kor PORGY ÉS BESS Opera 2 részben, 9 képben Zenéjét szerezte: GEORGE GERSHWIN (1898—1937) Szövegkönyvét Du Rose és Dorothy Heyward „Porgy” című színműve alapján Du Bose Heyward és Ira Gershwin írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. A koreográfiát tervezte és betaní­totta: Seregi László. Díszlet- és jelmez­­tervező: Makai Péter Vezényel: BOLBERITZ TAMÁS Porgy..........................Begányi Ferenc Bess ...... Házy Erzsébet Crown.....................Varga András Serena ..... Ludrik Mária Clara..........................Laczó Ildikó Mária..........................Svéd Nóra Jake..........................Miller Lajos Sporting Life . . . Rozsos István Mingo . . . . . . Lázi Tibor Robbins.....................Kunsági Kálmán Péter..........................Külkey László Frazier ..... Bordás György Annie..........................Princz Emmi Lily...............................Borhegyi Irma Gyümölcsárus . . Várnai Edit Jim...............................C. Tóth Pál Temetkezési vállalkozó • • . Domahidy László Nelson ..... Cseh László Halárus.....................Erdei Gyula Detektív.....................Pálfy Endre Rendőr . . • • . Dobos László Halottkém . . . . Márkus Lajos Jasko Brown, zongorista . . . Medveczky Ádám Történik: Dél-Karolinában, Charlestonban, a század elején * I. rész: Catfish Row-ban, a néger ne­gyedben élénk az élet. Megérkezik a nyo­morék Porgy, akiről az hírlik, hogy az erőszakos Crown kedvesébe, Bessbe sze­relmes. Crown szerencsejáték közben megöli Robbinst, s elmenekül. Sporting Life, a kábítószerárus megpróbálja Besst elcsábítani. A lány a rendőrség elől Por­gy lakásába menekül. — Robbins holt­testét felesége, Serena szobájában rava­talozzák fel. Az egybegyűltek spirituálét énekelnek, s a temetési költségekre ada­koznak. A megjelenő detektív elviszi Pé­tert, Porgy barátját. — Bess új életet kezdett Porgy mellett, megtalálta nyu­galmát. A ház lakói Kittiwah szigetére készülnek kirándulásra. Maria, Porgy és a többiek rábeszélésére Bess is velük tart. II. rész: A szigeten a kirándulók önfe­ledten mulatoznak, táncolnak. Már indul a hajó, amikor hirtelen Bess elé toppan egykori szeretője, Crown, aki a szigeten bujkál. Bess nem tud neki ellenállni, s a szigeten marad. — A halászok útra ké­szülnek. Porgy szobájából a beteg Bess kiáltásait hallani. A lány csak három nap múltán tért vissza a szigetről. Porgy megígéri, hogy megvédi őt régi szeretője üldözésétől. — Borzalmas vihar tombol. A nők és a gyerekek Serena szobájában imádkoznak hozzátartozóikért. Hirtelen megjelenik Crown. Clara felsikolt: látja, hogy férje hajója felborult. Kirohan, s Bessre bízza gyermekét. Crown tart da­rával a viharba. — Clara és Jake elpusz­tultak, de Crown megmenekült. Porgy szobájában Bess altatja Clara árván ma­radt gyermekét. Amikor Crown az ajtó­hoz oson, Porgy ráveti magát és megöli. — A detektív magával viszi Porgyt. A férfi újra megkörnyékezi Besst, de ő most is ellenáll a csábításnak. Sporting Life kokainport hagy a küszöbön, a lány örömmel veszi magához.­­ Porgyt kien­gedték a rendőrségről. Bess azonban megszökött, New Yorkba ment Sporting Life után. Porgyn csak rövid időre vesz erőt a csüggedés. Kocsiján útnak indul, hogy megkeresse a lányt a távoli város­­­ban. Vasárnap, 1-én du. 3-kor ECSERI LAKODALMAS Ének-, zene és­ táncműsor Művészeti vezető: RÁBAI MIKLÓS Karmester: LANTOS REZSŐ Énekkarvezető: Pászty Miklós. Tánckar­vezető: Mátyus Zoltán. Prímás: Berki László I. RÉSZ Kodály—Rábai: KÁLLAI KETTŐS. Ré­gi nemesi tánc Nagykálló környéké­ről. Főleg Magyarország északkeleti részein táncolták, ahol­ a parasztok is ismerik és szeretik. Előadja: az Együttes ének-, zene és tánckara. A KÓRUS MOSORA: Karai: VIDÁM NÓ­TA. Csenki: NÉGY MAGYAR NÉP­DAL. Tenor szóló­: Róka István. Bárdos: DANA-DANA. Gulyás—Rábai: ÜVEGES TÁNC. A régi lakodalmakban a hangulat tetőfokán gyakran előfordult, hogy a lányok és asszonyok borral teli poharat vagy üveget tettek a fejükre, úgy folytatták az éneket és a táncot. A kompozíció e sok ügyességet igénylő, játékos, tán­cos szokást idézi fel. Szólót táncol: Varga Erzsébet. Vujicsics—Létai : BOTOS PÁSZTORTÁNC. Magyarország alföldi vidékén — a pásztorkodás jelentette évszázadokig a legfőbb foglalkozást és életformát. A mulatozó pásztorok tánc közben sem váltak meg legfőbb munkaeszközeik­től. A szólót: Sajti Sándor, Asbóth András, Rajkay Miklós és Sátori László táncolja. A ZENEKAR MŰSORA: La­itha: SOPRO­NI KÉPEK. Ismeretlen szerző: C­­MOLL CSÁRDÁS. A múlt század né­pies magyar zenéjének legszebb és legnépszerűbb darabja. Szerzőjének neve feledésbe merült. Gulyás—Rábai: ESTE A FONÓBAN. A téli estéken rendszeres falusi foglal­kozás volt a fonó. A lányok és asz­­szonyok társasjátékokkal, dallal tették változatossá az idő múlását. Közben rendszerint megjelentek a legények is, hogy tréfáikkal (lovas tánc, szé­kes tánc, maszkos tánc) szórakoztas­sák a háziakat. A szólót Czakó Anna és Berke Barnabás táncolja. II. RÉSZ Csenki—Rábai: MAGYARORSZÁGI CI­GÁNYTÁNCOK. A Magyarországon élő cigányok hűen megőrizték dalai­kat s táncaikat, melyek művészi kife­jezői forró és szenvedélyes érzelemvi­láguknak. E tánckép a még ma is élő cigány-hagyományokat dolgozza fel.­­ Előadja: az Együttes ének-, zene- és tánckara. Szólót táncol: Varga Erzsé­bet­ és Erdélyi Tibor. ZENEKAR MŰSORA: Csámpai—Németh: BIHARI EMLÉKEZETE. Kóczé—Berki: CSENGERI CSÁRDÁS. Kóczé múlt századbeli híres prímás virtuóz fel­­dolgozású csárdása. Gulyás—Rábai: HÁROMUGRÓS. Dél-ma­gyarországi női körtánc. A körtánc­forma török hatást őriz tárchagyo­­mányunkban. Gulyás—Rábai : PONTOZÓ. Bonyolult ritmusokra felépített virtuóz erdélyi férfitánc. AZ ÉNEK- ÉS ZENEKAR MŰSORA. Ka­rai: ESTÉLI NÓT­ÁZÁS. A csángók­nak, a magyarság egyik népcsoportjá­nak dalaiból összeállított dalcsokor. Behár: LAKODALMAS. A csárdás fe­szes, cigányzenekari ritmikájára épí­tett kompozíció, mely a lakodalmak forgatagos hangulatát idézi. Maros—Rábai: ECSERI LAKODALMAS. A szertartásos lakodalmi szokásokat Magyarországon napjainkig megőriz­ték, e hagyományok alapján készült a kompozíció. E tánckép az Együttes repertoárjának egyik leghíresebb da­rabja, csaknem 2000 alkalommal ke­­­­rült bemutatásra. Menyasszony: Nagy Erzsébet. Vőlegény: Ince Péter. Csütörtökön, 5-ész Venczell-bérlet 6. és Főiskolai-bérlet, IV. sorozat, 4. előadás 275. E­LŐAD­AS Kezdete 7, vége 10 után OTELLO Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét SHAKESPEARE nyomán írta: Arrigo Boito. Fordította: Blum Tamás, Mészöly Dezső és Kardos István. Rendez­te: Mikó András. A díszleteket Oláh Gusztáv és Fü­löp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: KOMOR VILMOS Otella ...... Simándy József Jago.......................... Faragó András Cassio Bartha Alfonz Roderigo • • • • Külkey László Lodovico • • • » Mészáros Sándor Montano • • • • Varga András Herold . . « « . Pálfy Endre Desdemona . . . Mátyás Mária Emília . . • « Szabó Anita * I. felv.: Cyprus előtt vihar tombol! Otelló érkezik a szigetre, ahol neje, Des­demona várja. Jago, Otelló zászlótartója ráveszi Roderigót, hogy kössön bele Cas­sio kapitányba, akinek helyére ő akar ke­rülni. A lármára elősiet Otelló és Cassiót megfosztja rangjától. II. felv.: Jago félté­kennyé akarja tenni Otellót. Azt tanácsol­ja Cassiónak, kérje Desdemona köz­benjárását. Desdemona keszkenője Jago kezébe kerül, aki azt hazudja, hogy kiles­te, amint Cassio álmában Desdemonáról beszélt. Otelló bosszút esküszik. III. felv.: Desdemona közbenjár férjénél Cassio ér­dekében. Otello az elveszett kendőt ké­ri tőle, s Desdemona zavara csak megerő­síti gyanújában Velencéből követek ér­keznek a dózse üzenetével : Otellót vissza­rendelik Velencébe, utóda Cassio lesz. IV. felv.: Desdemona halálsejtelmektől gyö­törve tér éji nyugovóra. Otello féltékeny­ségében megfojtja feleségét. Emilia se­gélykiáltásaira Lodovico, Cassio s még többen a szobába rohannak. Jago hitvese átkozódva mondja el férje aljasságait. Otello kétségbeesésében megöli magát. Hétfőn, 2-án SZÜNNAP A PORGY ÉS BESS­Ő FILMEN Amilyen világsikert aratott operaszínpa­don Gershwin operája, ugyanolyan siker volt filmen is. Otto Preminger osztrák származású amerikai rendező (a Szent Johanna és a Carmen Jones című film al­kotója) vitte filmre az operát, a legkitű­nőbb néger művészekkel. Porgyt Sidney Poitier Oscar-díjas néger színész játszotta, akit a magyar közönség ,,A megbilincsel­­tekben” és legutóbb a „Tanár úrnak sze­retettel” című filmekben láthatott. Bess alakítója Dorothy Dandridge volt, aki a magyar mozik műsorán a Carmen Jones című film főszerepét játszotta. A másik női főszereplő Pearl Bailey volt, aki a Car­men Jonesban Cindy szerepét alakította. Végül nagyszerű alakítást nyújt Sporting Life szerepében Sammy Davis jr, az is­mert amerikai néger énekes és táncos. A zenei feldolgozásban részt vett a New York-i Metropolitan Opera zenekara, énekkara, és szólistái. Énekhangjukat azoknak a szereplőknek a játékához szinkronizálták, akik a Gershwin-opera énekszólamait nem tudták volna vissza­adni. A film 1959-ben készült.­ ­

Next