Pesti Műsor, 1970. június (19. évfolyam, 23-26. szám)
1970-06-26 / 26. szám
Június 26—szeptember 3-ig PM .a^szijv^ 1970 (A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR LENGYEL PAVILONJÁBAN) Jegypénztár nyitva: 3—8-ig Telefon: 223—640 Pénteken, 10-én BEMUTATÓ ELŐADÁS Utána július 11, 12, 16, 17, 18, 19, 23, 24, 25, 26, 30, 31-én Augusztus 1-én és 2-án Kezdete 8-kor JOHN MILTON ELVESZETT PARADICSOM Színpadra alkalmazta és rendezte: KAZIMIR KÁROLY Fordította és összeállította: Jánosy István. A rendező munkatársa: Gosztonyi János. Koreográfia: Barkóczy Sándor. Zenéjét összeállította : Blum Tamás. Díszlet : Rajkai György. Jelmez: Láng Rudolf Venczel Vera Adám Kozák András Éva...............................Venczel Vera Sátán..........................Bitskey Tibor Atya..........................Balázs Samu Fiú...............................Vallai Péter Mihályi Kölnit Magda Rafael Palok Esztergályos Cecil Gábriel |angyalOK Gór Nagy Maria Abdiel J Schweiz András Halál Szatmári István Bűn..........................Hámori Ildikó fh. A SÁTÁN HÍVEI: Mammon .... Pásztor János Belzebub .... Szénási Ernő Moloch.........................Csikós Gábor Beliál..........................Horváth László Neszok ... . Kollár Béla továbbá: Gyimesi Tivadar, Kocsis Mihály, Kovács Tibor, Ledniczky Péter, Mádai György és Melis György fh. ANGYALOK: Czakó Mária, Juhász Rozália, Körmendi Erika, Lesznóczky Zsuzsa, Marshek Gabi fh., Oros Mária, Rákosi Kati, Sir Kati fh.* Szatmári Liza 'f' I. rész: Az Atya, aki maga teremtette egyszülöttjével, Messiással uralkodik az Égben, kiűzi a lázadó angyalokat. Ezek bukásuk után sem adják fel a reményt, hogy megszerezzék a hatalmat. Elhatározzák, hogy megrontják az Atya új, kedvelt teremtményét, az embert, hogy ily módon helyére, az Édenbe kerülhessenek. A Sátán vállalkozik erre a veszélyes feladatra. Két segítőtársra talál, a Halálra és a Bűnre, akik szintén az emberiség bukását várják. Az első emberpár gyanútlanul él az Édenben, az Atyát dicsérik, parancsait mindenben betartják, bár a Sátán rontó álommal próbálkozik, amitől Éva el is veszti eddigi nyugalmát. Az Atya — megtudva a Sátán mesterkedéseit — leküldi Rafael angyalt az emberekhez, hogy tanulságként mesélje el nekik a pártütő angyalok bukását, és buzdítsa Adámot,• tartsa meg az Atya kegyelmét, védje a gyengébbet, félje a bukást. Rafael valóban megérkezik és kellemes vendéglátás közben elmeséli a Sátán lázadását és kiűzetésüket, mintegy visszaidézve ezeket az eseményeket. Újra inti Adámot, és az első emberpár buzgó imával kéri az Eget, hogy boldogságukat ne fenyegesse semmi veszély. II. rész: Ádám cserébe elmondja az emberekhez nagyon barátságos Rafaelnek, hogyan teremtette őt az Atya, és kérésére hogyan kapta Évát, mivel nagyon magányos volt, akinek csodálatával azóta sem tudott betelni. Az angyal inti, óvakodjon a szenvedélytől, ne vesse alá magát a nő akaratának. Ám hiába minden intelem. Éva, aki nem ismeri fel a Sátán igazi alakját, bűnbe esik, majd Ádám ezt megtudva, követi őt a bűnben, bár ő nem megtévedése miatt bukik el, hanem mert nem tudja a sorsát elválasztani Éváétól. Az Atya büntetése kérlelhetetlen. Kiűzi az Emberpárt a Paradicsomból, bár előbb leküldi Mihály arkangyalt, hogy mutassa meg Ádámnak, milyen sok rossz származik még az eredendő bűnből. Ádám látja ezt, de bízik saját erejében, elveti Éva öngyilkossági terveit, és megfogadja az angyal tanácsát: ,,Ne szeresd léted, ne gyűlöld, de míg élsz, szépen élj! Hogy meddig? Bízd az Égre!” •* A nagy költő művei több zeneszerzőt is megihlettek. Például Haydn „Teremtés’1 című oratóriumának szövegkönyve az „Elveszett paradicsomra” támaszkodik. — Händel legnépszerűbb mester művének, a „Sámson”-nak a szövegkönyve is Milton „Samson Agonistes” című művének feldolgozása. _______ a kegyelmes és „jó” Isten képével, a Sátán fenséges lázadása és ugyanakkor kisszerű és gonosz anarchikus törekvései, a csaták és küzdelmek állandó váltakozó hadiszerencséje, az egész világegyetem rendkívül hatalmi politikára beállított szerkezete, mind mind különböző magyarázatot és értelmet kapott a magyarázatok, életrajzok, tanulmányok során. A színpad, úgy érezzük, képes l ezt a bonyolultságot önmaga szolgálatába állítani, és a drámai sűrítés, az alakok hallatlan dialektikussága egy olyan drámai atmoszférát tud kialakítani, amelyben valóban igazolódik,hogy Milton álmaiban is az ember bűnbeesésének, a bűnhődésnek története színpadon kel életre. A későbbi magyarázók és értelmezők megpróbálták lefordítani a miltoni egyetemes világ alakjait Milton életének szereplőire. A Sátán és társai alakjában Cromwellre és a forradalmárokra akartak ismerni. Az ilyen összehasonlítás azonban sohasem lehet teljes. Milton, amikor a művét vakon, elhagyottan megírta, korának eseményei után joggal lehetett kiábrándult, mind a forradalom, mind a királypárt törekvéseiből. De nem ábrándult ki saját forradalmi eszményeiből, életének nagy álmaiból. Az ő képzelete képes volt arra, hogy egy világot teremtsen, ahol a Sátán, az Atya és az első emberpár történetében beszél saját koráról, és saját életéről, de elmond minden kornak és minden embernek szóló tanítást, figyelmeztetést is. Az Éden elveszett, de a lehetőség megadatott a visszaszerzésére, ha másként nem, oly módon, hogy „sokkal derűsebb Édent lelj magadban”. Kőváry Katalin MILTONRÓL és az Elveszett paradicsomra Milton 1608. december 9-én született Londonban és 66 éves korában halt meg. Kora az angol történelem talán legizgalmasabb és legválságosabb korszaka. A királyság megdöntése, a forradalom, majd a restauráció. Élete végefelé, élete alkonyán vakon, magányosan írta legjobb műveit, köztük az életmű csúcsát jelentő eposzt, az Elveszett paradicsomot, amelyet 1658 és 1663 között írt Kutatók megállapították, hogy Milton, aki sok színdarab-tervvel foglalkozott — de végül csak a Vak Sámson tragédiáját írta meg — az eposz témáját is először színdarabnak szánta. A Sátán egyik nagy monológja állítólag még ebből a színpadi változatból került az eposzba. Az Elveszett paradicsom és Millor életművének értékelése körül szinte napjainkig folyik a vita. A romantikusok — Byron, Shelley — leborultak a mű fenséges Sátán-ábrázolása előtt, de T. S. Eliot nem szerette, sőt élesen bírálta Milton költészetét Nagyságát mindnyájan elismerik, de életének és az eposznak ellentmondásossága természetesen egymássá ellentétes véleményekre ad módot Az Atya kegyetlensége, militáns szelleme, amelyet nehéz összeegyeztetn: 11 VII., Madách tér Tel. 226—423, 220—442 Jegypénztár nyitás 1-kor, ünnepnap 0-kor Pénteken, 26-án, szombaton, 27-én Vasárnap, 28-án ÉVADZÁRÓ ELŐADÁS Kezdete 7, vége V4IO ESZMÉNYI GYILKOS Krimi 3 felvonásban Írta : AGATHA CHRISTIE Fordította: Végh György. Rendezte: Gábor Miklós. Díszlet- és jelmeztervező: Köpeczi Bócz István Richard Warwick • * * * Laura Warwick . • Vass Eva Michael Morley . • Horesnyi László Mrs. Margaret Warwick . . . ; Ilosvay Katalin Miss Joan Bennett Káldi Nóra Ian Warwick . . . Fenyő Ervin fh. Thomas felügyelő . Zenthe Ferenc Julian Ferrar , , Garics János Blunt őrmester • • Bálint András