Pesti Műsor, 1970. június (19. évfolyam, 23-26. szám)

1970-06-26 / 26. szám

Június 26—szeptember 3-ig PM .a^szijv^­ 1970 (A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR LENGYEL PAVILONJÁBAN) Jegypénztár nyitva: 3—8-ig Telefon: 223—640 Pénteken, 10-én BEMUTATÓ ELŐADÁS Utána július 11, 12, 16, 17, 18, 19, 23, 24, 25, 26, 30, 31-én Augusztus 1-én és 2-án Kezdete 8-kor JOHN MILTON­­ ELVESZETT PARADICSOM Színpadra alkalmazta és rendezte: KAZIMIR KÁROLY Fordította és összeállította: Jánosy István. A rendező munkatársa: Gosztonyi János. Koreográfia: Barkóczy Sándor. Zenéjét összeállította : Blum Tamás. Díszlet : Rajkai György. Jelmez: Láng Rudolf Venczel Vera Adám Kozák András Éva...............................Venczel Vera Sátán..........................Bitskey Tibor Atya..........................Balázs Samu Fiú...............................Vallai Péter Mihályi Kölnit Magda Rafael P­alok Esztergályos Cecil Gábriel |angyalOK Gór Nagy Maria Abdiel J Schweiz András Halál Szatmári István B­űn..........................Hámori Ildikó fh. A SÁTÁN HÍVEI: Mammon .... Pásztor János Belzebub .... Szénási Ernő Moloch.........................Csikós Gábor Beliál..........................Horváth László Neszok ... . Kollár Béla továbbá: Gyimesi Tivadar, Kocsis Mihály,­ Kovács Tibor, Ledniczky Péter­, Mádai György és Melis György fh. ANGYALOK: Czakó Mária, Juhász Rozália, Körmendi Erika, Lesznóczky Zsuzsa, Marshek Gabi fh., Oros Mária, Rákosi Kati, Sir Kati fh.* Szatmári Liza 'f' I. rész: Az Atya, aki maga teremtette egyszülöttjével, Messiással uralkodik az Égben, kiűzi a lázadó angyalokat. Ezek bukásuk után sem adják fel a reményt, hogy megszerezzék a hatalmat. Elhatá­rozzák, hogy megrontják az Atya új, ked­velt teremtményét, az embert, hogy ily módon helyére, az Édenbe kerülhessenek. A Sátán vállalkozik erre a veszélyes fel­adatra. Két segítőtársra talál, a Halálra és a Bűnre, akik szintén az emberiség buká­sát várják. Az első emberpár gyanútlanul él az Édenben, az Atyát dicsérik, parancsait mindenben betartják, bár a Sátán rontó álommal próbálkozik, amitől Éva el is veszti eddigi nyugalmát. Az Atya — meg­tudva a Sátán mesterkedéseit — leküldi Rafael angyalt az emberekhez, hogy ta­nulságként mesélje el nekik a pártütő angyalok bukását, és buzdítsa Adámot,• tartsa meg az Atya kegyelmét, védje a gyengébbet, félje a bukást. Rafael való­ban megérkezik és kellemes vendéglátás közben elmeséli a Sátán lázadását és ki­űzetésüket, mintegy visszaidézve ezeket az eseményeket. Újra inti Adámot, és az első emberpár buzgó imával kéri az Eget, hogy boldogságukat ne fenyegesse semmi veszély. II. rész: Ádám cserébe elmondja az em­berekhez nagyon barátságos Rafaelnek, hogyan teremtette őt az Atya, és kéré­sére hogyan kapta Évát, mivel nagyon magányos volt, akinek csodálatával azóta sem tudott betelni. Az angyal inti, óva­kodjon a szenvedélytől, ne vesse alá ma­gát a nő akaratának. Ám hiába minden intelem. Éva, aki nem ismeri fel a Sátán igazi alakját, bűnbe esik, majd Ádám ezt megtudva, követi őt a bűnben, bár ő nem megtévedése miatt bukik el, hanem mert nem tudja a sorsát elválasztani Éváétól. Az Atya büntetése kérlelhetetlen. Kiűzi az Emberpárt a Paradicsomból, bár előbb leküldi Mihály arkangyalt, hogy mutassa meg Ádámnak, milyen sok rossz szárma­zik még az eredendő bűnből. Ádám látja ezt, de bízik saját erejében, elveti Éva ön­gyilkossági terveit, és megfogadja az an­gyal tanácsát: ,,Ne szeresd léted, ne gyűlöld, de míg élsz, szépen élj! Hogy meddig? Bízd az Égre!” •­­* A nagy költő művei több zeneszerzőt is megihlettek. Például Haydn „Teremtés’1 című oratóriumának szövegkönyve az „Elveszett paradicsomra” támaszkodik. — Händel legnépszerűbb mester művének, a „Sámson”-nak a szövegkönyve is Milton „Samson Agonistes”­ című művének fel­dolgozása. _______ a kegyelmes és „jó” Isten képével, a Sátán fenséges lázadása és ugyan­akkor kisszerű és gonosz anarchikus törekvései, a csaták és küzdelmek ál­landó váltakozó hadiszerencséje, az egész világegyetem rendkívül hatalmi politikára beállított szerkezete, mind mind különböző magyarázatot és ér­telmet kapott a magyarázatok, élet­rajzok, tanulmányok során. A szín­pad, úgy érezzük, képes l ezt a bonyo­lultságot önmaga szolgálatába állí­tani, és a drámai sűrítés, az ala­kok hallatlan dialektikussága egy olyan drámai atmoszférát tud kiala­kítani, amelyben valóban igazolódik,­­hogy Milton álmaiban is az ember bűnbeesésének, a bűnhődésnek tör­ténete színpadon kel életre. A későbbi magyarázók és értelme­zők megpróbálták lefordítani a mil­­toni egyetemes világ alakjait Milton életének szereplőire. A Sátán és tár­sai alakjában Cromwellre és a forra­dalmárokra akartak ismerni. Az ilyen összehasonlítás azonban sohasem le­het teljes. Milton, amikor a művét vakon, elhagyottan megírta, korá­nak eseményei után joggal lehetett kiábrándult, mind a forradalom, mind a királypárt törekvéseiből. De nem ábrándult ki saját forradalmi eszményeiből, életének nagy álmai­ból. Az ő képzelete képes volt arra, hogy egy világot teremtsen, ahol a Sátán, az Atya és az első emberpár történetében beszél saját koráról, és saját életéről, de elmond minden kor­nak és minden embernek szóló taní­tást, figyelmeztetést is. Az Éden el­veszett, de a lehetőség megadatott a visszaszerzésére, ha másként nem, oly módon, hogy „sokkal derűsebb Édent lelj magadban”. Kőváry Katalin MILTONRÓL és az Elveszett paradicsomra Milton 1608. december 9-én szüle­tett Londonban és 66 éves korában halt meg. Kora az angol történelem talán legizgalmasabb és legválságo­sabb korszaka. A királyság megdön­tése, a forradalom, majd a restaurá­ció. Élete végefelé, élete alkonyán vakon, magányosan írta legjobb műveit, köztük az életmű csúcsát je­lentő eposzt, az Elveszett paradicso­mot, amelyet 1658 és 1663 között írt Kutatók megállapították, hogy Mil­ton, aki sok színdarab-tervvel fog­lalkozott — de végül csak a Vak Sámson tragédiáját írta meg — az eposz témáját is először színdarab­nak szánta. A Sátán egyik nagy mo­nológja állítólag még ebből a szín­padi változatból került az eposzba. Az Elveszett paradicsom és Millor életművének értékelése körül szin­te napjainkig folyik a vita. A roman­tikusok — Byron, Shelley — lebo­rultak a mű fenséges Sátán-ábrázolása előtt, de T. S. Eliot nem szerette, sőt élesen bírálta Milton költészetét Nagyságát mindnyájan elismerik, de életének és az eposznak ellentmon­dásossága természetesen egymássá ellentétes véleményekre ad módot Az Atya kegyetlensége, militáns szel­leme, amelyet nehéz összeegyeztetn: 11 VII., Madách tér Tel.­ 226—423, 220—442 Jegypénztár nyitás 1-kor, ünnepnap 0-kor Pénteken, 26-án, szombaton, 27-én Vasárnap, 28-án ÉVADZÁRÓ ELŐADÁS Kezdete 7, vége V4IO ESZMÉNYI GYILKOS Krimi 3 felvonásban Írta : AGATHA CHRISTIE Fordította: Végh György. Rendezte: Gábor Miklós. Díszlet- és jelmeztervező: Köpeczi Bócz István Richard Warwick • * * * Laura Warwick . • Vass Eva Michael Morley . • Horesnyi László Mrs. Margaret Warwick . . . ; Ilosvay Katalin Miss Joan Bennett Káldi Nóra Ian Warwick . . . Fenyő Ervin fh. Thomas felügyelő . Zenthe Ferenc Julian Ferrar , , Garics János Blunt őrmester • • Bálint András

Next