Pesti Műsor, 1972. március (21. évfolyam, 9-13. szám)

1972-03-03 / 9. szám

16 VL. Nagymező u. 22—24. Tel.: 310—509 Jegypénztár nyitás du­­l-fcor Pénteken, 3-án, szerdán, 8-án Kezdete­n, vége 10 előtt RAMAJANA Fordította és összeállította: JÁNOSY ISTVÁN Színpadra alkalmazta és rendezte: Kazi­mir Károly. Díszlettervező: Rajkai György. Jelmeztervező: Mialkovszky Er­zsébet. Zenéjét összeállította: Blum Ta­más. Koreográfus: Molnár Lajos. Zenei vezető Prokópius Imre. Irodalmi munka­társ: Kőváry Katalin. A rendező munka­társa: Gosztonyi János. Közreműködik: Bányai Lajos és Poór István. Valmiki, . . . Dasharata király Ráma királyfi . . Szirá..................... Kaikéi, Dasharata felesége . . . Mandodari, Rávana felesége Kautalja, Dasharata felsége . . . Tridzsaia, ráksaszi . . . Rávana . . . . Laksmana . . . . Bhatata . . . . Manthara . . . . Hanumán, majom . Szugriva, majom király . . Mártcsa, ráksasza , Surpanákha . . Főpap . . Vilst­ina Indrazsit. Rávana fia­­Keres Emil Kusa Lava lilám a Ikrei Mécs Károly Drahota Andrea .Sütő Irén ; Horváth Teri jNagy Attila­­Rátonyi Róbert­­ Karsai János Csíkos Gábor Végvári Tamás , Temessy Hédi . Esztergályos Cecília . Gálvölgyi János fh. Győr Nagy Mária Hámori Ildikó Sáfár Anikó ftt. Tóth Júlia Kollár Béla Szilágyi Tibor Vallai Péter Jani Ildikó fh. Markovics Bori fh. Továbbá : Barcs Endre, Basilides Barna, Reviczky Gábor fh., Cselkó Rudolf, Kocsis Mihály, Kovács Edit, Pethes Csaba, Romo­­da Attila, Schober Mária, Kürti Mariann, Pünkösd Ilona, Márai Enikő, Markos György, Szabó Mihály, Mllnárcsik Ildikó, Bakos Kati * I. rész: Valmiki elénekelteti Ráma ki­rályfi és Szítá történetét, a Rámájánál. Az öreg Dasharata legidősebb fiát, Rá­mát, az erdőbe száműzi, a trónt Bharatára hagyja. Ráma, feleségével, Szítával és öccsével, Laksmanával száműzetésbe vo­nul. Az erdőben a remeték közt élő alak­váltó szörnyetegek, a ráksaszák gyilkol­nak. Királyuk, Rávana csellel elrabolja a szépséges Szítát és székvárosába, a tá­voli Lankába hurcolja. — II. rész: A maj­mok segítségével megtalálják Szítát. Ráma felveszi a harcot, legyőzi a ráksaszákat, megöli Rávanát, de Szítát, mivel más férfi házában élt, nem akarja visszafo­gadni. A tűzpróba sem győzi meg. Szitá­nak így a Ganga-parti remeték közt kell élnie. Hosszú évek után Ráma a Ramaja­­nából győződik meg Szítá ártatlanságá­ról. Ekkor már visszafogadná, de Szítá nem tudja elfelejteni a rágalmak okozta szenvedéseket. Szombaton, 4-én, kedden, 7-én Kezdete­n, vége 10 előtt BÁL A PUSZTÁN Hősi komédia 2 részben Írta: ILLYÉS GYULA Rendezte: Kazimir Károly. Díszlet- és jel­meztervező: Makai Péter. Zenéjét össze­állította: Prokópius Imre. Koreográfus: Rába­ Miklós. Közreműködik: dr. Nyúl István népihangszeres művész kamara­­együttese Bandagazda . . . Nagy Attila Terus .......................Horváth Teri D­iák............Kozák András Abris .....................Harsányi Gábor Peta .............................Végvári Tamás Jolán...........................Esztergályos Cecília K­ari............Csikós Gábor Veron ...... Drahota Andrea Após .......................Szabó Gyula Segédtiszt . . . Mécs Károly Segédjegyző . . György László Malomellenőr . . Kautzky József Laci ............................Vallai Péter Julika .......................Gór-Nagy Mária Rozika.....Jani Ildikó fh Katica.........Sáfár Anikó fh. Továbbá : Ambrus András, Basilides Bar­na, Gálvölgyi János fh., Reviczky Gábor fh. Táncosok: Bakos Kati, Cselkó Rudolf, Kocsis Mihály, Kovács Edit, Ledniczky Pé­ter, Markos György, Pethes Csaba, Pün­kösd Hana, Komoda Attila, Schóber Má­ria, Szabó Erzsébet, Tóth Júlia. * 1936-ban Nebánd-majorba érkezik Pest­ről a nép életét tanulmányozó Diák. Ugyanide érkeznek aratni a kövesdi sum­­mások. A segédtiszt a munkaszerződést csak akkor foganatosítja, ha Jolánt — aki Kariba, a pusztai béreslegénybe sze­relmes, akihez szülei nem akarják hozzá­adni — odaadják neki a ház körüli mun­kákra és „az egyéb férfikívánalmak" el­végzésére. A gondban lévő Bandagazda régi ismerősét, Terus főzőasszonyt be­avatja gondjaiba. Az éhes, fáradt, a por­ció-előleget még meg nem kapott sum­­mások, akik szállásukra, az ököristállóba is alig tudtak bejutni, vigalomra készül­nek. Az urak is eljönnek, hogy „nőt" sze­rezzenek maguknak. A Diák a tervet megtudva, segít Terusnak, aki a fiúk egy részét lányruhába öltözteti. A csel kide­rül, de Abris és a Diák végső eszközként bolhát szórnak az urakra, akik végül tel­jesítik a summások feltételeit. A szerel­mesek — a Bandagazda és Terus, Veron és Abris — egymásra találnak. Jolán is hozzámehet Karihoz. A Diák elbúcsúzik, örül a győzelemnek, mert — úgy érzi — megtalálta az utat, amit követnie kell. , Vasárnap, 5-én de. Vasárnap, 5-én , csütörtökön, 9-én Kezdete 7, vége 3/­.10-kor A HOLDBÉLI CSÓNAKOS Költői játék 2 részben Írta: WEÖRES SÁNDOR Rendezte: Kazim­ír Károly. Koreográfus: Ügeti Mária. Zenéjét összeállította: Pro­kópius Imre. Irodalmi munkatárs: Kővá­­ry Katalin. Díszlet: Rajkai György. Jel­mez: Mialkovszky Erzsébet. A rendező munkatársa: Gosztonyi János Holdbéli csónakos . Luna holdistennő . Pávaszem . . . . Medvefia, lapp trónörökös . Vitéz László . . . Bolond Istók . . . Paprika Jancsi . . Memnon, szerecsen fejedelem . . . Börtönőr . . . . Hóhér ..................... Idoméneus, krétai király . . Huang-ti, kínai császár . . Dumuzi, sumer főpap . . Lapátos hindu . . Bennszülött . . . Rendőr . . . . Kozák András Sáfár Anikó fh. Hámori Ildikó Csikós Gábor Szabó Gyula Monori Lili Esztergályos Cecília I Harsányi Gábor Peti Sándor Szilágyi Tibor Kollár Béla Vallai Péter Gór-Nagy Mária Szigeti András Reviczky Gábor fh. „A HOLDBELI CSÓNAKOS" című dal zenéjét Ben­kő László szerezte. (Omega Együttes felvétele.) Jégapó magyar fejedelem lányát, Páva­szemet, a leghatalmasabb uralkodók ké­rik feleségül. Ha nem kapják meg, az or­szágot elpusztítják. A Jégapónál apródko­­dó Medvefia lapp királyfi, a bűvös erejű varázssólyom segítségével megmutatja Pávaszemnek, hogy a kérők milyen pusz­tító tervet forgatnak fejükben. Medvefia cimboráival megszökteti Pávaszemet, akit Jégapó ahhoz a kérőhöz ad feleségül, aki visszahozza. Pávaszem a Holdbéli csóna­kosba szerelmes, akit kér, legyen a párja, de az nem segít rajta. Idoméneus fogsá­gából Medvefia Vitéz Lászlóval kiszaba­dítja. — Dumuzi fogságából való kiszaba­dításához Pávaszem a Holdbéli csónakos segítségét kéri. Az figyelmezteti, hogyha máglyát rak és elsőnek lép a máglya fü­zébe, feljut hozzá. A segítségére siető Medvefia bűvös sólyma azonban megelő­zi. A sólymot Luna holdistennő visszaké­ri. Megígéri, hogy Pávaszemet fel­viszi a Holdbéli csónakoshoz, ő azonban Medve­­fiát, a földi szerelmet választja. TOVÁBBI MŰSOR: 10- én és 12-én : Bál a pusztán. 11- én: Bartókjána 12- én du.: A holdbéli csónakos 11-én: Tartozik és követel (Th­ália Stúdió) László, Tándor Lajos, Csikós Gábor, Bo­­ray Lajos, Karsai János, Fenyő Aladár, Vallai Péter, továbbá : Gálvölgyi János, Jani Ildikó, Markovits Bori, Reviczky Gá­bor, Sáfár Anikó főiskolai hallgatók és Ambrus András, Basilides Barna, Barcz Endre, Gyimesi Tivadar, Hanga­ Márta, Jurik Ilona, Kalocsai Ferenc, Vidó János, Zámori László, Mede Tibor, Kocsis Mihály, Pethes Csaba, Romoda Attila * PARK IRODALMI PRESSZÓ (XL, Kosztolányi Dezső tér) Kedden, 7-én Vas­kor Vendég: NAGY LÁSZLÓ Közreműködik : Berek Katalin, Sebő Fe­renc* és Halmos Béla. A műsort összeállí­totta és vezeti : Koczkás Sándor PM Kezdete 11, vége 2 után BARTÓKIÁNA Dokumentumjáték 2 tételben Összeállította: KRISTÓF KÁROLY­ Tanácsadó: IFJ. BARTÓK BÉLA Színpadra alkalmazta és rendezte: KAZIMIR KÁROLY Zenéjét összeállította: Blum Tamás és Prokópius Imre. Filmtanácsadó: Takács Gábor. Dokumentumok: Keleti Éva. Közre­működik: Szelecsényi Norbert, Hosszú Má­ria, Juhász Éva, a Zeneművészeti Főiskola hallgatói és dr. Nyúl István népi hangszeres művész kamaraegyüttese. Díszlet: Rajkai György. Jelmez:: Márk Tivadar. A ren­dező munkatársa: Gosztonyi János Fellépnek: Keres Emil, Rátonyi Róbert, Horváth Teri, Simon Zsuzsa, Sütő Irén, Kozák András, Komlós Juci, Keleti László, Mécs Károly, Harsányi Gábor, Kollár Béla, Polónyi Gyöngyi, Szabó Gyula, Esztergá­lyos Cecília, Kovács Károly, Szilágyi Ti­bor, Kautzky József, Hámori Ildikó, Nagy Attila, Jakó László, Peti Sándor, György A dokumentumjáték Bartók, Kodály és a kortársak írásai, Ady, József Attila, Ba­lázs Béla versei és a kor hivatalos doku­mentuman­yagai segítségével idézi fel Bar­tók pályáját, életét. Az első rész 1919-ig, a Tanácsköztársaság bukásáig, a második rész a felszabadulásunkig tartó időszak eseményeit követi. AZ IRODALMI SZÍNPAD további műsora: 10-én és 11-én: Angela 12-én (du. is) : Hej, cigányok ! Március 3—9-ig

Next