Pesti Műsor, 1972. március (21. évfolyam, 9-13. szám)
1972-03-03 / 9. szám
16 VL. Nagymező u. 22—24. Tel.: 310—509 Jegypénztár nyitás dul-fcor Pénteken, 3-án, szerdán, 8-án Kezdeten, vége 10 előtt RAMAJANA Fordította és összeállította: JÁNOSY ISTVÁN Színpadra alkalmazta és rendezte: Kazimir Károly. Díszlettervező: Rajkai György. Jelmeztervező: Mialkovszky Erzsébet. Zenéjét összeállította: Blum Tamás. Koreográfus: Molnár Lajos. Zenei vezető Prokópius Imre. Irodalmi munkatárs: Kőváry Katalin. A rendező munkatársa: Gosztonyi János. Közreműködik: Bányai Lajos és Poór István. Valmiki, . . . Dasharata király Ráma királyfi . . Szirá..................... Kaikéi, Dasharata felesége . . . Mandodari, Rávana felesége Kautalja, Dasharata felsége . . . Tridzsaia, ráksaszi . . . Rávana . . . . Laksmana . . . . Bhatata . . . . Manthara . . . . Hanumán, majom . Szugriva, majom király . . Mártcsa, ráksasza , Surpanákha . . Főpap . . Vilstina Indrazsit. Rávana fiaKeres Emil Kusa Lava lilám a Ikrei Mécs Károly Drahota Andrea .Sütő Irén ; Horváth Teri jNagy AttilaRátonyi Róbert Karsai János Csíkos Gábor Végvári Tamás , Temessy Hédi . Esztergályos Cecília . Gálvölgyi János fh. Győr Nagy Mária Hámori Ildikó Sáfár Anikó ftt. Tóth Júlia Kollár Béla Szilágyi Tibor Vallai Péter Jani Ildikó fh. Markovics Bori fh. Továbbá : Barcs Endre, Basilides Barna, Reviczky Gábor fh., Cselkó Rudolf, Kocsis Mihály, Kovács Edit, Pethes Csaba, Romoda Attila, Schober Mária, Kürti Mariann, Pünkösd Ilona, Márai Enikő, Markos György, Szabó Mihály, Mllnárcsik Ildikó, Bakos Kati * I. rész: Valmiki elénekelteti Ráma királyfi és Szítá történetét, a Rámájánál. Az öreg Dasharata legidősebb fiát, Rámát, az erdőbe száműzi, a trónt Bharatára hagyja. Ráma, feleségével, Szítával és öccsével, Laksmanával száműzetésbe vonul. Az erdőben a remeték közt élő alakváltó szörnyetegek, a ráksaszák gyilkolnak. Királyuk, Rávana csellel elrabolja a szépséges Szítát és székvárosába, a távoli Lankába hurcolja. — II. rész: A majmok segítségével megtalálják Szítát. Ráma felveszi a harcot, legyőzi a ráksaszákat, megöli Rávanát, de Szítát, mivel más férfi házában élt, nem akarja visszafogadni. A tűzpróba sem győzi meg. Szitának így a Ganga-parti remeték közt kell élnie. Hosszú évek után Ráma a Ramajanából győződik meg Szítá ártatlanságáról. Ekkor már visszafogadná, de Szítá nem tudja elfelejteni a rágalmak okozta szenvedéseket. Szombaton, 4-én, kedden, 7-én Kezdeten, vége 10 előtt BÁL A PUSZTÁN Hősi komédia 2 részben Írta: ILLYÉS GYULA Rendezte: Kazimir Károly. Díszlet- és jelmeztervező: Makai Péter. Zenéjét összeállította: Prokópius Imre. Koreográfus: Rába Miklós. Közreműködik: dr. Nyúl István népihangszeres művész kamaraegyüttese Bandagazda . . . Nagy Attila Terus .......................Horváth Teri Diák............Kozák András Abris .....................Harsányi Gábor Peta .............................Végvári Tamás Jolán...........................Esztergályos Cecília Kari............Csikós Gábor Veron ...... Drahota Andrea Após .......................Szabó Gyula Segédtiszt . . . Mécs Károly Segédjegyző . . György László Malomellenőr . . Kautzky József Laci ............................Vallai Péter Julika .......................Gór-Nagy Mária Rozika.....Jani Ildikó fh Katica.........Sáfár Anikó fh. Továbbá : Ambrus András, Basilides Barna, Gálvölgyi János fh., Reviczky Gábor fh. Táncosok: Bakos Kati, Cselkó Rudolf, Kocsis Mihály, Kovács Edit, Ledniczky Péter, Markos György, Pethes Csaba, Pünkösd Hana, Komoda Attila, Schóber Mária, Szabó Erzsébet, Tóth Júlia. * 1936-ban Nebánd-majorba érkezik Pestről a nép életét tanulmányozó Diák. Ugyanide érkeznek aratni a kövesdi summások. A segédtiszt a munkaszerződést csak akkor foganatosítja, ha Jolánt — aki Kariba, a pusztai béreslegénybe szerelmes, akihez szülei nem akarják hozzáadni — odaadják neki a ház körüli munkákra és „az egyéb férfikívánalmak" elvégzésére. A gondban lévő Bandagazda régi ismerősét, Terus főzőasszonyt beavatja gondjaiba. Az éhes, fáradt, a porció-előleget még meg nem kapott summások, akik szállásukra, az ököristállóba is alig tudtak bejutni, vigalomra készülnek. Az urak is eljönnek, hogy „nőt" szerezzenek maguknak. A Diák a tervet megtudva, segít Terusnak, aki a fiúk egy részét lányruhába öltözteti. A csel kiderül, de Abris és a Diák végső eszközként bolhát szórnak az urakra, akik végül teljesítik a summások feltételeit. A szerelmesek — a Bandagazda és Terus, Veron és Abris — egymásra találnak. Jolán is hozzámehet Karihoz. A Diák elbúcsúzik, örül a győzelemnek, mert — úgy érzi — megtalálta az utat, amit követnie kell. , Vasárnap, 5-én de. Vasárnap, 5-én , csütörtökön, 9-én Kezdete 7, vége 3/.10-kor A HOLDBÉLI CSÓNAKOS Költői játék 2 részben Írta: WEÖRES SÁNDOR Rendezte: Kazimír Károly. Koreográfus: Ügeti Mária. Zenéjét összeállította: Prokópius Imre. Irodalmi munkatárs: Kőváry Katalin. Díszlet: Rajkai György. Jelmez: Mialkovszky Erzsébet. A rendező munkatársa: Gosztonyi János Holdbéli csónakos . Luna holdistennő . Pávaszem . . . . Medvefia, lapp trónörökös . Vitéz László . . . Bolond Istók . . . Paprika Jancsi . . Memnon, szerecsen fejedelem . . . Börtönőr . . . . Hóhér ..................... Idoméneus, krétai király . . Huang-ti, kínai császár . . Dumuzi, sumer főpap . . Lapátos hindu . . Bennszülött . . . Rendőr . . . . Kozák András Sáfár Anikó fh. Hámori Ildikó Csikós Gábor Szabó Gyula Monori Lili Esztergályos Cecília I Harsányi Gábor Peti Sándor Szilágyi Tibor Kollár Béla Vallai Péter Gór-Nagy Mária Szigeti András Reviczky Gábor fh. „A HOLDBELI CSÓNAKOS" című dal zenéjét Benkő László szerezte. (Omega Együttes felvétele.) Jégapó magyar fejedelem lányát, Pávaszemet, a leghatalmasabb uralkodók kérik feleségül. Ha nem kapják meg, az országot elpusztítják. A Jégapónál apródkodó Medvefia lapp királyfi, a bűvös erejű varázssólyom segítségével megmutatja Pávaszemnek, hogy a kérők milyen pusztító tervet forgatnak fejükben. Medvefia cimboráival megszökteti Pávaszemet, akit Jégapó ahhoz a kérőhöz ad feleségül, aki visszahozza. Pávaszem a Holdbéli csónakosba szerelmes, akit kér, legyen a párja, de az nem segít rajta. Idoméneus fogságából Medvefia Vitéz Lászlóval kiszabadítja. — Dumuzi fogságából való kiszabadításához Pávaszem a Holdbéli csónakos segítségét kéri. Az figyelmezteti, hogyha máglyát rak és elsőnek lép a máglya füzébe, feljut hozzá. A segítségére siető Medvefia bűvös sólyma azonban megelőzi. A sólymot Luna holdistennő visszakéri. Megígéri, hogy Pávaszemet felviszi a Holdbéli csónakoshoz, ő azonban Medvefiát, a földi szerelmet választja. TOVÁBBI MŰSOR: 10- én és 12-én : Bál a pusztán. 11- én: Bartókjána 12- én du.: A holdbéli csónakos 11-én: Tartozik és követel (Thália Stúdió) László, Tándor Lajos, Csikós Gábor, Boray Lajos, Karsai János, Fenyő Aladár, Vallai Péter, továbbá : Gálvölgyi János, Jani Ildikó, Markovits Bori, Reviczky Gábor, Sáfár Anikó főiskolai hallgatók és Ambrus András, Basilides Barna, Barcz Endre, Gyimesi Tivadar, Hanga Márta, Jurik Ilona, Kalocsai Ferenc, Vidó János, Zámori László, Mede Tibor, Kocsis Mihály, Pethes Csaba, Romoda Attila * PARK IRODALMI PRESSZÓ (XL, Kosztolányi Dezső tér) Kedden, 7-én Vaskor Vendég: NAGY LÁSZLÓ Közreműködik : Berek Katalin, Sebő Ferenc* és Halmos Béla. A műsort összeállította és vezeti : Koczkás Sándor PM Kezdete 11, vége 2 után BARTÓKIÁNA Dokumentumjáték 2 tételben Összeállította: KRISTÓF KÁROLY Tanácsadó: IFJ. BARTÓK BÉLA Színpadra alkalmazta és rendezte: KAZIMIR KÁROLY Zenéjét összeállította: Blum Tamás és Prokópius Imre. Filmtanácsadó: Takács Gábor. Dokumentumok: Keleti Éva. Közreműködik: Szelecsényi Norbert, Hosszú Mária, Juhász Éva, a Zeneművészeti Főiskola hallgatói és dr. Nyúl István népi hangszeres művész kamaraegyüttese. Díszlet: Rajkai György. Jelmez:: Márk Tivadar. A rendező munkatársa: Gosztonyi János Fellépnek: Keres Emil, Rátonyi Róbert, Horváth Teri, Simon Zsuzsa, Sütő Irén, Kozák András, Komlós Juci, Keleti László, Mécs Károly, Harsányi Gábor, Kollár Béla, Polónyi Gyöngyi, Szabó Gyula, Esztergályos Cecília, Kovács Károly, Szilágyi Tibor, Kautzky József, Hámori Ildikó, Nagy Attila, Jakó László, Peti Sándor, György A dokumentumjáték Bartók, Kodály és a kortársak írásai, Ady, József Attila, Balázs Béla versei és a kor hivatalos dokumentumanyagai segítségével idézi fel Bartók pályáját, életét. Az első rész 1919-ig, a Tanácsköztársaság bukásáig, a második rész a felszabadulásunkig tartó időszak eseményeit követi. AZ IRODALMI SZÍNPAD további műsora: 10-én és 11-én: Angela 12-én (du. is) : Hej, cigányok ! Március 3—9-ig