Pesti Műsor, 1972. szeptember (21. évfolyam, 26-29. szám)

1972-09-22 / 28. szám

12 Szerdán, 27-én Kezdete 7-kor VI., Nagymező u. 17. Tel.: 120—535 Jegypénztárnyitás 1-kor. Pénteken, 22-én, szombaton, 23-án Kezdete 7, vége 10 után Vasárnap, 24-én du. 723-kor ELFELEJTETT KERINGŐ Zenés játék LISZT FERENC életéről 2 részben Zenéjét — részben Liszt-művek felhaszná­lásával — szerezte: BRÓDY TAMÁS Irta: SEMSEI JENŐ Versek: Erdődy János. Rendezte: Kazán István. Díszlet: Forrai Gábor. Jelmez: Schäffer Judit. Koreográfus: Hidas Hédi. Zenei asszisztens: Darvas Ferenc. Kar­igazgató: Virány László. Tánckari asszisz­tens: Takács Piroska. Vezényel: LENDVAY KAMILLÓ Liszt Ferenc . . . Ötvös Csaba Anya.........................Kiss Ilona St. Cricq gróf . . Hadics László Caroline St. Cricq . Lipcsey Edit D’Agoult gróf . . Várady Balogh László Marie d’Agoult grófné . . . Petress Zsuzsa George Sand . . . Medgyesi Mária Ronchaud . . . Marik Péter Charrat kisasszony . Rajnay Elly Jehan ....................Csajányi György Jósnő . ... Arányi Adrienn Hercegnő ... Fenyvesi Éva Főudvarmester . . Csanaki József Spanyol grófnő . . Galántai Aliz Kapitány . . . Ladányi Árpád Szólót táncolnak: Farkasházi Klári, Rams­­horn Gizi, Lieszkovszky Melinda, Maurer Erika, Richter Károly, Gollob Lajos, Pel­­sőczy Tibor, Gyürky Géza. * Liszt Párizsban zongoraleckéket ad St. Cricq gróf belügyminiszter lányának, Ca­­roline-nek. A zene szerelembe sodorja a fiatalokat. Feleségül kéri a lányt. A gő­gös apa kiutasítja. A beteg Lisztet a for­radalom lelkesíti, fordítja vissza az élet­hez, de a forradalom eredményei szerte­foszlanak. Paganinivel való találkozása új ambíciókkal telíti. Nagy sikerek után jön el az új szerelem, d’Agoult grófné, Marie, akit megszöktet. — Genfben élnek, majd Velencében talál rájuk George Sand. Liszt minden társasági meghívást elutasít, mert Marie-t nem fogadja be az „erkölcsös”, előkelő világ. Castelnuovo hercegnő esté­lyére, Marie könyörgése ellenére, mégis elmegy, mivel Caroline ott lesz. De Ca­roline már férjnél van. Liszt az estélyen tudja meg, hogy Magyarországon a fővá­rost pusztító árvíz miatt nemzeti gyász van. Hazautazik és koncerteket ad az ár­vízkárosultak javára. Marie nem követi. A magyarországi út után négy kiváló zon­goraművésszel szembeni versenyben fé­nyes győzelmet arat. Káprázatos diadalút következik. Marie-vel való utolsó talál­kozása már szinte ellenséges. Caroline marad az igazi, örök szerelem. AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES MŰSORA ECSERI LAKODALMAS Ének-, zene- és táncműsor Művészeti vezető: RÁBAI MIKLÓS Karmester: LANTOS REZSŐ Énekkarvezető: Pászti Miklós Tánckarvezető : Mátyus Zoltán Szcenikus: Várady Gyula Prímás: Berki László I. RÉSZ Kodály—Rábai: KÁLLAI KETTŐS. Ré­gi nemesi tánc Nagykálló környéké­ről. Előadja: az ének-,zene- és tánckar. Karai: VIDÁM NÓTA. Csenki: NÉGY MAGYAR NÉPDAL. Bárdos: DANA­DANA. Szólót énekel: Horváth József. Vujiewsics—Létai: PÁSZTORBOTOLÓ. A mulatozó pásztorok tánc közben sem válnak meg legfőbb munkaeszközeik­től. A szólót: Sajti Sándor, Asbóth András, Rajkay Miklós és Sátori László táncolja. Gulyás—Rábai: ÜVEGES TÁNC. Szólót táncol: Varga Erzsébet. Gulyás: SZÉKI MUZSIKA. Ismeretlen szerző: C-MOLL CSÁRDÁS. A múlt század népies magyar zenéjé­nek legszebb és legnépszerűbb darab­ja. Szerzőjének neve feledésbe merült. Előadja a zenekar. Gulyás—Rábai: ESTE A FONÓBAN. A téli estéken rendszeres falusi foglal­kozás volt a fonó. A lányok és asz­­szonyok társasjátékokkal, dallal tették változatossá az idő múlását. A szólót Czakó Anna és Berke Barnabás tán­colja. II. RÉSZ Csenki—Rábai: MAGYARORSZÁGI CI­GÁNYTÁNCOK. E tánckép a ma is élő cigányhagyományokat dolgozza fel. Előadja: az ének-, zene- és tánckar. Szólót táncol : Varga Erzsébet és Erdélyi Tibor, hogy az eljegyzésre rábeszélje. Miska, az Orfeum főpincére Edvin anyjában, Cecí­liában a régi ,,csárdáskirálynő”-re ismer. Cecília csak katonai behívóval tudja meg­akadályozni Sylvia és Edvin házasságát, de Edvin kötelezvényt ad Sylviának, hogy hat héten belül feleségül veszi. Bóni gróf, Edvin barátja elkotyogja a Stázival való eljegyzést Sylviának. Bóni az eljegyzésen Sylviát, mint feleségét mutat­ja be. Edvin elhatározza, hogy elviszi magával Sylviát. Bóni viszont Stáziba szeret bele. A helyzetet Miska, a főpincér oldja meg, aki olyan helyzetbe hozza Ce­cíliát, hogy kénytelen a házasságba bele­egyezni, így Sylvia és Edvin, Stázi és Bóni egymásra talál. _______ Vasárnap, 24-én hétfőn, 25-én, kedden, 26-án Kezdete­k, vége VIH-kor MY FAIR LADY Musical 2 részben Zenéjét szerezte: FREDERICK LOEWE G. B. SHAW színművéből és G. PASCAL ,,Pygmalion” című filmje nyomán szövegét és verseit írta: Alan Jay Lerner. Fordította: Ungvári Tamás. Ver­sek: G. Dénes György. Rendezte: Seregi László. Koreográfus: Hidas Hédi. Díszlet: Csinády István. Jelmez: Schäffer Judit. Játékmester: Mikolay László. Zenei asz­­szisztens: Csathó Andor. Vezényel: BÍRÓ ATTILA Higgins professzor . Eliza Doolittle . . Pickering ezredes . Doolittle..................... Mrs Higgins . . . Pearcené . . . . Kárpáthy Mrs. Eynsford-Hill . Freddy, a fia . . Harry , Jamie.......................... Hopkinsné . . . Selsei férfi . . Hoxtoni férfi . . . Roxington Ford 1. Zöldséges . 2. Zöldséges . 3. Zöldséges . . . Transilvánia királynője . . George, csapos . . Komorna . . . Virágáruslány . . Charles, sofőr . . Rendőr ..................... Inas . .......................... Gábor Miklós Lehoczky Zsuzsa Homm Pál Suka Sándor Mindszenthy Magda Rajnay Elly Konrád Antal Fenyvesi Éva Farkas Bálint Börzsönyi Mihály Mucsi Sándor Halasi Marika Csanaki József Siklós György Fogarasi Endre Polónyi Gábor Kovács István Szabó Ferenc Arányi Adrienn Benkóczy Zoltán Gyenes Edit Oszvald Marika Papp Kornél Bozsó Ferenc Langer Ede oif Csámpay—Németh: BIHARI EMLÉKEZE­TE. Ismeretlen szerző: VILLÁMCSÁRDÁS, A­­DÚR KONCERTCSÁRDÁS. Gulyás—Rábai: HÁROMUGRÓS. Dél-ma­gyarországi körtánc. Előadja: a női tánckar. Gulyás—Rábai : PONTOZÓ. Bonyolult ritmusokra felépített virtuóz erdélyi férfitánc. Előadja: Sátori László, Ince Péter, Berke Barnabás, Brieber János. Karai: ESTÉLI NÓTÁZÁS. A csángók­nak, a magyarság egyik népcsoportjá­nak dalaiból összeállított dalcsokor. Behár: LAKODALMAS. Előadja váz ének­es zenekar. Maros—Rábai: ECSERI LAKODALMAS. E tánckép az Együttes repertoárjának egyik leghíresebb darabja. Menyasz­­szony: Nagy Erzsébet. Vőlegény: Ince Péter. Higgins professzor, a fonetika tanára fogadást köt Pickering ezredessel, hogy a csúnya beszédű kis külvárosi virág­áruslányból, Elizából dámát farag. A ta­nulás ideje alatt a lány apja, Doolittle csatornatisztító meg akarja zsarolni a pro­fesszort Higgins bevezeti a legmagasabb körökbe tanítványát, aki többszöri kísér­let után fényes diadalt arat, közben azon­ban sértődötten eltűnik Higgins elől. A professzor végül is saját anyjánál találja meg Elizát, összebékülnek. Higgins meg­nyerte a fogadást, de elvesztette a szí­vét .. . PM Szeptember 22—28-ig Szombaton, 23-án du. Kezdete 723, vége 6-kor CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ Operett 2 részben Zenéjét szerezte: KÁLMÁN IMRE (1882—1953) Írta: Stein Leó és Jenbach Béla. Átdol­gozta: BÉKEFFI ISTVÁN és KELLÉR DEZSŐ. Versek: GÁBOR ANDOR. Ren­dezte: Vámos László. Díszlet: Fábry Zol­tán. Jelmez: Schaffer Judit. Koreográ­fus: Hidas Hedvig. Játékmester: Szilágyi Bea. Rendezőasszisztens : Ormai Miklós. Zenei asszisztens: Csathó Andor. Karigazgató: Virány László Vezényel: LENDVAY KAMILLO Cecília Edvin..................... Sylvia Kerekes Ferkó Miska . . Stázi Béni.......................... Herceg . . Főherceg Tábornok Közjegyző . Lazarovics . Báró.......................... Gróf . . . Edvin beleszeret a Pesti Orfeum híres­­ébe, de unokahúgát, feleségül vennie. Zentay Anna Marik Péter Bujdosó Mária Csajányi György Latabár Kálmán Kovács Zsuzsa Németh Sándor Pagonyi János Gozmány György Csanaki József Siklós György Börzsönyi Mihály Várkonyi Gyula Váradi-Balog László Vereczky Sylviába. ..Csárdáski­rá­l­y­nő”­­Stázi grófnőt kell­jön. Edvin anyja Pestre Hisszük, hogy minden nép megél ad­dig, míg van mit mondania embertársai­nak. A magyarság pedig még nem mond­ta el mondanivalóját. Nem­ mondta el különösen a kultúra terén, hisz százado­kon át fegyverkezésre kényszerült pusz­ta élete védelmében. Márpedig a népek küldetése csak a béke műveiben jut ma­radandó kifejezésre. Kodály Zoltán

Next