Pesti Műsor, 1972. szeptember (21. évfolyam, 26-29. szám)
1972-09-22 / 28. szám
12 Szerdán, 27-én Kezdete 7-kor VI., Nagymező u. 17. Tel.: 120—535 Jegypénztárnyitás 1-kor. Pénteken, 22-én, szombaton, 23-án Kezdete 7, vége 10 után Vasárnap, 24-én du. 723-kor ELFELEJTETT KERINGŐ Zenés játék LISZT FERENC életéről 2 részben Zenéjét — részben Liszt-művek felhasználásával — szerezte: BRÓDY TAMÁS Irta: SEMSEI JENŐ Versek: Erdődy János. Rendezte: Kazán István. Díszlet: Forrai Gábor. Jelmez: Schäffer Judit. Koreográfus: Hidas Hédi. Zenei asszisztens: Darvas Ferenc. Karigazgató: Virány László. Tánckari asszisztens: Takács Piroska. Vezényel: LENDVAY KAMILLÓ Liszt Ferenc . . . Ötvös Csaba Anya.........................Kiss Ilona St. Cricq gróf . . Hadics László Caroline St. Cricq . Lipcsey Edit D’Agoult gróf . . Várady Balogh László Marie d’Agoult grófné . . . Petress Zsuzsa George Sand . . . Medgyesi Mária Ronchaud . . . Marik Péter Charrat kisasszony . Rajnay Elly Jehan ....................Csajányi György Jósnő . ... Arányi Adrienn Hercegnő ... Fenyvesi Éva Főudvarmester . . Csanaki József Spanyol grófnő . . Galántai Aliz Kapitány . . . Ladányi Árpád Szólót táncolnak: Farkasházi Klári, Ramshorn Gizi, Lieszkovszky Melinda, Maurer Erika, Richter Károly, Gollob Lajos, Pelsőczy Tibor, Gyürky Géza. * Liszt Párizsban zongoraleckéket ad St. Cricq gróf belügyminiszter lányának, Caroline-nek. A zene szerelembe sodorja a fiatalokat. Feleségül kéri a lányt. A gőgös apa kiutasítja. A beteg Lisztet a forradalom lelkesíti, fordítja vissza az élethez, de a forradalom eredményei szertefoszlanak. Paganinivel való találkozása új ambíciókkal telíti. Nagy sikerek után jön el az új szerelem, d’Agoult grófné, Marie, akit megszöktet. — Genfben élnek, majd Velencében talál rájuk George Sand. Liszt minden társasági meghívást elutasít, mert Marie-t nem fogadja be az „erkölcsös”, előkelő világ. Castelnuovo hercegnő estélyére, Marie könyörgése ellenére, mégis elmegy, mivel Caroline ott lesz. De Caroline már férjnél van. Liszt az estélyen tudja meg, hogy Magyarországon a fővárost pusztító árvíz miatt nemzeti gyász van. Hazautazik és koncerteket ad az árvízkárosultak javára. Marie nem követi. A magyarországi út után négy kiváló zongoraművésszel szembeni versenyben fényes győzelmet arat. Káprázatos diadalút következik. Marie-vel való utolsó találkozása már szinte ellenséges. Caroline marad az igazi, örök szerelem. AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES MŰSORA ECSERI LAKODALMAS Ének-, zene- és táncműsor Művészeti vezető: RÁBAI MIKLÓS Karmester: LANTOS REZSŐ Énekkarvezető: Pászti Miklós Tánckarvezető : Mátyus Zoltán Szcenikus: Várady Gyula Prímás: Berki László I. RÉSZ Kodály—Rábai: KÁLLAI KETTŐS. Régi nemesi tánc Nagykálló környékéről. Előadja: az ének-,zene- és tánckar. Karai: VIDÁM NÓTA. Csenki: NÉGY MAGYAR NÉPDAL. Bárdos: DANADANA. Szólót énekel: Horváth József. Vujiewsics—Létai: PÁSZTORBOTOLÓ. A mulatozó pásztorok tánc közben sem válnak meg legfőbb munkaeszközeiktől. A szólót: Sajti Sándor, Asbóth András, Rajkay Miklós és Sátori László táncolja. Gulyás—Rábai: ÜVEGES TÁNC. Szólót táncol: Varga Erzsébet. Gulyás: SZÉKI MUZSIKA. Ismeretlen szerző: C-MOLL CSÁRDÁS. A múlt század népies magyar zenéjének legszebb és legnépszerűbb darabja. Szerzőjének neve feledésbe merült. Előadja a zenekar. Gulyás—Rábai: ESTE A FONÓBAN. A téli estéken rendszeres falusi foglalkozás volt a fonó. A lányok és aszszonyok társasjátékokkal, dallal tették változatossá az idő múlását. A szólót Czakó Anna és Berke Barnabás táncolja. II. RÉSZ Csenki—Rábai: MAGYARORSZÁGI CIGÁNYTÁNCOK. E tánckép a ma is élő cigányhagyományokat dolgozza fel. Előadja: az ének-, zene- és tánckar. Szólót táncol : Varga Erzsébet és Erdélyi Tibor, hogy az eljegyzésre rábeszélje. Miska, az Orfeum főpincére Edvin anyjában, Cecíliában a régi ,,csárdáskirálynő”-re ismer. Cecília csak katonai behívóval tudja megakadályozni Sylvia és Edvin házasságát, de Edvin kötelezvényt ad Sylviának, hogy hat héten belül feleségül veszi. Bóni gróf, Edvin barátja elkotyogja a Stázival való eljegyzést Sylviának. Bóni az eljegyzésen Sylviát, mint feleségét mutatja be. Edvin elhatározza, hogy elviszi magával Sylviát. Bóni viszont Stáziba szeret bele. A helyzetet Miska, a főpincér oldja meg, aki olyan helyzetbe hozza Cecíliát, hogy kénytelen a házasságba beleegyezni, így Sylvia és Edvin, Stázi és Bóni egymásra talál. _______ Vasárnap, 24-én hétfőn, 25-én, kedden, 26-án Kezdetek, vége VIH-kor MY FAIR LADY Musical 2 részben Zenéjét szerezte: FREDERICK LOEWE G. B. SHAW színművéből és G. PASCAL ,,Pygmalion” című filmje nyomán szövegét és verseit írta: Alan Jay Lerner. Fordította: Ungvári Tamás. Versek: G. Dénes György. Rendezte: Seregi László. Koreográfus: Hidas Hédi. Díszlet: Csinády István. Jelmez: Schäffer Judit. Játékmester: Mikolay László. Zenei aszszisztens: Csathó Andor. Vezényel: BÍRÓ ATTILA Higgins professzor . Eliza Doolittle . . Pickering ezredes . Doolittle..................... Mrs Higgins . . . Pearcené . . . . Kárpáthy Mrs. Eynsford-Hill . Freddy, a fia . . Harry , Jamie.......................... Hopkinsné . . . Selsei férfi . . Hoxtoni férfi . . . Roxington Ford 1. Zöldséges . 2. Zöldséges . 3. Zöldséges . . . Transilvánia királynője . . George, csapos . . Komorna . . . Virágáruslány . . Charles, sofőr . . Rendőr ..................... Inas . .......................... Gábor Miklós Lehoczky Zsuzsa Homm Pál Suka Sándor Mindszenthy Magda Rajnay Elly Konrád Antal Fenyvesi Éva Farkas Bálint Börzsönyi Mihály Mucsi Sándor Halasi Marika Csanaki József Siklós György Fogarasi Endre Polónyi Gábor Kovács István Szabó Ferenc Arányi Adrienn Benkóczy Zoltán Gyenes Edit Oszvald Marika Papp Kornél Bozsó Ferenc Langer Ede oif Csámpay—Németh: BIHARI EMLÉKEZETE. Ismeretlen szerző: VILLÁMCSÁRDÁS, ADÚR KONCERTCSÁRDÁS. Gulyás—Rábai: HÁROMUGRÓS. Dél-magyarországi körtánc. Előadja: a női tánckar. Gulyás—Rábai : PONTOZÓ. Bonyolult ritmusokra felépített virtuóz erdélyi férfitánc. Előadja: Sátori László, Ince Péter, Berke Barnabás, Brieber János. Karai: ESTÉLI NÓTÁZÁS. A csángóknak, a magyarság egyik népcsoportjának dalaiból összeállított dalcsokor. Behár: LAKODALMAS. Előadja váz énekes zenekar. Maros—Rábai: ECSERI LAKODALMAS. E tánckép az Együttes repertoárjának egyik leghíresebb darabja. Menyaszszony: Nagy Erzsébet. Vőlegény: Ince Péter. Higgins professzor, a fonetika tanára fogadást köt Pickering ezredessel, hogy a csúnya beszédű kis külvárosi virágáruslányból, Elizából dámát farag. A tanulás ideje alatt a lány apja, Doolittle csatornatisztító meg akarja zsarolni a professzort Higgins bevezeti a legmagasabb körökbe tanítványát, aki többszöri kísérlet után fényes diadalt arat, közben azonban sértődötten eltűnik Higgins elől. A professzor végül is saját anyjánál találja meg Elizát, összebékülnek. Higgins megnyerte a fogadást, de elvesztette a szívét .. . PM Szeptember 22—28-ig Szombaton, 23-án du. Kezdete 723, vége 6-kor CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ Operett 2 részben Zenéjét szerezte: KÁLMÁN IMRE (1882—1953) Írta: Stein Leó és Jenbach Béla. Átdolgozta: BÉKEFFI ISTVÁN és KELLÉR DEZSŐ. Versek: GÁBOR ANDOR. Rendezte: Vámos László. Díszlet: Fábry Zoltán. Jelmez: Schaffer Judit. Koreográfus: Hidas Hedvig. Játékmester: Szilágyi Bea. Rendezőasszisztens : Ormai Miklós. Zenei asszisztens: Csathó Andor. Karigazgató: Virány László Vezényel: LENDVAY KAMILLO Cecília Edvin..................... Sylvia Kerekes Ferkó Miska . . Stázi Béni.......................... Herceg . . Főherceg Tábornok Közjegyző . Lazarovics . Báró.......................... Gróf . . . Edvin beleszeret a Pesti Orfeum híresébe, de unokahúgát, feleségül vennie. Zentay Anna Marik Péter Bujdosó Mária Csajányi György Latabár Kálmán Kovács Zsuzsa Németh Sándor Pagonyi János Gozmány György Csanaki József Siklós György Börzsönyi Mihály Várkonyi Gyula Váradi-Balog László Vereczky Sylviába. ..Csárdáskirálynő”Stázi grófnőt kelljön. Edvin anyja Pestre Hisszük, hogy minden nép megél addig, míg van mit mondania embertársainak. A magyarság pedig még nem mondta el mondanivalóját. Nem mondta el különösen a kultúra terén, hisz századokon át fegyverkezésre kényszerült puszta élete védelmében. Márpedig a népek küldetése csak a béke műveiben jut maradandó kifejezésre. Kodály Zoltán