Pesti Műsor, 1972. október (21. évfolyam, 30-33. szám)

1972-10-06 / 30. szám

ES&asaisigsBSS Október 6—12-ig PM VI., Népköztársaság útja 101. Tel.: 225—229 Jegypénztár: előadási napokon 6-8-ig, szünnapokon 4—6-ig. Pénteken, 6-án Szombaton, 7-én Kezdete 8-kor KUAN HAN-CSING: TOU O IGAZTALAN HALÁLA Kínai dráma a 13. századból Fordította: Tőkei Ferenc. A verseket Nagy László és Garai Gábor fordította. Dísz­let, jelmez: Gombár Judit. Zene: Sebő Ferenc. A rendező munkatársa: Gáspár Zsuzsa. Kollektív rendezés: Berek Kati, Mezei Éva, Szigeti Károly Tou O ....................Jobba Gabi Tou Tien-csang . Szilárdy István Caj asszony . . . Andaházy Margit öreg Csang . . . Jordán Tamás Csang Lü-er . . Zala Márk Lu doktor . . . Kristóf Tibor Tao Tu, bíró . . Jeney István Zenész ....................Koltay Gergely A közönség okulására a darab közben bemutatják a Krétakör híres, nevezetes történetét, amelynek szereplői: Pao­ Cseng, főbíró. Szilárdy István Csang Haj-tatig : Jobba Gabi Ma Csün-csing : Jordán Tamás Ma asszony . . . Andaházy Margit Csao, titkár . . . Zala Márk Szu Sun, bíró . . Jeney István Szomszédasszonyok : Bajcsay Mária, Tóth Éva, Iszlay Emese Közreműködik: a 25. SZÍNHÁZ STÚ­DIÓJA: Gergely László, Galkó Balázs, Kutschera Éva, Némedi Mária, Szigeti Sándor, Répási András A bölcs bíró, késve bár, igazságot szol­gáltat egy ártatlanul lefejezett fiatalasz­­szony bolyongó szellemének. A darab közben betétként bemutatják a Krétakör eredeti történetét is, amelyben az igaz­ságos bíró krétakör próbával dönti el, ki az igazi anya. A hamis tanúk és az igaz­ságtalan ítéletet hozott ostoba, korrupt bíró lelepleződnek. Vasárnap 8-án, kezdete 8-kor HERNÁDI GYULA—JANCSÓ MIKLÓS FÉNYES SZELEK Rendezte: Jancsó Miklós. Díszlet és Jel­mez: Gyarmathy Ágnes. Koreográfus: Györgyfalvay Katalin. A rendező munka­társa: Gáspár Zsuzsa. Szereplők: Bajcsy Mária, Tardy Balázs, Galkó Balázs, Iszlay Emese, Jeney István, Jobba Gabi, Jordán Tamás, Kristóf Tibor, Pelsőczy László, Répássy András, Szilár­dy István fh., Zala Márk. A színház amatőr csoportja: Gergely László, Kutschera Éva, Némedi Mária, Szécsényi Anikó, Szigeti Sándor, Tóth Éva Zenészek: Halmos Béla, Sebő Ferenc és Koltay Gergely. Munkatársak: Aszalay Gábor, Bakonyi Sándor, Bereczky Sán­dor, Domonkos Istvánné, Hargittai László, Parányi Piri, Szkridon Péter A felszabadulás utáni években népi kollégista diákok vitát kezdeményeznek a helyi kolostor rendi gimnáziumának tanulóival. Hevességüktől azok megriad­nak. A titkár felismeri, hogy inkább ba­rátkozni kellene velük. Egy volt kollé­gista rendőrfőhadnagy azonban letartóz­­tatási paranccsal akar több diákot eltá­volítani a gimnáziumból. A neki segíteni nem akaró titkárt társai leváltják. Az új vezetőség önkényeskedik, csak a Köz­ponttól jött vezetők vetnek véget a túl­kapásoknak. Csütörtökön, 12-én kezdete 8-kor SZERELMEM ELEKTRA Tragédia 2 részben Irta: GYURKÓ LÁSZLÓ Rendezte: Szigeti Károly. Díszlet és jel­mez: Csikós Attila. Koreográfus: Krics­­kovics Antal. A rendező munkatársa: Gás­pár Zsuzsa. Elektra . . Oresztész Egisztosz Krizotémisz Kórus: Csepűrágók Muzsikusok . Berek Kati , Jeney István , Zala Márk , Jobba Gabi Kristóf Tibor Jordán Tamás Koltay Gergely Flores Anastasis A nép: Bajcsay Mária, Fuchs Lívia, Oros Zsuzsa, Bécsi István, Budavári Sándor, Burulitis Dimitris, Burulitis Apostolis, Horváth János, Nagy Zoltán, Seiler Tibor, Takács Imre. * Gyurkó László darabjában négy alap­vető emberi igazság, négy emberi maga­tartás csap össze a hatalom, elnyomás, igazság, személyes boldogság, emberség alapvető kérdésein. Az összecsapásban el­pusztul Égisztosz, a zsarnok és áldozattá válik Elektra, az igazság önemésztő meg­szállottja is, mert hite: „Ha egyetlen bű­nös büntetlen marad, nincs többé hatalma az igazságnak” — a poklot szabadítaná a zsarnok halála után fellélegző városra. Felújítás-e, a SZERELMEM, ELEKTRA új bemutatója? Nem, újraértelmezés, újra­gondolás, író, rendező és színészek több hónapos közös munkájának eredménye. Ebben az új játékban új jelentőséget nyer a néma tömeg; táncával, engedelmessé­gével és eksztázisával megteremti azt az érzékekre építő anyagot, amiből kinőhet a színmű filozofikus értelme. TOVÁBBI MŰSOR: 13- án: Fényes szelek 14- én és 15-én. Szerelmem, Elektra Irodalmi VI., Nagymező u. 11. Tel.: 420-561 Jegypénztár nyitva 1—7-ig. Szombaton, 7-én Kezdete­k/18-kor MIKES LILLA előadóestje A „TESZT” ÖRDÖGE Közreműködik: Dr. Király József és Vujicsics Tihamér MŰSOR : MŰVÉSZET ÉS PSZICHOLÓGIA (Király József) ; ÓTESTAMENTUM, SALAMON ÍTÉLETE; Thomas Mann: A HÖLGY VEN­DÉGSÉG; Garai Gábor: BEETHOVEN HE­GEDŰVERSENYÉRE; Váci Mihály: BAR­TÓK I. HEGEDŰVERSENYÉRE (Mikes Lilla); Villon—Vujicsics: APRÓ KÉPEK BALLADÁJA; A NÉGY TEMPERAMEN­TUM (Vujicsics Tihamér); Marx: ÉRTÉK­­TÖBBLET-ELMÉLETEK ; A. Buchwald: HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ-GÉP; Moldova György: KETTŐSVERSENY HEGEDŰRE ÉS ÍRÓGÉPRE (Mikes) Szünet AZ INTELLIGENCIA-MŰTÉTEKRŐL (Ki­rály) ; Keyes: VIRÁGOT ALGERNONNAK (monodráma) (Mikes) TOVÁBBI MŰSOR; 13- án: Egyperces novellák 14- én: A „teszt” ördöge 15- én: Carmina Burana Vasárnap, 8-án du. Kezdete­k/14-kor HEJ, CIGÁNYOK! Zenés játék Színpadra alkalmazta és rendezte: SIMON ZSUZSA Díszlettervező: Rajkai György. Jelmezter­vező: Meluzsin Mária. Zenei szerkesztő: Bolba Lajos. Koreográfus: Szirmai Béla. Szerkesztő : Csemer Géza Gyűjtők: Csenki Sándor, Csenki Imre, Erdős Kamill, Hajdú András, Mészáros György, Volly István, Wlislóczki Henrik, Fordítók: Csenki Sándor, Csenki Imre, Erdős Kamill, Mészáros György, Wlis­lóczki Henrik, Pászti Miklós, Bede Anna. A műsor elején elhangzik: Bari Károly „VÁNDORCIGÁNYOK" című költeménye. Szereplők: Almási Éva, — Császár An­géla, Dőry Virág, Telessy Györgyi, Voith Ági, Csikós Sándor, Fodor Tamás, Lukács Sándor, — Harsányi Gábor, Juhász Jácint, Somhegyi György, Szendrő Iván. Közreműködik: a Salamon Együttes * A műsort eredeti cigánydalokból állí­tották össze. Első részében a születéssel, az esküvővel, a házasság-hűtlenség gon­dolatkörével kapcsolatos dalok, versek, rigmusok, balladák, dramatizált képek szerepelnek. A második részben vásári dalok, szokások, siratóénekek, a bácskai eredetű „Hitler-ballada” hangzik el. Vasárnap, 8-án Kezdete 728-kor FÖLDÉDES­ANY­ÁM JANCSO ADRIENNE balladaestje I. rész Kőműves Kelemenné (Moldva), (Faragó Laura) ; Lázár és Erzsébet, Egy asszony­nak kilenc fia, Seprődi Borbála (Moldva), (Jancsó Adrienne) ; Erdélyi népdalok (Fa­ragó) ; Nagy Bihal Albertné (Csik) ; Molnár Anna, Barcsai (Udvarhely); Bíró Szép Anna, Júlia szép leány (Jancsó) ; Mária­­énekek (Baranya, Gyimes, Moldva), (Jan­csó,Faragó) ; Ráolvasások, babonák (Ba­ranya, Gyimes, Moldva); Táncszók (Bara­nya, Gyimes, Moldva), (Jancsó), H. rész Hallottad-e hírű­ (Hajdú), Rákóczi kis úrfi (Somogy), Darvas Kis Kelemen (Nógrád), (Jancsó) , Alföldi, nógrádi, dunántúli nép­dalok (Faragó) : A sírdogáló János (Csong­­rád), Szép Ilona (Sárospatak), A gazdag feleség (Fejér), Meg kell haljak Ilonáért (Moldva), Eccet jártam Szilágyra (Mold­va), (Jancsó); Vidám népdalok (Faragó); Vidd el madár, vidd el (Moldva); Tatár rabságban (Csík), Lengyelország szélén (Szolnok-Doboka), (Jancsó) ; Moldvai­csángó népdalok (Faragó) ; Két görb­e (Moldva); Pora Andrásné siratója (Gyi­mes), (Jancsó). * Jancsó Adrienne népballada műsora népköltészetünket több oldalról igyekszik bemutatni. Szerepelnek benne újabb és klasszikusnak nevezett, archaikus stílusú balladák, balladás dalok, betyár balla­dák és vígballadák. Ezek között megszó­lal néhány közismert, még Erdélyi-, Kriza-, Kálmány-gyűrötte ballada, de jó néhány olyan változat is, melyet a nagy­­közönség még aligha ismerhet, mert ne­hezen hozzáférhető helyen, s talán csak egyszer publikálták. A balladaszövegek mellett — (a nép mindig dallammal adja elő!) — elhangzik a műsorban több olyan költői erejű szöveg is, melyet a nép is csak elmond, nem énekel. Friss, még közzé nem tett gyűjtésekből szólalnak meg m­ondókák, ráolvasások és a közép­kor egyházi formuláit ősi, pogány ele­mekkel keverő népi imádságok. A halott­sirató énekek közül is felhangzik majd egy, dallamával együtt. — A műsorból a dallamok különben sem hiányzanak: Fa­ragó Laura a csángó—magyar­­népdalok legősibb változataiból énekel el néhányat.

Next