Pesti Műsor, 1972. december (21. évfolyam, 38-41. szám)

1972-12-08 / 39. szám

December 8—14-ig PM Vasárnap, 10-én este Basilides-bérlet, 4. előadás Kezdete 7, vége 10 után OTELLO Dalmű 4 felvonásban (Szünet a 2. felvonás után) Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét Arrigo Boilo írta, Blum Tamás, Mészöly Dezső és Kardos István fordí­totta. Rendezte: Mikó András. Díszlet és jelmez: Forray Gábor. Karigazgató: Nagy Ferenc Vezényel: NAGY FERENC Otelló mór, Cyprus sziget kormányzója . . Desdemona. Otelló neje . . . Jago, zászlós . . . Emília. Jago neje . Cassio, hadnagy Roderigo, velencei nemes . Lodovico, a velencei­­ köztársaság követe...................... Montano, Cyprus volt kormányzója . . Herold ...................... Szőnyi Ferenc Sudlik Mária Melis György Szabó Anita Nagy János Kunsági Kálmán Ütő Endre Széki Sándor Kövesdy Károly I. felv.: Cyprus előtt vihar tombol. Otelló érkezik a szigetre, ahol neje, Des­demona várja. Jago, Otelló zászlótar­tója ráveszi Roderigót, hogy kössön bele Cassio kapitányba, akinek helyére ő akar kerülni. A lármára elősiet Otelló és Cassiót megfosztja rangjától. II. felv.: Jago féltékennyé akarja tenni Otellót. Azt tanácsolja Cassiónak, kérje Desde­mona közbenjárását. Desdemona keszke­nője Jago kezébe kerül, aki azt hazudja, hogy kileste, amint Cassio álmában Des­­demonáról beszélt. Otelló bosszút eskü­szik. III. felv.: Desdemona közbenjár férjénél Cassio érdekében. Otelló az el­veszett kendőt kéri tőle, s Desdemona zavara csak megerősíti gyanújában. Ve­lencéből követek érkeznek a dózse üze­netével: Otellót visszarendelik Velencé­be, utóda Cassio lesz. IV. felv.: Desde­mona halálsejtelmektől gyötörve tér éji nyugovóra Otelló féltékenységében meg­fojtja feleségét. Emilia segélykiáltásaira Lodovico, Cassio s még többen a szobá­ba rohannak. Jago hitvese átkozódva mondja el férje aljasságait. Otello két­ségbeesésében megöli magát. Hétfőn, 11-én 7-kor A román népköztársaság Ali,ami népi ÉNEK- ÉS TÁNCEGYÜTTESÉNEK vendégjátéka RAPSODIA ROMANA Az együttes vezetője: EUGENIU IONITA. Művészeti vezető: CONSTANTIN ARVIN­­TE. Rendező: PETEU MIHAIL. Karmes­terek: Ionel Budisteanu és Victor Popes­­cu. Koreográfia: PETRE BODEUT ÉS STEFAN GHEORGHE. Énekkarvezető: Anatol Goreaev Soroceanu. VENDÉGÜNK KOSTAS PASKALIS görög operaénekes a világ egyik legkiválóbb baritonistája. Számos Verdi és Puccini opera bariton szerepe mellett Mozart „Don Juan”-ját is nagy sikerrel énekli. Állandó tagja a Glyndebourne-i Ünnepi Játékoknak, a New York-i Metropolitan Operának és gyakori vendége a Covent Gardennek. Az OPERAHA t­ovábbi műsora: 15-én este, 17-én de.: A varázsfuvola 10-án : Giselle 17-én: Székely fonó, Pomádé király új ruhája Kedden, 12-én Kerner-bérlet, 3. előadás Kezdete 7. vége 10-kor szentivánéji Álom Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: BENJAMIN BRITTEN Szövegét SHAKESPEARE vígjátékából BENJAMIN BRITTEN és PETER PEARL állította össze. ARANY JÁNOS fordítását a zenéhez alkalmazta: BLUM TAMÁS. Rendezte: Vámos László. Díszlet- és jel­meztervező: Forray Gábor. A táncokat tervezte és betanította: Fodor Antal. Kar­igazgató: Botka Valéria. Vezényel: MEDVECZKY ADAM Oberon, tündérkirály . . Antalffy Albert Titánia, tündérkirálynő . Lehoczky Éva Puck, vagy Robin pajtás . . . Várhegyi Teréz Theseus, Athén ura Begányi Ferenc Hippolyta, Amazon királynő, Theseus menyasszonya . Szirmay Márta , szerel-Lysander I mesék Róka István Demetrius I Her- Bende Zsolt I miába Hermia, szerelmes Lysanderbe . . Barlay Zsuzsa Helena, szerelmes Demetriusba . . Szabó Rózsa Zuboly, takács . . Bordás György Vackor, ács . . . Nádas Tibor Dudás, fúvó-foldozó Rozsos István Gyalu, asztalos .... Varga András Orrondi­, üstfoldozó . . . Külkey László Ösztövér, szabó . Tóth Sándor * I. felv.: Oberon bosszút akar állni Titá­nián, mert apródjává fogadott előle egy indiai királyi családból származó fiúcskát. Pucknak kell megkeresnie számára azt a bűvös erejű virágot, melynek nedve az alvót felébredése után az először meglátott lény iránti szerelemre gyújtja. — Hermia szerelmével, Lysanderrel elmenekül, mert atyja Demetriusnak szánta. Puck Lysan­der szemébe cseppent a nedvből, nem a Helena elől menekülő Der­etriuséba. Obe­ron az alvó Titánia szemét érinti meg a virággal. — Athéni mesteremberek a Theseus fejedelem és Hippolyta amazon királynő esküvőjén játszandó színielőadás­­ra készülnek. — II. felv.: Puck alaposan elvétette a dolgot, nagy a felfordulás. Mindegyik a másik jegyesébe lesz sze­relmes. Titánia a szamárfejűvé változtatott Zubolyba Oberon rátámad Puckra, aki igyekszik jóvátenni hibáját. — III. felv.: Hajnalodik. A dolgok rendeződnek. Theseus palotájában az előkészületek megtörténtek az ünnepélyes esküvőre. A mesteremberek előadják Pyramus és This­be szomorú történetét, s a tündérek meg­áldják a szerelmesek nászát. MI LESZ A JÖVŐ HÉTEN? 15- én a MADÁCH SZÍNHÁZ bemutatja Leonard Gershe: ,,A PILLANGÓK SZABADOK” című vígjátékát. (Szín­lap és tartalom a 11. oldalon.) A karbantartási szünet után újra megnyílik a FŐVÁROSI NAGYCIR­KUSZ. A nagyszabású műsor címe: „A POROND IFJÚ CSILLAGAI”. 16- án „ÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ­’ cím­mel bemutatja a BÁBSZÍNHÁZ az L. Baum világhírű meséje nyomán készített bábjátékot. 17- én az OPERAHÁZ kettős szereposz­tásban felújítja Kodály Zoltán „Szé­kely fonó” című daljátékát és Ránki Györgynek az Andersen-mese nyomán készült és régen nem játszott zenés komédiáját, a „POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA-t. Mindkét felújítást Békés András rendezi. A másik szereposz­tás művészei 19-én mutatkoznak be. Csütörtökön, 14-én Ney-bérlet, 3. előadás ÚJ BEMUTATÁSBAN Kezdete 7-kor HUNYADI LÁSZLÓ Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC Szövegét írta: EGRESSY BÉNI (1813— 1851). Átdolgozta: Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Komor Vilmos és Radnai Mik­lós. Rendezte : dr. Kenessey Ferenc. Dísz­let: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tiva­dar. Vezényel: BOLBERITZ TAMÁS V. László....................... Czillei Ulrik . . . Hunyadi László . . Hunyadi Mátyás . . Gara nádor .... Mária, leánya . . . Szilágyi Mihály Szilágyi Erzsébet . Rozgonyi . . . . Hadnagy ....................... Egy nemes .... Róka István Gáti István Szigeti László Zsigmond Gabriella Németh Gábor Forgács Júlia Kövesdy Károly Rohonyi Ildikó Máhr Ottó Kardos Károly Bártfai László V. László retteg a nép szívében élő Hunyadiak dicsőségétől. A nagy Hunyadi emlékét gyűlölő főurak egy csoportjának vezére, a király nagybátyja, Czillei Ulrik el akarja tenni láb alól Hunyadi két Hát, Lászlót és Mátyást. Hunyadi László felelős­ségre vonja a cselszövő Czilleit, aki tőrrel támad rá, de Lászlónak segítségére sietnek vitézei és Rozgonyi megöli Czilleit. Az ingatag, gyenge V. László látszólag meg­bocsát Hunyadi Lászlónak, esküvel fo­gadja, hogy nem lesz bántódása. A ki­rály beleszeret Hunyadi László menyas­szonyába, Gara Máriába, akinek apja azt szeretné, ha leányából királyné lenne. Gara nádor hamis vádat kohol Hunyadi László ellen. A király kapva a hamis vá­don, megszegi esküjét és lefejezteti Hu­nyadi Lászlót. A „HUNYADI LÁSZLÓ” című opera keletkezésének története a következő: Er­kel Ferenc a Kígyó utcában sétált és összetalálkozott Egressy Bénivel, aki a Hunyadi László című opera szövegköny­vét vitte Bartay Andráshoz, megzenésí­tés végett. Erkel — saját bevallása sze­rint — egyszerűen elvette Egressytől a kéziratot, és néhány hónap elteltével el­készült az operával. — Egressy Béni (1814—1851) Egressy Gábor testvéröccse amolyan színházi polihisztor volt. Éne­kelt, zenét szerzett, játszott, fordított és számos eredeti színművet is írt. Nevét a „Szózat” zenéje és Erkel operáinak szövegkönyvei őrzik.­­ 1844-ben a nem­zeti színházi bemutatón viharos sikert aratott a Hunyadi László. Minden elkép­zelést felülmúló lelkesedést váltott ki a „Meghalt a cselszövő” kezdetű kórus. A műnek a bemutatón még nem volt nyitánya, erre csak egy év múlva került sor. Két évre rá bővült a Hollóssy Kor­nélia számára írt „Nászi dal”-lal és 1850- ben La Grange világhírű francia opera­énekesnő vendégjátékakor írott híres áriával, mely ma is a művésznő nevét viseli, aki többször énekelte operaházunk­ban Szilágyi Erzsébet szerepét. A Hu­nyadi bemutatójának sikere a magyar operaművészetet európai színvonalra emel­­te. _____ TOVÁBBI MŰSOR: 15-én: A csengő; Gianni Schicchi lI­án: A trubadúr 17-én; de.: János vitéz; este: Pillangó­­kisasszony ÚJ FILMEK Csütörtökön, 14-én három új filmet mu­tatnak be filmszínházaink: ELTELT EGY NAP — Szinkronizált, szé­lesvásznú szovjet—azerbajdzsán film. AZ ELLOPOTT CSATA — Színes NDK— csehszlovák kalandfilm. BÚCSÚZZ A TEGNAPTÓL — Színes angol film. 3

Next